udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. január 3.

Ferencz Jánost és együttesét sokan ismerik Erdély-szerte, de felléptek már Bukarestben is. A hangszerkészítő Ferencz János sepsimartonosi lakásán készíti a legkülönbözőbb hangszereit. Duda, pánsíp, köcsögduda, tokcitera, guboka, tökkürt, tilinka, kürthegedű… nem tudja mindet felsorolni. 1998-ban Szekszárdon rekordot döntött. Nem egyedül, hanem inasaival együtt kétszázkét fajta hangszert állított ki. Vonóst, fúvóst, mindenfajtát. Hazajött, és 1998-ban megalakította a Tutora együttest. Megszólalt a koboz, a fidula és a többi hangszer. Jövőben lesz az együttes tízesztendős, Ferencz János most 45 éves. Nemzetközi proficsapat lett a Tutora együttes, van román és olasz tagja is. A Tutora kisebb változatával, a Tutorítóval Szatmáron léptek fel legutóbb. Sepsimartonoson az ebédlőasztalnál Ferencz János ül élettársával, az ikrekkel, vagyis negyedik és ötödik gyermekeivel. Legnagyobb lánya, Ágnes húszéves, Bukarestben jár az egyetemre. – Ferencz János színházaknak is ír zenét. /Kisgyörgy Zoltán: Tutora Jancsinál Sepsimartonoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 3./

2008. január 8.

Farsangtemetés, batyukázás, maszkkészítés, bikaütés, csúfnak öltözés, farsangtemető kalákázás – a fogalmak az erdélyi farsangi hagyományokhoz kapcsolódnak. Nagy Balázs néprajzkutató szerint Székelyföld falvai őrzik a farsangi szokást. A háromszéki Sepsimartonosban és Fotosban vízkereszt estéjén a gyerekek harangozzák be a farsangot. Kézdiszéken több faluban tartanak farsang végi felvonulásokat. Farsangtemetést tartanak például Bereckben és Felsőlemhényben. A Bölönhöz közeli Miklósváron, valamint Erdővidék néhány falujában is él a farsangtemetés és a batyukázás szokása. Alcsíkban a menasági farsangolás a leghíresebb, Gyergyóban a ditrói. Csíkszépvízen február 2-án szervezik a farsangtemetést. Besztercén a helyi és megyei érdekszervezet „megyére szóló” farsangi bált szervez. Cegőtelkén szokás a „csúfnak öltözés”. /Ördögünnep farsangra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998