udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. július 27.

Victor Babiuc román védelmi miniszter júl. 27-én kétnapos látogatásra Macedóniába érkezett. Román-macedón katonai együttműködési megállapodást írt alá júl. 27-én Szkopjében Lazar Kitanovski macedón és Victor Babiuc román védelmi miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2001. február 21.

Ion Iliescu államelnök részt vesz a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEEPC) tagállamai elnökeinek és kormányfőinek február 22-24.-én a macedóniai Skopjeban megrendezésre kerülő ülésén. A skopjei ülésen részt vesznek a SEEPC alapító államai - Románia, Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Macedónia és Törökország -, valamint megfigyelői minőségben Bosznia-Hercegovina és Horvátország. /RMDSZ Sajtószemle, febr. 21. - 34. sz./

2001. augusztus 22.

Ilinka Mitreva macedón külügyminiszter Bukarestbe utazott, aug. 20-án tárgyalt Mircea Geoana külügyminiszterrel. Szkopje minden politikai és diplomáciai intézkedést megtett a macedóniai válság megoldásáért, de az ezzel kapcsolatos keretmegállapodás megvalósításának feltételei közé tartozik a harcok beszüntetése, az albán gerillák fegyverletételi szándékának egyértelmű kinyilvánítása és az egész művelet végrehajtására vonatkozó katonai terv megléte -jelentette ki Mitreva Bukarestben. A maga részéről Románia is elküldi saját megfigyelőit Macedóniába - jelentette be Mircea Geoana. /Román-macedón külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

1997. november 22.

Vécsei Károly részletesen ismertette a román történettudomány nagy alakjának, Alexandru Philippide /1859-1933/ iasi-i egyetemi tanár élete fő művét /A románok eredete/. Első kötete 1923-ban, a második 1927-ben jelent meg Iasi-ban. Philippide alapos ismerője a német, francia, angol, magyar, szlovén és görög nyelven megjelent, a román nép őstörténetével foglalkozó szakirodalomnak. A román nép őstörténetének egyetlen tanúja a nyelv, amely a Balkán félszigeten, Illyriában, Skopjétől és Szófiától északnyugatra alakulhatott ki. A balkáni ősromán nyelvben nagyszámúak az albánnal megegyező szavak. Vécsei részletesen ismerteti Philippide munkáját, de megemlíti az utóbbi két évtizedben megjelent munkákat is. /Vécsei Károly: Egy elfeledett nagy mű. Alexandru Philippide: A románok eredete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22-23./

2002. március 9.

A NATO-tagság elérését célzó erőfeszítéseik összehangolásában állapodott meg márc. 8-án Szkopjéban 10 olyan európai ország külügyminisztere, amelyek szeretnének az észak-atlanti szövetség tagjaivá válni. A macedón fővárosban tartott egynapos találkozón Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia külügyminisztere közös nyilatkozatban foglalt állást a NATO bővítése mellett. /Stabilitást biztosít a NATO-tagság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2006. október 17.

A határon túli európai román közösségek hét végén tartott bukaresti konferenciáján a közösségek képviselői elmondták panaszaikat. Eva Iova, a magyarországi Foaia Romaneasca lap igazgatója a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer visszásságaira panaszkodott. A két hete megválasztott magyarországi román kisebbségi önkormányzatok mintegy fele továbbra sem a román közösséget képviseli. Magyarországon ugyanis bárki románnak nyilváníthatja magát. A bulgáriai románok semmilyen román nyelvű publikációval nem rendelkeznek, és csak az iskolai programon kívül tanulhatják anyanyelvüket. Ivo Gheorghiev, a Bulgáriai Vlahok Egyesületének elnöke elmondta, Vidinben, Bregovoban és Ganzovában több mint 700 szülő kérvényezte a román nyelv iskolai tanítását, a hatóságok azonban ezt nem engedélyezték. A délutáni román-tanítást is csak a bukaresti állami támogatással lehet fenntartani. A macedóniai aromán közösség képviselője arról tájékoztatott, hogy az Aromán Párt tagja volt a parlamenti választásokat nyert koalíciónak, így képviselői fontos tisztségeket töltenek be a szkopjei művelődési, oktatási és külügyminisztériumban, és több nagyváros önkormányzatában. /Határon túli román siralmak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2006. november 16.

„Míg az 56-os események romániai utóhatásait ismerjük, sőt, román nyelven is már több könyv megjelent, a szerb-macedón-bolgár térségre gyakorolt hatásáról nem sokat tudunk” – fogalmazott Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Bukarestben, a Román Kulturális Intézetben november 15-én, a magyarban 16-án tartják a kerekasztal-értekezletet, 1956: A magyar forradalom és regionális kihatásai címmel. Az eseményt a Magyar Kulturális Intézet, a Román Kulturális Intézet és a Lengyel Intézet szervezi közösen. Az értekezlet célja a legújabb kori történelem perspektívájából átgondolni azt, hogy milyen kihatásuk volt 1956 végén a budapesti megmozdulásoknak nemcsak Magyarországon, hanem néhány más közép-európai országban is. Részt vesznek bulgáriai, macedóniai, lengyelországi, szerbiai és magyarországi történészek, újságírók, politológusok és az akadémiai és kulturális élet személyiségei. Áldozatok hősök nélkül címmel előadást tart Bíró Béla, esztéta, politikai kommentátor, a csíkszeredai Sapientia Egyetem előadótanára. Stark Tamás, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A megtorlástól a „puha” diktatúráig. A magyar út a hatvanas és a hetvenes években címmel értekezik. Szimo Mladenovszki professzor, a Szkopjei Egyetem történelmi tanszékének vezetője az 56-os magyar forradalom Macedóniában kiváltott hatását tárja fel. /G. E.: Régiós 56 – feltárás. Bukaresti kerekasztal a magyar, román és lengyel kulturális intézetekkel.= Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998