udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 228 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-228
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. május 19.

Sepsiszentgyörgy központjában, az egykori székely huszárezred parancsnoksági épületében, a Lábasházban van Háromszék levéltára. Itt található Sepsi-, Kézdi-, Orbai és Miklósvárszék anyaga, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy levéltári anyaga. Külön értéke a Csutak Vilmos által összegyűjtött több mint 200 családi levéltár anyaga. Az 1951. jan. 27-i elnöki dekrétummal az állami levéltárak a közoktatási minisztériumi hatáskörből belügyminiszteri jogkörbe kerültek. Sepsiszentgyörgyön 1953-ban hozták létre a rajoni levéltárat. A sepsiszentgyörgyi levéltár szakszerű rendezése dr. Árvai Józsefre /1953. júniusától 1975-ig/ és Csia Ernőre (1953. áprilisától 1990. májusáig) hárult. Itt is elkezdődött a románosítás, 1970-től román levéltárost alkalmaztak. Dr. Árvai József, a levéltár igazgatója elhunyta után román igazgatót neveztek ki. 1986 óta Baicu Vasile Dan az igazgató, aki nem engedte be a magyar kutatókat a levéltárba, még dr. Demény Lajos főkutató vagy Egyed Ákos, a kolozsvári Történettudományi Intézet főkutatója sem tehette be a lábát a levéltárba. A mai napig Baicu Vasile Dan az igazgató és a levéltárak még mindig a belügyhöz tartoznak. Csia Ernő nyugdíjba megy, ezután olyan emberekre marad a székelymagyarság történelmi anyaga, akik nem ismerik a magyar nyelvet. /Kádár Gyula: Kit szolgál Háromszék levéltára? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1993. március 10.

Az RMDSZ háromszéki választmánya állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett, elutasítva a személye elleni irányuló és a romániai magyarságot megosztani kívánó próbálkozásokat. Tőkés Lászlónak az etnikai tisztogatásra utaló kifejezése a statisztikai adatok alapján kimutatható nagyméretű demográfiai változásokra, a szélsőséges nacionalista erők és a kolozsvári polgármester tevékenységére irányulnak. Felkérik az RMDSZ szenátorait és képviselőit, hogy nyilatkozataikban tartsák tiszteletben választóik akaratát. - Ehhez az Állásfoglaláshoz csatlakoztak a Kézdi-, Orbai-, valamint Sepsiszék RMDSZ-polgármesterei. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

1996. március 1.

A megbékélésről folytatott tárgyalásokról fejtette ki véleményét az Új Magyarországnak Nemes Antal, az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezetének elnöke: Iliescu megbékélési javaslata szemfényvesztés, félrevezetés. Milyen "történelmi megbékélés" az, ahol a kétmilliós romániai magyarságnak nem akarják megengedni, hogy anyanyelven tanulhassák saját nemzeti történelmüket és földrajzukat. Hetvenhét éve a román hatalom állandóan ígér, de vajmi keveset tart meg ebből. Nemes Antal nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalásokból kizárják a romániai magyarság képviselőit. /RMDSZ-vélekedés az Iliescu-féle javaslatról. = Új Magyarország, márc. 1./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1995. október 3.

Az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete nehezményezte, hogy a magyarországi tanügyi szakértői csoport sepsiszentgyörgyi látogatására nem kapott meghívást. Az RMDSZ a részvételt szakmai szinten képzelte el, több olyan vezető is van szervezetükben, aki négy évtizede dolgozik a tanügyben. Nehezményezték azt is, hogy a magyar nyelvű szakmai oktatás megszüntetésére irányul a figyelem, emögött elsikkadhatnak a magyar nyelvű oktatás általános helyzetét érintő súlyos kérdések. /Új Magyarország, okt. 3./

1995. november 30.

Az RMDSZ sepsiszéki választmánya nyilatkozatban tiltakozott Traian Chebeleu elnöki szóvivőnek Tőkés Lászlóhoz írt válaszlevele minősíthetetlen hangja miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./

1995. december 1.

Nov. 30-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete elnöksége. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés utáni helyzetet, a rendőrség ugyanis 150-150 ezer lej büntetést szabott ki a két iskolaigazgatónak. Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mert a két igazgatót jogtalanul büntették meg. /Új Magyarország, dec. 1./

1997. május 13.

