udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. július 27.

Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

1993. november 17.

Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./

1994. február 26.

Csíkszeredán folyik a főiskolai távoktatás, jelenleg közel ötszáz hallgatóval, a tanárok hetente jönnek Gödöllő, Sopron, Eger és Jászberény főiskoláiról. Mezőgazdasági gépészeti, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzés folyik. A tanárképzés szociopedagógiai, angol-földrajz, angol-biológia szakon folyik. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1996. október 8.

Székelyudvarhelyen a gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola már beindított egy vállalati üzemmérnököket képező tagozatot, idén a soproni Faipari Erdészeti Egyetem faipari-gazdasági /üzem/mérnöki képzés indítását tervezi. Október 24-26-án lesznek a felvételi vizsgák. Az egyetem tanárai fogják tartani a konzultációkat. A szervezési hátteret Az Emberért, a Holnapért Alapítvány biztosítja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./

1999. február 3.

A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen, az 1999-2000-es tanévtől kezdve újabb környezet- és vadgazda mérnöki szakképzést indít Csíkszeredán, levelező távoktatással. Jelentkezni lehet az alapítvány központjában, Csíkszeredán. /Levelező távoktatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. május 4.

Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. szeptember 11.

Boér Lenk Ilona képzõmûvész elsõ egyéni tárlata szülõvárosában, Csíkszeredában volt 1973-ban, ezt követõen több kiállítása nyílt Bukarestben, Brassóban, Kovásznán, Budapesten, Gyulán, Székesfehérváron, Sopronban. 1987-88-ban Belgiumban és Hollandiában állították ki a munkáit, 1995-ben pedig Svájcban. A '80-as években szívesen készített versillusztrációkat, tusrajzokat, késõbb zenei témákat dolgozott föl absztrakt kompozíciókban. 1998-ban három festõtáborban is dolgozhatott: Zsobokon, Nagyszalontán és Ménfõcsanakon (Magyarország). /A képzõmûvészetnek jobbakká, lélekben gazdagabbakká, emberségesebbekké kellene tennie az embereket. Kötetlen beszélgetés BOÉR LENK ILONA képzõmûvésznõvel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1999. szeptember 17.

A Seprődi János Kórusszövetség Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére nemzetközi kórustalálkozót szerveznek szeptember 18-án, Marosvásárhelyen. Fellép a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Cantuela énekegyüttes, a szentesi (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kar, a székelyudvarhelyi Alla Breve ifjúsági vegyes kar. Délután: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a szászrégeni római katolikus ifjúsági kamarakórus, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus, Pápa város (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, a soproni (Magyarország) Liszt Ferenc pedagógus vegyes kar. Az egyesített kórus befejezésként Bárdos Lajos Csillagvirág c. népdalfeldolgozását énekli. /Csillagvirág Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1997. április 8.

Szabadhegyi Győző vezetésével Sopronból érkezett egyetemi tanárok csoportja találkozott Székelyudvarhelyen ápr. 3-án Szász Jenő polgármesterrel és Szakáts-Paál Istvánnal, a Bányai János Ipari Szakközépiskola igazgatójával. A soproni egyetemi tanárok egyhetes felkészítőt tartottak annak a 38 székelyföldi diáknak, akik beiratkoztak a főiskola faipari tagozatára. A soproni egyetem kihelyezett tagozata a Bányai János Ipari Szakközépiskola épületében kapott helyet. Csíkszeredában erdőmérnöki, Székelyudvarhelyen pedig gazdasági-faipari üzemmérnöki szak indul. Az alapítványi támogatás nem elégséges a távoktatás jó megszervezéséhez, ezért jó lenne, ha a magyar állam a határon túli magyar diákoknak a hazaiakkal egyenlő anyagi juttatást biztosítana, hangzott el a megbeszélésen. Nincs egységes székelyföldi stratégia, a távoktatás problémáit minden város másképp ítéli meg. /Fülöp G. Dénes: Eszmecsere a távoktatásról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 8./

2000. január 21.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a város kész tervekkel rendelkezik magyar tannyelvű felsőoktatási intézményeit illetően. A városban működik a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának kihelyezett, nappali tagozatos képzési központja, továbbá gazdasági üzemmérnökök képzése folyik a gyöngyösi főiskola és a soproni egyetem távoktatásos rendszerében, illetve itt működik a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett nappali tagozatos tanítóképzője is. A város készen áll a létesítendő egyházi egyetem fogadására. /Udvarhely készül az egyházi egyetem fogadására. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2000. október 3.

