udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. október 31.

A Határon Túli Magyarok X. Fesztiváljának pécsi rendezvénysorozata keretében került sor a Kötődés és kapcsolódás - határok nélkül című képzőművészeti kiállításra. A Siklósi Várgalériában megrendezett, október 16-án megnyílt tárlaton Romániát Gedeon Zoltán festő- és grafikusművész képviselte, Kárpátalját Bokotai Lóránt festő- valamint Horváth Anna szobrász- és keramikusművész, Szlovákiát Nagy János szobrászművész, Jugoszláviát Csernik Attila grafikusművész, Szlovéniát Gálics István grafikusművész képviselte. /Kötődés és kapcsolódás - határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2003. május 14.

A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2004. március 24.

A siklósi Batthány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskola márc. 20–21-én irodalmi gyermekfesztivált szervezett, amelyre meghívták a határon túli iskolák diákjait is. A fesztiválon különböző korcsoportokban vehettek részt a gyermekek. A résztvevők két, egyenként legfeljebb 5 perces lírai vagy epikai mű előadásával nevezhettek be, a műveket a következő két témakörből választva: II. Rákóczi Ferenc és kora vagy a kortárs magyar szépirodalom. A regionális verseny februárvab volt Nagyenyeden. A siklósi döntőre hat erdélyi gyermek jutott tovább. /Dézsi Ildikó: Nagyenyed. Kárpátmedencei döntő Siklóson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2004. április 10.

Nagyenyeden csengő van Bethlen Gábor Kollégium a régi falai között. A csengő a mindenkori nagyenyedi diák számára sokat jelent. A régi nagy csengőt 1891-ben még a nagyenyedi református tanoda öntette a kolozsvári Andrásovszky Efráim műhelyében. A idő azonban megviselte, megrepedt, és néhány hónappal ezelőtt leszerelték. Helyére most a testvérváros, Siklós polgármestere, Kozma Sándor által finanszírozott új csengőt helyeztek. A bronzcsengő a marosvásárhelyi Rácz harangöntő műhelyben készült, a következő felirattal: “Öntette a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége, a siklósi önkormányzat segítségével”. A felszerelésnél ott volt Simon János igazgató és Krizbai Jenő történelemtanár. A hivatalos felavatásra az ápr. 24-i ünnepség keretében kerül sor. /N. T.: Új csengő a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2004. április 26.

A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. február 8.

Tóth Árpád egyik versének címét /Lélektől lélekig/ adták a február 4–5–6-án Nagyenyeden szervezett szavalóversenynek. A verseny a magyarországi Siklósról indult, s az erdélyi regionális döntőre Nagyenyeden került sor. A döntő márciusban lesz Siklóson. /(N. I.): Lélektől lélekig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2005. február 12.

2004-ben a siklósi Batthány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanárai indították el a szavalóversenyt, Kárpát-medencei irodalmi gyermekfesztiválként Lélektől – lélekig címen. Tavaly a Rákóczi és a kuruc korszak, az idén József Attila költészete volt a témakör. A siklósiak arra kérték fel Nagyenyedet, hogy rendezze meg az erdélyi regionális döntőt. Az enyedi rendezvény február 5-én zajlott le. A három korcsoportban zajló versenyen a kicsik (III. és IV. osztályosok) különösen szép teljesítményt nyújtottak. A résztvevők és a kísérő tanárok megismerkedtek Nagyenyeddel, az iskolával és Dokumentációs Könyvtárával és a múzeummal. /Bakó Botond: Regionális nagyenyedi döntő – LÉLEKTŐL – LÉLEKIG. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2006. január 25.

Nemzetben gondolkodtak a siklósi Batthány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanárai, amikor 2004-ben megálmodták a Kárpát-medencei Irodalmi Gyermekfesztivált. Erdélyi régiós központnak a nagyenyedi Bethlen Kollégiumot jelölték meg. 2005-ben József Attila költészete jegyében zajlott a szavalóverseny, idén a szabadság és a szülőföld szeretete volt a téma. Turzai Melánia magyartanárnő, az idei verseny főszervezője, kiemelte, hogy jelentős nap, a magyar kultúra napja előestéjén volt a vetélkedő. Sajnálatát fejezte ki, hogy az idén a hat megye meghívott iskolái közül a házigazdákon kívül csak a nagybányaiak tisztelték meg jelenlétükkel a versenyt. /Bakó Botond: Lélektől lélekig. Irodalmi gyermekfesztivál – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2007. szeptember 28.

A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998