Felsőháromszék után a megye legnagyobb széki szervezetében, a sepsiszéki szervezetben is megtartották a tisztújítást. Miután döntöttek a Sepsiszentgyörgy városi és széki szervezet különválásáról, a részvevők egyöntetűen Tok Gábort választották meg a Sepsiszéki RMDSZ-szervezet elnökévé. Alelnökök lettek Sántha Gyula, Szalad Árpád, Balogh Gábor és Pethő István. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1025. sz./

2000. május 15.

Megjelent Kőszeg Barta Kálmán A sepsiszentgyörgyi Nagy-nemzetség története /Tevan Kiadó és a Typografika Kft, Békéscsaba/ című, félezer évet átfogó családtörténeti munkája. Az orvos-író békéscsabai szerző egy lófő székely család Háromszéktől Budapestig, Békéscsabáig ívelő történetét dolgozta fel. Az 1500-as évektől nyomon követhető sepsiszéki Nagy família múltját felmutatva a szerző az elmúlt fél évezred székely-magyar történetét is felvázolta. /Székely családtörténet Békéscsabáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. július 3.

Júl. 2-án Futásfalva ünnepi díszben várta a Sarlós Boldogasszony-búcsúra ide zarándokoló, ezernél is több kézdiszéki, sepsiszéki, erdővidéki, barcasági, székelyvarsági, korondi, moldvai csángómagyar és anyaországi római katolikus hívőt. Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét! - állt a templom előtti székely kapu közelében kifeszített transzparensen. A zarándokok egyházi zászlók alatt, énekszóval vonultak a szentmise színhelyére. Az egyházi méltóságok mellett RMDSZ-es politikusok - Puskás Bálint Zoltán szenátor, Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselők - is megjelentek. A szentmise után Tamás József segédpüspök millenniumi és országzászlót nyújtott át Tifán Lajos plébánosnak. A püspöki áldást követően az eddigi hagyományokhoz híven az engesztelő körmenet a Golgota felé indult. A közel egy kilométeres útszakaszt egyházi zászlók alatt, énekszóval és imádkozva tették meg a zarándokok. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal egy virágokkal feldíszített talapzaton. A Szent István-éneket a hagyomány szerint idén is a moldvai csángómagyarok énekelték el. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2002. július 3.

Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

1997. július 5.

A Háromszéki Operatív Tanács /HOK/ júl. 3-i ülésén csupán a sepsiszéki küldöttek jelentek meg. A kézdiszékiek levélben jelezték, hogy nem jönnek, az orbaiszékiek vissza sem jeleztek, az erdővidéki szervezet elnöke végszóra toppant be. Márton Árpád megyei RMDSZ elnök jelen volt. Léteznek a széki szervezetek és a megyei SZET. Komoly gondok adódnak abból, hogy nem tudnak összegyűlni a megyei RMDSZ döntéshozó testületei. Közös stratégiát kellene kidolgozni a fontos törvények ismertetésére, a földtörvény alkalmazásáról tájékoztatni kellene a falvak lakóit. /Szekeres Attila: Szükség van-e megyei RMDSZ-re? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

1998. december 18.

Megjelent a Sepsiszentgyörgyön élő Sepsiszéki Nagy Balázs négykötetesre tervezett sorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén I. Háromszék /Nap Kiadó, Budapest, 1998/. A szerző tanulmányait Magyarországon végezte, néprajzkutatóként gyalog és kerékpárral bejárta Háromszék 125 falvát, ennek eredménye a most napvilágot látott munka. /Nádudvari György: Isten hozott, Balázs! = Brassói Lapok (Brassó), dec. 18./

2003. február 21.