Csíkszeredában második éve működik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett informatika főiskolai tagozata. Dr. Oláh Gál Róbert frissen kinevezett adjunktus, a tagozat igazgatója elmondta, hogy másodévet 30 hallgató kezdett a magyar és 11 a román csoportban, első évet pedig 26-an a magyar, illetve 7-en a román csoportban. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány idén is teret biztosít a különböző magyarországi egyetemek távoktatási tagozatainak. A gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakán 5 évfolyam, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem vadgazda-mérnöki és környezetmérnöki szakán két-két évfolyam működik, mintegy 341 hallgatóval - tájékoztatott dr. György Antal, az alapítvány vezetője. Gyergyószentmiklóson dr. Pándi Gábor docens, a főiskola igazgatója nyitotta meg a tanévet. Többek között elmondta, hogy 284 diák tanul a három évfolyamon, s a 4. tanév kezdésével új lépcsőfokra lépett a főiskola: erős helyi tanári közösséget kell létrehoznia. /Tanévkezdés a főiskolákon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2000. május 5.

Egy Csoma Sándor-rajongó "idegen", a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv /Bethlen Gábor Kiadó, Sopron/ francia szerzője Bernard Le Calloc'h. A Sorbonne-on jogot végzett és a közép-európai népek történelmét tanulmányozta, ezért kérte 1947-ben a francia külügyminisztériumot, hogy Magyarországra helyezzék. Diplomáciai pályáját Budapesten kezdte, de ezt megelőzően, míg meg nem szüntették, a gödöllői premontreiek francia nyelvű gimnáziumában tanított. Mint nyugati követségi titkárt, az ötvenes évek kommunistái nem nézték jó szemmel. "Gyanús" magyarbarátként ellenségnek számított. Figyelték, követték, zaklatták. 1949-ben, a Rákosi-korszakban idegennek magyar nőt venni feleségül kész kálvária volt. Öt év magyarországi tartózkodás után, 1953-ban, éppen Sztálin halála napján tért haza Párizsba magyar családjával. Rövid diplomáciai karrierje során megtanult magyarul, oroszul, szerb-horvátul, s részben finnül is. Tudományos munkássága eredményeként számtalan történelmi és földrajzi vonatkozású cikket, tanulmányt írt. Hat könyve jelent meg a témában. Kőrösi Csoma sorsa, tudós magatartása, példája élete fontos részévé vált. Eddig közel 300 cikket közölt és két könyvet írt róla magyar nyelven. A Francia Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Francia Finnugor Társaság alelnöke és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Le Calloc'h minden írást, könyvet, dokumentumot áttanulmányozott, ami Kőrösi Csoma Sándorról szólt. Szerkesztett is egy 4000 szócikket és fotókat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont és összegyűjtött minden rá vonatkozó, vele kapcsolatos cikket, tanulmányt, relikviát. A Magyar Tudományos Akadémián is többször tartott előadást. Két földrajzi kutató expedíciót szervezett Közép-Ázsiában, járt a Himalájában és Ladakhban is. Élményeit, tapasztalatait nagy sikerű útikönyvben írta le. Újabban a magyarbarát kutatót más magyar nagyságok - Ujfalvy Károly finnugor szakértő, Munkácsy Mihály festőművész, gróf Pállfy Mária, Kinsky herceg feleségének az élete és múltja is foglalkoztatja. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-napok előadó vendége volt. /Kicsoda Ön, Bernard Le Calloc'h? = Brassói Lapok (Brassó), 2000. máj. 5./

2000. május 17.

Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2000. június 3.

Budapesten bemutatták Nagy Sándor A regáti magyarság /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A szerző 1925-től 1941-es meneküléséig református lelkész volt Bukarestben. Ezalatt hat iskolát és három templomot építtetett, több magyar szervezetet hozott létre, alapította és szerkesztette a kéthetente megjelenő Egyházi Újságot. /Szekeres Attila: A regáti magyarság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./ Dávid Gyula és Sz. Nagy Csaba szerkesztésében, Demény Lajos utószavával, a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány "Diaszpóra Könyvek" és a soproni Zé Könyvkiadó és Kézművesség "Bethlen Könyvek" sorozatában megjelent Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Nagy Sándor könyve nagymértékben erdélyi problémát is jelent. A könyv ugyanis az egyetemes telepes szórványhelyzet beható vizsgálata. /Könyv a regáti magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2000. július 11.

Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2000. július 15.

1993-ban Budapesten megalakították az ekkor már tíz éve működő Országos Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnyát. Minden év nyarán megszervezik saját táboraikat a fiatal széchenyisek. Az elmúlt nyolc évben több száz diák nyaralt együtt a Kárpát-medence minden régiójából. Volt már tábor Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Óbecsén, Sepsiszentgyörgyön, Sopronban és most Csíkszeredában, Csíksomlyón. Erdélyszerte is több középiskolában működnek Széchenyi körök, többek között Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. A fiatal Széchenyisek jövőre Szekszárdon találkoznak. /Daczó Dénes: Széchenyis találkozó Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2000. augusztus 12.

Aug. 12-én tartotta Szászrégen magyar lakossága a millenniumi ünnepséget, melyen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, és képviseltette magát a magyar nagykövetsége, valamint a Magyarok Világszövetsége is. Az ünnepi szentmisét követően dr. Jakubinyi György erdélyi érsek megáldotta a templomkertben elhelyezett Szent István és felesége Boldog Gizella tiszteletére állított szobrot, