udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. augusztus 25.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ aug. 5-8-a között Réven tartotta meg II. Országos Turista Vándortáborát. Aug. 5-6-án zajlott le az EKE országos közgyűlése, ahol szó volt az Országos Vezető Tanács felépítéséről és jogköréről, az egyesület Gyopár című közlönyéről. Új vezetőtanácsost választottak. Elnök: Imecs László /Kolozsvár/, alelnökök: Dukrét Géza /Nagyvárad/ és Jablonovszky Elemér /Kolozsvár/, titkár: Martonossy Magda. Elhatározták az EKE új alapszabályzatának kidolgozását. - A táborban összesen 172-en voltak, Erdély minden megyéjéből. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

1996. november 1.

Nov. 1-jén Rév református temetőjében felavatták az első és második világháború áldozatainak emlékművét, Tőkés László püspök mondott beszédet, románul is összefoglalta mondanivalóját. A kegyelet állította az emlékoszlopot, hangsúlyozta Boros J. Attila révi református tiszteletes. /Péter I. Zoltán: Aki felejt, az elpusztul. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./

1996. november 1.

Nov. 1-jén Rév református temetőjében felavatták az első és második világháború áldozatainak emlékművét, Tőkés László püspök mondott beszédet, románul is összefoglalta mondanivalóját. A kegyelet állította az emlékoszlopot, hangsúlyozta Boros J. Attila révi református tiszteletes. /Péter I. Zoltán: Aki felejt, az elpusztul. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./

1999. július 17.

Nagyváradon idén hatodik alkalommal rendezték meg júl. 16-án a népművészeti vásárt. Mintegy hetven népművész jött el Nagyváradra az ország különböző településeiről, hogy három napon át eladásra kínálja az általa készített tárgyakat. A Bihar megyéből érkezettek között volt Hasas Péter, az utolsó révi fazekas, és Sallai Péter /Nagyvárad/ ikonfestő, üvegre festett ikonjaival. A nagyszebeni Szegedi testvérek olyan "kisplasztikákat" is készítenek, amelyek szellemességükkel válnak rokonszenvessé. A korondi Tóth Ferencnél bő az áruválaszték: az egy centiméteres bögrétől a méteres padlóvázáig sokféle cseber, csupor, tányér kapható. /Kettőn áll a vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./

1999. július 17.

Nagyváradon idén hatodik alkalommal rendezték meg júl. 16-án a népművészeti vásárt. Mintegy hetven népművész jött el Nagyváradra az ország különböző településeiről, hogy három napon át eladásra kínálja az általa készített tárgyakat. A Bihar megyéből érkezettek között volt Hasas Péter, az utolsó révi fazekas, és Sallai Péter /Nagyvárad/ ikonfestő, üvegre festett ikonjaival. A nagyszebeni Szegedi testvérek olyan "kisplasztikákat" is készítenek, amelyek szellemességükkel válnak rokonszenvessé. A korondi Tóth Ferencnél bő az áruválaszték: az egy centiméteres bögrétől a méteres padlóvázáig sokféle cseber, csupor, tányér kapható. /Kettőn áll a vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./

2000. május 20.

A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2001. június 5.

Kettős ünnepet ült május 25-én az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztálya: megalakulásának 110., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartott jubileumi közgyűlést Nagyváradon. Dukrét Géza elnök az 1891-ben kolozsvári székhellyel alapított EKE történetét ismertette. A bihari szekció az elmúlt évtizedben 11 emléktáblát avatott, s nagy sikerrel szervezte meg honismeretei táborait (az idei Réven lesz) és a Partiumi Honismereti Konferencia vándorértekezleteit. /P. L. Zs.: 110 éves az EKE. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

2001. augusztus 11.

Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. augusztus 11.

Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. október 28.

