udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 263 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-263
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. november 6.

Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1990. november 6.

Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1990. december 21.

Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./

1990. december 21.

Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./

1990. december 23.

Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ püspök az egyház egyik vértanúja. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán végzett, pappá szentelték, Rómában folytatta tanulmányait, megszerezte a hittudományok doktora címet. 1940-től Kolozsváron, az egyetemen egyházjogot adott elő, 1942-ben szatmári megyéspüspöknek nevezték ki. 1948-ban az állam hivatalosan betiltotta Scheffler János püspöki működését. 1950-ben Kőrösbányát jelölték ki a püspöknek kényszerlakhelyül, majd 1952 márciusában letartóztatták, Jilavára vitték és ebben a börtönben halt meg 1952. dec. 6-án. /Jakabffy Tamás (Sipos Ferenc adatközlése alapján): Emlékeztető Scheffler János püspökre. = Keresztény Szó (Kolozsvár), dec. 23./

1990. december 23.

Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ püspök az egyház egyik vértanúja. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán végzett, pappá szentelték, Rómában folytatta tanulmányait, megszerezte a hittudományok doktora címet. 1940-től Kolozsváron, az egyetemen egyházjogot adott elő, 1942-ben szatmári megyéspüspöknek nevezték ki. 1948-ban az állam hivatalosan betiltotta Scheffler János püspöki működését. 1950-ben Kőrösbányát jelölték ki a püspöknek kényszerlakhelyül, majd 1952 márciusában letartóztatták, Jilavára vitték és ebben a börtönben halt meg 1952. dec. 6-án. /Jakabffy Tamás (Sipos Ferenc adatközlése alapján): Emlékeztető Scheffler János püspökre. = Keresztény Szó (Kolozsvár), dec. 23./

1991. február 26.

Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./

1991. március 21.

Negyvenhárom év után, 1948 óta először érkeztek Rómába, a pápához ad limina látogatásra Románia katolikus főpapjai, a tizenhárom püspök és segédpüspök. II. János Pál pápa márc. 21-én koncelebrált szentmisét mutatott be a tizenhárom főpásztorral. A latin misén egy-egy magyar és román ének is elhangzott. A pápa egymást követően fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt, Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspököt, segédpüspökével, Jakubinyi Györggyel, végül Tempfli József nagyváradi püspököt. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 22., 68. sz./

1991. november 30.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök felszólalt Rómában az Európa újraevangelizálásával foglalkozó püspöki szinóduson. Beszélt a nyelvi imperializmusról. "Biztosítanunk kell mindenki számára, a kisebbségeknek is - legalább az Egyházban - saját anyanyelvük használatát. Előfordul, hogy az Egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /L`Osservatore Romano (Róma), nov. 30. ; a beszéd teljes szövege: Új Ember (Budapest), 1992. jan. 5./

1992. január 5.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök tavaly novemberben részt vett Rómában a püspöki szinóduson. Felszólalását közölte az Új Ember. Jakubinyi György kifejtette, hogy a nacionalizmusok mindenütt tovább élnek Európában. Véres nemzetiségi összetűzéseknek voltak szemtanúi. Jelentős döntésnek nevezte azt, hogy a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelték, hiszen itt él az egymillió romániai magyar katolikus fele. Biztosítani kell mindenki számára legalább az egyházban saját anyanyelvének használatát. "Előfordul, hogy az egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /Püspökök felszólalása. = Új Ember, jan. 5./ Jakubinyi beszédét közölte az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja: 1991. nov. 30.

1992. február 25.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai katolikus püspökkari konferencia titkára szerint - írta a párizsi La Croix című katolikus napilap - helytelen, hogy az országban csak egy püspökkari konferencia létezik. A romániai püspökkari konferencia, - és mint Jakubinyi hangsúlyozta nem "román püspökkari konferencia" - 1991 márciusában alakult meg. Ennek munkájában jelenleg három egyház főpapjai vesznek részt: a római katolikus, a Rómával egyesült görög katolikus és az örmény katolikus egyház. Jakubinyi ezt a megoldást nem tartja jónak. Ehelyett két püspökkari konferenciát kellene létrehozni, egy román és egy magyar testületet. A görög és örmény egyházak pedig alakítsák meg a legújabb római előírásoknak megfelelő úgynevezett Szent Szinódust. Köztudomású, hogy az erdélyi négy római katolikus egyházmegye közel egymillió hívének túlnyomó többsége magyar. A kárpátokon túli két egyházmegye közül a bukaresti érsekségnek csak néhány tízezer híve van, a iasi-i püspökség területén pedig a katolikusok többsége csángó. - Vannak példák arra, hogy egy országban több püspökkari konferencia működik. Így például Csehszlovákiában cseh és szlovák püspökkari konferencia, Nagy-Britanniában Angliának és Walesnek közös konferenciája van, a skót püspökök azonban külön testületet alkotnak, az északír egyház pedig egyházjogilag az Ír Köztársasághoz tartozik. /Jakubinyi püspök reformterve. Mesterséges egyházi struktúra Romániában. = Új Magyarország, febr. 25./

