udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1993. december 16.

Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1999. május 18.

Máj. 21-én Zilahon, majd 22-én Szilágynagyfaluban, 23-án Szilágysomlyón és Sarmaságon ismerteti dr. Medvigy Endre irodalomtörténész /Budapest/ a népi írók csoportjához tartozó Sinka István életpályáját. /Sinkáról a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1999. június 1.

Nyolcadik alkalommal tartották meg a Zilahy Kiss Károlyról költőről, publicistáról elnevezett vers- és prózamondó versenyt Zilahon, a tanítóképző szervezésében, zilahi, szilágysomlyói és sarmasági vetélkedőkkel. László Tibor magyar szakos tanár és tanfelügyelő évről évre méltatja a vetélkedő előtt Zilahy Kiss Károly életművét. /Nyolcadik alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1999. szeptember 7.

Szept. 3-5-e között Felsőbányán tartotta VI. Partiumi Honismereti Konferenciáját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ Várak, kastélyok, udvarházak címmel. A hazai és külföldi előadók a várak, kastélyok, udvarházak bemutatása mellett folytatták a tavalyi sarmasági konferencia témáját is: az 1848-1849-es események és emlékhelyek ismertetését. A konferenciát Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg. A 24 előadó egy-egy tájegység ismerőjeként szűkebb pátriájának nevezetes várairól, udvarházairól, kastélyairól beszélt. A jövő évi konferencia témája az Árpád-kori települések kialakulása lesz. A tervek szerint az előadások anyagát megjelentetik a Partiumi Füzetek-sorozatban. /Péter I. Zoltán: Műemlékvédők Felsőbányán. Várak, kastélyok, udvarházak számbavétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ A konferencián Dánielisz Endre és Péter I. Zoltán A hajdúvár őrtornyából Arany János Múzeum című könyvbemutatóra is sor került. /Várak, kastélyok, udvarházak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Temes, Arad és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki. Tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak fel és ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be kutatásaikról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. A PBMEB az elmúlt két évben összesen 11, különböző műemlékek leírását tartalmazó könyvecskét adott ki. Nyomás alatt van a tavalyi konferencia anyagát tartalmazó kiadvány is. A konferencián megjelentek láthatták Szmik Antal - Pain Lajos vaskos (nyolc kötetes), egyelőre csak kéziratban fellelhető Felsőbánya-monográfiáját. /Honismereti konferencia a Gutin aljában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23., 11. (XLII.) évfolyam 647. szám/

1999. október 22.

Sarmaság első írásos említése 1355-ből való. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 4933 lakosából 3583 református, 918 ortodox, 264 római katolikus, 120 baptista felekezetű. Horváth József tanár írta meg Sarmaság kismonográfiáját. - Sarmaságon október 17-én tartották a község címer- és zászlóavató ünnepségét. /A címer- és zászlótervező Pécsi L. Dániel (Budapest)/. Három lelkész - a református, az ortodox és a római katolikus - áldotta meg, szentelte fel a község zászlaját a templomban, hogy azt követően százak vonuljanak végig az utcán a polgármesteri hivatal elé, ahol Balogh Zoltán polgármester román és magyar nyelvű köszöntőjét követően került sor a zászlófelvonásra. Sarmaságon megnyílt Katona Gyula fafaragásainak és Suba András ötvösmunkáinak /helybeliek művészek/ kiállítása. /Sarmasági jelképek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1997. május 14.

Megismételte korábbi helyhatósági választási sikerét az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon a folyó év május 11-én tartott időközi választásokon. Mint ismeretes, a múlt év végén testületileg lemondott a Sarmasági Községi Tanács 13 RMDSZ-tanácsosa, tiltakozásul az ellen, hogy a megye prefektusa felfüggesztette két RMDSZ-tanácsos mandátumát. A vasárnap lezajlott választásokon a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a élt állampolgári jogával, 5020-ból 2650-en mentek el szavazni. A 2606 érvényes szavazatból 2313 az RMDSZ-jelöltlistáját támogatta, a Demokrata Konvenció listájára 132-en, az RNEP-ére pedig 102-en szavaztak, így az RMDSZ ismét 13 tanácsosi mandátumot szerzett meg, míg 1-1 tanácsost a Demokrata Konvenció, illetve az RNEP küldhet a községi tanácsba. A tanács megalakulására azonban előreláthatólag csak a jövő héten kerülhet sor, az alakuló ülést ugyanis a jelenleg távollevő prefektusnak kell kiírnia. A sarmasági tanács munkáját a helyi költségvetési tervezet vitájával kezdi majd meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1026. sz./

1997. június 16.

Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./

1997. június 16.

