udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. június 6.

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1999. december 21.

Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. november 3.

Okt. 28-29-én tartották meg Brassóban a Dalában érez a nemzet című milleniumi kórustalálkozót. Sikert aratott Sepsibodok református egyházközségének vegyeskara, a Négyfalusi Vegyeskar és a házigazda Brassói Magyar Dalárda, élén Klára Mária karmesterrel. /Nádudvary György: Emlékezetes millenniumi hangverseny. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./ Klára Mária, a Brassói Magyar Dalárda vezetője, karmestere visszatekintett a kezdetre: a dalárda 1863-ban alakult, többszöri megszakítással bár, búvópatakként élt valahogyan. 1990 novemberében történt az újraalakulása. Tavaly voltak Szegeden, idén ők hívták meg a szegedi kórust. Anyagilag jelentősen hozzájárultak rendezvényükhöz a szegediek. Nem rég előkerült a kórus lobogója, egy pincében, bádogdobozba volt elrejtve. A zászló felirata: "Dalában érez a nemzet", a másik felén pedig a következő áll: "Brassói Magyar Dalárda, alakult 1863-ban". /A brassói dalárda ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

2000. november 4.

Okt. 28-29-én tartották meg Brassóban a Dalában érez a nemzet című milleniumi kórustalálkozót. Sikert aratott a Sepsibodoki Református Egyházközség Vegyeskara, a Négyfalusi Vegyeskar és a házigazda Brassói Magyar Dalárda, élén Klára Mária karmesterrel. /Nádudvary György: Emlékezetes millenniumi hangverseny. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./ Klára Mária, a Brassói Magyar Dalárda vezetője, karmestere visszatekintett a kezdetre: a dalárda 1863-ban alakult, többszöri megszakítással bár, búvópatakként élt valahogyan. 1990 novemberében történt az újraalakulása. Tavaly voltunk Szegeden, idén ők hívták meg a szegedi kórust. Anyagilag jelentősen hozzájárultak rendezvényükhöz a szegediek. Nem rég előkerült a kórus lobogója, egy pincében, bádogdobozba volt elrejtve. A zászló felirata: "Dalában érez a nemzet", a másik felén pedig a következő áll: "Brassói Magyar Dalárda, alakult 1863-ban". /A brassói dalárda ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

2000. május 31.

Csíkszeredán a városi Dal- és Zeneegyesület 110 éves évfordulója tiszteletére jún. 2-án kórushangversenyt rendeznek és megnyitják az évforduló alkalmából összeállított dokumentumfotó-kiállítást. A gálaműsorban több kórus fellép, köztük a szentegyházai Canticum Novum kamarakórus, a közelmúltban alakult csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a baróti református egyházközség Zatureczki vegyes kara, a csíkszentimrei katolikus egyházközség vegyes kara, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a csíkmadarasi katolikus egyházközség vegyes kara, a szentegyházai Vox Montana vegyes kar és a csíkszeredai Capella kamarakórus is. /110 éves a csíkszeredai dal- és zeneegyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2000. június 3.

Száztíz éve született meg Csíkszeredában az első dalegyesület. Jún. 2-án, az évforduló alkalmából ünnepi előadást tartottak. Kiállították a dalegylet múltjának relikviáit, köztük az egylet 1914-ben felszentelt zászlaját. A Sarkadi Elek Vegyes Kórus ünnepére eljöttek Szentegyháza, Barót, Csíkmadaras, Csíkszentimre és Sepsibodok testvérkórusai is. /Dal- és zenegyesületi jubielum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2001. május 14.

Hatodik alkalommal tartották meg a hajdani csíkszeredai zenetanár, Sarkadi Elek emlékére szervezett kórustalálkozót. A gimnázium egykori zsidó származású tanáráról minden év májusában megemlékeznek. A Sarkadi Elekről elnevezett csíkszeredai dalegylet a tavaly ünnepelte megalakulásának 110. évfordulóját. Az idei ünnepségen tíz kórus lépett fel: a Nagy István Művészeti Líceum több kórusa, a Canticum Novum Szentegyházáról, az Ady Endre Általános Iskola kórusa, a baróti református egyházközség Zathureczki vegyeskara, a Harmónia kamarakórus Csíkszeredából, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a Vox Montana vegyeskar Szentegyházáról, valamint a Sarkadi Elek Dalegylet. /Sarkadi Elek emlékére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. szeptember 3.

Szept. 2-án Szászbonyhán, a református templomban tartották az egyházzenei találkozót. Dénes Előd református lelkész nyolc együttest és karnagyát -székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikara (Kovács László); aranyosegerbegyi református vegyes kar (Balázs Győző Balázs); kisbácsi református vegyes kar (Péter Csabáné Sógor Éva); dicsőszentmártoni Sipos Domokos kórus (Dénes Előd); sepsibodoki református vegyes kar (Dénes Csaba); marosvásárhelyi Hozsanna kórus (Szász Mária valamint a bonyhai református vegyeskar és kamarakórus, Dénes Előd) - üdvözölve, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnökét, Nagy Ferencet, alelnökét, Hajdó Károlyt, dr. Kakassy Sándor RMDSZ-képviselőt, a lelkésztársakat és a vendégeket is köszönthette. /Járay Fekete Katalin: Hangok és harangok el ne némulhassanak! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2001. szeptember 19.