1992. február 25.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai katolikus püspökkari konferencia titkára szerint - írta a párizsi La Croix című katolikus napilap - helytelen, hogy az országban csak egy püspökkari konferencia létezik. A romániai püspökkari konferencia, - és mint Jakubinyi hangsúlyozta nem "román püspökkari konferencia" - 1991 márciusában alakult meg. Ennek munkájában jelenleg három egyház főpapjai vesznek részt: a római katolikus, a Rómával egyesült görög katolikus és az örmény katolikus egyház. Jakubinyi ezt a megoldást nem tartja jónak. Ehelyett két püspökkari konferenciát kellene létrehozni, egy román és egy magyar testületet. A görög és örmény egyházak pedig alakítsák meg a legújabb római előírásoknak megfelelő úgynevezett Szent Szinódust. Köztudomású, hogy az erdélyi négy római katolikus egyházmegye közel egymillió hívének túlnyomó többsége magyar. A kárpátokon túli két egyházmegye közül a bukaresti érsekségnek csak néhány tízezer híve van, a iasi-i püspökség területén pedig a katolikusok többsége csángó. - Vannak példák arra, hogy egy országban több püspökkari konferencia működik. Így például Csehszlovákiában cseh és szlovák püspökkari konferencia, Nagy-Britanniában Angliának és Walesnek közös konferenciája van, a skót püspökök azonban külön testületet alkotnak, az északír egyház pedig egyházjogilag az Ír Köztársasághoz tartozik. /Jakubinyi püspök reformterve. Mesterséges egyházi struktúra Romániában. = Új Magyarország, febr. 25./

1992. május 23.

Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./

1992. május 23.

Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./

1992. június 11.

Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./

1992. június 11.

Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./

1993. január 25.

Magyar-román vita zajlott Erdélyről Rómában a Magyar Akadémia könyvbemutatóján. Eördögh István pap-történész, a vatikáni Propaganda Fide levéltárosa a közelmúltban megjelent munkája /A román terjeszkedés a magyar Erdélyben 1916-1920 között/ kapcsán. Antonello Biagini, a római tudományegyetem kelet-európai történelem professzora, akinek a mű kiadása köszönhető, hangoztatta, hogy az ilyen munkák megjelentetése segíti a helyzet jobb megértését. /Vita Rómában "a román terjeszkedésről". = Új Magyarország, jan. 25./

1993. január 25.

Magyar-román vita zajlott Erdélyről Rómában a Magyar Akadémia könyvbemutatóján. Eördögh István pap-történész, a vatikáni Propaganda Fide levéltárosa a közelmúltban megjelent munkája /A román terjeszkedés a magyar Erdélyben 1916-1920 között/ kapcsán. Antonello Biagini, a római tudományegyetem kelet-európai történelem professzora, akinek a mű kiadása köszönhető, hangoztatta, hogy az ilyen munkák megjelentetése segíti a helyzet jobb megértését. /Vita Rómában "a román terjeszkedésről". = Új Magyarország, jan. 25./

1993. március 9.

A napokban tért vissza kéthetes nyugati útjáról Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök. Egy hétig Rómában tartózkodott, majd Németországba utazott, Münchenben és Stuttgartban találkozott a nyugati szórványban élő magyar katolikusokkal és az egyházmegyéjéből kivándorolt papokkal. A Katolikus Magyar Értelmiségiek Mozgalmának tagjait tájékoztatta az erdélyi helyzetről, a gondokról, a kivándorlásról, az egyházi javak visszaadásának halogatásáról, de a pozitív jelekről is beszélt. A szatmári egyházmegye 1 magyar papja él Németországban és Svájcban, ott teljesítenek szolgálatot, de továbbra is a szatmári egyházmegyéhez tartoznak. /Sike Lajos: Nyugati magyarok között járt Reizer püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. március 20.

A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1993. augusztus 8.

Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./

1993. augusztus 8.

Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./

1993. november 12.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1993. november folyamán

1992. áprilisában ritkaságszámba menő kötet jelent meg Budapesten: Búcsú az ifjúságtól, Lakatos Demeter verseit tartalmazza. "Van egy költője a csángómagyaroknak, a neve Lakatos Demeter" - igazított el Domokos Pál Péter, a kötet gondozója, aki saját költségén adta ki a verseket. Lakatos Demeter 1911-ben született Szabófalván. Szabófalva lakói 1761-ben levelükben elpanaszolták, hogy nincs magyar papjuk, aki magyarul misézzen. Gondjuk nem oldódott meg, hiába adott hírt Rómának az anyanyelvű paphiányról Batthyány Lajos erdélyi püspök. Lakatos Demeter román iskolába járt /magyar nem volt/. Első versét 1935-ben Dsida Jenő közölte Kolozsváron, a Keleti Újságban. Lakatos Demeter Szabófalván élt. Bartis Árpád 1969-ben meglátogatta Lakatos Demetert, aki akkor éppen házi őrizetben volt, mert magyarul verselt és Magyarországra is ellátogatott. Verseit dugdosták barátai, Bartis Árpád Bajkó Sándorral együtt megőrizte és eljuttatta Domokos Pál Péterhez a verseket. Lakatos Demeter haláláig, 1974-ig őrizte verseivel a magyar nyelvet. /Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), nov.- 16. sz./

