udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 110 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-110
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 8.

Jan. 8-án Puskás Bálint szenátor, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők Kovásznán találkoztak az Orbai széki községek polgármestereivel. A találkozón a földtörvény alkalmazásának aktuális kérdéseiről folyt tanácskozás. Ugyancsak jan. 8-án Puskás Bálint szenátor és Márton Árpád képviselő Egerpatakon, majd Rétyen találkozott a választópolgárokkal. E találkozókon a földtörvény alkalmazásáról, a családi orvos választására vonatkozó rendelkezésről, az RMDSZ helyzetéről, valamint szervezési kérdésekről folyt hasznos eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9. - 1185. sz./

1998. január 10.

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. június 8.

Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. július 12.

Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

1999. július 13.

Júl. 11-én tartották Barátoson a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. A rendezvény idén is a zenekarok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött a műsor. Felléptek a barátosi, székelykereszúri, kápolnásfalui, kovászna-kézdivásárhelyi és uzoni fúvószenekarok, valamint az Antos János Általános Iskola és a Kovács András Fúvósegyesület zenekarai Rétyről. /Fúvószenekarok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

1999. július 26.

Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1997. május 13.

A rétyi fúvószenekarnak nagy hagyománya van, 1935-ben alapította Kovács András akkori lelkész, aki 1938-ig, haláláig vezette a zenekart. A zenekar fennmaradt, a jelenlegi karnagy Kelemen Antal 1980-ban kezdett gyermekeket is toborozni, azóta fúvósoktatás folyik Rétyen. Kelemen Antal vezeti az 55 tagú, felnőttekből álló Kovács András Fúvós Egyesületet és a gyermekek 30 tagú zenekarát, melyet a Pro Muzica Alapítvány támogat. Réty a székelyföldi fúvósmozgalom vezetője, központja. Nyáron zenei táborba hívják a fiatalokat, ide művészeket, tanárokat hívnak meg előadóknak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

2000. december 27.

Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. Kelemen Antal karmestere, rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükről. "Tesszük a dolgunkat, értékteremtő munkát végzünk.″ - mondta. A falu híres műkedvelő együttese fellépett az anyaországban is. /Karácsonyi hangverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2000. dec. 27./

2000. március 6.

Csősz Ferencre /Réty, 1930. - Disznajó, 1990/, székely népének napszámosára emlékeztek Disznajón. Csősz Ferenc 1975-ben költözött Disznajóra, nagyjából tíz év alatt alkotta meg élete művét, hiszen 1985-től haláláig rendőrségi zaklatások alatt élt. Tíz esztendő alatt hatalmas munkát fejtett ki. Feltérképezték, összegyűjtötték feleségével és a hozzájuk csatlakozó helybeliekkel a falu népköltészeti hagyományait, majd zenekart, aztán nagyobbat, később 150 tagú /!/ népi együttest hozott létre, amely országos hírre tett szert. Egyedülálló vállalkozása Kodály Háry Jánosának színrevitele, falusi változatra hangolva, a nagy zeneszerző születésének 100. évfordulóján. A bemutató 1982. február 28-án volt, és 26 előadást ért meg, míg szemet nem szúrt a hatóságnak a sok huszárruha meg a magyar ének. De voltak Csősz Ferencnek más "vállalkozásai" is: a Sorozó, a Fonó, a Jánosozás, a Halálra táncoltatott leány szokásidéző, - felújító tematikus műsorai. Zenekara rendszeresen fellépett a híres marosvécsi vásáron, míg onnan is ki nem tiltották őket. Csősz Ferencék szervezték meg elsőnek ebben a régióban az iskolások zenekari találkozóját öt falu száz kis muzsikusának részvételével. Csősz Ferenc kopjafáján Kós Károly mondata olvasható: "Jöhetnek utánam a fiatalok, folytathatják a munkát, járhatják az utat, melyet én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Bölöni Domokos: Csősz Ferencre emlékeztek Disznajón. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2000. május 30.

Máj. 26-án Kézdivásárhelyen Petőfi Sándor-szobrot avattak, a költő nevét viselő iskolában. A névadásra az elmúlt évben került sor, Petőfi bronzból öntött szobra Vetró András alkotása. Ünnepeltek a rétyiek is: a brassói 24. gyalogezred helyreállított emlékművét avatták fel. Az eredeti emlékállítás még 1941-ben történt, de az időközben bekövetkezett változások miatt a kegyhely károsodást szenvedett. Most a helyi önkormányzat a bicskei település támogatásával állította vissza az emlékművet. /Szobor és emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2000. július 19.

