udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 27.

Az Adevarul okt. 25-i száma közölte, hogy az 1956-os magyar forradalom évfordulóján rendezett marosvásárhelyi megemlékezésen Ágoston Hugót, "az egyik legismertebb romániai magyar újságírót Securitate-feljelentőként leplezték le". Dorin Suciu részletes beszámolót közölt arról, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének rendezvényén egy volt politikai fogoly, Csorvásy Gyula elmondta: 1956-ban akkori tanára, Ágoston Hugó feljelentette a titkosrendőrségen a magyarországi eseményekről tett megjegyzései miatt. Õt, mivel akkor 16 éves kiskorú volt, hét évi börtönbüntetésre ítélték, Ágoston Hugó pedig rögtön ezután A Hét című romániai magyar hetilap szerkesztője lett. Ágoston Hugó az október végén induló új romániai országos magyar nyelvű napilap, a Krónika főszerkesztő-helyettese. - Ágoston Hugó 1956-ban mindössze 12 éves volt, s 1970-ben lett a Hét szerkesztője". Ágoston Hugó nyilatkozatában visszautasította azt, hogy bármi köze lett volna a szekuritátéhoz. Rágalmazásért beperli az Adevarult és a cikk szerzőjét. - A Romániai Magyar Szó telefonon érdeklődött a Szászrégenhez csatolt Radnótfáján élő Csorvásy Gyulától, mi is hangzott el. Csorvásy elmondta, a dátumok nem felelnek meg a valóságnak, mert az ő meghurcoltatása 1970-ben történt. Ágoston Hugó fizikatanára volt. /Egyébként két évvel ezelőtt volt a marosvásárhelyi rádióban Tóth Bélának Élő történelem című sorozatában részletezte ugyanezt./ Csorvásy verseket írt, Ágoston Hugó is, megmutatták egymásnak írásaikat. Csorvásy állította: Ágoston Hugó feljelentette őt, hogy röpcédulákat készített. A mostani 56-os megemlékezésen egy magyar újságíró is megjelent, hogy ő mit fordított a román kollégáknak, nem tudja. Dorin Suciu, aki nem volt jelen, szemenszedett hazugságokat írt. /Az Adevarul Ágoston Hugót rágalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. október 20.

Magyarpéterlakán Veress Róbert Gyula református lelkipásztor második alkalommal rendezett kórustalálkozót: okt. 15-én megszólalt Udvarfalva, Marosfelfalu, Disznajó, Radnótfája, Körtvélyfája, Magyarrégen és Marosszentgyörgy református kórusa. /Csíky Csaba: Ünnepre jöttünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2000. június 14.

Kilenc éve, hogy Demeter József szászrégeni református lelkésze pünkösd másodnapjára énekelni hívja a környék dalosait a Zengjen hálaének elnevezésű kórustalálkozóra. Nagy Ferenc, a Seprődi János Dalosszövetség elnöke elmondta, hogy a mostani találkozóra közel 20 kórus jelentkezett. A házigazdák Liliom vegyes kara volt az első, majd Szászrégen, Abafáj, Disznajó, Körtvélyfája, Magyarrégen, Marosvásárhely /Musica Humana női kamarakórus/, Szováta, Nyárádszereda, Radnótfája, Marosfelfalu, és Maroshévíz kórusa lépett fel. /Zengett a hálaének. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2001. június 13.

Jún. 2-án, pünkösd szombatján Szászrégenben a főtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkező kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a főúton a református templomig. Évek óta készültek a felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetőségük. Most a város önkormányzata és rendőrségi hivatala adott engedélyt erre. Sok kórus volt jelen. A házigazdák kórusai, a Liliom Vegyes Kar és a nőszövetség most alakult női kórusa, Marosszentgyörgy református egyházközségének vegyes kara, Abafája kis kórusa, Küküllőbonyha református egyházközségi vegyes kara első alkalommal szerepelt, Dicsőszentmárton Sipos Domokos Vegyes Kara, Disznajó ifjúsági kórusa, Magyarrégen református egyházközségének vegyes kara, Marosfelfalu női kara, a marosvásárhelyi kórusok /Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "Evangélium" vegyes kara/, Nyárádszeredáról a Bocskai István Női Kar, a parajdi református egyházközség vegyes kara, Radnótfája kórusa, Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara, a szovátai Intermezzo női kamarakórus, a szovátai református egyházközség vegyes kara, Udvarfalva reformátusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt egy Nyárád menti kis községből indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetűs ünnepe az egész magyar karéneklésnek. /Tizedszerre Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2003. április 22.