1993. november folyamán

1992. áprilisában ritkaságszámba menő kötet jelent meg Budapesten: Búcsú az ifjúságtól, Lakatos Demeter verseit tartalmazza. "Van egy költője a csángómagyaroknak, a neve Lakatos Demeter" - igazított el Domokos Pál Péter, a kötet gondozója, aki saját költségén adta ki a verseket. Lakatos Demeter 1911-ben született Szabófalván. Szabófalva lakói 1761-ben levelükben elpanaszolták, hogy nincs magyar papjuk, aki magyarul misézzen. Gondjuk nem oldódott meg, hiába adott hírt Rómának az anyanyelvű paphiányról Batthyány Lajos erdélyi püspök. Lakatos Demeter román iskolába járt /magyar nem volt/. Első versét 1935-ben Dsida Jenő közölte Kolozsváron, a Keleti Újságban. Lakatos Demeter Szabófalván élt. Bartis Árpád 1969-ben meglátogatta Lakatos Demetert, aki akkor éppen házi őrizetben volt, mert magyarul verselt és Magyarországra is ellátogatott. Verseit dugdosták barátai, Bartis Árpád Bajkó Sándorral együtt megőrizte és eljuttatta Domokos Pál Péterhez a verseket. Lakatos Demeter haláláig, 1974-ig őrizte verseivel a magyar nyelvet. /Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), nov.- 16. sz./

1993. december 1.

Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötői kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 3.

Az EBEÉ Rómában tartott külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter Magyarország támogatásáról biztosította a Balladur-tervet, amely a legtöbb konfliktust képező okok, így az agresszív nacionalizmus, a kisebbségek jogainak megtagadása felszámolására irányul. /Fontos döntések Rómában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1994. november 11.

Frunda György részt vett október végén Rómában az ET közgyűlésének jogi bizottsága kétnapos ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Janson raportőrök jelentése, akik megállapíthatták, hogy Románia még nem teljesítette a vállalásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1996. február 16.

Az Aacheni Magyar Szent László Egyházközség plébánosa, Szigeti István kutatása szerint a Szent Korona több mint 200 évig Aachenben volt. Nagy Károly 800-ban Rómába ment, ahol III. Leó pápa megkoronázta. A koronát Nagy Károly császár maga hozta Rómába erre a célra. Károly 814-ben halt meg és a koronával együtt eltemették. III. Ottó 1000-ben Aachenbe látogatott, ahol feltárta Nagy Károly sírját, magához vette a koronát és azt még ebben az évben Rómába vitte. II. Szilveszter pápa ezt a koronát adta Asztrik kalocsai érseknek és ezzel koronázták meg Szent Istvánt. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./

1996. április 10.

Dr. Jakubinyi Györgyöt /sz. Máramarossziget, 1946. ápr. 13./ 1969-ben szentelték pappá. 1970-től 1974-ig a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait Márton Áron kívánságára. A Gergely Egyetemen teológiai és szentírástudományi licenciátust szerzett. 1974-től szentírástudományt tanított a gyulafehérvári teológián. 1978-ban Budapesten teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1990. ápr. 29-én szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, 1994. ápr. 8-án nevezte ki a pápa gyulafehérvári érseknek. /Dr. Jakubinyi György, Erdély 77. püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Dr. Jakubinyi György amerikai papok meghívására közel egy hónapot /febr. 28-tól márc. 21-ig/ töltött Amerikában. Ezalatt sok katolikus plébániát megkeresett. Az ottani magyarok gyűjtést rendeztek a gyulafehérvári érsekség javára. - Az amerikai magyar közösségek kiöregedtek, kihalófélben vannak. Az ifjúság szétszóródott, angol nyelvűvé vált. Kivételt a nagy központok képeznek, ahol még van ifjúság, van élet. Ilyen a kanadai Toronto vagy az USÁ-ban Cleveland. - Az Egyházi Törvénykönyv tiltja a papok politizálását. Erdélyben a magyarság ügyének képviseletét az RMDSZ vállalta fel, a katolikus egyház támogatja az RMDSZ tevékenységét. Sok az érintkezési felület, ilyen volt például a Mátyás-szobor előtti kétszeri tüntetés: egyszerre vallásos és nemzeti, vagy ha úgy tetszik, politikai. - Jakubinyi György németül, románul, franciául, latinul, olaszul, angolul, eszperantóul, héberül, görögül és oroszul tud. /Schuller Mária: Törődnek velünk, gondolnak ránk Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-263




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998