udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. május 22.

A Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kolozsvár nagy szülöttét, Végh Sándort azzal köszönti születésnapján, hogy egy-egy fiatal magyar vonósnak kioszt egy, a művész nevét viselő ösztöndíjat. Az eddigi kitüntetettek: 1992, Horváth István, 1993, Béres Melinda, 1994, Székely Bálint, 1995, a kolozsvári Bartha Vonósnégyes, idén pedig, máj. 17-én, Végh Sándor 84. születésnapján a bukaresti Murvai Márta nyerte el a díjat. 1993 óta a névadó, Salzburgban élő idős művész maga fedezi az ösztöndíjat. /László Ferenc, az RMZT elnöke: Az új Végh Sándor-ösztöndíjas: Murvai Márta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. május 27.

Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1996. július 8.

Salzburgban regionális csúcstalálkozót tartottak júl. 8-án, az Európai Unió tagságára pályázó kelet-közép-európai országok vezetőinek rézvételével. Iliescu elnök salzburgi nyilatkozatában kijelentette: élesen ellenzi, hogy különbözőképpen kezeljék az EU-tagságra törekvő országokat. A magyarok mindig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását követelik, mondta Magyarországról, de ők maguk semmit sem tesznek a nemzeti kisebbségekért. "E kisebbségeknek nincsenek képviselőik sem a parlamentben, sem a helyi közigazgatásban, s a nemzetiségieket nem tanítják anyanyelvükön. Ezzel szemben a román parlamentben 39 képviselő ül"- mondta. A júl. 7-i fogadáson Horn Gyula miniszterelnök rövid megbeszlést tartott Iliescu elnökkel. "Abban állapodtunk meg - nyilatkozta Horn Gyula -, hogy tovább folytatjuk a kontaktust a magyarsággal összefüggő kérdésekben is." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1998. április 21.

Ápr. 22-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök részt fog venni Salzburgban az Európai Demokrata Unió pártvezetőinek 18. konferenciáján. Az EDU - melynek 1993 óta az RMDSZ is a tagja - az európai keresztény-konzervatív, jobbközép pártok egyik legjelentősebb pártszövetsége. A jelenlegi konferencia egyik célja éppen az, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. Mint ismeretes, az Európai Néppárt és az Európai Keresztény-demokrata Unió - melyekben az RMDSZ megfigyelői státussal rendelkezik - közel állnak az egyesüléshez. Napirenden szerepel még az EU- és NATO-bővítés, a NATO és a Nyugat-európai Unió (WEU) közötti kapcsolat, a Földközi tenger térségének biztonsága, a kaukázusi és közép-ázsiai politikai fejlemények, az európai gazdasági növekedés stratégiája, valamint a társadalom megvédése a szervezett bűnözéstől. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1249. sz./

1998. június 22.

A súlyos árvíz miatt Emil Constantinescu államfő jún. 22-én hazatért Bukarestbe, aki Bécsben a NATO-műhely megbeszélésén vett részt, majd jún. 22-től Salzburgban a közép-kelet-európai gazdasági fórumra lett volna hivatalos. Constantinescu elnök a moldvai megyékbe látogatott, ahol az esőzések számos földcsuszamlást okoztak. Az elmúlt napokban 348 helységet sújtott az árvíz. Az áradások, esőzések és villámcsapások húsz emberéletet követeltek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1998. június 24.

