udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. február 13.

Gerendás Lajos írása segélykiáltás a valaha virágzó, Rugonfalva közelében fekvő Nagykede faluért. Régi református templomát az első világháború után bontották le, a mai is állót az 1960-as években egy családi házból alakították ki. Ez a szükségtemplom ma már bevert ablakokkal, omló falakkal áll. Ebben a faluban már csak 19 ember lakik, ennyien maradtak a kis székely faluban. "Ez a 19 idős ember - mint jó kapitány - utolsóig kitart a süllyedő hajó hídján. Télen-nyáron postáért, nyugdíjért, kenyérért legkevesebb 8-9 km-t kell gyalogolniuk." Lehetne itt üdülőfalut vagy gyermektábort létrehozni, javasolta Gerendás Lajos. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./

1999. február 12.

Demeter Zsigmond István /sz. Székelykeresztúr, 1958. máj. 26./ nem végzett képzőművészeti főiskolát, szülővárosában él és faragással foglalkozik. Több sikeres kiállítása volt. Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnázium előtt áll az iskola névadójának bronzszobra /1991-ben állították föl/, Demeter egyik alkotása. Több iskolában áll egy-egy szobra, Gagy iskolájában Móra Ferenc, Szentábrahámban Benedek Elek szobra, mindkettőt fából faragta ki. Ugyancsak az említett gimnázium részére készült Berde Mózes bronzszobra, a gyermekotthonnak pedig a kőből faragott Zeyk Domokos-szobor. Rugonfalván állították föl milleneumi emlékművét. Belgiumba és Magyarországra is meghívták köztéri szobor elkészítésére. /Pál Júlia: Megszólal a székely világ. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 12.-18., II. évf. 6. sz. /

2003. március 4.

Egyre több településen jönnek rá arra, hogy a népélet tárgyi hagyatékát meg kell menteni. A néhány lelkes pedagógus által valamikor összegyűjtött, múzeumokban kiállított értékes anyagot sok helyen nem kellőképpen gondozzák, ápolják (Rugonfalván, Kászonimpérben, Gyergyóalfaluban - a sort lehetne folytatni). Csíkdánfalván lebontották azt a faházat, mely a budapesti millenniumi kiállításon volt látható, és tavasszal a kultúrotthon mellett építik fel újra. Csíkszentdomokoson ugyancsak a kultúrotthon mellett látható egy nem olyan régen újjáépült boronaház, melyben korabeli néprajzi tárgyakat állítanak ki. Berecz István csíkcsicsói plébános, hívta fel a figyelmet arra a több mint 200 éves épületre, melyet a plébánia udvarára szándékoznak átköltöztetni. /Kristó Tibor: Falumúzeum-mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

2002. április 13.

A néhai Gagyi László etédi tanító az 1970-es években létesítette a falumúzeumot. Gagyi Éva tanárnő, a múzeumalapító lánya, aki jelenleg az etédi iskolában tanít, visszaigényelte az ősi lakot, de nem tarthat számot a gyűjteményre, lévén az köztulajdon. Szerinte maradhatnának a tárgyak, de ahhoz, hogy gondját is viselje a gyűjteménynek, támogatásra lenne szükség, hiszen annak darabjait konzerválni kellene. Remélhetően nem jut-e a rugonfalvihoz hasonló sorsra az Etéden lévő gyűjtemény. /Kristó Tibor: Megmenthető-e az etédi falumúzeum? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2002. június 6.

Rugonfalvi Kiss István történész, a Debreceni Egyetem volt professzora és rektora tiszteletére Rugonfalván, az egykori szülőház helyén lévő épület falára emléktáblát állított jún. 2-án a budapesti Kossuth Lajos Egyetem és a debreceni egyetem baráti köre. /Emléktáblát avattak Rugonfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2004. november 3.

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége székelykeresztúri körzetének tagjai október 21-én megtartották első találkozójukat. Megjelentek a Keresztúron, Fiatfalván, Rugonfalván, Alsóboldogfalván élő volt lapátos katonák, akik a kommunista diktatúra idején a tényleges katonai idejüket kényszermunkával töltötték. Buzogány Dénes, a szövetség elnöke vázolta a szövetség eddigi eredményeit és terveit. /Hegyi Sándor, Székelykeresztúr: Volt munkaszolgálatos katonák találkozója Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2005. január 4.

Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália Rugonfalva a múló időben /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ címen megírta Rugonfalva történetét, a Pro Rugonfalva Egyesület felkérésére. Az eladott példányok árát a falu kultúrotthonának javítására fordítják. Terjedelmes részt képez a Helyi hagyományok, népélet című fejezet. A rugonfalvi születésű szerzőt, a nyugdíjas pedagógust szőtteseiért a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége 2003-ban életműdíjjal tüntette ki. /László Csaba: Rugonfalváról szóló könyvet mutattak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2005. szeptember 20.