Hazaérkezett anyaországi turnéjáról Réty ismert zenekara, a Kovács András Fúvószenekar. A szentesi fúvósok meghívására léptek fel ott és a Balaton menti Szigligeten. Júl. 23-án pedig kezdődik a hagyományos rétyi fúvóstalálkozó. A helybeli iskolában júl. 17-e óta tart a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezésében a fúvószenekari és kóruskarmester-képző tanfolyam. /Mi újság Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2001. február 19.

Háromszéken az egykori alkotótáborok helyszínén - Árkoson, Rétyen és Kovásznán - ma már szinte romokban hevernek a hátrahagyott művek. A szobrok többnyire fából készültek, ám akad néhány kőből készült alkotás is. 1989 után renoválásukkal, karbantartásukkal sem törődött senki. Legjobb állapotban az árkosi kastély kertjében található munkák vannak. Viszonylag jó állapotukat annak köszönhetik, hogy a Szentkereszthy-kastélyban tíz éve művelődési központ működik, amely az alkotások megőrzésére is fordított pénzt és energiát. A Rétyi Nyírben a szoborpark tizenkilenc alkotásából ma már csak három áll lábon, néhányat a csernátoni múzeum kertjébe szállítottak, párat pedig turisták tüzeltek el. Kovásznán az 1986 és 1988 között szervezett alkotótáborokban huszonkilenc szobrot készítettek a művészek. Az árkosi kulturális központ vezetője, Petre Strachinaru találkozóra hívta az alkotókat. Egy egyesület megalapításáról döntöttek, amelynek célja a szabadtéri alkotások megmentése, és arról is határoztak, hogy minden képzőművész egy-egy kis szoborral járul hozzá az egyesület induló tőkéjéhez. Nyáron elkezdődhet a huszonkilenc kovásznai fa- és kőszobor megmentése. /Farkas Réka: Összefogás a művekért.Turisták tüzelték el a kovásznai faszobrokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 23.

Sepsiszentgyörgyön gazdag programmal telnek a Szent György napok. A Sugás tetején sokan ropják a táncot, ír-csángó-olasz-reneszánsz táncokat tanulnak és Sebő Ferenc muzsikál, ugyanebben az órában a Szent Kinga Gyűrűjét nézik mások az evangélikus templomban, és megint mások a Kasimir és Karolinát nézik. Lehetetlenség beszámolni minden eseményről, mert sok helyszínen zajlott a Szent György-napi ünnepség. A fúvósszenekarok térzenéjére pakolták ki az árusok a holmijukat. A fúvósoknál maradva, az otthoniaknak számító rétyiek, az uzoniak és az árkosiak mellett a ceglédi és a mosonszentmiklósi fúvósok is eljöttek. Jelen voltak a népművészeti tárgyakat árusítók, a kézművesek. A Háromszék táncosai három napig táncra tanították az érdeklődőket. A Guzsalyas Alapítvány nemezelni, agyagozni, bogozni tanította a kicsiket és nagyokat. Megnyílt a háromszéki képzőművészek közös tárlata. Felavatta a város polgármestere Harmath István Szent György szobrát is. /Szent György-napi szédelgés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2001. április 26.

Ápr. 27-30-a között lesznek Szentegyházán az immár hagyományos filharmónianapok. Az első napon a helyi Canticum Novum, majd a hódmezővásárhelyi zene- és táncművészeti iskola tart előadást, 28-án zenei vetélkedőkre kerül sor, majd a rétyi ifjúsági fúvószenekar, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző kamarakórusa lép fel. A helyi gyermekfilharmónia díszelőadást tart. /Filharmónia-napok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2001. május 2.

Lelkes pedagógusok, zenészek segítettek abban, hogy Haáz Sándor és a szentegyeházai gyermekfilharmónia ápr. 27-30. között zenei napokat rendezhessen. A hagyományos szentegyházai filharmóniai napok keretében udvarhelyi, szentgyörgyi, csíkszeredai, rétyi, hódmezővásárhelyi iskolák, kórusok és zenekarok tartottak előadást. A gyermekfilharmónia díszelőadást tartott, bemutatták a közelmúltban kiadott, Haáz Sándor vezényletével készült CD-jüket és kazettájukat. /Filharmónia-napok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2001. június 23.

Rétyen ünnepi istentiszteleten emlékezett a község és református egyháza a magyar keresztyénség és államalapítás ezeréves évfordulójára. A jelentős évfordulót emléktáblával jelölték meg a műemlék templom falán. Irodalmi összeállítással léptek fel az Antos János Általános Iskola tanulói. T. Deák Botond helybeli református lelkipásztor megáldotta azt az egyházközségnek ajándékozott nemzetiszín millenniumi emlékzászlót. /Millenniumi ünnep Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2001. július 3.

