udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 272 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-272
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. július 27.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./

1991. április 6.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ápr. 6-án tartja első közgyűlését Segesváron. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

1991. július 28.

Júl. 28-án többezer ember gyűlt össze Fehéregyházán és Segesváron, hogy Petőfire emlékezzen, köztük volt Kányádi Sándor költő és Für Lajos honvédelmi miniszter Budapestről. Markó Béla szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1992. július 26.

Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek Fehéregyházán /júl. 25./ és Segesváron /júl. 26/. A megemlékezésen részt vett Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kányádi Sándor költő is. /Népszabadság, júl. 27./

1993. március 13.

Márc. 13-án tartotta tisztújító ülését Segesváron az 1990-ben alakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Elnök továbbra is Gábor Dezső, tiszteletbeli elnök Kányádi Sándor. Délután a turulmadaras emlékműnél koszorúztak, a fehéregyházi dalárda énekelt. /b. d.: "Szeretlek népem, mindhalálig!" = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1993. szeptember 7.

Aug. 28-án Segesváron a plébánia kertjében felavatták báró Apor Vilmos /Segesvár, 1892. febr. 29.- Győr, 1945. ápr. 2./ mártírhalált halt püspök mellszobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A püspök élete árán mentette meg az orosz katonáktól az odamenekült nőket. Az avatáson megjelent dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök is. /Felavatták a mártír püspök szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

1993. szeptember 15.

Szept. 18-án Erdőszentgyörgy /gróf Rhédey Claudia sírjának koszorúzása/, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza /koszorúzás Petőfi emlékművénél/, Segesvár a magyar külügyminiszter útjának fő állomásai. A magyar polgármestereknek is románul kellett köszönteni Jeszenszky Gézát. Szovátán például Lőrincz Pál polgármester románul mondta a köszöntőt és mellette állt a tolmács, aki fordított. /Bögözi Attila: Helyi valóság ? emberközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Dorian Vasloban Hargita megyei prefektus kitért a válasz elől, adott-e utasítást arra, hogy a magyar külügyminiszterrel románul kell beszélniük a polgármestereknek, de elmondta, hogy az állam hivatalos nyelvén kell beszélni. /Gazda Árpád: A prefektus kitért a válasz elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1993. szeptember 15.

Jeszenszky Géza külügyminisztert székelyföldi körútjának állomásain lelkes taps fogadta. Szovátán a házigazdák ismertették az üdülőtelep múltját és jelenét. Korondon Szász Domokos polgármester fogadta a minisztert. Az ajándékok után a miniszter kijelentette, hogy ő vásárlóként van jelen. Farkaslakán megálltak Tamási Áron síremléke előtt, Székelyudvarhelyen a zsúfolásig megtelt tanácsteremben mondott beszédet Jeszenszky Géza. Fehéregyházánál a Petőfi-emlékmű volt a következő állomás, majd rövid találkozón vett részt Segesváron. /Jeszenszky Gáza erdélyi körútja. = Új Magyarország, szept. 20./

1993. október 5.

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

1994. január 7.

Segesváron 1960-ban nyílt meg az első magyar gimnázium. Az eltelt 33 év alatt mintegy kilencszázan érettségiztek a magyar iskolában és hatszázan folytatták tanulmányaikat egyetemen és főiskolán. Erre jogosan büszke a város lakosságának ötödét /19,6 %/ kitevő magyarság. 1989 után beindítottak egy reál és egy humán osztályt a Mircea Eliade Líceumban. Idén kevesebben jelentkeztek, de azért sikerült elindítani az osztályokat. Csökkent a gyermeklétszám, drága a bentlakás. 1993. szept. 25-én a magyar tagozat tanárai és diákjai létrehozták a Gaudeamus Alapítványt azzal a céllal, hogy a kitűnő tanulók ösztöndíjat kapjanak, mondta el Fazekas Miklós tanár, az alapítvány elnöke. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1994. május 17.

1986 májusában Segesvár előfizetőinek 242 Előre, 196 Vörös Zászló és 310 Dolgozó Nő járt, 1994. májusában viszont csak 98 Romániai Magyar Szó és 104 Népújság. /Röviden - mindenkinek rovat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

1994. november 20.

Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./

1996. február 13.

