udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. február 4.

A Maros megyei Radnóti Református Egyházközség tiltakozó és segítségkérő levelet adott közre jogos tulajdonának megsértése miatt. Crisan Eugen radnóti lakos ugyanis az egyház tulajdonát képező területen emeletes házat épít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1996. január 10.

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

1996. április 11.

Ápr. 11-én Marosvásárhelyen bemutatkozott a Maros TV magán tévétársaság, melyet az Intermédia Kft. működtet. Katyi Antal, a tévétársaság vezetője elmondta, hogy ápr. 15-től 18 és 21 óra között napi három órás adást fognak sugározni, felváltva magyar és román nyelven. Fokozatosan szeretnék napi 8, majd 12 órásra bővíteni a műsort. Együttműködést a Wordnet-tel és a Duna TV-vel kötöttek. A műsor Marosvásárhelyen kívül Régentől Radnótig látható. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

1998. március 13.

A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/

1999. november 1.

Okt. 30-án Kolozsváron rendezett irodalmi esten Szőcs Gézával beszélgetett Orbán János Dénes és Bréda Ferenc. Szőcs Géza otthonosan mozgott a pinceklubban, mintha hazaérkezett volna. Elmondta: itt nőtt fel, édesapjának, Szőcs Istvánnak, a "magyar irodalom legnagyobb misztifikátorának" lakása még mindig abban az épületben található. Szőcs Gézának 1992-ben megjelent kötetének borítóján ez olvasható: "Sz. G. utolsó verseskönyve". Ennek ellenére továbbra is ír verseket. Szőcs Géza olyan, eddig még nem publikált és kevesek által ismert Radnóti-kéziratok birtokában van, melyek a költő ifjúkori verseit tartalmazzák. Ezeket továbbra sem kívánja megismertetni a nyilvánossággal. A költő felolvasta néhány versét magyarul, románul (Mircea Dinescu fordításában) és németül. Ez utóbbi azért érdekes, mert nemrégiben jelent meg német fordításban egy verskötete, melyet a híres frankfurti könyvvásáron nagyon pozitívan fogadott a német kritika. /Erdei Róbert: "Ezt majd megtudjátok az emlékirataimból" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2000. január 20.

Maros megyében idén 6488 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. Közülük 4278-an járnak az általános iskola román, 2135-en a magyar, 75-en pedig a német tagozaton. A tanfelügyelőség szakemberei felmérést készítettek annak érdekében, hogy a tanulók óhaját figyelembe véve készüljön el a következő évi beiskolázási terv. Dósa Jenő pszichológus, a központ vezetője elmondta: a kérdőíven feltüntették, hogy mind a szak, mind a tanulás nyelvének megválasztása teljesen szabad és független attól, hogy milyen osztályok működnek jelenleg, ezzel a lehetőséggel csak nagyon kevesen éltek. A felmérés szerint 1124 diák szeretne középiskolában tovább tanulni magyar nyelven, közülük 41-en más megyébe készülnek, a legtöbben az udvarhelyi tanítóképzőbe. 374-en választották a szakiskolai képzési formát, 10-en közülük nem Maros megyében. Jelenleg a magyar tagozaton tanulók 20 százaléka készül arra, hogy kilencediktől román tagozatra megy. Elsősorban a szórványvidékeken, Dicsőszentmártonban, Segesváron, Radnóton jellemző ez a választás. /Bodolai Gyöngyi: Kitaposott úton. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2000. május 19.

Néhány nap alatt két Szép magyar beszéd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. országos döntő), a másik Kolozsvárott (V. országos döntő), az utóbbi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny elnevezéssel. Szegeden 54 diák jelentkezett az országos versenyre. Kolozsvárott kb. 20 versenyző volt. Jancsó Miklóst, aki tanárként mindkét versenyen részt vett, felkavarták a választott szövegek. Szegeden Karinthy Frigyes, Örkény István, Bodor Ádám, aztán megint Karinthy. A választott szövegek jelképértékűek lettek: életigenlés, mosolygás és nevettetés, felszabadultság. A kolozsvári versenyzők választott szövegei másfajták voltak /Márai: Halotti beszéd, Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben, Hervay Gizella verse, Kosztolányi: Akarsz-e játszótársam lenni?, Radnóti, majd Biró János és Biró Kata balladája, Reményik Sándor és újra Áprily/. Ennyi fájdalom, ennyi szenvedés csokorba szedve - megrázó volt. Mélyről jöttek a szövegek, nagyon a lélek mélyéről. Ezek a gyerekek a szívüket is beleadták az előadásba. /Jancsó Miklós: A szép magyar beszéd versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2002. július 8.

Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében nyílt meg júl. 7-én Kecskeméten az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, melyet a helyiek egyszerűen csak Csiperónak neveznek. A rendezvényen 1400 vendég, 20 ország 38 gyerekcsoportja képviselteti magát, köztük Radnótról, Marosszentgyörgyről és Marosvásárhelyről érkezettek is. A találkozó alapelvének megfelelően a külföldi fiatalok nagy részét kecskeméti illetve a környékbeli települések családjai (mintegy 800 család) fogadják, majd egy év múlva a jelenlegi vendégek válnak vendéglátókká, azaz ők fogadják a kiutazó magyar gyerekeket. A fesztivál megnyitóján 8 ország nagykövetsége képviseltette magát, közülük három nagykövetét küldte el. Egyikük Románia magyarországi nagykövete volt. /Megnyílt a Csiperó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

2002. július 9.

Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2002. július 16.

A lemorzsolódás érezhető a szórványban, mondják Radnóton. Egyre kevesebb a gyermek az általános iskolában. S bár van I-VIII. osztályig magyar tannyelvű oktatás, minden osztályban 12-13 a taglétszám, s ez egyre csökken. Az energetikai líceumban már nincs magyar osztály, így a jobb tanulók, ha van rá anyagi lehetőség, Marosvásárhelyre mennek, a szerényebb körülmények között levők pedig román osztályban folytatják tanulmányaikat. A városi tanácsban a magyarságot érintő problémák esetében az ellenszavazó-gépezet egységesen működik 14:3 arányban, a kisebbségiek ellenében. A Pető Ildikó által vezetett tánccsoport is fellépett Kecskeméten, a nemzetközi gyerektalálkozón. Megszüntették a magyar igazolványt érintő tájékoztató irodát is, tájékoztatott Türke László, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Radnóton, a református egyház tavalyi adatai szerint, 66 temetés és 32 keresztelő volt. /Fogyatkozunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

2002. augusztus 9.

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette, kérni fogják a prefektúrát, bírságolja meg Segesvár, Marosludas és Radnót polgármesterét, mivel ezekben a városokban nem helyezték el a kétnyelvű helységnévtáblákat. Kelemen szerint a megyében több probléma van a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás alkalmazásával kapcsolatban, köztük bizonyos kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, a földtörvény alkalmazásának, valamint az ingatlanok visszaszolgáltatásának késése, illetve az iskolák elnevezésére vonatkozó 1990/100-as határozat eltörlésének elmulasztása. /Megbüntetik a városvezetőt? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2002. augusztus 12.

Két éve folyt Radnóton a 195 tagú helyi római katolikus közösség templomának felújítására. A külföldi adományokból, illetve a hívek bőkezű adakozása nyomán összegyűlt pénzt a belső javításokra fordították. A Nagyboldogasszony oltalmába ajánlott templomot aug. 11-i búcsúja alkalmából dr. Jakubinyi György érsek megáldotta, ünnepi szentmise keretében. A szentmisére meghívták a város többi felekezetének lelkészeit és Cornea Vasile polgármestert. A polgármester a katolikus egyház tulajdonát képező és visszaszolgáltatandó radnóti kastélyt eladásra vagy bérbe adásra felkínálta. A kastély átadása után az épületet a radnóti katolikus plébániának kell őriznie. /Korondi Kinga: Nagyboldogasszony-búcsú Radnóton. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2002. augusztus 14.

