udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 28.

Megjelent Hadabás János és Dánielisz Endre 1848-1849 Sarkadon és Nagyszalontán című helytörténeti kötete, melyet Sarkad önkormányzata a testvérvárosi kapcsolat keretében jelentette meg. /Sarkad és Szalonta a 48-as szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1999. november 23.

Nov. 22-én Nagyszalontán ülésezett a Nagyszalonta-Sarkad határ menti kistérségi szerveződés operatív bizottsága. Elhatározták, hogy december 15-én Nagyszalontán rendezik meg a Konzultatív Tanács megbeszélését, ahová több minisztérium szakembereit is meghívják. Beindították a Nyelvi híd néven ismert programot, amelyre pályázat útján szereztek pénzt. Ennek alapján mintegy 12.000 eurót költhetnek arra, hogy a román tisztségviselők elsajátítsák a magyar nyelv alapjait, és hasonlóképpen tegyenek a határ túloldalán élő rész elöljárói is. /Nagyszalonta?Sarkad. Magyarul tanulhatnak a tisztségviselők. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

2000. június 27.

Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

2000. szeptember 13.

Mind a magyar, mind a román vasúti szakemberek egyetértettek az alföld-fiumei vasútvonal Nagyvárad-Nagyszalonta-Kötegyán-Sarkad-Gyula-Békéscsaba-Szeged szakaszán a forgalom újraindításában - hangzott el a Magyarországon, Sarkadon megrendezett magyar-román vasúti egyeztető fórumon. A tanácskozáson Románia és Magyarország közlekedési tárcájának, vasúti, vám- és határőrizeti szerveinek képviselői és a határ menti kistérségek vezetői vettek részt. /Magyar-román vasúti egyeztető fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. május 3.

Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatot rendeztek. Ápr. 27-én a Németh László Gimnázium diákszínjátszói az író életművéből - versekből, nagybányai vonatkozású levélrészletekből olvastak fel. Ápr. 28-án a sarkadi gimnazisták léptek fel, majd kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók Németh Lászlóról írott tanulmányokat ismertettek. Ápr. 29-én több személyiség, szaktekintély emlékezett meg az író életéről, munkásságáról: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró. /(Farkas E. Zoltán): Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2001. június 1.

Máj. 31-én ünnepi tanácsülést tartott Nagyszalonta önkormányzati testülete, a város alapításának 395. évfordulóján. Magát az alapító oklevelet a háromszáz hajdú Bocskai Istvántól, Erdély fejedelmétől 1606. június 3-án vette át. E dátum évek óta a város napja Nagyszalontán. Az ünnepi ülés előtt koszorút helyeztek el a fejedelem köztéri szobránál. Koszorúzáson részt vettek a magyarországi testvértelepülések: Sarkad, Túrkeve, Hajdúböszörmény, Csepel és Méhkerék polgármesterei is. A rendkívüli tanácsülésen átadták a díjakat azoknak a szalontaiaknak, akik az utóbbi években sokat tettek a hajdúváros fejlődése érdekében. Egy Pro Urbe-díjat is kiosztottak, melyet a köztiszteletben álló tanár, közíró, Dánielisz Endre vehetett át. Csepel polgármestere, Tóth Mihály az egykori Bocskai-zászló másolatát nyújtotta át Tódor Albert polgármesternek. /Nagyszalonta napja. Bocskai-zászlót kapott a hajdúváros. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./

2002. szeptember 24.

Nagyszalontán szept. 19-én Kossuth Lajosra emlékeztek. Az ünnepséget Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra előtt a város önkormányzata az Arany János Művelődési Egyesülettel közösen szervezte. A sarkadi múzeum jóvoltából időszaki Kossuth Lajos emlékkiállítás nyílt, köszöntőt mondott Tódor Albert polgármester. A helyi magyar házban tudományos értekezések idézték meg Kossuth Lajos alakját. Az Arany János Művelődési Egyesület nevében Nagy György József elnök köszöntötte a hallgatóságot, dr. Egyed Ákos a politikusról, míg dr. Erdmann Gyula levéltáros a lapszerkesztő géniuszról beszélt. Dánielisz Endre helyi magyar tanár a Kossuth kultusz szalontai eredetét mutatta be. A szobornál zajló megemlékezésen a románság képviseletében egyik városi tanácsos méltatta Kossuthot, Tokay György képviselő beszélt a magyarságát a történelem viharaiban is megőrző személyiségről, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pedig a magyar kormány támogatásáról biztosította a szalontaiakat és minden összesereglettet - a megmaradásban és az építkezésben. /(Balla Tünde): Nagyszalontán Kossuth Lajosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2004. július 6.

