udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. szeptember 12.

Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/

1996. március 4.

Tóth Mihály kárpátaljai parlamenti képviselő javasolta, hogy az ukrán törvényhozás iktassa alapdokumentumba, hogy a kisebbségek is államalkotó népek a többségi mellett. A képviselő bízik abban, hogy erre március végén sor kerül. A kárpátaljai magyarságnak soha sem volt autonómiája, most van, szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, zászlóikat kitűzhetik, énekeiket szabadon énekelhetik. - A kárpátaljai magyarság évekkel ezelőtt a határon kívül rekedt magyar népességből a legszerencsétlenebb volt, a háború is őket tizedelte meg a legjobban, mintegy negyvenezer férfit hurcoltak el "málenkij robotra". A lakosság szándékos összekeverését mutatja, hogy Csapon a lakosság 28 nemzetiséghez tartozónak mondja magát. A térségből kikerült értelmiségieket szétszórták, ennek egyik következménye, hogy Alma-Atában erős magyar szervezet működik, de Tallin, Riga és Kijev, Lvov magyarsága is Kárpátaljáról került ki. - Most készül az ukrán-román alapszerződés. Elképzelhető, hogy az ukránok tesznek ajánlatot a kisebbségi ügyek pozitív rendezésére? - tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2000. július 31.

Nemrég érkezett meg Erdélybe az 1998-ban megjelent Encyclopaedia Hungarica negyedik (kiegészítő) kötete. Összegező munkáról van szó, mely ezentúl nélkülözhetetlen lesz mindazok számára, akik népünk eredetéről, múltjáról, történelméről és jelenéről kívánnak ismereteket és információkat szerezni. A kiegészítő kötet tartalmazza mindazokat a szócikkeket, amelyek az előbbi kötetekből kimaradtak, másrészt időrendi és leszármazási táblázatokat közöl a magyarsággal kapcsolatban. Az időrendi táblázat Kr. e. 10 millió évtől a XX. század végéig öleli át a történelmi időt, melyet a következő szakaszokra bont: Kr. e. 10 millió - Kr. e. 1, Kr. u. 1 - 1000, 1000-1526, 1526-1703, 1703-1848, 1848-1920, 1920-1945, 1945-1956, 1956-1998, vagyis az Encyclopaedia Hungarica utolsó kötete megjelenésének az éve. Ezután következik a forrásjegyzék (a felhasznált könyvészeti anyag), majd az Encyclopaedia szócikkíróinak és adatszolgáltatóinak névsora. Elismerés illeti a kiadót és a kanadai Altonában működő Friesen Nyomdavállalat. A kötetben található táblázatok hézagpótlók, hisz ezekből tájékozódhatunk többek között bizánci írók alapján a hun uralkodóház tagjairól, az Árpád-ház fejedelmeiről, a magyar nemzetségekről és történelmi családokról, a Kárpát-medence tájneveiről, apátságairól és fontosabb templomairól, a magyar uralkodókról és államfőkről, a Nobel-díjas magyar tudósokról, olimpiai és világbajnokokról. Külön fejezetbe foglalták Moldova eredeti magyar helységneveit. A kiegészítő kötet külön részben közli a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos verseket: a himnuszokon és szózaton kívül több gyönyörű verset, köztük Reményik Sándor Nagy magyar télben c. versét. Tudni kell, hogy ez az első nemzeti szemléletű magyar lexikon, mely világviszonylatban elsőként emigrációban, a kanadai Calgaryban készült, s nem állami támogatással, hanem magánkezdményezés alapján. Az Encyclopaedia Hungarica atyja Bagossy László főszerkesztő, aki megalapította a Lexikon Alapítványt, a szerkesztőbizottságot és megszervezte a munkát. A Lexikon Alapítvány 1984. március 4-én tartott alakuló gyűlésén Calgary magyar lakossága hitet tett a lexikon gondolata mellett. Közel tizennyolc éven át készült el a sorozat négy kötete. Az első kötet (A-H) szerkesztési zárása 1992-ben, a második kötet (I-Ö) zárása 1994-ben, a harmadik kötet (P-Z) zárása 1996-ban, a kiegészítő kötet szerkesztési zárása pedig 1998-ban következett be. A Lexikon Alapítvány az értékes munkából 377 példányt Magyarországra, 159 példányt az elszakított területekre és 6 példányt egyéb helyekre küldött. Ezeket az Alma-Atában, Rigában, Szarajevóban, Tartuban, Varsóban és Vilnában működő magyar egyesületek kapták. Erdélyben a magyar egyházi központokon, könyvtárakon és alapítványokon kívül, nagy adományban részesült az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetősége. - Folyamatban van az Encyclopaedia Hungarica angol nyelvű kiadása is. /Ajtay Ferenc: Encyclopaedia Hungarica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2005. november 14.

Tokay Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt képviselőjét nevezte november 11-én Románia (vilniusi székhelyű) lettországi nagykövetévé Traian Basescu államelnök. Az államfő november 7-én kinevezte őt Románia litvániai nagykövetévé, most pedig a lettországi nagyköveti tisztséget is hivatalosan Tokayra ruházta. Tokay György elmondta: állomáshelye Vilniusban lesz, ingázni fog Vilnius és Riga között. „Az is a feladatom, hogy igazoljam: egy magyar jól láthatja el ezt a feladatot.” – jelentette ki. /Tokay György litvániai és lettországi nagykövet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2007. április 11.

A nemzetiségi kérdések felvetése nélkül nem lehet az EU jövőjéről beszélni Sólyom László magyar köztársasági elnök szerint, aki április 10-én Rigában európai államfők egy csoportjának kötetlen eszmecseréjén vett részt. Szavai szerint nem igaz, hogy ez kelet-európai probléma, hiszen az ír kérdéstől a baszkokig, Dél-Tirolig vannak megoldott és megoldatlan nemzetiségi problémák. /Sólyom László a nemzetiségi kérdések fontosságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998