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2001. július 16.

Napvilágot látott Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok című könyve. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei sorozatának 16. kötete a történelmi Háromszék két hegyvonulatát írja le. A táj turisztikai objektumai - mint a világhírű fürdőhelyek (Málnás-, Bálványos-, Sugás-, Uzonkafürdő, Előpatak), a történelmi nevezetességű Szárazajta, a barcaszentpéteri növényrezerváció, az árkosi Szentkereszti-kastélyt övező dendrológiai park, a Rétyi-nyír, az illyefalvi gyermekfalu stb. - a hegyekbe vezető turistaösvények mellett is sok látványosságot ígérnek az idelátogatóknak. /Új Könyv. Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2001. augusztus 16.

Aug. 19-én, Sepsiszentgyörgy tartják a millenniumi záróünnepséget. A vártemplomi gyülekezet és a Szent Gellért-plébánia hívei az alkalomhoz méltó ünnepi körmenetre indulnak, élükön a Kelemen Antal vezényelte rétyi Kováts András Fúvószenekarral. A menethez a Mikó Imre-szobornál csatlakoznak az állomási római katolikus, a belvárosi református és evangélikus gyülekezetek, miközben a millennium tiszteletére első alkalommal megkondul az unitárius templom tornyába nemrég felszerelt harang. Valamennyien betérnek a Szent József-plébánia udvarára, ahol sor kerül a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékmű felszentelésére. Ezután a menet a temető fölötti domboldalra halad, ahol felavatják a szemerjai csata emlékművét. Az avatóünnepélyen Albert Álmos polgármester beszéde után dr. Egyed Ákos történész-akadémikus az 1849. július 23-i szemerjai csatáról beszél. /Millenniumi záróünnepség Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2001. augusztus 21.

A millenniumi év helyi zárórendezvénye ünnepi istentiszteletekkel kezdődött Sepsiszentgyörgyön, majd a Szent József plébánia udvarán felszentelték a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékművet. Ezt követően a különböző egyházak hívei közös menetoszlopban, élükön papjaikkal és a Kelemen Antal vezényelte rétyi fúvószenekarral vonultak a szemerjai református temető mögötti domboldalra, az 1849 júliusi szemerjai csata egyik színhelyére. A szemerjai csata emlékére emelt Szeles József tervezte, leleplezésre váró emlékmű köré szép számmal gyülekeztek az emlékezők. Albert Álmos polgármester hangsúlyozva, hogy ez volt az első alkalom, amikor Sepsiszentgyörgy megünnepli Szent István napját, de ettől az évtől kezdve, minden évben megünnepelik. Dr. Egyed Ákos történész-akadémikus a szemerjai csata mozzanatait elevenítette fel. Az ünnepséget koszorúzások és a himnusz eléneklése zárta. /(Éltes Enikő): Milleniumi záróünnepség emlékműavatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. szeptember 5.

EMKE eseménynaptára szerint eseményekben gazdag hónap ígérkezik. Szept. 7-én Dicsőszentmártonban magyarországi írókkal és költőkkel találkozhatnak az érdeklődők; szept. 9-én fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület; szept. 14-16. között kerül sor a Szatmár megyei Kaplonyban a VII. Partiumi Honismereti Konferenciára; szept. 14-16. között Kolozsváron és Szamosújváron konferenciát tartanak "A magyarörmények beilleszkedése Erdély gazdasági, társadalmi, egyházi életébe" címmel; szept. 15-én néptáncosok találkozója zajlik az Arad megyei Pécskán; Kolozsváron pedig Pimpimpáré gyermekvásárra várják az érdeklődőket; szept. 15-16-án kerül sor Szilágycsehen a Tövishát Napokra; szept. 16-án a Szilágy megyei Bogdánd lesz a helyszíne a XI. Nemzetközi néptánc-találkozónak; szept. 21-én Dicsőszentmártonban az olvasók találkozhatnak a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztőivel; szept. 22-én Vajdahunyadon sor kerül a Kultúra és oktatás multimédiás megközelítésben című rendezvényre; Szatmárnémetiben pedig az érdeklődők részt vehetnek a Hajnal akar lenni népdalénekesi verseny XI. kiadásának megyei döntőjén, illetve Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok című könyvének bemutóján is; szept. 22-23-án Szilágysomlyóra várják az érdeklődőket a Báthory Napok alkalmával; szept. 27-én Temesváron "Fényképezőgéppel a Kárpátokban" címmel tartanak előadást, Nagyszalontán pedig Sinka Istvánra emlékeznek; szept. 27-30. között kerül sor a Kovászna megyei Árkoson "Külön vagy együtt? Az egységesítés esélyei a nyelvi tervezésben" című anyanyelvi konferenciára; szept. 28-30. között a szatmárnémeti MADISZ árvaházi gyerekeket táboroztat Szokondon; szept. 29-én Szatmárnémetiben A vasút múltja és jövője Kelet-Közép-Európában című előadásra várják az érdeklődőket; Temesváron sor kerül a Székely László fotóalbum bemutatójára; Máramarosszigeten pedig Kit mit tud? versenyt bonyolítanak le; szept. 30-án a Kovászna megyei Rétyen kap helyet a Gyerek- és Ifjúsági Zenekarok III. Találkozója. /Eseményekben gazdag hónap ígérkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2001. szeptember 10.

Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke nyitotta meg szept. 9-én Korondon, a harmadik alkalommal megrendezett fúvószenekarok találkozóját. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő kifejtette, hogy a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy megteremtse azt a jogi keretet, amely által a civil társadalom magára találhat, és önszerveződése által képes hagyományt teremteni, alkotni. A rétyi, fehéregyházi és parajdi fúvósok mellett a korondi kis fúvósok bizonyították, hogy méltó utódai a több mint egy évszázada alakult, egykori korondi Rezesbandának. /Bágyi Bencze Jakab: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2001. szeptember 17.

Szept. 14-15-én nyolcadik alkalommal szerveztek őszi sokadalmat Kézdivásárhely főterén. Negyven helybeli, sepsiszentgyörgyi, brassói, szovátai, hétfalusi, bukaresti, ploiesti-i és korondi alkalmi árus sorakozott fel a főtéren. A rendezvényre a céhes város önkormányzata az anyaországi hét testvérvárost is meghívta. Török Sándor polgármester megnyitotta az idei sokadalmat, majd Léstyán Ferenc gyulafehérvári ny. püspöki helynök 507 templomi fotóját bemutató Megszentelt kövek c. kiállítására került sor. Fellépett a mezőhegyesi táncegyüttes, a Vigadó gyermektánccsoportja, a kovásznai tanulók moderntánc-csoportja, a kézdivásárhelyi Galaxis tánccsoport és a magyarországi sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. Másnap a helybeli, uzoni és rétyi fúvószenekarok mutatkoztak be, Puki bácsi és a Mesekaláka előadása sem maradt el. /(Iochom): Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2001. szeptember 18.

Korondon szept. 9-én, vasárnap volt a fúvószenekarok harmadik találkozója. A mostani találkozóra Réty, Segesvár, Parajd és Nagyvárad csoportjai voltak hivatalosak. /Korondi és más rezesbandák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2002. július 22.

Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2002. augusztus 3.

Ezekben a napokban tartják Rétyen a fúvóstábort. Az immáron tizedik alkalommal tartott országos találkozón a gyermekek a hangszerek titkaival ismerkednek a szakma legjelesebb mestereinek irányításával. Romániában egyedül Rétyen tartanak ilyen fúvóstáborokat. Itthonról és Magyarországról 29 helységből 170 gyermek és 30 szakmabeli tanár jött el idén a rétyi Kováts András Fúvósegyesület táborába. A rétyi fúvószene atyja, Kelemen Antal tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke a fúvósmozgalom utánpótlása szempontjából tartja fontosnak a tábort. /(benkő): Fúvóstábor Rétyen. Készül az utánpótlás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2002. november 21.

