udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. március 6.

Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2003. július 16.

Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2003. július 17.

Újabb színfolttal bővült az erdélyi magyar hagyományőrző rendezvények sora: idén először szervezte meg Várfalva az Aranyosszéki Néptánctábort. Júl. 13-án kezdődött a tábor 120 fő részvételével. Fodor Melinda, a frissiben bejegyeztetett Aranyosszék Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, hogy Várfalva szórványban, nem annyira hagyományőrző vidéken fekszik. Igény és kedv volna viszont a népi értékek ápolására. A táncmozgalom eredete Bálint Mátyás magyartanár nevéhez fűződik, aki már húsz esztendővel ezelőtt létrehozott egy csoportot, amellyel helyi jellegű táncokat adtak elő. Ez a csoport aztán megszűnt. Bálint Mátyás két évvel ezelőtt alakította meg az Aranyosszék Néptánccsoportot kövendi, aranyosrákosi, várfalvi, sinfalvi, tordaszentmihályi fiatalokkal. Ma már 50 fős utánpótlás csoport is létezik. Az Aranyosszék Néptánccsoportot meghívják a különféle rendezvényekre. Legutóbb a csíksomlyói ezer székely leány napján rendezett ünnepségen is felléptek. A tábor egy hete alatt néptáncoktatás, népdaloktatás, kézműves foglalkozások folynak. Várfalván néhány éve megfigyelhető a lakosság számának enyhe emelkedése. A tavaly esketett 28 pár közül mintegy 24 Várfalván kezdett új életet. /Kerekes Edit: I. Aranyosszéki Néptánctábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/

2003. szeptember 21.

Tordatúr katolikus temploma a második világháborút követő években erősen lepusztult. Néhai Veres János sinfalvi plébános romokból építtette újra az istenházát. Kádár István kolozsvár-monostori plébános népes gyülekezete mellett elvállalta a tordatúri szórványt is.Kádár István plébános kiérdemelte az építő pap elnevezést. A kolozsmonostori egykori apátsági templom visszaállítása és a plébánia épületének kibővítése után az idén Tordatúron újabb építkezésbe kezdett: a romos plébániaépületből tetőtérbeépítéssel lelkigyakorlatos és zarándokházat, turistaszállást varázsol. A turistaszállás felépülése után jövedelmezni fog, abból pedig hozzá lehet látni a templom felújításához. Kádár István édesanyja mindhárom gyermekét az egyháznak adta, mindhárman papok. /Schuller Mária: Vagyunk, amíg építünk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./

2005. március 5.

Sinfalván Pető Márta, a helyi RMDSZ elnöke az unitárius lelkész hathatós segítségével gazdakör megalakításának céljával hívta össze a falu népét. A találkozó – melyen Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke és Barazsuly Emil, a Kolozs megyei RMGE titkára is jelen volt – várakozáson felül sikerült. Az elmúlt év nehéz volt, mert a nehezen megtermelt zöldséget nem tudták elfogadható áron eladni. A gyűlésen Kövend, Bágyon és Szentmihály után Sinfalván is megalakult a gazdakör. Egyhangú szavazattal elnöknek Bencze Sándort választották. /Sinfalva. Megalakult a gazdakör – aggódnak a termelők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2005. április 6.

Április 3-án, vasárnap került sor a Tordai Állami Színházban a magyar közösség kulturális napjára. A műsorban nemcsak a tordai, de más aranyosszéki településekről is érkeztek meghívottak. Idén a Tordai Kulturális Napok keretében, a magyar közösség kulturális napján, a Tordai Petőfi Társaság és a helybeli RMDSZ által szerevezett program a „Dunának, Oltnak egy a hangja” címet viselte. Fellépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör a Jagamas János-díjas Szabó Zsombor karnagy irányításával és az Aranyosgyéresi Vegyes Kórus. Suba László tordai képzőművész értékelte és jutalmazta a „Dunának, Oltnak egy a hangja” című rajzversenyre beérkezett pályaműveket. A Tordai Néptánccsoport után a várfalvi és sínfalvi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó következett, majd a Tordai Ifjak könnyűzenekar. A műsor végén a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes ropta a táncot. /Ladányi Emese Kinga: Dunának, Oltnak egy a hangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. július 16.

Idén harmadik alkalommal szervezték meg az Aranyosszéki néptánc- és kézműves tábort Várfalván. Az első évben 75, a tavaly 100 és az idén már 150 gyermek jelentkezett a táborba. A környékbeli falvak (Aranyosrákos, Kövend, Bágyon, Aranyosszentmiháy, Sínfalva) fiatalságát gyűjtik össze ezekbe a táborokba, de Magyarországról is érkeztek csoportok. Előadások is vannak, Keszeg Vilmos néprajzkutató beszélt az aranyosszéki templomokban talált régi iratokról. – Kiemelhető a tábor közösségépítő szerepe – mondta Szalma Annamária, a tábor egyik szervezője. Várfalván kincset adnak át a fiatal nemzedéknek, a néphagyományt. /Dézsi Ildikó: Kincseket adtak át a fiataloknak. A héten zajlott a III. Aranyosszéki néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2005. augusztus 8.