Szászrégen az 1926-ban közigazgatásilag is egyesített Szász- és Magyarrégenből, majd az 1956-ban hozzácsatolt Abafája és Radnótfája falvakból állt össze. Az 1994-ben megyei jogú városi rangot elnyert Szászrégenben egy évtizeddel Trianon után is egyenlő arányban éltek magyarok, románok és szászok. Utóbbiakból mára csak mutatóba ha maradtak néhányan. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 36 hatezer lakosú kisváros mintegy 30 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Nagy András, a második mandátumánál tartó alpolgármester leszögezte: A város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések lakosságát igen érzékenyen érintette a gazdaság lassan másfél évtizede tartó mélyrepülése. Magas a munkanélküliség, ezért nagyok a szociális gondok. Folyamatos az elvándorlás, a 92-es népszámlálás adataihoz képest most négyezerrel kevesebb lakost számoltak össze a városban. A hiány felét a magyarok teszik ki, akiknek zöme fiatal, és Magyarországon vállalt munkát, ahonnan a többség számára már nincs visszaút. A 21 tagú városi tanácsnak a héttagú RMDSZ-csoport a legerősebb frakciója. Legutóbb a Petőfi-szobor felállítását akadályozta meg a többi tanácsos, holott előzőleg már hosszas egyeztetés folyt ez ügyben. Egyetlen magyar vonatkozású köztéri szobor sincs a városban, holott csak az utóbbi évtizedben három román személyiségnek állítottak emlékművet a központi parkban. A városban élő magyarok eddig nem tudták elérni, hogy a helyi Radio Son adásaiban legyen magyar nyelvű műsorok is. Tavaly ősztől állandósult a gyógyszerhiány. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános a hatalom által meghatározott legutolsó pillanatban vetette le a talapzatáról a Wass Albert-szobrot. Most meg azért zaklatják s fenyegetik 5-től 250 millió lejig terjedő pénzbüntetéssel, mert a szobor talapzatát építkezési engedély nélkül állíttatta fel. Pakó egyébként a templom előtti kertben valóságos szoborparkot hozott létre, Márton Áronnak egész alakos szobrával szemközt a szóban forgó Wass-büszt mellett egy Petőfi-mellszobor is áll. A magyarrégeni református templom előtti téren pedig Koós Ferencnek és az 56-os mártír-lelkésznek, Horváth Lászlónak állítottak emléket. Pakó plébános a kilencvenes évek szórványkollégiumot hozott létre, ahol a Régen vonzáskörzetében élő, illetve a környező megyékből származó iskoláskorú gyerekeket látnak el, akik jelenleg 95-en vannak. A városban van kulturális élet, amelyet a Böjte Lídia magyar szakos tanárnő által vezetett Kemény János Művelődési Társaság szervez. /Szentgyörgyi László: Szászrégeni magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

2003. augusztus 6.

A Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye református egyházközsége napközis tábort szervezett a Communitas Alapítvány támogatásával. A mintegy hatvan, hat és tizennégy év közötti gyerek napi programjában - a reggeli áhítat után - egyházi énekek, népdalok, néptánc és gyermekjátékok tanulása, illetve kézműves foglalkozások szerepeltek. Az aug. 2-i záróünnepséget egybekötötték a falutalálkozóval. Bemutatkozott - Tóth Laura karnagy vezetésével - a radnótfái egyházi kórus. Délután a művelődési házban kiállítást nyitottak a gyermekek által készített kézműves tárgyakból. /(Kresz Béla): Hitéleti és kézműves tábor Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. május 20.

