udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. január 10.

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

1996. szeptember folyamán

Romániában 1945-ben egyes csoportok a hegyekbe menekülve kezdték meg a kommunista hatalom elleni fegyveres ellenállást. Róluk alig esik szó, össze kellene gyűjteni a tevékenységükről szóló adatokat. 1946 és 1949 között a Fekete zekések nevű csoport a Kelemen-havasokban tevékenykedett. Cenusa Ovidiu százados volt a parancsnokuk. Magyarok is harcoltak közöttük, mint a Grigorescu-csoportból Csengeri Jenő, akit a Maros menti Ratosnyán lőttek agyon, Tivadar László ügyvéd, akit a máramarosi hegyekben végeztek ki, Bereczky Árpád, akit 1950-ben fogtak el és 15 évi kényszermunkára ítéltek. 1947-ben, a király lemondatása után újabb menekülők csatlakoztak a fegyveres ellenállókhoz. A helyi lakosság egy része is bekapcsolódott a rendszerellenes csoportokba, egyrészt a partizánok ellátása, másrészt közvetlenül a fegyveresek soraiba. A Velgyásza lábánál levő Havasrekettye bírója, Susman a fiával vezetett egy ellenálló csoportot. Éveken át működtek, amikor azután felfedezték rejtekhelyüket, Susmanék öngyilkosok lettek. Susmanékon kívül az Erdélyi Szigethegységben két csoport működött. Kisbánya környékén tevékenykedett a Diamandi repülőszázados által vezetett, amelyiket 1949. szept. 12-13-án számoltak fel, és az Öreghavas-Bisztra-Nagykupsa környékén a Dabija őrnagy által vezetett csapat. Utóbbiak közül legtöbben a szekusokkal vívott tűzharcban vesztették életüket. Holttestüket benzinnel lelocsolták és elégették, hogy nyomuk se maradjon. A bánsági hegyekben Blidaru csapata harcolt éveken át, az ötvenes évek elejéig. Blidaruval 1953-ban, a szamosújvári börtönben ismerkedett meg az ellenállókról tudósító Asztalos Lajos. Az egyik legnagyobb szervezet a Mihály király partizánjai, titkos hadsereg nevű volt, melynek kolozsvári egyetemisták, Fehér és Brassó megyeiek is tagjai voltak. Középiskolás diákok hozták létre Kolozsváron az IKESZ-t /Illegális Kommunistaellenes Szervezet/. Harmincöt tagja volt, köztük Asztalos Lajos. Magyar és román nyelvű röpcéduláikat kétezer példányban terjesztették a városban. Letartóztatták, másfél és nyolc év közötti fegyházra ítélték őket. 1957-58-ban a Fogarasi havasokban még folyt az ellenállás, ezt jelezte az akkor folyó partizánvadászat. Ezekről az eseményekről össze kellene gyűjteni az anyagot, amíg még nem késő. /Aszatalos Lajos (Kolozsvár): Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. = Kapu, 9. sz., szept./ Hollai Hehs Ottó /München/ hozzászólt Asztalos írásához. szintén sürgetve mindennek összegyűjtését. "Magyarországon, de Romániában sem foglalkoznak az ÁVH, vagy a Securitate viselt dolgaival. A titkos aktákhoz nem lehet hozzájutni, a periratok megsemmisítve vagy elzárva, a gonosztevők, a szörnyűségek eltussolva, a bűnösök pedig jól fizetett állásokban, vagy magánvállalkozások révén ?élvezhetik? az új rendszert, a ?demokráciát?. /Kapu, 9. sz., szept. /

2001. július 17.

Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levő összes iskolát és kultúrotthont. Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselő, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke és Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az épületet teljes egészében csak az ősszel fejezik be. /Vajda György: Kultúrotthon-avató Jódon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2002. augusztus 27.

Görgényszentimrei, ratosnyai, örményesi és ludvégi gyerekek vesznek részt az aug. 26-án Maroshévízen nyílt egyhetes szórványtáborban. Közel 50 gyermek magyar népdalokat, mondókákat, táncokat fog tanulni, gyakorolja az írást, olvasást. /Szórványtábor Maroshévízen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2003. július 31.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szervezésében júl. 30-án megkezdődött Ratosnyán az országos vándortábor. A honismereti túrákkal tarkított táborba több száz vendéget várnak. Míg a felnőttek vetélkedőkön és túrákon vesznek részt, addig a gyermekek a tábori óvoda vendégei. / Elkezdődött az országos vándortábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2003. augusztus 9.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület XII. vándortáborát júl 30. és aug. 3. között Ratosnyán rendezte meg a marosvásárhelyi EKE. Ezen összesen 1117 személy vett részt, köztük 466-an Magyarországról. A rendezők összesen 12 túrautat írtak ki, amelyek közül az 1380 m magas Istenszékére vezető volt a leglátogatottabb, ahová annak idején Wass Albert hamvait szórták, és most közel 600 személy zarándokolt el. /XII. EKE-vándortábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2003. augusztus 18.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2003. október 12.