Szilágy megyében a következő tanévre 15 magyar nyelvű kilencedik osztály indítását tervezik Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehben. Sarmaságon és Krasznán. A szakiskolai oktatásban nem indul magyar osztály. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. november 11.

Szilágysági turnéra indul a Puck Bábszínház /Kolozsvár/ magyar társulata. Zilahon, Paniton Szilágysomlyón, Szilágynagyfaluban, Kárásztelkén Zoványban, Krasznán, Varsolcon, Sarmaságon és Szilágysámsonban lépnek fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. november 18.

Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje harangzúgás közepette érkezett meg Zsibóra, a református templom előtti térre, ahol rövid beszédet mondott magyarul, majd amikor észrevette, hogy nagyon sok román anyanyelvű is ünnepli zsibói jelenlétét, az állam nyelvén is szólt néhány szót. A Szilágycseh felé vezető úton, az országút mindkét felén a magyar és román nemzetiségűek százai köszöntötték RMDSZ-zászlócskákkal, illetve piros-sárga-kék trikolórral az RMDSZ elnökjelöltjét. Szilágyballán, Sarmaságon majd Nagyfaluban is sikert aratott a karaván. Frunda György szilágysági kampánykörútja Zilahon ért véget. /Szabó Csaba: Nem Garibaldi, hanem Frunda György. Szilágy megyében a románság is ünnepelte az RMDSZ államelnök-jelöltjét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2000. december 28.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözőbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti, és állandó feladatának tekinti ezen országrészek helytörténeti szempontból értékes műemlékeinek, emlékhelyeinek felkutatását, megörökítését, kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerűsítését. A Bizottság Partium néven folyóiratot jelentett meg, s az immár 15. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetőséget. A partiumi és bánsági kastélyok, udvarházak, temetők, az Árpád-kori települések és templomok "feltérképezése″, a világháborús emlékművek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezen országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. A IV. sarmasági honismereti konferencián elhangzott előadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészített a pályázatra beérkezett "helytörténészkedő″ középiskolások legjobb dolgozataival. Így állt össze A szabadságharc zászlaja alatt című kötet, szerkesztője Dukrét Géza. - Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád Rajtuk taposunk című "füzetét″, amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. A Partiumi Füzetek legfrissebb, 15. száma: Kupán Árpád Mezőtelegdi Iskola története. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. /A szabadságharc zászlaja alatt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2000. június 6.

Szilágy megyében nyolc RMDSZ-es polgármester-jelölt már biztosan polgármester lesz Kémeren, Szilágyperecsenben, Kárásztelken, Varsolcon, Ippen, Sarmaságon, Szilágynagyfaluban. 1996-ban Szilágy megyének 13 magyar polgármestere volt, s egyelőre nyitott marad a kérdés: hozza-e vagy sem korábbi formáját az RMDSZ? /(Fejér László): Hozza-e Szilágy a formáját? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2000. július 6.

Szilágyságban az óvodákban, elemi- és gimnáziumi tagozatokon a következő tanévben száznál több betöltetlen katedra van az iskolákban. Manapság is sok a szakképzetlen, helyettesítő nevelő az oktatási intézményekben. A tanfelügyelőség 28 tanítónői és 27 óvónői állást hirdetett meg; álláslehetőség van tanítónőknek magyar tagozaton pl. Selymesilosván, Sarmaságon, Szilágykövesden, Egrespatakon. Nemzetiségi tagozatokon egy-egy állás betöltetlen magyar és szlovák óvónő részére, a többit a román tagozatra várják. Magyar nyelv és irodalomszakos tanár részére nem hirdettek felvételt, jóllehet az eltelt tanévben többen is pluszórákra panaszkodtak a szakosok közül. /(Fejér László): Száznál több üres katedra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. május 12.

Iskolanapokat tartanak Zilahon május 8 és 14. között az oktatási tárca, a megyei tanfelügyelőség és a Pedagógusok Háza közös szervezésében. Egy héten át tartó rendezvénysorozatra első alkalommal került sor Zilahon. Zilah és Szilágy megye 16 középiskolája, illetve az iskolacsoportok mutatkoztak be fényképanyaggal, grafikonokkal, az intézményeket ismertető prospektusokkal. A rendezvénysorozat keretében A szilágysági oktatás a III. millennium elején címmel tartott szimpóziumon tanfelügyelők, igazgatók, osztályfőnökök, szaktanárok az időszerű reform kérdéseiről, az oktatás minőségének javításáról, a vallásos oktatásról értekeztek. Szilágy megyében a 2001-2002-es tanév beiskolázási terve szerint magyar nyelvű tagozaton összesen 15 osztályt 375 tanulóval indítanak: Zilahon a jelenlegi Elméleti Líceumban két reál osztályt, úgyszintén két humán osztályt a jelenlegi tanítóképzőben, három osztályt a Református Líceumban; Szilágysomlyón az elméleti középiskolában egy-egy reál és technológiai osztályt, a Iuliu Maniuról elnevezett iskolában egy technológiai osztályt; Szilágycsehben egy, Krasznán egy, Sarmaságon két magyar nyelvű kilencedik osztályt; Szilágysomlyón ezúttal - mint több alkalommal - mezőgazdasági osztályt. Ez több mint kétszerese az 1989-90-es tanévben létező anyanyelvű osztályoknak. /Fejér László: Oktatás az ezredfordulón. Országos Iskolanapok Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2001. június 6.

