udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. július 14.

Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1999. április 17.

Bill Clinton amerikai elnök San Franciscóban tartott beszédében a koszovói helyzetet elemezve Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított pozitív hozzáállását hangsúlyozta. Clinton szerint Romániának sikerült demokratikus módon orvosolnia a nemzeti közösségek problémáit, és biztonságot teremtenie a térségben. Bill Clintonra hivatkozva Emil Constantinescu államfő ápr. 16-i sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: Románia külpolitikájának fő célkitűzése továbbra is az euroatlanti integráció. Az államfő szerint szóba sem jöhet az ország területi épségének a megsértése vagy veszélyeztetése. Az amerikai vélekedés, miszerint Románia a térség pozitív példája, jelentősen előmozdíthatja az ország katonai, politikai beilleszkedését a nyugati érdekszférába. /Pozitív példa a romániai kisebbségek helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2002. szeptember 11.

A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2003. június 5.

A trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából vasárnap, jún. 1-jén kezdődtek el Budapesten, a Hősök terén a tüntetések. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen szervezett demonstrációt, a tömeg pedig a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. A felszólalóka trianoni döntést igazságtalannak nevezték, és annak felülvizsgálatát követelték. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt, hogy Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint, aki a tüntetést szervezte, a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén. Szavai szerint, ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon. Patrubány Miklós és Réti Miklós, a Független Kisgazdapárt elnöke, egyaránt kiállt a külhoni magyar állampolgárság mellett, amelyet véleményük szerint a kedvezménytörvény keretében kell intézményesíteni. Jún. 4-én Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tartott megemlékezést, majd 19 órától a Magyar Igazság és Élet Pártjának, és a Magyar Út Körök Mozgalomnak a megemlékezésére került sor a Hősök terén, ahol többek között Csurka István pártelnök szólt a trianoni traumákról a magyarság életében. A többezres tömeg "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!", "Vesszen Trianon!" táblákkal és nemzeti színű lobogókkal vett részt a rendezvényen. /Tüntetések a trianoni döntés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Jún. 4-én volt nyolcvanhárom éve annak, hogy Trianonban a magyar küldöttségaláírta azt a békeszerződést, amely által Magyarországot területileg megcsonkították, hiszen elveszítette területének több mint kétharmadát, pontosabban 71 százalékát és lakosságának is szinte ugyanennyi részét (64 százalékát). Erre a fájó döntésre emlékezett Budapesten jún. elsején, a Hősök terén több ezer ember. A rendezvény szervezői, a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Az emlékezők elindultak az Andrássy úton, a Hősök tere felé. Gyönyörű látvány volt: a piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a szélben, közben a több ezer felvonuló, kifejezve a békeszerződés iránt érzett ellenszenvét, egyszerre kiáltotta, hogy: "Vesszen Trianon!". Nagyon sok határon túli magyar is érkezett a fővárosba; Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból, Kassáról, de még az óceánon túlról is, Melbourne-ből meg San Francisco-ból. Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke mondott beszédet. Beszédét, Magyarságom című versével zárta. Rácz Sándor következett, aki a munkástanácsok elnöke volt 1956-ban. Rácz szerint Trianon csak előjátéka volt Magyarország megsemmisítésének. Állítása szerint, ma ugyanezt teszi az Európai Unió is. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kijelentette: "Ha nincs Trianon, ma a magyar nemzet 60 milliós nemzet Európa közepén". Hozzátette: bebizonyítottuk mindazoknak, akiknek Trianont köszönhetjük, hogy "élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk." Kiemelte: "sorsunk alakítói csak mi lehetünk." Beszédében még megemlítette, hogy nemrég, néhány hete a sajtóban adott egy nyilatkozatot, miszerint, ahogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy fáj a világ magyarságának Trianon. Ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megfenyegette azzal, hogy kizáratja a magyar közéletből. A megemlékezés kulturális műsorokkal folytatódott, majd Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, Rozgonyi Ernő, a Magyar Nemzeti Front elnöke és Réti Miklós, az FKGP elnöke mondta el beszédét. /(Ernyei Magor): Sorsunk alakítói csak mi lehetünk. Budapesti tudósítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./

2008. november 15.

November 13-án nagy érdeklődés mellett nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban Szipál Márton életmű-kiállítása. A világhírű fotóművész elmondta, sok kiállítása volt, de ilyen még nem. Volt New Yorktól kezdve, Chicagón keresztül San Franciscóig mindenütt, de még ilyen nagy tárlatot nem látott. Úgy érzi, Sepsiszentgyörgy az egyetlen hely, ahova odaköltözne. /Mózes László: Szentgyörgyre költözne (Vendégünk Szipál Márton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998