Göncz Árpád köztársasági elnöki jún. 24-én telefonon érdeklődött Emil Constantinescu államfőnél a romániai árvízhelyzetről, és együttérzését fejezte ki a károsultakkal. A két elnök a telefonbeszélgetés során megemlékezett Barabás Miklósról. A festő halálának 100. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön nemrég ünnepséget tartottak, a két államfő felesége, Göncz Zsuzsanna és Nadia Constantinescu fővédnökségével. - A rendezvény a két nép megbékélésének szép fejezete volt - értékelte a magyar fél. A román államelnökség sajtóirodája közleményben számolt be arról, hogy Göncz Árpád magyar köztársasági elnök jún. 24-én felhívta Emil Constantinescu román államfőt és a maga és a magyar hatóságok nevében részvétét tolmácsolta a legutóbbi időjárási katasztrófák romániai áldozatainak, kifejezésre juttatva a magyar nép együttérzését a szomszédos, baráti román nép iránt. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy diplomáciai úton minél hamarabbi időpontra új találkozót tűznek ki ahelyett, amelyre Salzburgban került volna sor a héten a kelet-közép-európai állam- és kormányfők tanácskozása alkalmából. Göncz Árpád sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román államfőnek le kellett mondania a romániai árvízhelyzet miatt a salzburgi államfői találkozón való részvételről és kettejük kétoldalú találkozójáról, de fontosnak tartotta, hogy megismételje a magyar hatóságok arra irányuló szilárd eltökéltségét, hogy a román hatóságokkal együtt folytassák és elmélyítsék a két állam közötti történelmi megbékélés folyamatát. Egyetértettek abban, hogy az új kétoldalú találkozóról diplomáciai úton kell megállapodni, minél előbbi időpontban. /Göncz-Constantinescu telefonbeszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

1999. június 30.

Emil Constantinescu elnök Salzburgba utazik, hogy június 30 és július 2 között részt vegyen a közép- és délkelet-európai gazdasági csúcstalálkozóján. A plenáris, speciális és kétoldalú összejöveteleken a közép-kelet-európai stabil gazdasági és szociális fejlesztésről, a közvetlen külföldi befektetésekről, Közép-Ázsiáról és a "Selyem útjáról", a mezőgazdasági reformról, a közelgő oroszországi választásokról, valamint kiemelt módon a Balkán újjáépítéséről lesz szó. A fórumon jelen lesz Kwasniewski lengyel, Zeidani albán, Nazarbajev azer és Kocsearján örmény elnök, az osztrák, orosz, magyar, szlovák, lett, litván és észt kormányfő, valamint Javier Solana NATO-főtitkár és Viktor Csernomirgyin koszovói orosz különmegbízott. /Az államfő a salzburgi gazdasági csúcstalálkozón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

1999. július 3.

Júl. 1-jén a rendszerváltó közép- és kelet-európai országok elmúlt tíz évének mérlegét vonta meg s tekintett a jövőbe Salzburgban tíz közép- és kelet-európai állam- és kormányfő a gazdasági-politikai csúcstalálkozó keretében. Emil Constantinescu elnök szerint a nemzetállami törekvésnek az ellenpólusa nem föltétlenül a föderalizmus, vagy a konföderáció, hanem a demokrácia. Úgy vélte, hogy a jövő Európájában a kisebbségi kérdésnek nem lesz jelentősége, a jelenlegi romániai állapotokat - a többség és a kisebbségek együttélését tekintve - pozitívnak nevezte. /Rendszerváltó országok tíz évének mérlege. Constantinescu: a nemzetállam ellenpólusa nem föltétlenül a föderalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1997. január 13.

Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. június 11.

Emil Constantinescu elnök jún. 11-én Salzburgban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Romániát az első körben felveszik a NATO-ba és az Európai Unióba. /Románia NATO-érett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2000. október 31.

Margittán az új római katolikus templomban koncertezett Márk Attila brassói gitárművész, aki tíz éve ad elő megzenésített verseket. Főként erdélyi költők verseiből válogat, többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc, Szabédi László költeményeit zenésítette meg, az egyetemes magyar lírából pedig József Attila, Ady Endre verseit. A ma élő költők közül Lendvai Éva, Csávossy György alkotásai vonzanak. Márk Attila sok helyen fellépett, a legnagyobb városoktól, mint Budapest, Bécs vagy Salzburg, a legkisebb településekig. A sok dal hat kazetta formájában jelent meg különböző kiadóknál. Márk Attila elvégezte a gyulafehérvári egyetem hitoktató szakát. Tanít, de a hittanórákon inkább énekel a gyermekeknek. /Dérer Ferenc: Brassói gitárművész Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. május 10.