Orbán Balázs kutatásai óta nem készült olyan felmérés, amilyenre Sepsiszéki Nagy Balázs vállalkozott. Két kötet már megjelent a Nap Kiadó gondozásában: Háromszék, illetve Csík-, Kászon- és Gyergyószék ismertetése. Nagy Balázs Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát. Nagy Balázs elmondta, hogy 1989-ben ment Magyarországra. Azzal a tudattal végezte az egyetemet, hogy tanulmányai befejezése után hazatér a szülőföldre. Elhatározta, hogy bejárja az egész Székelyföldet, a falvak jelenlegi állapotát rögzíti. Ez a terve lassan valóra válik, és lassan befejeződik. 1995 szeptemberében kezdte meg Székelyföld bejárását. 1998 decemberében jelent meg a Székelyföld falvait bemutató könyvsorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén. Háromszék, Kovászna megye, I. kötet. Minden falu jelenlegi helyzetét mutatja be, kezdve népességi adatokkal, az 1992-es népszámlálás alapján. 2003 tavaszára várható Székelyföld falvai a huszadik század végén, Udvarhelyszék című kötetének megjelenése. /Bán Péter: Sepsiszéki Nagy Balázs - Orbán Balázs nyomában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

2003. április 18.

A történelmi egyházak lelkészei a könyvelés korszerűsítésével egyetértenek, a nyelvkorlátozással nem. Az anyanyelv használatának korlátozása ellen az egyházak és az RMDSZ is tiltakozik. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese a sürgősségi kormányrendeletről beszélt, amely szerint 2003. január 1-je után Romániában a könyvelés román nyelven és a nemzeti pénznemben történik. 1989 előtt egy összegben került be az állami költségvetésbe az egyház jövedelme, 1990 után viszont minden egyházközséget külön tart nyilván az állam. Tőkés László püspök sajnálta, hogy a kérdésben az erdélyi történelmi magyar egyházak megfelelő egyeztetés hiányában saját belátásuk szerint alakították ki álláspontjukat. A kormányzat elutasította az egyházi tiltakozást. Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor maga is részt vett a kormánnyal folytatott egyeztetéseken. "Kértük, ne vonják meg a magyar egyházaktól azt a jogot, hogy ugyanúgy, mint 1989 előtt, magyarul vezethessék a könyvelést. Azt válaszolták, hogy mivel az állam is hozzájárul az egyházak működési költségeihez, joga van román nyelven kérni a könyvelést". A római katolikus egyház Máltai Szeretetszolgálatának romániai elnöke elmondta: a katolikus egyház is meglepetéssel vette tudomásul a kormányhatározatot, de továbbra is ragaszkodnak a magyar nyelvű könyveléshez. Incze Sándor sepsiszéki esperes emlékeztetett: az 1948-ban elfogadott egyházi törvény szerint Romániában a református egyház istentiszteleti és belső hivatalos nyelve a magyar. /Benkő Levente: Magyar egyházak könyvelése románul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2003. április 26.

.Tartanak a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának előkészületei. Az ápr. 26-i ülésen megjelentek azok a közéleti személyiségek is, akiket 35 jelölt közül levélben megküldött szavazatok végeredménye alapján kért fel KT-tagságra a testület már korábban megválasztott 19 tagja. Ezek között van Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, Boros Zoltán újságíró, Bencze Tibor vállalkozó, a lövétei Egyed József, Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök. A tizenkettek között szerepel Lászlófy Pál, Tulit Attila, Árus Zsolt, Bencze Attila és Borbély Zsolt Attila neve is. A partiumi és a közép-erdélyi régióból több autóbusz indul Székelyudvarhelyre, Gyergyó-, Csík- és Sepsiszéket hasonlóan több tucat személy képviseli majd. Ápr. 24-én a székelyudvarhelyi városi RMDSZ-szervezete nyilatkozatotban közölte, hogy elhatárolódik a fórumtól. Tőkés László kijelentette, döbbenetesnek tartja, ahogy "a budapesti és a bukaresti kormány, illetve az RMDSZ részéről egybehangzó támadások érik a polgári kezdeményezést". Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta, hogy noha az RMDSZ is kapott meghívót, személyesen nem kíván részt venni a székelyudvarhelyi fórumon. /Zilahi Imre: Ezrek készülnek az Udvarhelyi Fórumra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. július 3.