Székelyföldön a magyarság még nem érzékeli az új oktatási törvény hatását, nem figyelnek fel idejében a veszélyre. Kevés szó esik az alkoholizmusról. "Az alkoholizmus ma már politikai kérdés Székelyföldön!" Okai között van a kisebbségi lét személyiségromboló hatása, a létbizonytalanság és a munkanélküliség. Székelyföldön olcsóbb az ital. Egy példa: Székelykeresztúron egy deci vodka 500 lej, Segesváron 1000 lej. /Gerendás Lajos: Gagy-menti elmélkedés a Székelyföldről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./ Gerendás Lajos budapesti fiatalember, aki Orbán Balázs útját végigjárva el akarja készíteni Székelyföld új leírását. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 1995. dec. 19./

1996. március 15.

A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1996. október 4.

Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje folytatta választási körútját, okt. 3-án Brassó megyében a megye tisztviselőivel találkozott, délután Hosszúfalu /Szecseleváros/ lakóival találkozott, okt. 4-én Segesváron és Fehéregyházán találkozott a választókkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

1996. október 4.

Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1996. október 5.

Vajdahunyadon a református templomban emlékeztek meg az aradi vértanúkról okt. 5-én, Zudor Endre vajdahunyadi magyar szakos tanár tartott előadást, majd Segesvári Miklós Hunyad megyei képviselőjelölt szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1998. február 23.

Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczi Csaba megyei tanácsost. A prefektus február 12-i keltezésű döntését egyrészt a segesvári bíróság Bardóczira ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével, másrészt az ellene emelt magánlaksértési váddal indokolta. Bardóczi nem nyilatkozott arról, él-e fellebbezéssel. A magánlaksértési vád arra utal, hogy 1997-ben tavasszal Bardóczi szervezte azt az előre be nem jelentett, nem engedélyezett tüntetést Székelyudvarhelyen, amelynek résztvevői erővel eltávolították el a Szeplőtlen Szív görög katolikus román apácarend tagjait a város határában felépített alapítványi épületből. A román nacionalista lapok és politikusok azóta is a romániai magyar szélsőségesség példájaként idézik fel újra és újra a székelyudvarhelyi eseményeket. Bár a jogvita azóta sem dőlt el és a különböző perek ma is tartanak, az apácarend tagjai az év elején Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának segédletével és karhatalmi védelem mellett újra beköltöztek a vitatott épületbe. - A tanácsülés résztvevői nem kommentálták a prefektusi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1998. március 13.

A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/

1998. március 22.

Márc. 22-én Tusnádfürdőn nyílt meg a 7. tusnádfürdői műemlékvédelmi nemzetközi tudományos ülésszak. A megnyitót a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékvédők Egyesülete nevében Szabó Bálint kolozsvári műegyetemi tanár tartotta. Több mint háromszázan jöttek össze, Európa sok országból voltak vendégek. Az ülésszak márc. 28-ig tart. Márc. 22-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban az Erdélyi városok kutatása című kiállítást. Keresztes Géza műépítész és társai segítségével Medgyes és Segesvár városrendészeti térképeit láthatták az érdeklődők. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. június 19.

A hatalmas esőzések következtében több erdélyi folyó szinte teljes hosszában kilépett medréből. Kiöntött a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, árvíz van a Körösök felső szakaszán, a Szamos, a Maros és az Olt is árad. Különösen veszélyes a Nyárád, a Maros és az Olt erdélyi szakasza. Vízakna az áradás miatt ivóvíz nélkül maradt, víz alatt áll az országút Nagyszeben, Medgyes és Segesvár között, járhatatlan a Hétúr és Segesvár közötti országút. Válságosra fordult a helyzet jún. 18-ra virradóan a Szilágyságban és Kolozs megyében is. Kolozsváron ivóvízszolgáltatási korlátozásokat kellett bevezetni. Gyulafehérvár, Balázsfalva és Marosújvár környékén is árvíz van. Észak-Moldvában is áradnak a folyók. /Országos helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

1999. február 3.

Az unitárius fiatalokat tömörítő Országos Dávid Ferenc Egylet /ODIFIE/ jan. 29-30-án rendezte meg szavaló- és népdalversenye országos döntőjét. Segesváron, az unitárius templomban 27 egyházközségi egyletet képviselő 50 fiatal vetélkedett. A rendezvényen a fiatalok előadásokat is hallhattak, az előadók között volt Bencze Mihály brassói matematikus-költő, fellépett a segesvári Kikerics néptánccsoport. /II. ODIFIE szavaló- és népdalverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. április 9.

