udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2002. április 23.

Kevesen tudják, hogy Reizer püspök sokat tett a csángókért, túl azon, ami nyilvánosságra került. Több svábfaluban a kivándorlás vagy más okok miatt megüresedett lakásokba sokgyermekes moldvai csángókat telepített, gondoskodva a szükséges gazdasági háttérről és a gyermekek anyanyelvű oktatásáról. A püspök úr ilyen ?apróságokkal" soha nem dicsekedett. Szőke páterrel, a nyugati magyarok püspöki helynökével kijárta: a bukovinai csángóknak Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én magyar misét tartsanak a kacsikai kegytemplomban (Radócz mellett). Reizer püspök a csöndes diplomácia híve volt. Reizer Pál az egyházmegyét lelkileg és intézményeiben is újjáépítette. Felsorolni is sok, mi minden épült az alatt a rövid l2 év alatt, amíg az egyházmegye élén állt. Legalább két tucat templom, pásztorizációs központ, idős papok otthona, bentlakás a katolikus diákoknak, nővérszállás és annyi minden. /Sike Lajos: A csöndes egyházi diplomácia püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2007. szeptember 14.

Egy nappal az új pátriárka megválasztása után, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) szeptember 13-i ülésének témája a magas rangú egyházfőknek az egykori kommunista titkosszolgálattal való esetleges együttműködésük vizsgálata volt. Egyes sajtóhírek szerint az új pátriárka, Daniel is egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekus dossziéit Ceausescu bukása után elégették. A CNSAS megállapította, hogy Andrei Andreicut, Fehér megye érseke és Pimen, Suceava és Radauti érseke együttműködtek a politikai rendőrséggel. Tavaly Andreicut egy sajtónyilatkozatban beismerte, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval, múlt heti meghallgatásakor azonban már azt állította, hogy egész életében zaklatta az egykori titkosszolgálat. Mircea Dinescu szerint további nyolc ortodox főpapról tudnak, akiknek nagy gondjaik vannak, ami a dossziéikat illeti. /CNSAS: Újabb ortodox papok, akik együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2007. október 3.

Két magas rangú ortodox egyházi vezetőről is megállapíthatja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), hogy a rendszerváltás előtt együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A Rompres hírügynökség szerint Pimen Zainea, Suceava és Radauti érseke, valamint Calinic Argatu, Arges és Muscel püspöke tartozott 1989 előtt a Szekuritáté kötelékébe. Más egyházak vezetőinek a neve is szerepel egy jegyzőkönyvben, amely a Szekuritáté által 1989 decemberében megsemmisített dossziékról szól. Ezek egyike Ioan Robu római katolikus érsek. A CNSAS kihallgatásra hívta Andrei Andreicutot, Gyulafehérvár ortodox érsekét, aki megtámadta a testület döntését, amelynek értelmében együttműködött a Szekuritátéval. /Balogh Levente: CNSAS: kollaboráns ortodox egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2007. október 10.

Együttműködött a Szekuritáteval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott Pimen, Suceava és Radauti érseke, – határozott a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). Az átvilágító testület visszautasította a Fehér megyei érsek, Andrei Andreicut fellebbezését, akiről szeptember 13-án mondták ki, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Tavaly Andrei Andreicut elismerte, hogy abban az időben, amikor Tordán volt pap, aláírt egy együttműködési nyilatkozatot a Szekuritáteval, ellenkező esetben letartóztatással fenyegették, és több jelentést is tett „Ionica” néven. /Újabb besúgó papok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2008. május 8.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Csángóföldön járva kijelentette: Olteanu, a román házelnök kezdeményezte, hogy együtt kérjék a pápától a magyar mise engedélyeztetését. Ismerni kell a furfangos román politika természetét, a magyar csángómise kérdése ugyanis nem annyira Vatikánban, hanem Romániában dől el. A pápa engedélyezheti, mint már II. János Pál is tett erre tétova lépést, de csak Robu érsek mondhatja, hogy mehet! A pápa tiszteletben tartja a döntését. Kevesen tudják, hogy van egy hely Moldvában, ahol már 1992 óta tartanak magyar misét. A Radócz melletti Kacsikán, melynek kegytemplomát odatelepült lengyel sóbányászok alapították egykor. Évente csupán egyszer, augusztusban, Nagyboldogasszony napján, van egy magyar mise is. A mise jogát húszezer román nyelvű bibliával vásárolta meg a nyugati magyarság Gherghel jászvásári püspöktől. A bibliákat Szőke János páter, a nyugati magyarok akkori püspöki helynöke vezetésével Kacsikába szállították. A magyar misét reggel nyolcra tették, hogy minél több messziről jött zarándok lekésse. /Sike Lajos: Csángómise. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2008. június 14.

A bukovinai székelyek alapították az Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva nevű településeket. Itt élt közel két évszázadon át, 1941-ig ez népcsoport, majd az akkori áttelepítésével később a kálvária részesévé lett. A bukovinai székelyek sorsáról, megpróbáltatásairól több könyv jelent meg. Arról, hogy a Suceava, Radauti környékén letelepedett székelyek településeivel mára mi lett, arról ritkábban érkeznek hírek. Váradi Péter Pál Veszprémben élő, erdélyi származású fotográfus feleségével, Lőwey Lilla irodalmi szerkesztővel közösen értékes honismereti fotóalbum-sorozatot jelentetett meg Erdély – Székelyföld címen. Vállalkozásuk befejező részeire készülve felkeresték az említett bukovinai falvakat. Szépek, rendezettek, tiszták, magyar szót azonban nem hallani. Mindegyik helységben kopjafák állnak, amelyeket 1994-ben állítottak az innen hazatértek utódai „Tisztelet a szülőföld emlékének” felirattal. A temetőket több helyen belepte a gyom. Ott jobb a helyzet, ahova régebbről románok is temetkeztek. Ezekben a temetőkben az itt nyugvó bukovinai székelyek sírköveiket nem bántják, a kőkereszteken archaikus írásmóddal köszön vissza a múlt. A köztéri kopjafák feliratát sem rongálta meg senki. Néhol a falvak építkezésében felismerhető a székely népi stílus. Aki arra jár, érdemes felkeresnie Andrásfalva (Maneuti), Hadikfalva (Dornesti), Fogadjisten (Iacobesti), Istensegíts (Tibeni) és Józseffalva (Vornicenii Mari) körzetét. Váradi Péter Pál elmondta, hogy immár a sorozat 25. kötetén dolgoznak. Ősszel kerül az olvasók asztalára a Felső-Nyárádmentét bemutató album. Vármezőtől Nyárádszeredáig öleli fel a településeket. Majd az Alsó-Nyárádmente, vagyis Murokország következik. /N. M. K. : Bukovina: Istensegíts. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998