Júl. 3-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak a Székelyföldön alakulóban lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői. Az elmúlt héten ugyanitt tartották az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) közgyűlését. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelezte, hogy a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek, amelynek neve Magyar Polgári Szövetség. "Nem elsődleges célunk a választásokon való részvétel, mi elsődlegesen érdemi közös gondolkodást szeretnénk megvalósítani. A választás csak eszköz, mint ahogy például a civil szervezetekben kifejtett munka is eszköz lehet egy élhető jövő kiépítéséhez" - tette hozzá Szász Jenő, az UPE elnöke. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ operatív vezető testületében Csíkszéket Soós Klára, Udvarhelyszéket Orbán Árpád, Kézdiszéket Fekete Károly, Gyergyószéket Bencze Attila, Sepsiszéket pedig Tulit Attila képviseli majd. A Maros megyei polgári csoportokat ketten képviselik a testületben, Tőkés András és Csete Árpád. /Zilahi Imre: Megalakul a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. október 10.

Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén. Udvarhelyszék, Hargita megye /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve. Ez a Székelyföld falvainak jelenkori helyzetét bemutató, négykötetesre tervezett könyvsorozat harmadik kötete. A 2000 júniusa és 2002 májusa közötti egyszemélyes terepmunkán alapuló faluleírások 128 udvarhelyszéki településre kalauzolnak el. Sepsiszéki Nagy Balázs a 90-es évek második felében Orbán Balázs leírásának megismétlésére vállalkozott. Könyve az idők múlásával történeti kútfő értékű lesz. Ki tudja, lesz-e még valaki, aki ötven vagy száz év múlva ismét bejárja ezt a vidéket, a Székelyföldet, és mit talál. Mi jellemzi a kötetet? A személyes emberközelség, az élő kapcsolat a tájjal, a településsel, szellemi, gazdasági, polgári vezetőivel, a csordapásztortól a lelkipásztorig. A Sepsiszéki Nagy Balázs így vallott könyvéről, megírásának szükségszerűségéről: "Ez a könyv egy nemzetmentő stratégiának is részét kívánja képezni. Bajban van az erdélyi magyarság, szerintem az egész magyarság, és ahhoz, hogy jövőstratégiát közösen építsünk, szükség van ilyen munkákra. A IV., a marosszéki kötet befejezése után tervezek egy olyan tanulmányt készíteni, amelyet el fogok juttatni felelős magyar politikusokhoz. Vázolnám, mit tehetnénk a gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékek megmentéséért. Eszembe jut a Homoródmente, ahol olyan falvak vannak, amelyekben a lakosság átlagos életkora 60 év fölötti. Hogy lehetne megmenteni a magyar jövő számára?" A kötet külön értéke, hogy a faluleírások után a kötetben szereplő, Udvarhelyszékhez kötődő neves személyiségek rövid életrajzai, majd a tájszavak és a rövidítések magyarázatai, végül a magyar-román és román-magyar helységnévtár következik. /Bán Péter: Udvarhelyszék falvai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

2003. október 25.

Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2004. január 15.

Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./

2004. február 27.

A kisebbségi magyar oktatásért felelős szakembereket, intézményeket okolja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, amiért az oktatási reform jegyében zajló tanterv- és tankönyvújításokról késve értesítették az érintetteket. A téma február közepén, a Szovátán megrendezett oktatási tanácskozáson került napirendre, melyen közölték, fel kell kérni a tankönyvkészítő szakembereket, lássanak munkához, mert a szaktárca március végére hirdet tankönyvversenyt az I. és a II. osztályok számára. Az MPSZ felhívja a figyelmet, hogy az I–II. osztályosok matematika- és környezetismeret tankönyveit továbbra is románból kell lefordítani. /Farkas Réka: Mi a magyar nyelvű tankönyvek sorsa? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2004. március 6.

