udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. február 14.

A The Washington Post febr. 12-i száma a háromszéki Kilyénből (Chilieni) keltezett riportban számolt be arról, hogy a hétszáz lelket számláló településen, ahol a lakosság 96 százalékban magyar, megdöbbentek azon, hogy a román ortodoxok új templomát pusztán 30 hívő érdekében csaknem teljes egészében állami pénzből építették meg. A cikk beszámolt arról, hogy a 75, illetve 85 százalékban magyarok lakta Kovászna és Hargita megyében a román ortodoxok 65 templomot akarnak építeni. Ez az amerikai szerző szerint több évtizedes, elnyomatással, sőt kiűzetéssel kapcsolatos félelmeket élesztett újra, és aggodalmat keltett Budapesten is. /(Kárpáti János, Washington): Kilyén és az amerikai sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. május 18.

Máj. 17-én Kolozsváron tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt román-magyar vegyes bizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt műemlékvédelmi megállapodás felújítása volt. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság tagjai nem tudtak konkrét időpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttműködési protokoll aláírását illetően, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a műemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román műemlékek (templomok és más épületek) leltározására is. /Erdei Róbert: Magyar-román műemlékvédelmi megállapodás. Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2000. szeptember 8.

A falurombolástól megmenekült települések műemlékügyben mostoha helyzetben vannak. A nemtörődömség, hanyagság, tudatlanság eredménye a történelmi, tárgyi emlékek elkótyavetyélése. Egy példa erre Sepsikilyén helyzete. A Pótsa-kúria elhanyagolt, majd félig lerombolt épülete lassan ismertté válik A cikkíró egyetemista július 18-án jegyzőkönyvbe vette a pusztítást, mire a Székely Nemzeti Múzeum szakértő csoportja augusztus 7-én a helyszínre érkezett, tovább folyt a pusztulás, a stukkódíszekkel ékesített mennyezet beomlott. A másik példa Sepsikilyén unitárius műemlék temploma. A földrengés által súlyosan megrongált épület mentési munkálatai elkezdődtek, de nem a műemlékvédelemnek megfelelő módon. Alsóháromszék talán legértékesebb középkori épületét betonvázba skatulyázták, fontos faragványokat mozdítottak el eredeti helyükről. Ugyancsak Kilyénen súlyos hiba volt a napjainkig Alsóháromszéken egyedüli példányként fennmaradt nagyméretű határkereszt eredeti helyéről való elmozdítása: a katolikus temetőbe szállították. /Sántha I. Géza egyetemi hallgató: Valós értékeink elkótyavetyélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2001. június 22.

A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2001. november 2.

A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2001. november 14.

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön átnyújtották át Benczédi Sándor építésznek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Schönvisner-díjat. A kitüntetést Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az elismerés a műemlékvédelem terén kifejtett eredményes munkát honorálja. Benczédi Sándor kiemelkedő érdemeket szerzett többek között a gelencei római katolikus templom kazettáinak restaurálásában, a kilyéni unitárius műemléktemplom értékeinek megmentésében és az itteni Potsa kúria restaurálásában, Kézdivásárhely egyik temploma felújításának előkészítésében. /(Flóra Gábor): Schönvisner-díj Benczédi Sándornak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2002. július 22.

Júl. 20-21-én rendezték meg először a Kilyéni napokat. Az árkosi Búzakalász Kulturális Egylet fúvószenekara szolgáltatott térzenét, illetve az árkosiak táncosai és a szotyori, valamint a kilyéni kultúrházak leány néptánccsoportjai mutattak be székely, román, szász táncokat. Volt lepényrágás, zsákban futás, traktorhúzás, kerékpárverseny, futóverseny, de még focibajnokság is. A testvértelepülés, Sárpilis küldöttsége népviseletben jelent meg. /Kilyéni napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2002. szeptember 21.

Nem a legjobb úton halad a kulturális élet Romániában, gond van a műemlékvédelem háza táján, a közszolgálati televíziókban, a színházakban, operákban, de még a falusi kultúrházakban is - jelentette ki sajtótájékoztatóján Márton Árpád képviselő, a művelődési, művészeti és médiabizottság tagja. A színházak költségvetése szégyenteljesen alacsony. A műemlékvédelemre szánt pénz, mióta Razvan Teodorescu a miniszter, elsősorban ortodox templomokhoz kerül. Idén sem a gelencei, sem a kilyéni templomnak nem juttattak egy vasat sem. Ráadásul Háromszéken megszámlálhatatlan műemlék értékű épületet eddig még számba sem vettek. /s.): Mélyponton a művelődési élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2002. október 16.

Saját pénzén építtetett szent hajlékot Sepsikilyénben a sepsiszentgyörgyi pap - saját állítása szerint. Már az utolsó simításokat végzik. Sepsikilyénben összesen mintegy 30 ortodox vallású ember él, 4-5 család a hétszáz fős településen. A Sepsiszentgyörgytől négy kilométerre fekvő Sepsikilyén, a megyeszékhely csatolt települése. A magyar lakosság fogy, öregszik. A Washington Post 2000. febr. 11-i számában az amerikai újságíró, Peter Finn is furcsállta, hogy "Románia közepén, 96 százalékban magyarok által lakott faluban egy új ortodox templom épül, 30 hívőnek, állami pénzből". Az amerikai riporter kitért az akkori magyar kormány aggodalmaira, Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa szerint a "végső cél az ország etnikai arculatának megváltoztatása", Orbán Viktor egykori miniszterelnök pedig "érdekeltségnek" nevezte a Kovászna és Hargita megyei templomépítéseket. Ugyanebben a cikkben szerepelt Nicolae Branzea akkori vallásügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint 1999-ben a kormány 85 ezer dollárt utalt ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyháznak. Peter Finn a sepsikilyéniekre hivatkozva írt arról, hogy a helyi ortodox egyházmegye 20 ezer dollárt kapott az államtól a templom építésére, és a helybeliek tulajdonképpen azt rosszallták, hogy a katolikus és protestáns felekezetek semmilyen állami támogatást nem élveznek. /Farkas Réka: Ortodox templom néhány hívőnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2003. augusztus 16.

Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2002. június 28.

A Magyarok Székelyföldi Társasága, a Julianus Alapítvány idén is Háromszékről indította az erdélyi Lármafa-találkozósorozatot. Kökös, Sepsikilyén és Sepsiszentgyörgy vendégei voltak a Magyarországról, Felvidékről és a Pancsova melletti Székelykevéről érkező csapatok, valamint erdélyi vendéglátóik és utastársaik. A Lármafa-találkozók Szent László kötődésűek, a jelképes zarándokút vállalói Szent László nyomdokait keresve jutottak el a legendát élő hagyományban és templomi falfestményekben őrző településekre. Beder Tibor mondhatni egyszemélyes rendezvénye, az évenként ismétlődő erdélyi Lármafa-találkozó, amelynek szelíd hangja már a tengeren túli tájakra is elhangzik, Dávid Ibolya MDF-elnök és Luer Edit, az Amerikai Magyar Szervezetek és Szövetségeinek elnöke is vendégük. /Sylvester Lajos: Háromszéki Lármafa-találkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2002. június 29.

A csíkszeredai Julianus Alapítvány és a Székelyföld Társaság szervezésében a hét végén Tordaszentlászlón sorra kerülő Lármafa-találkozó megnyitójaként jún. 28-án a tordaszentlászlói református templomban Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, volt igazságügyi miniszter tartott előadást. A Lármafa-találkozó eddigi helyszínei után (Körös-Sepsikilyén, Sepsiszentgyörgy, Tordai-hasadék, Szent László-forrás és Torda) ma Tordaszentlászlóra is ellátogat több mint negyven település elöljárója és neves közéleti meghívottak, közöttük több magyarországi vendég. /(m. j.): Dávid Ibolya a tordaszentlászlói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2004. november 10.

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. június 15.

A sepsikilyéni unitárius műemléktemplom restaurálása az elmúlt tél elején befejeződött, de a teljes felújítás még nem ért véget. A magyar művelődési államtitkár megígérte, a kormány további támogatást nyújt a felújítási munkálatok még hátralévő részére. Benczédi Sándor, a Keöpeczi Sebestyén Műemlékvédelmi Társaság vezetője elmondta, idén a magyar kormány egymillió forintot folyósít a templom padlózatának felújítására. /Értékmentő beruházás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. február 9.

Évek óta elégedetlen a háromszéki Sepsikilyén és Szotyor képviselete, amiért a sepsiszentgyörgyi városi tanács költségvetéséből alig jut a közművelődés serkentésére. Kilyénben Egyed-Kolumbán László református lelkipásztor felkarolta a település haldokló kórushagyományát, felnőttekből énekkart szervezett. Szotyorban a jól működő gyerektánccsoportot Rápolti István táncoktató vezeti, aki emellett a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske hagyományőrző néptáncegyüttes vezetője. A szotyori lelkész házaspár, Berszán Sándor és neje, kézműves foglalkozást indítottak asszonyok és kiskorúak számára. Sepsikilyént és Szotyort az 1968-ban végrehajtott megyésítés alkalmával – az itteniek véleményét ki nem kérve – csatolták Sepsiszentgyörgyhöz. /Kisgyörgy Réka: Kultúra a város peremvidékén. Lelkészek ápolják lelkesen a hagyományokat Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. november 16.

„Ha a Magyar Polgári Szövetség számára fontosabb az, hogy Hiller István miniszter ne jöhessen el ide, mint egy új kulturális intézmény létrehozása Háromszéken – ez az MPSZ-es demagógia legjobb bizonyítéka” – nyilatkozta Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hiller István magyar művelődési miniszter nem lesz jelen november 29-én Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális központ felavatásán. November 9-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete közleményben óvta a minisztert egy esetleges sepsiszentgyörgyi látogatástól. „A székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik” – olvasható a közleményben, melynek aláírói leszögezik: ha a miniszter mégis megjelenik, „példa nélküli fogadtatásban” lesz része, a szövetség utcai tüntetéseket fog szervezni ellene. Hadnagy Miklós, a kulturális intézmény jövendő igazgatója cáfolta, hogy a miniszter bármitől is megijedt volna, s ezért nem menne Sepsiszentgyörgyre. Hiller István egyébként másodszor mond le sepsiszentgyörgyi látogatást. Két évvel ezelőtt az anyaországi tárcavezető a sepsikilyéni unitárius templom és a sepsiszentgyörgyi Lábasház látogatására volt hivatalos. Akkor Vass Lajos államtitkár ment el Háromszék fővárosába Hiller helyett. /Domokos Péter: Miért nem megy Hiller Háromszékre? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998