udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. november 13.

Sárpatakon a református templom 1928-ban épült, akkor több mint kétszáz református élt itt. Jelenleg már csak hárman vannak. Fehéregyháza református temploma az 1440-es években épült. Az 1848-as szabadságharc idején a kozákok felgyújtották a falut, akkor égett le a templom is. A templomot 1889-ben újjáépítették. Fehéregyháza falu lakóinak valamivel több mint húsz százaléka vallja magát magyarnak. Benefi Sándor lelkész elmondta, 1990-ben költözött Fehéregyházára, akkor a faluban 638-an vallották magukat magyar reformátusnak. A legújabb felmérések alapján mintegy százzal csökkent azóta a magyarok lélekszáma. A fiatalok zöme külföldön próbál elhelyezkedni: Magyarországon, Amerikában. A magyar óvoda idén egy tanerőssé esett vissza, az összevont elemi viszont még két pedagógussal működik. Fehéregyházán a három felekezet (a római katolikus, az unitárius, és a legnépesebb: a református) összesen 830 magyart számlál. A katolikusoknak imaházuk van, az unitáriusoknak pedig nemrég sikerült templomot építeniük. Fehéregyházának van egy több mint százéves fúvószenekara és van gazdaköre is. Az Ispánkútnál álló Petőfi-emlékművet négy évvel ezelőtt felújították, de hiába. Ellenséges érzületűek mindig meggyalázzák. /Szabó Csaba: Szeptember végén Fehéregyházán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., folyt.: nov. 13./

2005. december 24.

Pál atya harminchárom gyerekről gondoskodik a három marosvásárhelyi és a két sárpataki családi típusú árvaházban. A karácsonyi ünnepekre többen megajándékozták a gyerekeket. Az ajándékcsomagokat versikékkel köszönték meg. Lokodi Edit megyei tanácselnök a szovátai Szent Ferenc Árvaház és az erdőszentgyörgyi Dove Alapítvány gondozásában élő gyermekeket is megajándékozta. /Mészely Réka: Angyaljárás a Szabadság utcában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2006. március 22.

1990 nyarán indultak a vasárnapi ifjúsági és gyermekszentmisék. Hogy élményszerűbb legyen az együttlét, Marosvásárhelyen énekcsoport alakult Jubilate néven, bejárták a közeli és távolabbi egyházközségeket is. Egyházi énekeket adtak elő, gitár- és orgonakísérettel. 1996-ban a Gyergyószentmiklóson és a gyergyóditrói nagytemplomban énekelhettek. 1997-ben részt vettek a Nyárádremetén szervezett kórustalálkozón. Ugyanebben az évben több helységben bemutatták Müller–Tolcsvay Mária evangéliuma című rockoperáját. 2000 januárjában kezdték próbálni Bródy–Szörényi István a király című rockoperáját. Bebarangolták vele a környéke, eljutottak Szászrégenbe, Medgyesre és Gyergyóalfaluba is. A Jubilate minden karácsonykor meglátogatja a kórházban és a sárpataki öregotthonban a betegeket, öregeket. A Jubilate vezetője Simon Kinga kántor. /b. d.: Jubilate. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2007. január 21.

Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2007. április 13.

A félreeső, kiöregedő falvak hiányos egészségügyi ellátásán az egyházi alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve próbálnak javítani. A katolikus egyház által működtetett Caritas mellett az Erdélyi Református Egyházkerület Diakónia Keresztyén Alapítványa is beindította házi beteggondozó hálózatának kiépítését. A marosvásárhelyi fiókszervezet a Sárpatak községhez tartozó Pókában – a Bod Péter Központban és a Szászrégenben működő után –felavatta első falusi munkapontját. Pókán a négyszáz lelket számláló falu lakóinak fele idős ember, akik közül sokan betegségük miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A családorvosi ellátás nem vállalhatja fel gondozásukat. A dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár által vezetett alapítványi kuratórium és az önkormányzat együttműködése tette lehetővé, hogy beindulhatott a szeretetszolgálat. A helybeli Juhász Zsuzsa ápolónő 40 idős, beteg embert lát el, a közeljövőben újabb tíz személy kerül az ápoltak listájára. /Mezey Sarolta: Otthoni beteggondozás Pókában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

2007. december 20.

Közös karácsonyi műsorral köszönte meg december 19-én támogatóinak az idei segítséget a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. A Lajtha László Stúdióteremben moldvai, sárpataki és felcsíki táncokkal, kántálással mondtak búcsút az óévnek, a kárcsonyvárást pedig koccintással pecsételték meg. /Fekete Réka: Táncos köszöntő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

2008. október 6.