Szászrégenben máj. 18-án kórustalálkozó volt, immár a tizenegyedik. Évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek volna arról, hogy Szászrégen főterén ünnepélyes magyarok bontsanak szalagos zászlót. "Zengjen hálaének" volt a Felső-Maros menti kórustalálkozó címe. Tavaly volt a jubileumi nagytalálkozó, tizennyolc kórussal, mintegy hatszáz énekessel. Idén kevesebben vettek részt /tizenöt kórus/ a találkozón. A kórustalálkozó nem verseny jellegű, cél az együttlét. A fúvószenekar után elindult a menet a város Ott volt az Abafáji, Magyarrégeni, Radnótfájai, Marosvécsi Református Egyház Kórusa, a Marosfelfalui Női Kar, a Marosszentgyörgyi Vegyes Kar, ugyanonnan a Soli Deo Gloria, a marosvásárhelyi, Szabadság utcai Ref. Hozsánna Kórus, a Kistemplom Evangéliumi Kórusa, a nyárádszeredai Bocskai István Női Dalkör, továbbá a Szászrégeni Református Egyház Nőszövetségi Kórusa, valamint Ifjúsági Leánykara. /Lokodi Imre: Szászrégenben zenghet hálaének! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2004. szeptember 13.

Szept. 12-én, vasárnap avatta a szászrégeni magyarság Radnótfáján, a református templom udvarán felállított emlékoszlopot, a 60 évvel ezelőtti bombatámadásra emlékezve. Az istentiszteleten Pap Géza református püspök és Székely György helybéli lelkész szolgált. Nagy András, Szászrégen polgármestere elmondta, az oszlop nem csak a múltnak állít emléket. A polgármester emlékeztetett, szeptember 11-e a szászrégeni németeknek is szomorú dátum, hiszen 60 évvel ezelőtt ekkor kezdték meg deportálásukat a szibériai munkatáborokba. – A megbékélés jegyében állítottunk emlékoszlopot mindkét nép áldozatainak – mondta a polgármester. Radnótfáját 1965-ben csatolták Szászrégenhez, s e városon belül is megőrizte identitását a település. Az emlékoszlopot alkotó Baróthi Ádám elmondta, a tizedik ilyen jellegű hagyományos obeliszkjét állították fel. /Vajda György: Emlékoszlop Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2006. december 28.

Marosvásárhelyen Csató Béla esperes Keresztelő Szent János-plébánián tartott karácsonyi éjféli misén a szeretetről beszélt. Szászrégenben a polgármesteri hivatal 10.000 új lej értékben osztott ki csomagot a gyerekeknek. December 16-án a szászrégeni MADISZ az ifjúsági házban Kék nefelejcs címmel néptánctalálkozót szervezett, amelyen több környékbeli hagyományőrző együttes vett részt, a radnótfáji templomban pedig egyházi kórustalálkozó volt. December 22-én Szászrégen művelődési házában az RMDSZ helyi szervezete és a pedagógusok kisiskolásoknak szerveztek közös karácsonyi ünnepséget. A marosvásárhelyi Tálentum Tehetséggondozó Alapítvány az idén 15. alkalommal szervezte meg a közös karácsonyt az alapítvány által indított különböző foglalkoztatási csoportokban részt vevő gyerekeknek. Először a Habakuk bábszínjátszó csoport lépett fel, majd a Kilyén Ilka színművésznő által irányított színjátszó csoport tagjai Charles Dickens Karácsonyi ének című darabjának részletét vitték színre. Szerepeltek még a modern táncosok is. /-vagy-: Karácsony megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2009. szeptember 14.