Alig három hét telt el az Udvarhelyszéken dúló árvíz óta. A legnagyobb pusztítást a Nyikó melletti falvak szenvedték el: tizenkét ember meghalt, egy eltűnt, házak, hidak dőltek össze. A katasztrófa nyomait a szorgos kezek sem tudták eltüntetni: iszapos veteményesek, kapufélfák kapu nélkül, romba dőlt vagy félig beomlott házak fogadják az arra járót. Siménfalva községben hat falut érintett az árvíz: Malomfalva, Kobátfalva, Simén­falva, Rugonfalva, Kis- és Nagykadács. Marosi Ferenc Nagykadácsról elmondta: augusztus 23-án megjelent egy rendőrkocsi, hogy ,,mindenki meneküljön, mert jön az árvíz!”. Mire kiértek a templomhoz, már jött is a víz. Rögtön az árvíz utáni napon jöttek az emberek segíteni, mindenki hozott, amit tudott. Szentegyházáról kenyérlisztet kaptak, Hódmezővásárhelyről pénzt küldtek, és egy mentőkocsit, amit szeptemberig használhatnak a falubeliek, utána át kell adniuk egy közeli, szintén árvíz sújtotta településnek. Segítőkész emberekben nem volt hiány. A kobátfalvi Deák Dénes és édesapja például szerda reggeltől szombatig járta a falvakat traktorral és utánfutóval, húzatták ki az iszapba ragadt járműveket, hordalékot, szállították az embereket, segítettek, amit kellett. /Nágó Zsuzsa Emese: Nyikó mente, árvíz után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2005. szeptember 26.

Másfél évvel ezelőtt a zetelaki születésű, Norvégiában élő Ilyés László a keresztúri árvaházba látogatott, ahol szembesült az áldatlan állapottal. Norvégiai településének iskolája segítségével gyűjtést szervezett, az összeszedett pénzből pedig megvásárolta a rugonfalvi nemesi kúriát, amelyet helyi vállalkozók segítségével felújítottak. Szeptember 24-én átadták az épület a Zeyk Domokos Alapítványnak. Az ünnepségen jelen volt a norvég nagykövetség munkatársa, a gyűjtést szervező és lebonyolító norvég iskola képviselője, valamint a kezdeményező Ilyés László, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat első embere, Kozma Imre atya is. A tatarozott rugonfalvi, kúria épülete családi házzá alakul át, előreláthatóan nyolc árva gyereknek adva otthont. /mlf: A nemesi kúriából árva gyerekek háza lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./

2007. június 4.

A falunapok keretében elhelyezték Rugonfalva református templomában ereklyeként a falu fél évszázada rejtegetett országzászlóját. A falu piros-fehér-zöld, koronás címeres zászlóját 1945-ben két helybéli férfi rejtette el a román hatóságok elől. Kérésükre 1971-ben dr. Rugonfalvi Kiss Csaba Budapestre menekítette tovább a zászlót, mert a helybéliek már nem tudták biztosítani a megőrzését. Hazahozatalát már 1990 januárjában, közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezte a két, azóta elhunyt rugonfalvi zászlóőrző férfi, a marosvásárhelyi fekete március miatt azonban akkor lemondtak róla. A zászlóátadás ünnepi istentiszteletének meghívott szónoka dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke volt. A falunapokon a helyi műkedvelők mellett a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes is fellépett, majd Papp László 2003-ban elhunyt többszörös ökölvívó olimpiai bajnokra emlékeztek, akinek édesanyja rugonfalvi származású volt. /Kovács Csaba: Ismét Rugonfalván az országzászló. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2008. június 6.

A hét végén falutalálkozót tartanak a Nyikó menti Rugonfalván. Június 7-én, istentisztelettel kezdődik a program a falu műemlék templomában, meghívott lelkész Vetési László. Ezt követően a templomhoz közeli téren Bartha Miklós politikus, publicista szobrát avatják fel, készítette Blaskó János. A falu ismert szülöttjének munkásságát Ugron Gábor Gáspár méltatja. Bartha Miklós /Rugonfalva, 1848. nov. 14. – Budapest, 1905. okt. 19./ jogot végzett Budapesten, 1872-től Udvarhely vármegye jegyzője volt, és 1873-tól hosszabb ideig (megszakításokkal egészen haláláig) függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a szabadelvű párti kormányok konzervatív ellenzékének vezére. 1880-ban indította Kolozsváron az Ellenzék című politikai napilapot. Cikksorozata hatására jött létre 1885-ben az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület. Budapestre költözött, Ugron Gáborral pártot alapított. A Magyar Hírlap, a Magyarország állandó vezércikkírója volt. 1901-ben kilépett az Ugron-pártból, lemondva az elnöki tisztségről, majd 1904-ben belépett a Függetlenségi és 48-as Pártba. Melanie és A feleség c. drámáit bemutatta a Kolozsvári Nemzeti Színház és a Vígszínház. Olaszhonban és Franciaországban tett utazásáról színes útirajzokban számolt be, Kazár földön címmel önálló kötetet adott ki tárcáiból. Politikai cikkeket közölt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Összes műveit hat kötetben adták ki. A nevét viselő társaság 1925-ben alakult meg. /(pbá): Bartha Miklós szobrot kap Rugonfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

2008. november 19.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a homoródkarácsonyfalvi Dungó Egyesület szervezésében november 22-én tartják az udvarhelyszéki műkedvelő színjátszók találkozóját. Az ekhós szekér nyomában egykori fesztivál felújításaként a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház és a Tanulók Klubja, a rugonfalviak, siménfalviak, lövéteiek, farkaslakiak és a házigazda homoródkarácsonyfalviak felnőtt színjátszói Homoródkarácsonyfalván lépnek fel. /Újból az ekhós szekér nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998