A román ortodox egyház és a görög katolikus egyház vitás vagyonügyeinek megoldásáért hat évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások szeptember 27-én folytatódtak a lugosi görög katolikus püspökségen. Ez már a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság hatodik ülése volt. Az ortodox felet többek között Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozs érseke, Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek, Ioan Mihaljan, Bihar és Szilágyság püspöke, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita püspöke, a görög katolikus felet Alexandru Mesian lugosi püspök, George Gutiu kolozsvár-szamosújvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi püspök, Ioan Sisestean máramarosi püspök képviselte. A felek megállapították, hogy az eddigi megbeszélések eredményeként megoldódott egyes templomok visszaszolgáltatása, míg másutt a két közösség között felmerült problémák miatt nem oldódott meg kedvezően a görög katolikus egyház igénye, s ezekről az ügyekről továbbra is tanácskozni kell. Az ortodox fél kérte a két román egyház közötti bírósági perek felfüggesztését és a problémák további tárgyalások útján való megoldását. A görög katolikus fél fenntartotta igényét székesegyházai, templomai visszaszolgáltatására vagy legalább a templom felváltva történő használatára. /Hatodszor ült össze a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./

2002. július 21.

A Szentírás új román nyelvű változatát mutatták be júl. 4-én az ortodox egyház szent szinódusának jubileumi ülésén. Az új román Biblia szövegén több mint egy évtizedig dolgozott a szerkesztő, Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozsvár érseke. A Szentírást első ízben Coresi diakónus fordította le román nyelvre, 1582-ben fejezeteket adott ki az Ószövetségből (Palia de la Orastie). 1648-ban Simion Stefan metropolita Gyulafehérváron kiadta az Újszövetség teljes román fordítását. Negyven évvel később, 1688-ban jelent meg román nyelven a teljes Szentírás, a kiadás helyéről elnevezett Bukaresti Biblia. Ugyancsak Bukarestben jelent meg 1914-ben a szent szinódus Bibliája (a fordítást a román ortodox egyház legmagasabb tisztségviselői végezték). 1936-ban adták ki az új fordítást. A Biblia további román ortodox kiadásai a következők: 1938 - Gala Galaction és Radu Vasile fordítása, 1944 - nagyrészt Nicodim pátriárka fordítása püspöksége idejéből, 1968 és 1975 - Iustinian Marina pátriárka idején, 1982 - Iustin Moisescu pátriárka idején. 1988 óta, amikor a Biblia újabb kiadást ért meg, tizenegyszer nyomtatták ki a Szentírást összesen 380 000 példányban. /Új román Biblia. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./

2002. szeptember 7.

Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

2002. szeptember 20.

Juhász Miklós tanár Réven a helyi amatőr színjátszást is évtizedeken át vezette, néhány napja 75. születésnapját töltötte be. Megjelent munkája, Rév monográfiája, amelyet feleségével, Juhászné Ort Ibolyával állítottak össze. Szept. 13-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatta be a monográfiát, amely méltatója Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke szerint, rendkívül alapossággal megírt helytörténeti, művelődéstörténeti és turisztikai kötet. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta a könyv megjelenését. /Megjelent a Rév-monográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2002. szeptember 20.

Juhász Miklós tanár Réven a helyi amatőr színjátszást is évtizedeken át vezette, néhány napja 75. születésnapját töltötte be. Megjelent munkája, Rév monográfiája, amelyet feleségével, Juhászné Ort Ibolyával állítottak össze. Szept. 13-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatta be a monográfiát, amely méltatója Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke szerint, rendkívül alapossággal megírt helytörténeti, művelődéstörténeti és turisztikai kötet. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta a könyv megjelenését. /Megjelent a Rév-monográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2002. november 8.

A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1997. szeptember 28.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság szept. 26-28-án rendezte meg a III. Partiumi Honismereti Konferenciát Bihar községben. A konferencia fő témája a partiumi magyar temetők ismertetése volt. A temetők elhanyagoltak, pusztulóban vannak. Erdei János Szilágysomlyó református temetőjét írta le, Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája példaértékű. Juhász Viktor a révi református temetőt ismertette. Több értékes előadás hangzott még el, így Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről beszélt. Székely Antal nyugdíjas tanár Ombód és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. A konferenciáról Dukrét Géza számolt be. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság kiadta a Bihari felhívást, amely hangsúlyozta, hogy sürgető értelmiségi és szakmai feladat a temetők leírása, a sírok nyilvántartásba vétele, a temetőmonográfiák elkészítése. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./

2003. január 11.

Az elmúlt év utolsó napján ünnepelte Érmihályfalva IKE-csoportja megalakulásának 10. évfordulóját. A megalakulás évében, 1992-ben közösen kirándultak Révre, és azóta is sokszor kirándulnak. Az IKE kórustalálkozóinak 1995 óta résztvevői. /Rencz Csaba: Tízéves az érmihályfalvi IKE. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2003. május 26.

A Pro Révért Egyesület márciusban adta ki az új Révi Magazin első számát, a második májusban látott napvilágot. "A Révi Magazin a községünkben élő magyar ajkúak negyedévente megjelenő lapja. Küldetésének tekinti az itt élő emberek tájékoztatását s a helyi események mellett a hazai realitáshoz is igazodó erdélyi magyar jövőkép felmutatását" - fogalmaz vezércikkében az új lap szerkesztője, Hasas János, aki az ötezres nagyközség nyolcszáz főnyi magyar ajkú lakosához igyekszik eljuttatni híreket. A Révi Magazin nyolc oldalon jelenik meg, s a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában lát napvilágot. /Révi Magazin - erdélyi magyar jövőkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2002. február 19.

Biharban 1953-ban a Sebes-Körös menti Réven és az érmelléki Székelyhídon hozták létre az első vidéki középiskolákat, az országban is az elsők között. Rév patinás középiskolája 80 százalékos továbbtanulási eredményekkel dicsekedhet és a gyereklétszám is növekedőben. Ezért kellett 7 új osztálytermet létrehozni a Rév központjában árválkodó régi internátusi épületben. A másik, nyolc tantermes, emeletes iskolát világbanki támogatással teszik rendbe tavasszal, főként a község és a környező falvak gyermekei töltik meg a padokat. A magyar tagozat magyar katedrájára évek óta nem találnak egy diplomás tanárt, pedig az állást folyamatosan meghirdetik. Réven és még sokfelé a Sebes Körös mentén a szülők nem szívesen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Fogyóban a magyar lakosság is, ezért rendre kerülnek veszélybe a települések iskolái. Révi adatok szerint 1963-ban 25-ös, 65-ben 27-es osztálylétszámok voltak, manapság összevont osztályok működnek, s megesik, hogy három tanuló van egy évfolyamon. A színmagyar Örvényben, ahol román tagozat nincs is, attól tartanak, pár éven belül megszűnhet az iskola. Mind az elemiben, mind a felső általánosban összevont osztályok vannak. Tanulóik 70 %-a roma. Egyre több szülő viszi a közeli Élesdre taníttatni gyemrekét, hiszen a közeli város tanintézetében a körülmények is jobbak: Fugyivásárhelyen is vészharangok kondultak az általános iskola magyar tagozatáért, ahová 22-en járnak. A községhez tartozó Fugyiban, ahonnan ötödiktől már érkezett az utánpótlás, a nyolc elsős közül immár egyetlen gyereket se írattak magyar osztályba. Egyetlen harmadikos és négy negyedikes van még, így pár év múlva nem lesz ötödik osztály a fugyivásárhelyi iskola magyar tagozatán. Pedig évtizedes tanteremgondok oldódnak meg végre a nagyközségben: az életveszélyessé vált régi épület helyére világbanki támogatással korszerű, új hat tantermes iskolát emeltek. /(Balla Tünde): Hiába épülnek az iskolák? Fogyóban a Sebes Körös menti magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2002. február 19.