A szept. 17-én megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásáron a Kárpát-medencei magyar vállalkozások bemutatkozását elsődlegesen az Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. Idén 114 Kárpát-medencei magyar vállalkozás kapott itt helyet, Romániából 45 vállalkozás van jelen, Szlovákiából 20, Szlovéniából 16, Jugoszláviából 15, Horvátországból 11 és Ukrajnából 7. Romániából a három kollektív szervező: a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége Kolozsvárról, a Pacplast Kft. Marosvásárhelyről és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov). A székelyföldiek fele, 12 Sepsiszentgyörgyről jött, hat Kézdivásárhelyről és egy-egy vállalkozó Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Illyefalváról, Bodokról és Kovásznáról. /(Guther M. Ilona): Magyar Világ 2001. Mire vállalkoznak a Kárpát-medencei magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2001. október 8.

Okt. 6-án 32. alkalommal került sor dalostalálkozóra Zágonban. Jelen voltak a baróti Zathureczky és Rozmaring kórusok, a székelytamásfalvi férfikórus, a sepsibodoki egyházi kórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate egyházi kórus, valamint a házigazdák, a Mikes Kelem Vegyes Kar. Mindegyik kórus saját zászlója alatt a nagyközség központjában levő parkba vonult, ahol Kiss József polgármester leleplezte a zágoni kórusmozgalom úttörőinek, elhunyt szólistáinak emlékére állított kopjafát. A polgármester rövid ünnepi beszédében felidézte az 1849. okt. 6-i eseményeket. A kultúrotthon színpadán sor került a kórusok seregszemléjére. /(Bodor): Dalostalálkozó Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2001. november 23.

Első ízben rendezik meg a Háromszéki Magyar Kórustalálkozót Sepsiszentgyörgyön, nov. 23-25-én, amikor 17 kórus műsorában gyönyörködhetnek a hallgatók. A háromszékiek mellett csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi és határon túli kórusok is fellépnek. Többek között: a sepsiszentgyörgyi Evangélikus Egyházközösség Kórusa, a Magyar Férfidalárda, a Kriza János Unitárius Vegyes Kar, a Cantus Firmus vegyes kar, a Vox Humana kamarakórus, a zágoni Mikes Kelemen Kórus, a Szemerjai Református Dalárda, a Sepsibodoki Református Egyházközösség Vegyes Kara, az uzoni Szivárvány női kar, a kézdivásárhelyi Cantus, a baróti Rozmaring kórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate és a Pro Musica kamarakórus, a csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a marosvásárhelyi Nagy István ifjúsági vegyes kar, a kolozsvári Vox Culturis kamarakórus és a miskolci Bartók Kórus, amely vasárnap az új római katolikus templom szentelése alkalmából lép színre. /Háromszéki Magyar Kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2002. november 21.

Étfalvazoltán kultúrotthon nélkül maradt, ugyanis a célt szolgáló egykori kúriát visszaigényelte és vissza is kapta annak jogos örököse. A községi tanács úgy döntött, hogy a volt téesz egyik alkalmas raktárhelyiségéből alakíttat kultúrházat. A községközpont Gidófalva felől a faluba tartó makadámút jobb, mint más helyen a kátyús aszfalt. Sok gonddal küzd az erdő-közbirtokosság választmánya. Többek között utat kell építeni, hogy Bodok felé leszállíthassák majd az erdőből a kitermelendő famennyiséget. Panaszkodnak a szülők, hogy az ingázó tanulók számára többnyire alkalmatlan a naponta csupán kétszer közlekedő autóbuszjárat. Megkezdi tevékenységét a helyi református nőszövetség. /(árkosi): Mi újság Étfalvazoltánban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

1997. július 5.

Henkey Gyula magyarországi antropológus embertani felméréseket végzett 196 bodoki és gidófalvi székely emberen. /(Kisgyörgy): Antropológiai kutatások Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

2003. április 24.

Ápr. 22-én Bodokon mintegy negyedszáz résztvevő megalakította a Bodoki Polgári Mozgalmat (BPM). A községben közel egy évtizede nincs működő RMDSZ-szervezet. Dénes Csaba helyi lelkész elmondta: a tizenhárom év hazai magyar politizálása bebizonyította, hogy ez az út tovább járhatatlan, a szatmárnémeti kongresszuson Tőkés László személyében olyan egyéniséget járattak le, aki tizenöt éve következetesen kiáll jogainkért, ugyanazt mondja és cselekszi. A fórumon jelen volt Pethő István és Gazda Zoltán, mindketten a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom alapítói. A BPM ideiglenes ügyvezető testületet választott, amelynek tagjai: Dénes Csaba, Szabó Ella, Kodolányi András, Várdó Éva és Demeter Imre. /(Dánél): Bodok. Megalakult a polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

2003. május 15.