A költészet tavasza elnevezéssel első alkalommal tartottak versmondó vetélkedőt Zilahon a Népi Alkotások Háza szervezésében. Zilahi, szilágysomlyói, sarmasági középiskolák tanulói vetélkedtek. Különdíjakat ajánlott fel a városi RMDSZ, valamint a Pro Zilah Egyesület. /A költészet tavasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2001. október 12.

A Sarmasági Napok alkalmából tartott fórumon vitát Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke ismertette a státustörvényt és a körülötte kialakult vitát. Vida Gyula képviselő áttörésként értékelte a törvényt. A két ország közötti egyeztetésekre a román fél felkészületlenül jelent meg. Fenntartásai jelezték, nincs tisztában a törvény jellegével, az emlékeztetőt sem írta alá a román küldöttség, továbbá a pozitív diszkrimináció ellen is tiltakoztak. Dragon János, a bukaresti magyar nagykövetség titkára pontosította a romániai sajtóban megjelent kommentárokat: minden híresztelés ellenére az Európai Unió egyetlen fóruma sem ítélte el a státustörvényt. Ehhez hasonló rendszer több éve működik Szlovákiában, Ukrajnában. Szlovéniában, Bulgáriában a kettős állampolgárság intézményét gyakorolják. Előírásainak megfelelő gyakorlatot folytat Románia is a moldáviai románságnak nyújtott kedvezményekkel. /Szilágyság (Zilah), okt. 12 Jó hangulatban zajlott a Sarmasági Napok /okt. 6-7./ rendezvénysorozata, melyen jelen voltak Nagyhalász és Soltvadkert testvérvárosok képviselői is. Okt. 6-án Keresztes Zoltán polgármester emlékezett az Aradnál kivégzett tizenhárom tábornokra. Volt sportvetélkedő, majd megnyitották a helybeli képzőművészek tárlatát. Vasárnap zsúfolásig megtelt a református templom. Felemelő volt a népviseletbe öltözött fiúk és lányok látványa, majd a lovas, zenés szüreti felvonulás. /Kiss Lehel: Találkozások - az élet kútjai. = Szilágyság (Zilah), okt. 12./

2001. november 12.

Közel harminc középiskolás vett részt Zilahon a november 9-11. között szervezett ifjúsági találkozón. Sarmaságról, Krasznáról, Szilágycsehből és Szilágysomlyóról érkeztek az ifjúsági és diákszerveződések iránt érdeklődők. A találkozó az új alapon szerveződő diák és ifjúsági csoportok feltérképezését szolgálta. A tájékozódtak arról, hogy szinte minden településen létezik bizonyos fajta szervezett diáktevékenység, még ha ez csak osztályok vagy más kiscsoportok szintjén is zajlik. Porcsalmi Bálint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének előadója összefoglalta az eddigi Szilágy megyei kezdeményezések eredményeit és körvonalazta a megvalósításra váró elképzeléseket. /Szilágy megyei középiskolások találkozója. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 12., 2078. sz./

2002. augusztus 3.