Okt. 26-án tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa Kolozsváron. Erdély minden részéről több mint ötven karvezető jött el. A dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály nyitotta meg a közgyűlést. A Hajnal akar lenni szakosztály gazdag tevékenységéről dr. Almási István beszámolója hangzott el, ami magában foglalta a népdalosok képzését, tánctáborok szervezését és a népdalgyűjtést. A gregorián szakosztály tevékenységéről Jakabffy Tamás adott számot. Kelemen Attila a fúvószenekarok tevékenységét ismertette. 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot. Az egyházzenei szakosztály tevékenységéről Sógorné Rigó Magda beszélt. Megválasztották az új vezetőséget. A Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár), elnökségi tagok: Péter Csabáné Sógor Éva (Kolozsvár), Kállai Tünde (Kolozsvár), Fórrika Éva (Marosújvár), Szabó Zsombor (Aranyosgyéres). A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád (Kolozsvár), gregorián zenei szakosztály: Jakabffy Tamás (Kolozsvár), egyházzenei szakosztály: Sógor Magda (Kolozsvár), fúvós szakosztály: Kelemen Attila (Réty). Ezután a Romániai Magyar Dalosszövetség-díjak ünnepélyes átadására és kórushangversenyre került sor. Gergely János (Székelyudvarhely), az agyagfalvi fúvószenekar vezetője a Rónai Antal-díjat kapta, Csórja Ferenc (Kovászna város) a református kórus 110 éves hagyományát ápoló munkásságáért Seprődi János- díjat, Péterné Sógor Éva, a kisbácsi református egyház vegyes karának vezetője Jagamas János-díjat, Lakatos Imre (Székelyudvarhely) zenetanár, karnagy, zeneszerző Márkos Albert-díjat, Sógor Gyula néhai református lelkész post mortem Zsizsmann Rezső-díjat kapott. /Murár Mária: Tisztújítás a Romániai Magyar Dalosszövetségben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2002. december 14.

Nemrég több mint ötven, Erdély minden részéről érkezett karvezető részvételével Kolozsváron tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa. A közgyűlés munkálatairól beszámolt Murár Mária, a szövetség marosvásárhelyi körzeti felelőse. A közgyűlésen a Hajnal akar lenni nevet viselő népzenei szakosztály tevékenységét, amely felvállalta a zenei anyanyelv ápolását, népdalosok képzését, a népdalgyűjtést, tánctáborok szervezését, az anyaországgal való kapcsolattartást, dr. Almási István foglalta össze, majd a Gregorián szakosztály értékelése következett. A kolozsvári Schola Társaság gyermektáborokat szervezett, ahol a gyermekek tanulták a gregorián zenét. A fúvós zenekarok tevékenységéről Kelemen Antal adott összegzést: 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot a rétyi központ, ahol zenetermet, szakkönyvtárat létesítettek. Országos Fúvós tábort szerveztek a Pro Musica Alapítvány segítségével, ahol 150 gyermek 28 bel- és külföldi szaktanár vezetésével tanulhatott. Sógorné Rigó Magda az egyházzenei szakosztály tevékenységét vázolta: a Nádas mentén Aranyosgyéresen és Tordaszentlászlón szerveztek egyházi kórustalálkozót. A tordaszentlászlói találkozón 32 kórus mintegy ezerötszáz dalossal vett részt. A Communitas, az EMKE, valamint az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kántor-karnagy továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tisztújítás eredményeként a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár) lett. A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád, gregorián szakosztály: Jakabffy Tamás, egyházzenei szakosztály: Sógor Magda - Kolozsvár; fúvós szakosztály: Kelemen Antal (Réty). /Eredményes négy év mérlege a Romániai Magyar Dalosszövetségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. dec. 14./

1997. augusztus 9.

Júl. 1-jétol két héten át végeztek Ferenczi István történészprofesszor irányításával a Homárka néven közismert törésvonalnál. Valamikor Attila útjának vagy Hun árkának is nevezték ezt. Az ásatás az Európai Idő anyagi hozzájárulásával történt. Ferenczi István megállapította, hogy nem római eredetűek a törésvonalak. Nagy valószínűséggel a X. században létesült védőrendszerről lehet szó. Korábbi, mint Ferenczi István előzőleg gondolta, ő ugyanis Szent László korában épült védőfalakat látott ezekben a töltésekben. Biztosan határvédelmi rendszerről van szó. További ásatások szükségesek. Ferenczi elképzelése szerint a védelmi rendszer valahol Szatmár környékén kezdődik, s dél felé haladva földvárak sora alkotta: Halmosd, Kraszna, Vártelek, Zsákfalva, Õrmező, a szilágysági Vaskapu, a Dés melletti Kozárvár, Beszterce földvára, Kusma, Melegföldvár, Malomfalva, Küküllővár, Nagykapus, Kiskapus, Kőhalom, Halmágy, Miklósvár, az erősdi Csókás és a brassói vár. Ezeket a X. század elején építették. - A román régészek is ásattak, és korábbra, IX. századra keltezték a várakat, azt hirdetvén, hogy ezek román létesítmények. Ennek azonban semmi alapja nincs. Malomfalván például karoling kardok kerültek elő, amelyek a magyar kalandozások révén kerülhettek Erdélybe. A Homárka első építési szakasza is a földvárakkal egyidőben történhetett. /Kocsis Károly: Régészeti ásatás a Rétyi Nyírben. Magyar építmény a Homárka! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Előzmény: Európai Idő, máj. 31.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-110




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998