Biharban 1953-ban a Sebes-Körös menti Réven és az érmelléki Székelyhídon hozták létre az első vidéki középiskolákat, az országban is az elsők között. Rév patinás középiskolája 80 százalékos továbbtanulási eredményekkel dicsekedhet és a gyereklétszám is növekedőben. Ezért kellett 7 új osztálytermet létrehozni a Rév központjában árválkodó régi internátusi épületben. A másik, nyolc tantermes, emeletes iskolát világbanki támogatással teszik rendbe tavasszal, főként a község és a környező falvak gyermekei töltik meg a padokat. A magyar tagozat magyar katedrájára évek óta nem találnak egy diplomás tanárt, pedig az állást folyamatosan meghirdetik. Réven és még sokfelé a Sebes Körös mentén a szülők nem szívesen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Fogyóban a magyar lakosság is, ezért rendre kerülnek veszélybe a települések iskolái. Révi adatok szerint 1963-ban 25-ös, 65-ben 27-es osztálylétszámok voltak, manapság összevont osztályok működnek, s megesik, hogy három tanuló van egy évfolyamon. A színmagyar Örvényben, ahol román tagozat nincs is, attól tartanak, pár éven belül megszűnhet az iskola. Mind az elemiben, mind a felső általánosban összevont osztályok vannak. Tanulóik 70 %-a roma. Egyre több szülő viszi a közeli Élesdre taníttatni gyemrekét, hiszen a közeli város tanintézetében a körülmények is jobbak: Fugyivásárhelyen is vészharangok kondultak az általános iskola magyar tagozatáért, ahová 22-en járnak. A községhez tartozó Fugyiban, ahonnan ötödiktől már érkezett az utánpótlás, a nyolc elsős közül immár egyetlen gyereket se írattak magyar osztályba. Egyetlen harmadikos és négy negyedikes van még, így pár év múlva nem lesz ötödik osztály a fugyivásárhelyi iskola magyar tagozatán. Pedig évtizedes tanteremgondok oldódnak meg végre a nagyközségben: az életveszélyessé vált régi épület helyére világbanki támogatással korszerű, új hat tantermes iskolát emeltek. /(Balla Tünde): Hiába épülnek az iskolák? Fogyóban a Sebes Körös menti magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2002. február 19.

Biharban 1953-ban a Sebes-Körös menti Réven és az érmelléki Székelyhídon hozták létre az első vidéki középiskolákat, az országban is az elsők között. Rév patinás középiskolája 80 százalékos továbbtanulási eredményekkel dicsekedhet és a gyereklétszám is növekedőben. Ezért kellett 7 új osztálytermet létrehozni a Rév központjában árválkodó régi internátusi épületben. A másik, nyolc tantermes, emeletes iskolát világbanki támogatással teszik rendbe tavasszal, főként a község és a környező falvak gyermekei töltik meg a padokat. A magyar tagozat magyar katedrájára évek óta nem találnak egy diplomás tanárt, pedig az állást folyamatosan meghirdetik. Réven és még sokfelé a Sebes Körös mentén a szülők nem szívesen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Fogyóban a magyar lakosság is, ezért rendre kerülnek veszélybe a települések iskolái. Révi adatok szerint 1963-ban 25-ös, 65-ben 27-es osztálylétszámok voltak, manapság összevont osztályok működnek, s megesik, hogy három tanuló van egy évfolyamon. A színmagyar Örvényben, ahol román tagozat nincs is, attól tartanak, pár éven belül megszűnhet az iskola. Mind az elemiben, mind a felső általánosban összevont osztályok vannak. Tanulóik 70 %-a roma. Egyre több szülő viszi a közeli Élesdre taníttatni gyemrekét, hiszen a közeli város tanintézetében a körülmények is jobbak: Fugyivásárhelyen is vészharangok kondultak az általános iskola magyar tagozatáért, ahová 22-en járnak. A községhez tartozó Fugyiban, ahonnan ötödiktől már érkezett az utánpótlás, a nyolc elsős közül immár egyetlen gyereket se írattak magyar osztályba. Egyetlen harmadikos és négy negyedikes van még, így pár év múlva nem lesz ötödik osztály a fugyivásárhelyi iskola magyar tagozatán. Pedig évtizedes tanteremgondok oldódnak meg végre a nagyközségben: az életveszélyessé vált régi épület helyére világbanki támogatással korszerű, új hat tantermes iskolát emeltek. /(Balla Tünde): Hiába épülnek az iskolák? Fogyóban a Sebes Körös menti magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2004. május 29.