Szilágylompérton a helybeli református egyházközség és a megyei RMDSZ, valamint az általános iskola és a községben alakult Pro Sarmaság alapítvány szervezésében folynak az előkészületek, hogy Ady Endre születésének 125 évfordulója esztendejében emlékhelyet létesítsenek. A költő írta: "Az apám a belső Szilágyságból, Lompértből került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, akit egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette." Felújítják a kőasztal helyét és gesztenyefáét, ahol a költő verseket írt, ugyanakkor a nagyszülők síremlékét avatják fel. Az ünnepség szeptember 8-án lesz. /Ady-emlékhelyet készítenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án, vasárnap Ady-emlékhelyet avattak Szilágylompérton, Ady Endre édesapjának szülőfalujában. A rendezvényen tucatnyi partiumi és erdélyi honatya is részt vett. Az ünnepi istentisztelet után Papp Béla irodalomkritikus előadásában Ady lompérti kapcsolataira tért ki, kiemelve azt az Ady-levelet, amelyben a költő büszkén vallja, hogy Érmindszent után Lompért a második hazája. A templomkertben felállított Ady-mellszobor (Lőrincz Lehel alkotása) avatásánál Seres Dénes Szilágy megyei szenátor rámutatott: Lompért igazságtalanul hiányzik az Ady-emlékhely térképről, és ezt a települést is be kell kapcsolni az Ady-zarándoklatok hazai és külföldi útvonalába. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rendhagyó beszédében párhuzamot vont Ady és a modern erdélyi ember hazaszeretete között. Olyan kor ez, amikor jól kell tudni szeretni a nemzetet. Seres Dénes szenátor és Markó Béla elnök leleplezte a szobrot, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész pódiumműsorát követően megkezdődött a koszorúzás. Az Ady-ház helyén található helyi általános iskola névadó ünnepsége következett: mostantól az iskola Ady Endre nevét viseli. Az egybegyűltek elzarándokoltak Ady Endre kőasztalához és gesztenyefájához - ahol tucatnyi nagy Ady-vers született, majd felavatták Ady nagyszüleinek síremlékét, Kiss Bálint sarmasági kőfaragó mester művét. /Szabó Csaba: Új település az Ady-emlékhely térképen. Ünnep a második hazában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2002. szeptember 11.

Önkormányzati vezetők, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok részére tartottak képzését Sarmaságon szeptember első hétvégén. Seres Dénes szenátor ismertette a jogszabályokat és azok módosításait. Nagy Máté András, a Bihar megyei Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda (HVII) ügyvezető igazgatója az Új Kézfogás alapítványi támogatásait ismertette. Vida Gyula parlamenti képviselő figyelmeztette az önkormányzati vezetőket az októberrel kezdődő új gondjaikra, feladataikra: az egészségügyi intézmények felügyeletét, finanszírozását a helyi tanácsok hatáskörébe utalják. Péter Pál, Székelyudvarhely megyei jogú város alpolgármestere a pályázás módszertana és a vidékfejlesztés összekapcsolásáról értekezett. Ismertette a székelyföldi, pontosabban az udvarhely- és csíkszéki 15 kistérséget, azok kialakulásának történetét. A képzés idején bemutatták Vincze Mária Vidéki helyzetelemzés - kászoni esettanulmány /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. /Fejér László: Pályázás és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. október 30.

A Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált rendezték meg negyedik alkalommal Szilágycsehben október 26-án. Helybeli csoportokon kívül Zilah, Kraszna, Kolozsvár, Sarmaság, Völcsök, Szilágysomlyó, Désháza, Varsolc, Szatmárnémeti együttesei vettek részt a diákszínjátszók seregszemléjén. Szilágycsehben élénk diákszínjátszás zajlik. /Fejér László: Szilágycsehi seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2003. szeptember 25.

Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal rendezték meg a Sarmasági Napokat. A templomban a magyarországi testvértelepülés - Soltvadkert - lelkipásztora, Sipos Ajtony Levente elmondta: a szeretet megszabadít tépelődéseinktől, senkit nem rekeszt ki, nem osztja meg az emberiséget vagy a nemzetet, és mindenkit képes integrálni. Keresztes Zoltán polgármester bemutatta a község lapjának első, azaz nulladik számát. Megköszönte Seres Dénes szenátor hozzájárulását ahhoz, hogy a kultuszügyi államtitkárság jelentős pénzalapokat fog kiutalni a sarmasági parókia és gyülekezeti ház építésének befejezéséhez. Átadták a község díszpolgári okleveleit. Soltvadkert eddig 1500 kötetet gyűjtött össze a községi könyvtár számára, többször is pénzadománnyal járult hozzá a rendezvényekhez és a parókia építéséhez. Mindez viszonzása sarmaságiak segítségének, akik nélkül nehezen lehetett volna megművelni a kisváros határában lévő mintegy 3000 hektárnyi szőlőt - ezt idényenként 6-700 sarmasági vendégmunkás segítségével oldják meg. Sikeres volt a szabadtéri szórakoztató műsor. /Józsa László: Öt kisdedet kereszteltek a falunapon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2003. szeptember 29.

Sarmasági Hírmondó címmel nyolc oldalas községi, közéleti, közművelődési havilapot jelentetett meg a helyi Pro Sarmaság Alapítvány. Mindeddig a Kraszna című lap tájékoztatta a közösséget. /Sarmasági Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2003. október 28.

Szeptemberben újabb kiadvány látott napvilágot, a Sarmasági Hírmondó (a község közéleti, közművelődési lapja, kiadja a Pro Sarmaság Alapítvány). Sarmaság Zilah után a legnagyobb lélekszámú magyarsággal rendelkező nagyközség. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998