Máj. 10-11-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A szervező Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar és karnagya, Kovács András volt. Felléptek: a Marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola Cantemus kórusa, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a marosvásárhelyi Keresztelő Szt. János Plébániatemplom Laudate Dominum Ifjúsági Kórusa, a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola dalosai, a marosvásárhelyi Vártemplom két kórusa /Psalmus vegyes kara és a Musica Humana női kara/, a négyfalusi kórus, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a sepsibodoki református kórus, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara és a marosvásárhelyi Laudate Domini Adventista Kórus. /Járay Fekete Katalin: XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. február 18.

A falusi tanítók kötelességét, az oktatás megszervezését szabályozó 1757-es esperesi rendelkezésből kiragadott idézetet adta könyve címének Kozma Csaba, a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskola magyartanára, aki Háromszék egyik legrégebbi iskolájának történetét írta meg. Bodoki oktatásról már 1540-ből maradt fenn írásos emlék. Jegyzőkönyvek alapján 1784-tól folyamatosan követhető az oktatástörténet. A Bodoky Henter Károly Egyesület által kiadott kötet bemutatója február 20-án lesz. /(sz.): ,,Tanítsa írásra, szám vetésnek mesterségére”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2004. május 31.

 Háromszéken első ízben avattak a jelenlegi jogszabályok által elfogadott címert. Máj. 30-án Sepsibodokon a község címerét avatták fel, az első alkalommal megszervezett Bodoki Napok keretében. A Szekeres Attila által tervezett címer ezüst­pajzsának felső mezejében zöld hármas halom utal a Bodoki-havasokra, annak kö­zépső, legmagasabbikán ezüst szökőkút jelképezi a község területén található borvizeket, a három medvefej a községért oly sokat tett gróf Mikó család címerére utal.  Az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekara is fellépett. /Szekeres Attila: Címerében is él egy közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

2004. szeptember 23.

Megjelent Málnási Bartók Árpád csombordi nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin, Risoprint Kiadó, Kolozsvár/ című, egy kisregényt, hét novellát, egy lírai vallomást és néhány apró vadásztörténetet tartalmazó könyve. A szerző Csombordon élte élete nagyobbik részét, az egykori országos hírű mezőgazdasági iskola tanáraként, korábban is publikált pár színes novellát és vadásztörténetet. A “sepsibodoki székely góbé” papírra vetette visszaemlékezéseit. /Józsa Miklós: Könyvjelző. Egy “sepsibodoki székely góbé” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2006. június 5.

Rendkívül furcsa elhelyezésű székely kaput avattak június 4-én Sep­sibodokon: két kiskapuval, az őket összekötő ív alatt a falu emlékművével; és a kapuk funkcionálisak, a kívülről felújított József Attila Kultúrotthonhoz engednek bebocsátást; és a kiskapuk fölött a község és testvértelepülése, a Heves megyei Detk címerével. Olyan kapu ez, mely összeköt Trianonban szétszabdalt nemzetet, hétköznapot és kultúrát, Erdélyt és Európát – nem, nem túlzás ez, egy másik székely kapu, Sepsibodok ajándéka Detken éppen az Európa-kapu nevet viseli. A detkiek ígérték a József Attila Kultúrotthon belső munkálatainak támogatását. /(vop): Kapu, mely összeköt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2007. február 9.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2007. február 28.

A Romániai Magyar Dalosszövetség 2006. november 18-án tartotta évi beszámoló gyűlését Kolozsváron. A kórusok, fúvószenekarok több mint száz képviselője volt jelen Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. Az évi beszámolót Tóth Guttman Emese elnöknő olvasta fel. 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Dalosszövetség a Bartók-év jegyében szervezte tevékenységét. Ebben a szellemben szerveztek Nagyszebenben, Besztercén, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden, Tordaszentlászlón a kórustalálkozókat. Ebben az évadban (2005. november – 2006. november) 32 kórustalálkozót tartottak az énekkarok, többnek volt nemzetközi jellege. Gyimesbükkön 2006 áprilisában, a római katolikus templom felszentelésének 30. évfordulóján tartott ünnepséget, ahol 18 énekkar magyar és latin nyelvű kórusműveket énekelt. Májusban Sepsibodokon a XIII. Cantate egyházi zenekar találkozót rendezték a református műemléktemplomban. Májusban a Kolozsvár-monostori református templom énekkara Zsoltáros Énekkari Találkozót szervezett. Júniusban a XVII. Szent László-napi kórustalálkozón vehettek részt az énekkarok Tordaszentlászlón. Júliusban a Kolozs megyei Kisbácsban gyűltek össze a református templom avatásának évfordulóján. Szilágybagoson a negyedik találkozót tartották meg a református templomban. Lehetne sorolni még a települések neveit: Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy, Méra, Máramarossziget… /Guttman Mihály: /Guttman Mihály: A Romániai Magyar Dalosszövetség évi közgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998