Dr. Christoph Pan professzor, a Dél-Tiroli Népcsoport Intézet vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor meghívására - május 8-9-én szakmai látogatásra érkezett Budapestre. A vendéget fogadta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is. Christoph Pan /sz. Bozen, 1938/ tanít az innsbrucki, illetve a salzburgi egyetemen. Az általa vezetett intézet a tartományban kisebbségben élő németek és ladinok (rétorománok) társadalmi problémáinak feldolgozására alakul és napjainkra - a dél-tiroli autonómia fokozatos kiépülésével - jelentős nemzetközi tevékenységet is kifejt, segítséget nyújt az európai kisebbségi problémák megoldásához. A professzor különféle nemzetközi szervezetek konfliktuskezelő tevékenységében vesz részt szerte a világban, a távolkeleti térségtől kezdve Oroszországon át Amerikáig és Afrikáig. Kisebbségi szakértőként Európa számos államában igénylik szakértelmét, akárcsak az EBEÉ, az Európa Tanács és az Európa Parlament munkálatain, megfigyelőbizottsági tagként pedig Szlovákiában és Romániában. 1994-96 között az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) elnöke volt. Pan professzor Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén A dél-trioli autonómia jogi keretei címmel tartott előadást. Máj. 9-én a HTMH-ban határon túli magyar politikusokkal találkozott. Az RMDSZ-t Székely István, önkormányzati ügyvezető alelnök képviselte. A találkozót sajtóbeszélgetés követte, ugyancsak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Christoph Pan professzor kifejtette, hogy a tömegtájékoztatásnak igen fontos szerepe van a kisebbség és többség közötti híd kiépítésében. Egész Európa számára pozitív példaként értékelte a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokat. - Az Európai Unió nem rendelkezik egységes kisebbségi törvénnyel, ennek megalkotása még várat magára. Európát nem egyirányú utcának kell tekinteni - jelentette ki a professzor. Elmondta, hogy amikor hét évvel ezelőtt Bukarestben sajtókonferenciát tartott az RMDSZ-nél, ezt a román lapok provokációnak fogták fel, etnikai bombát emlegetve. Ideje lenne, mondotta, hogy az érintett országok végre felfogják, hogy a kisebbségek autonómiája - bizonyíthatóan, a már élő példák alapján - csökkentik az országok közötti és az országokon belüli etnikai alapú konfliktusokat, konfliktusveszélyeket. Ha vannak ilyen eszközök, akkor érdemes ezeket politikailag kihasználni. /Guther M. Ilona: Európa nem egyirányú utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2000. június 30.

Jún. 29-én Salzburgban, a közép- és kelet-európai gazdasági értekezleten részt vett Mugur Isarescu miniszterelnök is. Tárgyalt közölte Günther Verheugennel, a közösség bővítésért felelős főbiztosával, aki kifejtette: Politikai és gazdasági stabilizációt vár el Romániától az Európai Unió - Ugyancsak jún. 29-én Chris Donnelly, a NATO-főtitkár közép- és kelet-európai ügyekben illetékes tanácsadója nyilatkozott Bukarestben: a Kelet és Nyugat közötti konfliktus megszűntével Románia geostratégiai fontossága "nehezen értékelhető" a katonai tömb tagjai számára, ezért nagyon nehéz megjósolni, mikorra várható az ország felvétele. Mint mondta, a NATO jelenleg a frissen csatlakozott három ország teljes integrálásával foglalkozik - ez a folyamat legalább két évig tart -, s nincs napirenden a "második bővítési hullám" előkészítése. /Távolodóban az euroatlanti integráció? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./

2001. július 2.

Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2001. július 6.

Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2002. július 22.

Alsóausztria és Háromszék kapcsolatépítését indítja útnak egy pályázat. Először fordul elő, hogy Háromszék a salzburgi székhelyű szakmai szervezettel közösen nyújtott be pályázatot Phare támogatás elnyerésére. A kapcsolatteremtési támogatást az állati eredetű élelmiszerfeldolgozás irányításában nagy tapasztalattal rendelkező osztrák szakemberek közbenjárása indult. Az együttműködés haszonélvezője nyilván Háromszék. Az osztrák szakértők támogatást ígértek néhány modellértékű állattenyésztő telep beindításához. Amikor majd Romániában beindul a SAPARD program, az EU támogatás elnyerésére közös pályázatot készítenek. Addig is él az együttműködés. E célból készítettek közös pályázatot a Phare támogatás elnyerésére, amely végső soron a megye állattenyésztőinek egészét érinti. Támogatásukkal olyan képzési programot kívánnak megvalósítani, amely az üzemág-mendezselés osztrák tapasztalataival ismertetné meg a tenyésztőket. /Flóra Gábor: Egy pályázat nemszokványos története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2002. szeptember 18.

