udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. január 26.

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

1999. november 20.

Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./

2000. január 11.

Jan. 8-án Máramarosszigeten ünnepelték a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezetei tízéves évfordulóját. Borsa, Felsővisó, Rónaszék, Aknasugatag, Hosszúmező, Kistécső és Máramarossziget képviselői ünnepeltek, nem feledkeztek meg a tíz év alatt elhunyt társaikról sem, így Zonda Attiláról, az első elnökről, vagy Takács János elnökségi és SZKT-tagról. A mai RMDSZ elnök, Zahoránszky Mihály felelevenítette tíz évvel ezelőtt történteket. Az 1990. jan. 6-án megjelent Máramarosszigeti Napló első száma nagy segítséget jelentett. A szónok kiemelte a szervezet politikai, társadalmi, kulturális tevékenységének eredményeit (Hollósy Simon Vegyesénekkar, Művelődési Egylet, Református Női Egylet, egyéb egyházi és világi szervezetek, Máramarosszigeti Hírnök és Máramarosszigeti Turmix helyi lapok, a hamarosan beinduló Népfőiskola stb.). Sajnálatos, hogy a helyi magyarnyelvű középiskola a mai napig sem alakulhatott meg. Ugyanakkor Nagytécsőn (Kárpátalján) nemrég avatták fel a magyar nyelvű gimnáziumot, s jelen volt egy erdélyi csoport is. A nagytécsőiek ámulattal hallották, hogy a sokkal demokratikusabbnak tudott Romániában, pár kilométerre tőlük, másfélszer annyi magyar lakosság dacára sincsen önálló anyanyelvű líceum. /RMDSZ-ünnep a történelmi Máramaros fővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2000. december 30.

Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egyesület. A máramarosszigeti Magyar Házban tartott ünnepi közgyűlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élő magyarsága művelődési életének irányítói is, mindazok, akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. Az év folyamán népfőiskolai előadássorozatot indítottak. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfőiskolai előadásokat segítő kötetnyi anyag közlésére. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert, az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezői református asszonykórus. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsből mutattak fel néhány népszokást. Kövesláz, Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntője iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklődnek. Az Aknasugatagról, Hosszúmezőről, Felsővisóról érkezett küldöttek a művelődési élet pezsdüléséről számoltak be. A felsővisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. /Muzsnay Árpád: Követésre méltó példa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. augusztus 21.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó kör és Alapítvány aug. 13-18-a között első ízben szervezett táborozást a máramarosi színjátszók és kulturális programszervező részére Koltón, a református gyülekezeti otthonban, Varga Károly helyi református tiszteletes jóvoltából. A szórványban élő kis magyar közösségek összetartásáért munkálkodó színjátszók jöttek össze. A lendvaysok, a szinérváraljiak, a hosszúmezeiek, a kapnikbányaiak, ott volt Bodnacsuk Magdolna Rónaszékről, Melencsuk Rozália Magyarláposról, és máramarosszigeti Zahoránszky Ibolya is. Résztvevők érkeztek még Nagybányáról, Domokosról, Erzsébetbányáról és Felsőbányáról. Az előadók között volt Bessenyei István színművész, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja, továbbá Kiss Kornél és Méhes Béla, a Lendvay alapító tagjai. Sajnos a pedagógusok nem jöttek el. Máramaros megyében még mindig sok helyütt attól is félnek, hogy magyarul megszólaljanak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. Színjátszásról a szórvány szórványában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. szeptember 19.

Hosszúmezőn megrendezték a falunapot. Az ünnepre Balázs István máramarosszigeti szobrász egy nyolcméteres faoszlop műemléket alkotott, amelyen a történelmi Máramaros címere mellett az öt volt koronaváros címere is látható. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd az emlékmű felavatására került sor. Szept. 8-án a Felsővisón a megfogyatkozott magyarság régi álma vált valóra a Magyar Ház felavatásával. Az ünnepi műsort Horzsa Zsófia, a nemrég alakult Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke, a Magyar Ház megálmodója nyitotta meg. Az egész történelmi Máramaros magyarsága részt vett a műsorban, Rónaszéktől Aknasugatagon keresztül Máramarosszigetig és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Művelődési események az ország legészaknyugatibb csücskében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2001. november 9.