Júl. 5-én hivatalosan átadták a Székelyhíd–Létavértes közötti átkelőt. Az eseményen részt vett Adrian Nastase román, valamint Medgyessy Péter magyar kormányfő, jelen volt Balázs Péter, az EU magyar biztosa, valamint Jacques Barrott regionális ügyekért felelős EU-biztos. Rész vett az ünnepi eseményen a létavértesi polgármester, Kiss Tiborné, valamint Székelyhíd polgármestere, Gyurcsik Zoltán, akik sokat tettek azért, hogy az átkelő elkészüljön. Mind Medgyessy Péter, mind Adrian Nastase üdvözlőbeszédükben kimagasló eseménynek nevezték a létesítmény megnyitását, amely az első átkelő a két ország között azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Az ünnepi rendezvény végén a két kormányfő a román oldalon két tölgyfát ültetett el. A felavatás után a két miniszterelnök a nagyváradi Continental Szállóban találkozott az újságírókkal. Rövid ismertetőt tartottak, kérdésekre nem volt lehetőség, ugyanis a román kormányfő váratlanul felállt, és véget vetett a találkozónak. Adrian Nastase elmondta: magyar partnerével arról tárgyaltak, hogy 24 hónap alatt korszerűsíteni fogják az összes határátkelőt egy közösen kidolgozott fejlesztési terv alapján. /Megnyílt a Székelyhíd–Létavértes határátkelő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ A semmitmondás magasiskolája volt, ahogyan a magyar és a román kormányfő osztotta meg egymással magvas gondolatait a Székelyhíd és Létavértes közötti átkelő átadásán. Medgyessy Péter és Adrian Nastase oly nagy örömmel adta át a román fél miatt egyelőre használhatatlan határátkelőt, hogy a kívülálló azt hihetné: ez a két nép minden gondon túl van, és kéz a kézben menetel Brüsszelig, olvasható a Krónikában. Nagyszalonta és Sarkad között beadványok tucatja ellenére sem nyitották még meg a teherforgalmat. Május elsejétől kizárólag a román–magyar határszakasz egyetlen pontján, a nagylakinál szabad élő állatot és nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket, például fagyasztott húst átszállítani. /Rostás Szabolcs: Átverés az átkelőnél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

2004. december 9.

Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2009. szeptember 21.

A Békés Megyei Levéltár Sarkadon rendezett tudományos ülést Kovách Géza aradi történész emlékére. Az öt éve (2004. október 10-én) elhunyt aradi történész, miután a határ átjárhatóvá vált, gyakran fordult meg magyarországi levéltárakban (is), és jó kapcsolatot alakított ki ottani kutatókkal – köztük a gyulaiakkal. (A Békés Megyei Levéltár székhelye Gyula.) Kovách Géza hagyatéka a gyulai levéltárba került. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója korszakolta annak a kornak (1944–2004) a román történetírását, irányultságát, amelyben Kovách Géza alkotott. Ujj János tanár, helytörténész, az egykori barát, kolléga, A Gazsi c. könyv szerzője vázolta Kovách életpályáját születésétől haláláig. Csetri Elek kolozsvári történészprofesszor azt az időszakot elevenítette fel, amelyben Kovách Géza kollégájaként 1946-tól a Bolyai Egyetemen diákoskodott, majd oktatói karában töltött – mondvacsinált okok alapján történt eltávolításáig. Puskel Péter újságíró, író tanáráról, mentoráról, a barátról emlékezett meg. Blazovits László szegedi egyetemi tanár Kovách Géza A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716–1848) című nagy összefoglaló munkáját méltatta. Héjja Julianna főlevéltáros Kovách Géza irathagyatékáról beszélt. A gyulai levéltárba került hagyaték: személyes és családi iratok, a közel hatszáz partnerrel (történészek, néprajzkutatók, újság- és folyóirat-szerkesztőségek, könyvtárak, levéltárak stb.) folytatott levelezés, kéziratok, tudományos és ismeretterjesztő cikkek, könyvismertetők stb. A sarkadi ülésszak: Kovách Géza életművének első áttekintése. /Jámbor Gyula: Kovách Géza-szimpózium Sarkadon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998