Dicsőszentmárton alig 195 lelket számláló római katolikus közössége augusztusban tartotta a Nagyboldogasszony templom búcsúját. Az eseményre mintegy 300 millió lejes ráfordítással elkészült a templom főjavítása, a villamoshálózat felújítása, s új fűtőtesteket is szereltek a templomba. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta, az eseményen részt vett Cornea Vasile polgármester is, aki az ünnepséget követően ígéretet tett, hogy a polgármesteri hivatal hamarosan átadja a radnóti kastélyt, jogos tulajdonosának, a katolikus plébániának. /Búcsú - jó hírrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2002. augusztus 19.

Az Erdély életében kiemelkedő szerepet vállaló történelmi családok leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány harmadik alkalommal szervezte éves találkozóját Gernyeszegen. Aug. 17-én a gernyeszegi műemlék templomban gyűltek össze az alapítvány belföldi és külföldi tagjai. - Az éves találkozókon a központi témakör: Erdély múltja és a történelmi családok szerepe - tájékozatott Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén dr. Vekov Károly történész Nemes elit és feladatvállalás Erdélyben címmel értekezett, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora Arisztokrácia és iskola Erdély múltjában címmel tartott előadást. Jelenleg a Castellum alapítványnak 171 tagja van. Az előadások mellett kirándulást szerveznek a környéken levő kastélyokhoz, aug. 18-án a kerelőszentpáli Haller-kastélyt, a radnóti Rákóczi-kastélyt, a küküllővári Haller-kastélyt és parkot, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt és parkot keresik fel. /Simon Virág: VII. Castellum-találkozó. A történelmi családok szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. szeptember 2.

Aug. 30-án kezdődtek a VI. Radnóti Napok, Vigh Attila felvételeiből nyílt tárlat. Mester Imre radnóti református lelkipásztor hangsúlyozta, még mindig az útkeresés időszakában vagyunk. Az év óvónője címet Magyarosi Erzsébet, a tanítónője címet Cundiev Maria vehette át. Aug. 31-én a színpadon könnyűzene- és népiegyüttesek léptek fel. Ezek között volt a Maros művészegyüttes és a helybéli Hékás gyermek néptánccsoport. /Vajda György: VI. Radnóti Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

1991. december 4.

A Maros megyei Radnóti Református Egyházközség tiltakozó és segítségkérő levelet adott közre jogos tulajdonának megsértése miatt. Crisan Eugen radnóti lakos ugyanis az egyház tulajdonát képező területen emeletes házat épít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2003. június 3.

Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2003. szeptember 11.

Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2002. február 25.

Febr. 23-án tartották Marosvásárhelyen a Csipike mesemondó verseny megyei döntőjét, megérkeztek a marosvásárhelyi, szovátai, magyarkirályfalvi, szászrégeni, makfalvi, marosvécsi, maroscsapói, marosugrai, radnóti, vámosgálfalvi, székelykakasdi, nyárádszeredai, beresztelki, bonyhai, székelyberei mesemondó második osztályosok. A zsűrinek főtt a feje, mert szívük szerint minden gyereket díjaztak volna. /(mezey): Mesemondó vetélkedő a fonóban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2002. május 8.

Máj. 3-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész tárlata. A radnóti születésű festőművésznő 1966-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári népművészeti főiskolán. Marosvásárhelyi és országos tárlatok rendszeres részvétele mellett 19 egyéni tárlattal mutatkozott be a hazai és külföldi közönség előtt. /Kákonyi Csilla Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2002. május 10.

Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /Marosludas, 1934. júl. 19. - Bukarest, 2002. máj. 5./, a bukaresti Calvineum egyházközösség vezető lelkipásztora, aki 28 évig töltötte be ezt a tisztséget, bátran kiállt a bukaresti magyar közösség érdekében. 1959 és 1974 között radnóti lelkipásztor. 1974-ben nevezték ki a bukaresti református egyház vezetőlelkészének. 1974. október 31-én szentelték fel Bukarest új református templomát. A lelkész megkezdte Bukarest református közösségének feltérképezését, több mint 400 családot látogatott meg az első esztendőben. Zágoni Albu Zoltán kezdeményezésére 1991-ben újraalakult az 1930-as években erdélyi egyetemisták által létrehozott Koós Ferenc Művelődési Kör. Azóta is az ökumenikusan szervezett Koós Ferenc Kör a bukaresti magyar értelmiség műhelye. A református templom lett 1990-ben mentsvára, lelkipásztorának kezdeményezésére, az Ady Endre Líceum szorult helyzetbe került diákjainak és tanárainak, amíg sikerült elintézni az iskola magyar jellegének visszaállítását. Az 1989-es események lehetővé tették egy, az UNESCO égisze alatt működő ökumenikus főiskola létrehozását. Ennek újtestamentumi tanszékére Zágoni Albu Zoltánt hívták meg. Évek elteltével ő kapta az ökumenikus tanszéket is és e minőségében a keresztyén vallások protestáns tanszékének tanára. Tanulmányai és cikkei a Református Szemlében, A Hétben és a Romániai Magyar Szóban jelentek meg. Zágoni Albu Zoltán doktori címet nyert ökumenéből és teológiából. /Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezete: In memoriam Dr. Zágoni Albu Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2002. június 10.