November 4-én tartották meg Máramarosszigeten a már hagyományosnak számító "Ki mit tud?" vetélkedőt. A rendezvény egyben a történelmi Máramaros szórványmagyar műkedvelőinek felvonulása is volt. A zsűri tagjainak, valamint a szervező Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetőinek, Zahoránszky Ibolyával az élen, közel hat órás rendezvényt kellett végigizgulniuk. Ennyi időbe telt ugyanis, míg a máramarosszigeti, felsővisói, rónaszéki, hosszúmezői, kistécsői és aknasugatagi műkedvelők bemutatták a szavalástól a vallási-, világi népi játékokig terjedően az összes lehetséges műfajt magába foglaló előadásaikat. A vetélkedőt követően a résztvevő csoportok vezetői, szakmai megbeszélésre ültek össze. Kötő József szerint a rendezvény bebizonyította: nem egy szórványvidék kulturális megnyilvánulásának voltunk tanúi, a résztvevők létszáma legalábbis a tömbmagyarság látszatát keltette. Ki kell dolgozni egy öneltartási modellt, a civil társadalmat pedig erőteljesebben kell éltetni, vonták le a következtetéseket a vita résztvevői. /Farkas E Zoltán: Tömbmagyar "Ki mit tud", szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./

2002. augusztus 21.

Aug. 12-17. között zajlott Szinérváralján a II. Amatőr Színjátszó Tábor. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány elnöke, a rendezvény fő kivitelezője beszámolt arról, hogy az utolsó percben futott be egy nagyobb pénzösszeg Nagybánya város önkormányzata jóvoltából, és így megtarthatták a megyei amatőr színjátszók rendezvényét. Az Illyés Alapítványban történt személyi változások miatt egyelőre a megnyert pályázatokra sem érkezett pénz. A táborba a résztvevők hét településről (Nagybánya, Koltó Magyarlápos, Domokos, Kapnikbánya, Rónaszék és Szinérváralja) érkeztek. Elméleti képzés is volt, bemutatták a "Jádzó Társaság"-ot. /(Farkas E. Zoltán): Műkedvelő színjátszó tábor Szinérváralján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2003. október 27.

A kórusmozgalommal is próbálják megtartani a magyarságot Máramarosban. A művészi megmérettetés mellett a magyar kisebbség létének bizonyítása volt a célja az okt. 25-én megrendezett harmadik máramamarosszigeti kórustalálkozónak, melyet a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) szervezett. "Idei célkitűzésünk az volt, hogy a környék minden templomában kórus vagy legalább énekcsoport jöjjön létre" - nyilatkozta Zahoránszky Ibolya szervező, a civil szervezet elnöke. A terv sikerrel járt: Kisköveslázon, Felsővisón és Rónaszéken is megindult a kórusmozgalom. Így a kórustalálkozón részt vett a felsővisói, aknasugatagi, kistécsői, köveslázi, borsai és rónaszéki énekcsoport, ez utóbbi helység két kórussal is. "Nyelvében él, dalában érez a magyar nemzet, amely a történelem során legtöbbször az egyháznak köszönhette megmaradását" - mondta Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. Szintén a templom szerepének fontosságát hangsúlyozta Zahoránszky Mihály alpolgármester. A történelmi Máramaros területén, Hosszúmező kivételével, nincs olyan helység, ahol a magyarság száma elérné a 20 százalékot. Több faluban működik fakultatív magyar oktatás, és a szigeti magyarok legfőbb álma is valóra vált: tavalytól Máramarosszigetnek önálló magyar gimnáziuma van, a Lővey Klára Gimnázium. Évente több rendezvénnyel is próbálja összefogni a máramarosi diaszpóra magyarságát a HSME: minden nyáron kórustábort szerveznek, majd egy Ki mit tud? vetélkedőt. /Bálint B. Eszter: Elsődleges cél: a létezés bizonyítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2004. február 4.