Körülbelül 1500 lakosa van a Göde, Mesterháza és Ciobotan falvak hármasából alkotott községnek, Gödemesterházának. Göde 800 lakosából 300 magyar nemzetiségű, 240 a római katolikus hívek száma. Mostanában már itthon maradnak a fiatalok, a borvíztöltődénél, a fakitermelésnél, a halastónál találnak megélhetést, illetve ingáznak a munkahelyükre. A katolikus közösségből kilenc fiatal végzett főiskolát - egyetemet az utóbbi tíz évben, jelenleg ketten főiskolások. Körülbelül tízen járnak középiskolába; 8-10 V-VIII. osztályos gyermek Maroshévízre ingázik; a helybeli I-IV. osztályos osztatlan elemi iskolába öt gyermek jár. Óvodát most igényelnek a magyar kicsinyek számára. A plébánia filiái a 100 lelkes Palotailva, a 70 lelkes Ratosnya és a 15 lelkes Neagra, ahova kéthetente jár a pap misézni. /Schuller Mária: Egy összetartó közösség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

2004. február 4.

Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. június 7.

Marosvásárhelyen a magát Magyar Ellenállás Ifjúsági Mozgalomnak nevező szervezet „Együtt, szabadon átverünk” felkiáltással támadta az RMDSZ-t, Markó Béla képét Medgyessy Péter és Adrian Nastase közé helyezve. Marosvásárhelyen több körzetben is érvényesítő pecsét nélküli szavazócédulákat osztottak ki. A 17-es iskolában a liberális képviselő mintegy ezer ilyen cédulát fedezett fel. Vidéken szintén folyt a manipuláció. A Pro Europa Liga megfigyelője Szabédon és Mezőménesen észlelte, hogy bizonyos jelöltek kocsmában itatják a falubelieket. Ratosnyán egy bélyegző tűnt el, míg Nyárádkarácsonyban a szavazócédulák közlekedtek egyik fülkéből a másikba. Nagyernyében Győrfi József független jelölt az előző napon talált egy lepecsételt szavazólapot, melyen a bélyegző RMDSZ-es ellenjelöltje nevén volt. /Szucher Ervin: Vásárhelyen szoros az állás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2007. október 17.

A Gyilkostó üdülőtelep fejlesztésére egy 2,16 millió eurós projekt 85 százalékát, 1,81 millió eurót a Környezetvédelmi Minisztérium adja. A szerződést október 16-án vette át Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől Pap József gyergyószentmiklósi polgármester. „Itt az ideje, hogy ötven év hanyatlás után végre fejlődésnek induljon a település” – mondta. Ezzel végre fejlődni fog a turizmus Gyergyószentmiklóson. A Maros megyei Erdőszentgyörgy, Makfalva, Mezőbánd, Nyárádtő és Ratosnya települések is támogatásban részesülnek ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztésre, illetve -kiépítésre. Székelykeresztúr és Lövéte is támogatásban részesül. /B. M., P. K. : Kormánytámogatások Erdély számára= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2008. augusztus 18.

Az immár hagyományossá vált Fedezd fel a Maros-völgyét nevet viselő fesztiválon a szervezők megfeledkeztek a térség magyar lakóiról. Látványos néptáncok, ízlésesen berendezett tájházak, hagyományos eledelek, kézművessátrak, gyerekeknek ökojátszótér, így lehetne jellemezni a háromnapos fesztivált. A programban ugyan helyet kaptak a vécsi, holtmarosi és felfalusi néptáncosok, de az éjszakába nyúló szórakoztatást kizárólag román együttesekkel biztosították. Szintén az egyszínűség jegyében készültek el a fesztivált népszerűsítő plakátok, a műsorvezetők is csak a román közönséget köszöntötték. A hároméves ratosnyai rendezvénysorozatot elindító Dobre nem látott semmi kivetnivalót a dologban: „Mi nem zárkóztunk el a magyar vagy más nemzetiségű vendégelőadóktól, a résztvevői szándékot azonban egy hónappal a rendezvény előtt kellett volna jelezni” – de arra már nem válaszolt, hogy a világhírű pánsípmester Zamfir vagy a legendás Iris tagjai is önmagukat ajánlva jelezték fellépési szándékukat. /Szucher Ervin: Egynyelvű Maros-völgye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998