Adrian Nastase miniszterelnök és Günter Verheugen, az EU bővítésügyi főbiztosa a Salzburgban zajló Európai Gazdasági Fórum keretében szept. 16-án találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak a román integrációs folyamat helyzetéről. Az Európai Bizottság éves országjelentése tükrözni fogja Románia politikai és gazdasági eredményeit - szögezte le Günter Verheugen, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Adrian Nastase hangsúlyozta: fontos, hogy a koppenhágai tanácskozáson megállapítsák Románia uniós csatlakozásának végső határidejét. A kormányfő szerint erre a 2007-es év lenne a legalkalmasabb. /Hatékonyabb konzultációt Brüsszel és Bukarest között! Günter Verheugennel tárgyalt a román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2003. május 28.

Európa volt az iránytű a román csúcsvezetés múlt heti kirajzásakor: Iliescu Salzburgban vett részt a közép-európai találkozón, Nastase kormányfő Berlinben ünnepelte a Német Szociáldemokrata Párt 140. születésnapját, Geoana külügyminiszter pedig Párizsban ígérgette a terrorizmus felszámolását. A tizenhét államfő salzburgi informális találkozóján abban maradtak, hogy folytatni kell az uniós bővítést. A berlini születésnapi bulin is ez volt terítéken, s ahogy a román miniszterelnök bejelentette: az ő javaslatára döntöttek úgy a szocdem korifeusok, hogy retorikájukban ezentúl a huszonhetek és nem csupán a huszonötök Európáját fogják emlegetni. Közben a honatyák és egyéb magas rangú köztisztviselők vagyonbevallásai felkerültek a világhálóra. Az ellenzék azonban háborgott: a tízezer eurós bevallási küszöb valójában nem sokat mond, tehát pontosítani kellene a bankszámlákra menekített zsákmány nagyságrendjét. - A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság asztalán fekvő dossziék hatvan százaléka t nem véletlenül romániai eredetű... /M. J.: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2002. március 26.

Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett  hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség".  Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2004. július 30.

Júl. 28-án találkozott Salzburgban öt délkelet-európai állam kormányfője. A házigazda Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mellett a tanácskozáson részt vett Fatos Nano albán, Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár, Hari Kosztov macedón, Milo Djukanovics montenegrói és Adrian Nastase román miniszterelnök. Szerbia és Horvátország az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény osztrák koordinátora úgy vélekedett, hogy az EU prioritása Délkelet-Európa, más irány nincs. – A Délkelet-európai Stabilitási Egyezményt 1999-ben alapították az EU kezdeményezésére. Célja a szóban forgó országok demokráciájának erősítése, a konfliktushelyzetek békés kezelésének, a térség gazdasági fejlődésének és a külföldi befektetők megnyerésének a támogatása. /Délkelet-európai kormányfők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2005. augusztus 4.

Egységes szabadkereskedelmi övezet megteremtése és a térségbe irányuló közvetlen beruházások fellendítése volt a két fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet immár negyedik alkalommal tartottak meg augusztus 3-án Salzburgban a délkelet-európai országok kormányfői. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az idei romániai árvízkatasztrófa példája alapján a kölcsönös humanitárius segítség fokozását szorgalmazta. /Egységes szabadkereskedelmi övezet Délkelet-Európának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. március 18.

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. július 13.