 Sepsiszéki Nagy Balázs: elindult Orbán Balázs nyomdokain, s bejárta, illetve járja Székelyföld falvait, s jegyzi szorgalmasan a települések jelenéről szóló adatokat, tényeket. A Székelyföld falvai a huszadik század végén című monográfiájának három kötete már megjelent, a negyediken most dolgozik a fiatal szerző.   A Székelyföld falvai a huszadik század végén első kötete, a Háromszék 1998-ban jelent meg, a második, Csík-, Kászon- és Gyergyószék 2000-ben, míg harmadikként az Udvarhelyszék látott napvilágot 2003-ban. A negyedik, Maros- és Aranyosszékről szóló befejező kötet kiadását ez év végére vagy 2005 elejére tervezi a monográfia budapesti megjelentetője, a Nap Kiadó. A sepsiszentgyörgyi szerző Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, néprajz szakon diplomázott, majd hazatért, és 1995-ben elkezdte a szülőföld leltározását. „Harmadéves koromban fogalmazódott meg bennem – mesélte -, hogy amikor hazajövök, felvállalom, hogy bejárjam egész Székelyföldet, és leltárt készítek a jelenkori helyzetről, nem csak a népesség száma és etnikai megoszlása, vallásfelekezeti tagolódása szerint, hanem érdekelt a faluközösségek gazdasági helyzete, elöregedettségi szintje, hagyományőrző jellege, műemlékek, kulturális tevékenység, iskolák, gyermeklétszám.”    Második kötetét szociográfiai műfajban a Magyar Írószövetség 2000-ben Az év könyve díjjal jutalmazta. Nagy Balázs Győrfi István-i szellemben érzi magát néprajzosnak, akinek a megfogalmazása szerint a néprajz nemzetfenntartó tudomány.  Sepsiszéki Nagy Balázs a nemzeti stratégia kialakítása szempontjából is fontosnak tartja a munkáját. Vannak olyan kisrégiók a Székelyföldön, mint a Homoród mente vagy Marosszék és Felső-Nyárád mente falvai, ahol nagyon elöregedett a lakosság, olyan településekkel, ahol az átlagéletkor 60 év fölötti, vagy ahol több mint tíz éve nem kereszteltek. Szerinte azon kellene töprengeni, meg lehet-e valamilyen módon őrizni ezeket a tizenkettedik-tizenharmadik századi településeket, hogy ne csak földrajzi névként éljenek tovább, hanem létező faluközösségként maradjanak meg több száz évig. A falvak bejárása után egy dolgozatot tervez, amiben összefoglalja, melyik faluba milyen ipart kellene telepíteni, ugyanis az a véleménye, hogy csak a mezőgazdaság nem menti meg a székely falvakat. Sepsiszéki Nagy Balázs amerikai és anyaországi magyarok támogatása révén végezheti felvállalt munkáját, de számos itthoni pártfogója is van. ,,Könyvem a gyökerekről szól, hiszen a falvak népe jelenti a nemzet gyökérzetét. A kommunista diktatúra idején nem véletlenül akarták elpusztítani a falvakat. Tudták, hogy a hagyományos faluközösségek szétzúzásával egy nemzet sírját ássák meg. A XXI. század hajnalán a falvak különös figyelmet érdemelnek, hiszen jövőjüktől függ a nemzet sorsa” – vallja a szociográfus. /Mózes László: Leltárkészítő Orbán Balázs nyomdokain (Székelyföld az ezredfordulón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. május 25.

Torockóiak keresték fel a Nyárád menti kistérséget a hét végén, tapasztalatszerzés céljából. Alkalmat kínált a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) tizedik találkozója, melyet Nyárádszeredán, a református egyház Bocskai termében tartottak, és kiállítással kötöttek egybe. Az RMNSZ a nemzeti hagyományokra építő független társadalmi szervezet, népszerűsíti a mestermunkákat, szakmai továbbképzést biztosít, és felvállalja az utánpótlás nevelését is. 1995-ben alakult, több hagyományőrző egyesület csatlakozott hozzá Csíkszeredától Bánffyhunyadig. Állandó rendezvényei a Régiók Népművészeti Találkozója, a Szejke Szépteremtő Kaláka és a mikulási kiállítás. A tanácskozást Tifán Irén elnök nyitotta meg, bemutatva az RMNSZ tevékenységét. Negyvenöt népi alkotó, Udvarhelyszéktől Csíkszéken, Sepsiszéken, Marosszéken át Kalotaszegig bemutatkozott a közönségnek. Faragók, szalmafonók, kalaposok, szövő- és varróasszonyok, csipkeverők a székely népművészet legszebb hagyományait mutatták Asztalos Enikő tanár, néprajzkutató a Nyárád menti bútorokról tartott előadást. /Bölöni Domokos: Szépteremtők Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2004. május 28.