Különleges hármas halom formájú római katolikus kápolnát szentelt fel szeptember 13-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a Szászrégenhez tartozó Radnótfáján. A templomot Pakó Benedek kanonok tervezte és építtette mintegy örökségül híveinek, a városért oly sokat tett plébános nyugdíjba vonult. A nehézségek ellenére ezt is, mint a Noé Bárkája közösségi házat, az árvaházat, vagy a görgényszentimrei szórványkollégiumot sikerült kiviteleznie. Pakó Benedek elmondta, hogy nem szokványos formájú épület megépítésére gondolt, ezért semmilyen hivatalos egyházi támogatást nem kaphatott a kivitelezésre, de kitartott elképzelése mellett. Pakó Benedeket régóta foglalkoztatja a hármas halom szimbóluma, hiszen a jelkép benne van a magyar címerben is, ezért erre hasonlító kápolnát építtetett. Amikor több mint 20 évvel ezelőtt Radnótfájára jött szolgálni Pakó Benedek, csupán négy katolikus gyermek volt az iskolában, azóta már az itteni magyar osztály is megszűnt. S bár az egyházközség 1994-ben úgy döntött, hogy csak 800 hívőnek lehet önálló temploma, a kanonok elhatározta: akár 50 vagy 100 ember is megérdemel egy kápolnát, amely puszta jelenlétével a megmaradást is erősítheti. Az építési költségek 60%-át Pakó Benedek saját pénzéből, illetve kölcsönből finanszírozta. A magyarországi Erdélyi Szövetség Pakó Benedeket Erdélyért oklevéllel és éremmel tüntette ki, ezáltal elismerve azt az áldásos tevékenységet, amelyet több mint két évtizeden át Szászrégenben a magyarságért tett. /Vajda György: Pakó Benedek kanonok „öröksége”. Hármashalom-kápolnát szenteltek Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

2009. szeptember 18.

A közigazgatásilag Szászrégenhez tartozó Radnótfáján múlt vasárnaptól új kápolnában imádkozhatnak a római katolikusok. Tizenhét éves álma valósult meg az elmúlt hét végén az itteni katolikusoknak. A hármas halom alakú, zöldzsindely-borítású épület szokatlan kinézetű. 1989-ben, amikor megérkezett Szászrégenbe, Radnótfáján még létezett magyar iskola. Akkor tapasztalta, hogy kiveszőben a katolikus magyarság, templom nélkül pedig nem tudják megőrizni a közösséget, mondta a most nyugalomba vonult Pakó Benedek kanonok, a kápolna megálmodója. Az egyház gazdasági tanácsa nem adott engedélyt a kápolna felépítésére. Pakó Benedek részéről partizánakció volt a kápolnaépítés. A kápolnaszentelést végül Jakubinyi György gyulafehérvári érsek végezte. A Szűz Máriának ajánlott kápolna zömében fenyőfából készült. /Máthé Éva: Felavatták az elmúlt hét végén a Szászrégen melletti Radnótfája új istenházát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2009. november 3.

Szászrégenben felújították a díszkutat. A csorgó mellé került a szászrégeni evangélikus templomban is látható középkori és az 1934-ben elfogadott városi címer, valamint egy középkori hírvivőt ábrázoló dombormű is. Alig két hónapja működik a Dareghin helyi televízió, most már magyar nyelvű hírműsoruk is van. A magyar adás havonta háromszor jelentkezik. Nemrég nyugdíjba vonult Pakó Benedek kanonok, aki Szászrégenről hazaköltözött szülőfalujába, Gelencére. Amíg Szászrégenben szolgált, állandóan építkezett. A városban három házat működtetett, ahol a szórványgyülekezetekből fogadott gyerekeket, akiket taníttatott. Görgényszentimrén is hasonló céllal tartott fenn egy házat. Megépítette a Noé bárkája közösségi házat, legutóbb pedig a saját tervezésű kápolnát avathatták fel a hívek Radnótfáján. Csiszér Imre plébános vette át a kanonok örökségét. Elmondta, hogy a szórványkollégiumokat pénzhiány miatt be kellett zárni. Míg hét évvel ezelőtt 86 gyerekről gondoskodtak, addig tavaly 15-en voltak, az idén pedig alig 4-en érdeklődtek. A szülők inkább az iskolabusz programba kapcsolódtak be. De Szászrégen nem mond le az ún. gyermekmisszióról. Tárgyalt Böjthe Csaba testvérrel, aki átvenné a Noé bárkája házat, ahova árva gyerekeket hozna. Ugyanakkor a plébánia melletti épületet átadják Bartha József holtmarosi lelkipásztornak, aki a Wass testvérek támogatásának köszönhetően fenntart egy árvaházat. Ha iskoláskorba nőnek a gyerekek, akkor ők költöznek ide. /Szászrégen. Új „ruhában” a Szerencse kút. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998