Ápr. 9-én a kormányülésen a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt. A helyébe kinevezték az RMDSZ által javasolt Winkler Gyula vajdahunyadi mérnököt Hunyad megyei alpefektusnak. Winkler Gyula /sz. Vajdahunyad, 1964. márc. 14./ Temesváron szerzett mérnöki diplomát 1998-ban. Több továbbképző tanfolyamot végzett el az utóbbi években Franciaországban, Szombathelyen és Déván. 1996-tól fejlesztési igazgatója volt egy cégnek. Alapító tagja és alelnöke a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak és az EMKE helyi szervezetének. 1996-tól RMDSZ-tanácsos a Hunyad megyei tanácsban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1999. május 26.

Megjelent a békéscsabai Typografika Kft. képes-szöveges útikönyvsorozata második kötetének első része. Ez a Csíkszék egyik felét - Közép- és Felcsíkot, valamint a Gyimes-völgyet - mutatja be, a várhatóan őszire elkészülő második része pedig Alcsíkkal, Kászon-székkel és a Tölgyesi-szorossal foglalkozik. A Typo-Go útikönyvek című sorozat közelmúltban napvilágot látott első darabja Segesvár történeti, építészeti, városképi értékeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A kötet Máthé Andrásnak, Segesvár időközben elhunyt RMDSZ-titkárának írása és Barabás Ferenc 53 fényképe mellett két térképet is tartalmaz. - A békéscsabai útikönyvsorozat a tervek szerint sorra veszi mind a hat székely széket, ám programjában a legjellegzetesebb magyarországi városok és tájak bemutatása is szerepel. /Pünkösdi útikönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1999. június 25.

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

1999. július 21.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából július 30-án és 31-én nagyszabású megemlékezés színhelye lesz Segesvár és a közeli Fehéregyháza. A magyarországi Kiskunfélegyháza erre az alkalomra a segesvári RMDSZ-szervezettel és a fehéregyházi Petőfi Emlékbizottsággal közösen egy egészalakos Petőfi-szobor felállítását határozta el a fehéregyházi múzeumkertben. Máthé István szobrászművész alkotása júl. 20-án, útban az ünnepség színhelye felé, átutazott Aradon. Az adományozó magyar város küldöttei és a szervezők az országos és a helyi RMDSZ-szervezet, valamint az egyházak képviselőinek jelenlétében egy rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd a szobrot és a vendégeket szállító konvoj Déva irányában tovabbhaladt. Érkezését és távozását a történelmi egyházak templomainak harangszava kísérte. /Átutazott Aradon a Petőfi-szobor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

1999. július 24.

A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1999. július 27.

Kelemen Hunor művelődési minisztériumi államtitkár elmondta, hogy a lehetőségekhez mérten jelentős összegeket fordítanak a műemlékvédelemre. A szükségletekhez képest így is vajmi kevés, ami a műemlékekre jut, és ilyen ütemben 15-20 évre lenne szükség, hogy az összes helyreállítandó műemléket olyan állapotba hozzuk, amiért nem kell szégyenkeznünk. Ha statisztikát készítenének, kiderülne, hogy az Erdélyben lévő és a magyar kulturális örökséget képező műemlékek jelentős arányban szerepelnek a támogatásban részesülők között. Induláskor, 1997-ben 300 milliárd lejt terveztek műemlékvédelemre. Aztán csökkentették a költségvetés kiegészítésekor. 1998-ban 120-valahány milliárd körül volt a műemlékvédelemre felhasznált összeg; és az idén ismét kb. ennyiről van szó. - Egy műemlékre egy évben 2-3 milliárdot is költünk, ez maximum, a legfelsőbb határ. A Világbankkal megállapodtak abban, hogy néhány jelentős műemlék helyreállítását külföldi pénzekkel is támogassák. Ez egy 20 éves lejáratú kölcsön, 5 millió dollárról van szó, és viszonylag kis kamattal. A Világbank először írt alá Romániával ilyen szerződést; és először nyújt kölcsönt műemlékvédelemre. Ugyanakkor kétoldalú egyezményeket kötnek a szomszédos országokkal. Megállapodásokat kötöttünk a németekkel a segesvári műemlékek helyreállítására. Ugyanilyen célú a luxemburgi kormánnyal aláírt megállapodás is, ami most már kezd működni. Legalább ilyen fontos a Magyarországgal aláírt műemlékvédelmi megállapodás, amely 13 műemléket nevezett meg a román-magyar közös műemlékvédelmi programban. Ez a program egy évre szól. Évente fel kell újítani. Természetesen a 13 műemlék közül egyet sem lehet egy év alatt restaurálni. /Zsehránszky István: Kiegészítésképpen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1999. július 28.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-272




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998