Szerették a váratlanul elhunyt Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, ezt mutatják a meleg hangú emlékezések. „Bármikor láttam, örvendtem neki” – írta róla Wagner Csilla a Reggeli Újságban. Mindig a lapról, a munkáról beszélt. /Wagner Csilla: Hiány. = Reggeli Újság, július 12- átvette: Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szilágyság /Zilah/ hetilap munkatársai is szeretettel emlékeznek Balló Áronra, aki napilapok közül elsőként ismerte fel a regionalitás jelentőségét, és neki köszönhető, hogy a Szabadság hasábjain a környező megyék mellett a Szilágyság is rendszeresen jelen van. A tudósítók, szerkesztők együttműködését soha nem rivalizálásként, inkább egymásnak nyújtott segítségként értékelte. /Szilágysági üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Horvát Éva Salzburgból írt, gyakran idézte műsoraiban a Szabadságot magas színvonala miatt. Balló Áronban a kolozsvári magyarság egy tartóoszlopát veszítette el. /Horvát Éva: Részvétlevél Salzburgból. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Nem feledjük, hogy a Balló Áron főszerkesztő és munkatársai által vezetett/szerkesztett kedves megyeközi közéleti napilap az évek során felvállalta a katolikus egyház működésével, hitéleti és szociális szolgálatával kapcsolatos tudósításokat, híreket is, ugyanakkor kiállt az egyházunkat és népünket érintő nehéz helyzetekben. Sajnos életében elmulasztotta mindezt megköszönni, ezért most, „post mortem” teszi meg, írta Fodor György. /Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának titkára: Becsülettel és komoly munkával „építette” ezt a várost... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Áron erejének teljében ment el közülünk, emlékezett Makkay József, több mint tíz évet dolgoztak együtt a kolozsvári Szabadság napilap szerkesztőségében, ebből legalább ötöt vezető beosztásban: ő főszerkesztőként, Makkay meg főszerkesztő-helyettesként. Szakmai, emberi és magánügyeiket is gyakorta egymással beszélték meg, jó kollégák és barátok voltak. Balló Áron kiváló újságíró és kiváló lapszerkesztő volt. Egyenes, igaz ember, aki a BBC-féle objektív, mértéktartó újságírás elkötelezettjeként egyengette a fiatal újságíró-kollégák szakmai előrehaladását. /Makkay József (Erdélyi Napló, július 11.): Búcsú Balló Árontól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2008. január 5.

Harminc éve, 1978. január 6-án érkezett vissza Magyarországra a Szent Korona. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban „az amerikai nép képviseletében” a magyar népnek. A koronát és a koronázási ereklyéket a második világháború idején, 1944 októberében a budai Várban elásták a koronaőrök. A balul sikerült kiugrási kísérlet után a hatalomra került nyilasok vezetője, Szálasi kiásatta és a koronára tette le esküjét. Az előrenyomuló szovjet csapatok elől a koronát Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát végül május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot egy ládában rejtették el. Az őrök amerikai fogságba esésük után elárulták a rejtekhelyet, ahonnan a tárgyak épségben kerültek elő. Az Egyesült Államokba szállított kincseket az amerikai vezetés már a hetvenes évek elejétől latolgatta, hogy visszaadja Magyarországnak. 1977-re Magyarország és az Egyesült Államok viszonya jelentősen javult. Jimmy Carter elnök 1977 végén megszületett döntése nagy vitát váltott ki, ellenezték a kongresszusban és tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza „az amerikai népet” képviselő Cyrus Vance külügyminiszter és azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Nemzeti Múzeumban látható. /30 éve érkezett vissza Magyarországra a Szent Korona. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2009. február 17.

Február 15-én, vasárnap Kolozsváron a Bánffy-palotában az áriaesten két kiváló, fiatal művész lépett fel: György Katalin (szoprán) és Nagy Zoltán (basszus). Kolcsár Péter zongoraművész kettős minőségben szerepelt: egyrészt szólistaként, másrészt pedig ő kísérte a fellépő művészeket. György Katalin a sepsiszentgyörgyi református kollégiumban érettségizett (2001), majd a kolozsvári zeneakadémián énekszakot végzett, jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera énekkarának tagja. Nagy Zoltán a kolozsvári zeneakadémián végzett. Több énekversenyen vett részt. Nagy Zoltán mesteri tanulmányait Salzburgban kezdte, majd felkérésre részt vett egy meghallgatáson a bécsi Staatsoperben. Ennek eredményeképpen azonnal kétéves szerződést írt alá vele a rangos operaház vezetősége. /N. -H. D. : Fiatal művészek áriaestje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998