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2002. június 11.

Radnóton az etnikai arányok az ötvenes évektől, a hőerőmű építésével kezdődően folyamatosan változtak s változnak manapság is. A hatezres városka lakosságának jelenleg alig több mint húsz százaléka magyar nemzetiségű. Öt évtizede még fordított volt az arány. Radnót legjelentősebb ipari létesítménye az ötvenes esztendőkben épült hőerőmű, amelyben 1960. és 1961. között indult be a villamos energia termelése. 1997-ben még az ország energiatermelésének közel kilenc százalékát adta. A gazdasági hanyatlással csökkent a villamos energia iránti szükséglet, jelenleg kapacitásuk alig negyedével termelnek, ami azt jelenti, hogy jelentős számú elbocsátások is történtek. Radnót munkaképes lakossága alig több mint felének van csak állandó munkahelye. Sokan járnak Magyarországra, ahol többnyire feketemunkát vállalnak, de számosan – főleg a fiatalok – már az EU-tagállamokba is eljutottak. Többségük nemhogy Radnótra, de az országba sem tér már vissza. Az általános iskolában a román tagozat huszonkilenc, a magyar nyolc osztállyal működik. A magyar tagozaton összesen 91 gyermek tanul. Jövőre, úgy tűnik, nem jön össze az első osztály beindításához szükséges számú gyermek. Szeretnék a tanfelügyelőség jóváhagyását megszerezni az előírtnál kisebb létszámú osztály indításához. Mester Imre református lelkipásztor szerint 1996-ban Radnóton 1200 tagja volt egyházközségünknek, ma már a reformátusok létszáma alig éri el az ezret. Öregedő, fogyó közösségről van szó. 1999-ben néptánccsoportot alakítottak, jelenleg egy 18 tagú gyermekcsoport készül a júliusban Kecskeméten tartandó nemzetközi gyermektalálkozóra. Radnóton 485 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. A kétnyelvű helységnévtáblákat a mai napig sem állították fel. /Szentgyörgyi László: Radnóti magyarság – önbizalmát vesztett közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./

2004. március 10.

A radnóti rendőr-felügyelőségen jelentette a maroscsapói református lelkész, hogy a helybéli temetőben hét sírkövet ledöntöttek és összetörtek. A rendőrség szerint a 18 éves helybéli E. Iacob ittas állapotban, hazafele menet döntötte le a szóban forgó sírköveket. A fiatal ellen sírgyalázás miatt vádat emeltek. /Sírgyalázás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

2004. április 14.

Több száz hektárnyi termőföldet öntött el a Maros ápr. 11-én, Maroscsapó és Radnót közelében. A Kis-Küküllő áradása miatt leomlott a Bonyha és Héderfája közötti híd egyik hídfője. Több hektár legelő került víz alá a hétfőre virradó éjszakán Hargita megyében is, ahol kiöntött a Maros. /Kiléptek medrükből az erdélyi folyók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2006. július 4.

Az áradások és viharok halálos áldozatainak száma elérte a tízet, ráadásul környezeti katasztrófa fenyeget egy bányatározóban lévő mérgező anyagok miatt. Az árvízsújtott 15 megyében mintegy 75 település került víz alá. XVI. Benedek pápa 30 000 eurós támogatást küldött a romániai árvízkárosultaknak. Az összeget a Caritasnak folyósította, hogy a segélyszervezet ossza szét a rászorultak közt. Maros megyében a legnagyobb károkat Radnóton és környékén jelezték, Szélkút és Marosdég községekben, ahol 14 ház és 357 gazdaság károsodott meg. /Tízre nőtt az áradások áldozatainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2006. augusztus 12.

