udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 14.

Szamosújváron a Református Szórványtábort 1997 óta rendezik meg minden nyáron. Azokat a gyerekeket gyűjti össze a környező falvakból, akik nem beszélik jól a magyar nyelvet. A tábor elsődleges célja a magyar nyelv gyakorlása, tájékoztatott Kiss Zsuzsanna nyugdíjas tanítónő, a tábor főszervezője. Idén 82-en voltak. A táborozók sok helyről érkeztek, így például Kékesről, Árpástóról, Veresegyházáról, Szépkenyerűszentmártonból, Sajóudvarhelyről, Sajószentandrásról, Bethlenből, Sófalváról, Nagyszebenből, Kisiklódról. /Deák Ünige Éva: III. Szamosújvári Református Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. július 14.

Júl. 17-én leleplezik a Beszterce-Naszód megyei Sófalván, az ottani csata 150 éves évfordulója alkalmával felállítandó emléktáblát, melyen jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14. 1514. sz./

1997. június 12.

Három Beszterce-Naszód megyei díjazottjai is volt az idei, XLIV. Országos Néprajzi és Nyelvjárásgyűjtő pályázatnak, melyet évente meghirdet a budapesti Néprajzi Múzeum. Mindhárman sófalvaiak, nyugalmazott tanító, s a bíztatására gyűjtőmunkát folytató Kocsis Tibor és Pásztor Enikő Andrea. Wass György számos díjat és kitüntetést kapott az utóbbi években munkásságáért, 1994-ben kiadták Zselyk című, szótárformában szerkesztett falumonográfiáját. Az idei pályázatra összesen 224 pályamunka érkezett, ebből Romániából 50, Kárpátaljáról 3, Szlovákiából és Vajdaságból 5-5 dolgozattal jelentkeztek. A felnőtt csoportban az öt első díjból hármat erdélyiek vittek el, a hát másodikból ugyancsak hármat, a tizennyolc harmadik díjból hete. /Guther M. Ilona: Önkéntes néprajzosok seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. szeptember 1.

A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2001. szeptember 24.

A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról adott képet Balázs Dénes újonnan kinevezett magyar tanfelügyelő és Ferenczné Sép Sára, az A. Muresanu Kollégium aligazgatója. Az A. Muresanu Kollégium I-XII. osztályt magába foglaló magyar tagozatán 23 osztályban 500 diák tanul. Míg tavaly csak egy, az idén 31 kisdiákkal két magyar első osztály indult, továbbá 46 diákkal két V. osztály, 59 diákkal két IX. osztály. A két utóbbi a megengedettnél nagyobb létszám miatt minisztériumi jóváhagyással működik. Egy magyar nyelv és irodalom szaktanárra még szükség lenne. A középiskolai oktatásban teljesen hiányoznak a tankönyvek. A megye több, eddig jóváhagyott magyar iskolájában vagy magyar tagozatán beindult a tanítás. Az első osztályosok megkapták az Apáczai Közalapítvány tanszercsomagját. Ötéves megszakítás után újraindult az anyanyelvű oktatás az I-IV. osztályban Magyarberétén. Magyar óvodás csoportok indítását kérték Somkeréken, Magyarborzáson, Sófalván, Apanagyfaluban és Szentmátén. Nagy esély van a sófalvi és a somkeréki óvoda beindítására, döntés még nem született. Viszont a magyardécsei iskola kérésére leépítettek egy tanítói állást. A létszám ezt nem indokolta, és a jövőben egy új állás jóváhagyása kétséges. Összegezve, az idén Beszterce-Naszód megyében sokkal jobban áll a magyar oktatás az elmúlt évekhez viszonyítva. /Kresz Béla: Helyzetkép a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2002. november 16.

Emlékezetes volt Nagysármáson, a református templomban nov. 10-én megtartott istentisztelet. A gyülekezet hallhatta a marosvásárhelyi Szabadi úti református egyház vegyes karát, az ünnepelt helybeli fúvósokat, továbbá a Sófalva és Mezőcsávás fúvósait és a nagysármási RMDSZ Boglárka nevű, iskolásokból álló együttesének énekkarát. A nagysármásiak fúvószenekara 1947-ben alakult, a fúvószenekar mindmáig működik. /Járay Fekete Katalin: Rendhagyó istentisztelet Sármáson. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2003. január 22.

Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2003. június 14.

Szórványvidéken sok gonddal kell megküzdeniük nap mint nap az oktatóknak, hogy megtartsák a meglévő magyar nyelvű tagozataikat. Az elmúlt év sikeres volt, állapította meg Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Sikerült két új óvodai csoportot beindítani Apanagyfaluban és Sófalván; Óradnán már szakképzett óvónő kezdte meg a magyar csoporttal az oktatói-nevelői munkát. I Az elemi osztályokban sehol nem szűntek meg osztályok, sőt, Magyardécsében ismét beindult a teljesen osztott négy osztály. Az V-VIII osztályokban minden településen (összesen 10 községben) megmaradt a magyar tagozati oktatás. A líceumi oktatásban a besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium keretében két párhuzamos magyar oktatási nyelvű osztály működik maximális létszámmal. A Beszterce Művelődési Alapítvány által megpályázott ingáztatási támogatás (Apáczai Közalapítvány) csupán 25-30%-ban segítette a családok anyagi kiadásait, így az ingázók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Egy kisbusz alternatívát jelentene a jövőre nézve. /Szabó Csaba: Sikeres tanévet zár Beszterce-Naszód megye. Van értelme a küzdelemnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2002. március 14.

Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 20.

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2004. július 21.

Kívül-belül renoválta műemléktemplomát a Beszterce melletti Sófalva református közössége. Az alig háromszáz lelket számláló gyülekezet és Földvári Tibor lelkipásztoruk hat év kemény munka után szentelhette fel júl. 17-én felújított templomát. Pap Géza püspök további építkezésre biztatta a közösséget: nemcsak a templomnak kell időnként megújulnia, hanem a „lelki kövekből épült lelki háznak", a gyülekezetnek is. /Guther M. Ilona: Megújult a sófalvi református templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2005. június 28.

Sófalvi András régész-történész tízéves munkáját összegezte Sóvidék a középkorban /Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/ című munkájában. A szerző sófalvi származású, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem régész-történész szakán végzett, jelenleg a Haáz Rezső Múzeumban dolgozik. A Fejezetek a székelység középkori történelméből alcímet viselő könyv a Múzeumi Füzetek sorozat 23. darabja. A kötet legfontosabb részei az egyházi építészet, a sóvidéki várak, illetve a sóbányászat kérdéseinek taglalása. /Katona Zoltán: Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Igényes történelmi szakmunka. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 28./

2005. július 15.

Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2006. november 9.

Parajdnak gazdag az irodalma. A világháló is bőséges információt kínál, több kulturális vagy turisztikai, önkormányzati stb. portál csábít a Sóvidék jelentős nagyközségének meglátogatására. Parajd nagy adattára Csiki Zoltán – Horváth István – Ozsváth Pál – Vécsei András: Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából (Corvin Kiadó, Déva, 2006) című hatszáz oldalas munka, a település és a környező falvak „bibliája”, amely helytörténeti kézikönyv és turisztikai kalauz egyben. A könyv megismertet a sóbányászat történetével, Parajd, a két Sófalva és a tanyák, tanyabokrok, az egyházak, iskolák történetével, a Sóvidék élő nyelvével. Csiki Zoltán magyartanár a kötet szerkesztője. /B.D.: Parajd világi bibliája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2007. július 23.

Sófalván július 22-én, vasárnap hajnalban ért véget a 13. Székelyföldi Tánctábor. A zárónapi rendezvény fénypontja az alsósófalviak táncos, játékos műsora volt. László Csaba szervező és koreográfus elmondta, a tábor az előzőktől különbözően a generációk tábora volt, a csecsemőktől a nyugdíjasokig minden generáció képviseltette magát. Az egy hétig tartó tábor idején a résztvevők száma 200 és 300 között váltakozott. /(bágyi): Generációk tánctábora volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 23./

2007. október 23.

Székely Mózes lófő székely, a sófalvi sóbánya kamarása, az erdélyi hadsereg parancsnoka, bátor katonaember, hívő keresztény, 1603 májusától három hónapig Erdély fejedelme volt. Székely Mózes az Erdély Mohácsának is nevezett, 1603. július 17-i, Brassó melletti csatában hunyt el négyezer magyar és székely harcostársával együtt a független Erdélyi Fejedelemség védelméért vívott harcban. A felsősófalvi származású, jelenleg Magyarországon élő, jogász végzettségű Szekeres Lukács Sándor október 22-én Sepsiszentgyörgyön mutatta be Székely Mózes, Erdély székely fejedelme című könyvét. Kisgyörgy Zoltán helytörténész szerint minden iskolában helye lenne ennek az igazmondó történelemkönyvnek. A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Szövetség szervezésében tartott könyvbemutatón a szerző vetített képes előadásban ismertette a XVI. század végi és XVII. század eleji magyar, illetve erdélyi történelem Székely Mózeshez kötődő mozzanatait. /(fekete): Igazmondó könyv Erdély székely fejedelméről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./; A szerző korábbi munkája: Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei. Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből /Székelyudvarhely, 2002/

2007. december 19.

A hét végén zajlott Besztercén az ötödik Örvendj Ég, örvendj, Föld Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség a Művelődési Házban. A besztercei óvodások sem hiányozhattak a karácsonyváró rendezvényről. A kiváló szervezés Gönczi Irénke RMDSZ-es tanácsos munkájának köszönhető. A kulturális program Boros Erzsébet népdalénekes CD-bemutatójával kezdődött, majd az óvodások fellépésével folytatódott. Ezt követte a magyernemegyei gyermekkórus, a bethleni diákok műsora, az újősi gyerekkórus, a besztercei Andrei Muresanu Kollégium magyar tagozata kórusának és együttesének fellépése, a tacsi gyerekek összeállítása, a szentmátéi ifjúsági kórus, a vicei gyermekcsoport, az óradnai gyermekcsoport, a tekei gyermekcsoport, a besztercei református egyház kórusa, a várkudui gyermekcsoport, a mezőköbölkúti gyermekcsoport, a besztercei római katolikus gitárcsoport, a sófalvi kórus, a besztercei Hópelyhek – Lotus tánccsoport, a besztercei magyar baptista gyülekezet kórusa, a cegőtelki gyerekkórus, a Máltai Segélyszolgálat besztercei szervezetének kórusa, a magyardécsei gyermekcsoport és az idei rendezvényt is a felőri Pelikán együttes fellépése zárta. /Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998