Sorrendben tizedik, kiállítással egybekötött találkozóját tartotta a napokban Nyárádszeredában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ). Az 1995-ben alakult szövetség alkotói idehaza és külhonban kirakóvásárokon, kiállításokon vesznek részt, ahol mesterség-bemutatókat is tartanak. Ezúttal Udvarhelyszék, Csíkszék, Sepsiszék, Marosszék valamint Kalotaszeg negyvenöt népi alkotója, faragók, szalmafonók, kalaposok, szövő- és varróasszonyok, csipkeverők mutatkoztak be a közönségnek. /Népművészeti találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2004. szeptember 8.

 Közleményben válaszolt a négy széki székely tanács elnöke a sajtóban megjelent felhívásra, amelyben az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek felkérik a megyei tanácsot, írja ki az autonómiáról szóló népszavazást. ,,A Sepsiszéki, a Kézdiszéki, az Orbaiszéki, valamint a Miklósvár-Bardocszéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezete felkérte a megyei tanácsot, tűzze napirendre és hozzon döntést a Székelyföld területi autonómiájának létrehozásához elengedhetetlenül szükséges népszavazás kiírásáról” – áll a közleményben. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök közleményben arról értesítették a két területi RMDSZ-szervezetet, hogy nem vesznek részt a Háromszéki Képviselők Tanácsának mai ülésén. Mint fogalmaznak: ,,a Székely Nemzeti Tanács nem politikai szerveződés, hanem olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Mint ilyen nem vesz, nem vehet részt semmilyen (elő)választáson. Ezért képviselőinek sem tiszte az erre vonatkozó politikai egyeztetéseken, megbeszéléseken való részvétel.” /(Dánél): Sürgősen kell cselekedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2004. szeptember 20.

 Gazda Zoltánt választotta meg sepsiszéki elnökévé a Magyar Polgári Szövetség szept. 17-i területi tisztújító gyűlése Sepsiszentgyörgyön. Tulit Attila eddigi elnök felvázolta az új politikai mozgalom útját. A párt országos választmányába a gyűlés Benkő Árpádot (Illyefalva), Benedek Barnát, Fazakas Tibor vállalkozót, Kovács István unitárius lelkészt, dr. Antal Álmos nőgyógyászt és Váncsa Albert tanárt delegálta, Gazda Zoltán hivatalból lesz tagja a választmánynak. /(b. kovács): Sepsiszéki tisztújítás (MPSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2004. október 29.

Miután arra kényszerült, hogy listáin induljon, az MPSZ Smaranda Enache és Emil Constantinescu pártját, az AP-t ezentúl az autonomisták pártjának nevezi, mert a párt felvállalta az MPSZ ez irányú törekvéseit – közölte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke.  Az MPSZ-t az Országos Választási Iroda kizárta, Gazda ezt diverziónak minősítette, a hamis aláírásokról leszögezte: ,,Sajnos, a szórványban, ahol nincs szervezetünk, a diverziót nem tudtuk kivédeni az idő rövidsége miatt, így nem vettük észre, hogy beépített emberek is beszivárogtak az aláírásgyűjtők közé, kik elvégezték megbízatásuk szerinti, piszkos munkájukat.” Gazda felháborítónak nevezte, hogy nem az ügyészség, hanem az RMDSZ nyomozott, és megfélemlített embereket, hogy rendőri kísérettel jártak házról házra, és tettek kész nyilatkozatot az emberek elé, miszerint ők nem írtak alá.   /(b. kovács): Az Autonomisták Pártja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2004. december 3.

,,A magot elvetettük, de még várnunk kell az aratásra” – summázta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök a Magyar Polgári Szövetség választások utáni helyzetét. A szervezet a továbbiakban is közéleti fórumot kíván nyújtani a nyílt vitáknak, és mivel a kampányban nem egy jelszavát átvette az RMDSZ, számon fogja azokat kérni, miként számos más ígéretét is. ,,A területi autonómiát mindenki akarja, miért nem hoznak hát a helyi tanácsok határozatot az autonómia-népszavazás kiírására?” – kérdezte. /(b. kovács): A magot elvetették (Magyar Polgári Szövetség). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-228




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998