A napokban 12 csernakeresztúri és radnóti kisdiák üdül Piskin, a Szent István közösségi házban. A gyerekek helytörténeti kirándulásokon vettek részt. Fürödtek Algyógyon, voltak Vajdahunyadon. Csernakeresztúron ér véget a tábor, délutánra a csernakersztúri családok látják vendégül a radnóti táborozókat /(GBR): Gyermektábor a Szent István közösségi házban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

2007. május 9.

A marosvásárhelyi fejedelmi beiktatásról érkezett Kolozsvárra 1707. áprilisában II. Rákóczi Ferenc. Akkor avatta fel a volt jezsuita kollégiumban a Kolozsvári Nemes Ifjak Társaságát. Erre a 300 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek Kolozsváron a Kibédi Általános Iskola kisdiákjai Mátyus Ilona tanítónő vezetésével. A kirándulás csupán töredéke annak a tanítónő több mint egy évtizedes szellemi építőmunkájának. A tanítónő diákjaival a fejedelem és Mikes Kelemen nyomdokain járt Zágonban, Gyergyószárhegyen, Radnóton és Marosvásárhelyen. Régmúlt események helyszíneit keresték. A csoport tevékenysége része annak a nagyobb programnak, amelyet a Magyarország Felfedezői Szövetség gondosan megtervez évről évre, abból a meggondolásból, hogy járhatóbbá tegye az egymáshoz vezető utakat. Pályázatokat hirdetnek meg, amelyeken bárki részt vehet – gyerek, ifjú, felnőtt – határoktól függetlenül. Várfelderítői játékos kirándulásokat szerveznek. Kolozsváron, Tőkés Elek igazgató adott otthont a megemlékező ünnepségnek, a történelmi játéknak a Báthory István Elméleti Líceumban. A Kibédi Általános Iskola tanulói kapcsolódtak ahhoz a megemlékezés sorozathoz, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a marosvásárhelyi Vártemplom szervezett a háromszáz évvel ezelőtti eseményekről, Marosvásárhelyen. /Csekéné Kolcsár Irén: Kolozsvári Nemes Ifjak emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2008. április 10.

Összecsukható vaságyak, szétfoszlott matracok, besárgult ágyneműk, piszkos zuhanyzófülkék és ablakok, amelyeken befúj a szél, embertelen körülmények – ilyen állapotokat találtak a Maros Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei a középiskolai bentlakásokban. Arra is volt példa, hogy matrac nélkül, a kemény faágyon aludtak a diákok. A radnóti líceum bentlakásának mosdójában csupán bizonyos időközönként folyik a meleg víz, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum internátusának az ablakain pedig befújt a szél. /Menyhárt Borbála: Nem nyomortelep: középiskolai bentlakás! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

2009. február 7.

Dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Maros megyei elnökségéhez, a Maros megyei történelmi egyházak vezetőihez és a nyolcadikos magyar diákokhoz szóló felhívást tett közzé. Az RMDSZ, az RMPSZ megyei szervezetének és a történelmi egyházak vezetőinek közös közbenjárása eredményeként sikerült kiigazítani a Megyei Tanfelügyelőség kilencedik osztályos beiskolázási tervét, oly módon, hogy az idén nyolcadik osztályt végző diákok 67 kilencedik osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Köszönetet mondanak mind a szakmai szervezetnek és az aláírásgyűjtést támogató egyházaknak, mind az aláírásukkal hozzájáruló, felelősen gondolkodó magyaroknak. Ugyanakkor fokozottabban oda kell figyelni a magyar anyanyelvű gyerekek iskoláztatására is, hiszen a tavalyi beiskolázások során nem sikerült minden betervezett magyar osztályt beindítani. Különösen a szórványtérségekben – Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Nagysármás és Szászrégen körzeteiben – egyre gyakoribb, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket román osztályokba íratják. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998