A történelmi Máramarosban a Hollósy Simon Művelődési Egyletnek meghatározó szerepe volt a vidék magyar művelődési életében. A Hollósy Simon Művelődési Egylet az elmúlt napokban baráti találkozóra hívta Máramarosszigetre, a Magyar Házba a többi civilszervezet vezetőit. Zahoránszky Ibolya a HSME elnöke beszámolójából kiderült, a nagy távolság (például Borsabánya és Sziget közt jó 70 km az út), a magas hegyek sem állhatják útját az összetartozás kinyilvánításának. A kórustalálkozók egyik célja éppen az, hogy minden helységben, ahol magyarok élnek, legalább egy kisebb dalkör, éneklő csoport jöjjön létre és működjék. Legutóbb Felsővisó, Borsabánya és Kövesláz kapcsolódott ebbe a mozgalomba. A megbeszélésen Bodnáruk Magdolna, a rónaszéki Apafi Mihály Kulturális Egyesület elnöke tánccsoportjuk sikeréről is beszámolt. Az aknasugatagi Ecker Ferenc az egykori sóbányászok Anna-báljának felélesztéséről beszélt. Horzsa Zsófia, a felsővisói Reményik Sándor Kulturális Egyesület vezetője a Nagy Heródes betlehemes játék felújításának ismertetése mellett külön szólt a magyar oktatás beindításáról. Arról, hogy 44 év után ismét iskolában tanítják a magyar nyelvet a kisvárosban, Kolozsvári Éva tanárnő két csoportban 23 fiatalt oktat a hivatalos tanrend keretében. Az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával a felsővisói RSKE számára két éve megvásárolt egy házat, mely az ottani magyarság újraéledésének gerjesztője lett, ahol immár népfőiskola is működik. A megjelentek elpanaszolták, hogy kellő oda nem figyelés miatt, Nagybocskón megszűnt a korábban kínkeservesen beindított magyar oktatás.(Nem gondoskodtak időben a Szigetre helyezett tanító utódjáról.) A felsővisói római katolikus templomban felújítás közben lefestették és latinnal helyettesítették az eredeti magyar feliratot. Egy olyan templomban, amely 90 éve a magyar kormány támogatásával épült, s ahol ma is jelentős számú magyar hívő imádkozik. Az ügyben nemrég Schönberger Jenő megyés püspökhöz fordultak. /Sike Lajos: Önmagára találó szórványmagyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2006. január 27.

Sokan megjelentek a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ küldöttgyűlésén, január 20-án Máramarosszigeten, az RMDSZ székházában. Béres István területi elnök üdvözölte az egybegyűlteket, majd Bónis István parlamenti képviselő beszámolt a megválasztása óta eltelt egy esztendő tevékenységéről. Felvázolta a különböző településeken tett látogatásain tapasztaltakat, beszámolt a megoldott, még folyamatban lévő, illetve egyelőre megoldatlan ügyekről. Felsővisón aggasztja az ott élő magyarokat, hogy a magyar nyelvű tv-adásokat kivették a helyi kábeltévé műsorrácsából. Lépések történtek a fakultatív magyar nyelvű oktatás és az RMDSZ-székház megvásárlása ügyében. Veresmart vonatkozásában Bónis István megjegyezte: nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy elhanyagoljuk azokat a településeket, ahol elenyésző a magyar ajkú lakosság számaránya. Hosszúmezőn lépések történtek a református egyházépület tetőszerkezetének felújítása és a sportcsarnok felépítése érdekében. Aknasugatagon sikerült felállítani a két világháborúban elesettek emlékművét, s magyar táncok oktatására is lehetőség nyílt. Rónaszéken (és nem csak itt) kulturális egyesület megalapítását szorgalmazta a képviselő. Így az alapítványi támogatásokhoz is könnyebben hozzáférhet a közösség. Kökényesdy Mihály városi tanácsos elmondta: a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése körüli huzavonát tartja a legnagyobb kudarcnak. Béres István alpolgármester megállapította, a hatalmon lévők sajnos szinte minden magyar vonatkozású kezdeményezést elutasítanak. Többen elégedetlenek amiatt, hogy a „Szigeti Turmix” c. hetilap szünetelteti megjelenését. A gyűlésen jelenlévő szerkesztő, Várady László közölte, hamarosan újból megjelenik Máramarossziget magyar sajtóterméke. /Tamási Attila: „Egy magyarért is átmászom a hegyet” Gondok, eredmények a Gutinon túli magyarok-lakta településeken. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 27./

2009. július 29.

Egymás elfogadása, a segítőkészség erősítése, a bocsánatkérés vállalása és gyakorlása – egyebek mellett ezekben a témákban tartottak előadásokat a Diakónia Keresztyén Alapítvány mérai szociális programja keretében a máramarosi Rónaszéken tartott tábor résztvevőinek. Első alkalommal szerveztek többnemzedékes nyári tábort. Sebestyén Mária programvezető elmondta, a református diakóniai szolgálat szociális programját Rónaszék katolikus plébániája fogadta be, ami „újabb bizonyítéka az ökumenikus keresztyén kapcsolatnak”. /Benkő Levente: Többnemzedékes táborozás Rónaszéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998