Igazi népünnepély volt Szentegyházán: százat meghaladó lovashuszár és több mint kéttucat szekér – mindegyiken legalább nyolc személy – vett részt a III. Őszi Hadjáraton. A két évvel ezelőtti kezdeményezés a Kis-Homoród mente talán legnagyobb eseményévé nőtte ki magát. Az októberi hősök tiszteletére rendezett eseménysor október 4-én a Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. – A határon túli huszáregyesületek közül Budapestről, Pécsről, Tápióbicskéről, Nagykátáról, Szarvasról és Hódmezővásárhelyről érkeztek, a környékről pedig a kápolnásiak, a csíkszeredaiak, a székelyudvarhelyiek, a szovátaiak, a gyergyószentmiklósiak, a sárpatakiak és a szentjobbiak is jelen voltak – sorolta Mihály József kapitány, a huszonkét tagú szentegyházi bandérium vezetője. Idén is Szentegyházáról indult a lovas- és szekeresoszlop, végigvonultak Lövétén és Almáson, ahol tízórai szünetet tartottak, majd visszafordultak. Két évvel ezelőtt a most vendégül látott egyleteknek fele sem létezett, az akkor még csak civilben érkező személyek mára egyletekbe szerveződtek és huszárruhákat varrattak. /Évről évre nő a rendezvény népszerűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

2009. január 9.

Már jó ideje kész a Szatmár megyei Börvelyben felállítandó Móricz Zsigmond-szobor gipszváltozata, de Erdei István szatmári szobrász alkotásáról a helyiek eddig nem sokat tudtak. Kiss Zoltán RMDSZ-es alpolgármester örömmel fogadta a szobor hírét, Móricz Zsigmond többször járt Börvelyben. Jelenleg nincs pénzük, de közadakozással és pályázati pénzekből sikerülne felállítani a szobrot, mondta az alpolgármester. Volt már többször szó róla, hogy Börvely népe szobrot állít a nagy írónak, komolyabb kezdeményezés azonban csak a múlt év tavaszán született, amikor Sárpataki János akkori polgármester felkérte Erdei Istvánt, hogy formázza meg a mellszobrot. A művész elkészült a gipszváltozattal, a helyhatósági választások után Sárpatakinak mennie kellett, és a tervről megfeledkeztek. /Sike Lajos: Móricz visszatér Börvelybe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2009. szeptember 5.

A sárpataki kultúrotthon épülete a kastéllyal együtt visszakerült a hajdani tulajdonosok leszármazottainak birtokába. A külföldön élő gróf Teleki Samu megegyezett Kozma Barna polgármesterrel, hogy a különálló épületet, amely a kastély istállója volt, eladja a községnek. A tanács elfogadta az ajánlatot, az összegben megegyeztek. /Megvásárolják a kultúrotthont. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

2009. október 5.

Évente egyre több huszárcsapat vesz részt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület által elgondolt rendezvényen, az Őszi Hadjáraton. Az elmúlt hét végi, immáron negyedik hadjárat látogatottsági rekordot döntött. Az 1848–49-es szabadságharc és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére rendezett Őszi Hadjárat október 2-án hagyományosan a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. Másnap a nyolcvanhét lovas huszár és a mintegy harminc szekeret számláló konvoj az elmúlt évekhez képest rövidebb távot tett meg. „Meg kell említenünk azt a Vargyas-lázán felavatott emlékművet, amely a néhai Nagy-Magyarország határát jelképezi” – mondta Mihály József kapitány, a huszonnégy tagúra bővült szentegyházi bandérium vezetője, aki úgy tudja, további kilencvenkilenc ilyen kisméretű domborművet fognak felállítani a Kárpát-medence különböző pontjain. A szelterszi gyakorlótéren október 4-én tizenöt csapat nevezett be a főzésre. Az idei hadjáraton a szentegyházi huszárok mellett jelen voltak Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Tusnád, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kápolnásfalu, Szentjobb, Sárpatak, Szováta, Budapest, Pécs, Tápióbicske és Budakeszi huszárai. /Kozán István: Őszi Hadjárat Szentegyházán. „Felébreszteni a magyarságtudatot, ez a cél”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

2009. november 10.

Hagyományossá vált a huszárbál megszervezése Sárpatakon, idén már a hatodik alkalommal. Erre a hagyományőrző ünnepségre eljöttek többek között a szovátai, a csíki huszárok, a torboszlói lófők és mások. Mint minden évben, a hagyománnyá vált rendezvényt szoboravatás előzte meg. Ezúttal Báthori Gábor erdélyi fejedelem szobrával bővült ki a szoborpark. A fejedelem életpályáját Berekméri Árpád Róbert történész ismertette. Mózes Sándor a falu lakosainak nevében köszönetet mondott Miholcsa József szobrászművésznek a szobor elkészítéséért. A huszárbál megnyitása után fellépett a sárpataki hagyományőrző tánccsoport, a szovátai huszárok tánccsoportja és a Kántor-tanítóképző Főiskola népdalköre. /Gálfi Tibor, Marossárpatak: Huszárbál Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998