A Dosarele Istoriei folyóirat 85-ös számának témája: a vallás Romániában. Ovidiu Bozgan, a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karának adjunktusa A római katolikus egyház a kommunista Romániában című tanulmányával van jelen. Munkájában első ízben közölt a kultusz-államtitkárság irattáraiban mind ez ideig titokként kezelt kordokumentumokat, a római katolikus egyházról, Márton Áronról, Jakab Antalról, Csíksomlyóról a tények alapján szólt. Gondosan összehangolt hadjáratról volt szó, bizonyítják a szocialista országokban alkalmazott, azonos módszerek: a püspökök börtönbe vetése, a kolostorok, felekezeti iskolák felszámolása, az egyházi ingatlanok államosítása, próbálkozások a Szentszéktől független, ún. nemzeti egyházak létrehozására stb. A szerző ezek után rátért az erdélyi, moldvai és bukaresti katolicizmus történetére. Bemutatta, hogyan alakultak meg a nagyváradi, a gyulafehérvári, a csanádi, a szatmári püspökségek, majd a bukaresti (1883) és iasi-i (1884) érsekség létrejöttét. 1948-tól 1988-ig az 1111 katolikus parókiából 637 maradt meg, a hat püspökségből kettő (Gyulafehérváron Erdély és Bukarestben a Regát számára). 1948-ban 1317, míg 1982-ben már csak 685 katolikus pap szolgált, 1950 és 1976 között összesen 24 templom épült; 1988-ban hivatalos adatok szerint a katolikusok lélekszáma Romániában kevés híján másfél millió volt, ebből 850 ezer magyar. (A csángókat a hivatalos statisztika nem számította közéjük.) A diktatúra ösztönzésére áruló papok a romániai független katolikus egyház megteremtésén fáradoztak, például az 1950. szeptember 5-i gyergyószentmiklósi alakuló ülésen. (A kísérlet az állam lelkes támogatása ellenére, épp Márton Áron és körének ellenállásán bukott meg.) A bukaresti román történész korrektségét mutatja, hogy ugyanakkor Valeriu Anania (jelenleg Bartolomeu néven Kolozs és Rév érseke) Pro memoria című, 1992-ben, a Román Ortodox Egyház kiadásában megjelent könyvében – Teoctist pátriárka lelkes előszava után – bemutatja az erdélyi katolikus egyház Trianon utáni történetét, de oly módon, mint a revizionizmus fellegvárát, Márton Áront pedig a magyar sovén-nacionalizmus élharcosaként tünteti fel. A 81. oldalon Anania így összegzi véleményét: „A magyar revizionizmus a katolikus vallás közvetítésével és ennek védelme alatt a román nemzeti szuverenitás alapjainak aláásására törekedett." /Barabás István: Kétféle tükörben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

2004. augusztus 28.

A Communitas Alapítvány támogatásával idén immár a második 48-as emlékhelyet avatták fel aug. aug. 22-én a Sebes-Körös menti szórványmagyar településen, Réven. Petőfi Sándor bronzba öntött mellszobrát ünnepélyes keretek között a református istenháza kertjében helyezték el. Beszédet mondott Hasas János, a szobor felállítását segítő helyi Pro Rév Alapítvány elnöke. Március 14-én Bersek József honvéd huszárezredesnek állítottak kopjafát Réven. /Balla Tünde: Petőfi szobra, a megmaradás jelképe Réven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2005. május 16.