Kilenc csapat fellépésével, közel háromszáz résztvevővel zajlott Bölönben a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által kilencedik alkalommal megszervezett színjátszó-találkozó. A várfalvi-sinfalvi közös csoport, a vargyasi, tordaszentmihályi, felsőrákosi, petrozsényi, tarcsafalvi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és a kökösi ifjak képességeik legjavát mutatták be. Szabó László, az ODFIE elnöke mondott köszöntőbeszédet. Az első helyet a sepsiszentgyörgyiek szerezték meg. /Bölönben otthonra lelt a színjátszás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

2006. augusztus 7.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényének köszönhetően három napig a színjátszás fellegvárának számított Vargyas. Az unitárius egyházközségekből 450 fiatal gyűlt össze az amatőr színjátszó-találkozóra. A gálaműsoron fellépett az ODFIE választmányából és az unitárius teológia hallgatóiból verbuválódott csapat is. A zsűri a sepsiszentgyörgyiek Csehov-feldolgozását találta a legjobb előadásnak, őket Várfalva-Sinfalva egyesített csapata és Torockó követte. /Hecser László: Amatőr színjátszó-találkozó – nem középiskolás fokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2007. január 8.

Ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással emlékezett 2007 első vasárnapján Nagyenyed lakossága az 1849. januári 8-i gyászos eseményekre, amikor 800 védtelen magyar gyermek, nő és idős polgár esett áldozatául az öldöklésnek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián Pópa Tibor református, Sándor Botond unitárius lelkészek, valamint Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 158 évvel ezelőtti eseményekről, azok áldozatairól, majd megkoszorúzták a várfal melletti sírok fölé emelt emléktáblát. A Zalatna, Abrudbánya, Verespatak, Magyarigen, Sárd mintegy 5000 magyar lakosát áldozatul szedő vérengzés visszafordíthatatlanul idézte elő az elszórványosodást. /Nagyenyed pusztulásának emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Nagyenyedet földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. Axente Sever azt hirdette, hogy három nap alatt hamuvá teszik az egész várost. Úgy lett! Nagyenyeden kívül Nagylakon, Sinfalván és sok más településen zajlott még a magyarok kiirtása. Felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. /Bakó Botond: Másfél évszázados mártíromság a Maros menti Athénban. A szabadságharc áldozataira emlékeztek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. január 9.

Ökumenikus megemlékezést tartottak Nagyenyeden az 1849. január 8-i vérengzés áldozatai emlékére. Az 1848–49-es forradalom után először 1850-ben emlékeztek meg Nagyenyed gyászos téli napjáról. 1994-től az RMDSZ kezdeményezésére és a református egyház támogatásával felújították a megemlékezést ökumenikus istentisztelet keretében. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök adatokkal alátámasztott, átfogó beszédében emlékezett. Nagyenyed akkoriban egész Erdélyben vezérszerepet játszott, különösen az 1830-as évektől. A hírhedt napon földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. A Fehér megyei magyarság a barbár cselekedetet a mai napig sem heverte ki, hiszen Nagyenyeden kívül Verespatakon, Nagylakon, Sínfalván és sok más településen zajlott a magyarok kiirtása. Nem véletlenszerű balesetről volt tehát szó, hanem egy jól kitervelt forgatókönyv szerint zajlott mindez. A felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. Még mindig nem lehetséges a közös megemlékezés. /Bakó Botond: Mennyi szándék és tett pusztul el! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2008. november 8.

A sinfalvi Kereki Vendégház október 24–26-a között háromnapos szüreti tábort szervezett a 63-as napközi kis- és nagycsoportosai számára. A tábor résztvevői, szülők és gyerekek ugyanakkor megismerhették Sinfalva környékét, hiszen a szervezők közös kirándulásokról is gondoskodtak: meglátogatták a Tordai-hasadékot, Torockószentgyörgyöt és Torockót, a gyermekek azonban az Aranyos menti szekerezésért lelkesedtek leginkább. /Tamás Kinga: Szüreti tábor kicsiknek és nagyoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2009. július 25.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében újabb áthelyezésekre kerül sor. A kolozsvári Szent Mihály-templomtól Csibi Sándor plébánost Sinfalvára helyezték, ahol az onnan Gyimesfelsőlokra távozó Hatos Mihály plébános helyét foglalja el. Oláh Dénes, a kolozsvári Szentpéteri templom lelkésze Marosvásárhely belvárosába távozik, a marosi és küküllői kerület főesperesi tisztségét látja el, kinevezését követően helyére a Szent Péter plébániára Tófalvi Géza érkezik, Segesvárról. Marosvásárhelyi belvárosból a kolozsvári Szent Mihály plébániára helyezték át Szőcs Csaba segédlelkészt. /Marosvásárhelyen lesz főesperes Oláh Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2009. december 16.

A második világháborúban megrongált, azóta csak részlegesen megerősített tordatúri római katolikus templomot felújították. Az öt év alatt felújított templomot december 12-én főpásztori szentmise keretében áldotta meg dr. Jakubinyi György érsek – nagyszámú papi asszisztenciával. 1944-ben bombatámadás érte, a templomhajóban annyira megszakadt a fal, hogy az épületrész, a toronnyal együtt elferdült. 1973–1977 között, Veress János sinfalvi plébános idejében „elsősegélynyújtásban” részesült a templom. 2004-re az épület statikailag veszélyes állapotba került. Ekkor fogtak neki a templom megmentéséhez. /Kádár István, plébános: Hitélet – Megáldották a restaurált tordatúri templomot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998