Réven 800 főnyi magyar él. Rév község önkormányzata az elsők között írta ki magyarul is a település nevét. Rövid időn belül lefestették a táblát, azt kijavították, de legközelebb már ellopták a magyar nyelvű feliratot. – Háromszor tűnt el és rongálódott meg a településjelző – sommázta a tábla történetét Hasas János révi tanácsos. A községi önkormányzat segítségével egy hete csináltattak újabb kétnyelvű helységnév táblát. /(Lakatos Balla Tünde): Lefestették, ellopták, de megint a helyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2005. június 1.

A révi születésű szobrászművész, Tőzsér Elíz Petőfi Sándorról készült bronz mellszobrát egy hét múlva Rév középiskolájának udvarán akarták elhelyezni és felavatni, azonban a helyi tanács hét-hat arányban leszavazta a szobor köztérre helyezését. A szobrászművész, Rév község díszpolgára, hónapokkal ezelőtt ajándékozta meg a települést alkotásával. /(Lakatos Balla Tünde): Nemet mondtak Petőfi Sándor szobrára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. július 1.

Szentjobbon állítják fel azt a Petőfi-szobrot, amelyet a Pro Rév Egyesület kérésére egy révi születésű szobrászművész készített el a réviek számára, de felállítását a Bihar megyei Rév község román többségű helyi tanácsa többségi szavazással elutasította. A Magyarországon, Zalakaroson élő szobrászművész, Tőzsér Erzsébet szobráról van szó. Szeretnék a szobrot még a most, 90 éves alkotója életében felavatni. /Balogh Levente: Nem lesz két Petőfi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2005. augusztus 22.

A Szent István-szobor koszorúzását követően, a Bihar megyei Szentjobbon Tempfli József római katolikus megyés püspök jelenlétében augusztus 21-én felavatták Petőfi Sándor szobrát. A Révről elszármazott, Magyarországon élő Tőzsér Erzsébet alkotását a Pro Rév Egyesület ajándékozta a berettyócsohaji tanácsnak idén júniusban, azt követően, hogy Rév román többségű helyi tanácsa elutasította a büszt felállítását a település területén. /Petőfi-szobrot avattak Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2006. március 31.

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. szeptember 5.

Szeptember 1–3-a között tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) idei, XII. honismereti konferenciáját Szilágycsehen, a fél évezredet meghaladó korú református templomban. A bizottság által évente adományozott Fényes Elek-díjat minden évben három PBMEB-tag kaphatja csak meg, valamint egy olyan külső személyiség, aki kimagasló tevékenységével a bizottság alapszabályába foglaltak terén azt kiérdemli. Idén a PBMEB tagjai közül Puskel Péter Aradról, Borbély Gábor Nagyváradról és Kiss Kálmán Túrterebesről kapták meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei külső személyiség Vasas János volt Révről, akit kitüntetettek. Vasas János a révi EKE osztály elnöke, a 2004-ben elhunyt Juhász Viktor áldásos munkájának folytatója. A konferencián értékes előadások hangzottak el a 20. század öröksége: 1956 emlékezete, a jubileumi Rákóczi évek, Bocskai István halálának 400. évfordulója, partiumi és bánsági műemlékek és védelmük témakörökben. Kaphatók voltak az évente 8–10 új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó számai. Figyelemre méltó, a sorozat 40. számát viselő, Dukrét Géza: A bihari turizmus története című kötete. A konferencia harmadik napjának programja szakmai kirándulás volt. A résztvevők Jakab Rita, a szilágycsehi református templom restaurálási munkálatainak vezetője szakszerű vezetésével, nagybányai műemlékeket látogattak meg. A közgyűlést a szilágycsehi millecentenáriumi kopjafa és az 1848-as szabadságharcos, volt szilágycsehi lelkész, Fábián Dániel emléktáblájának koszorúzása követte. Az évi közgyűlés zárónyilatkozataként egy ajánlás fogalmaztak meg, mely hangsúlyt fektet az iskolában és a szószékről elhangzottak fontosságára, a pusztuló kulturális örökség védelmére. /Tóthpál Tamás: XII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998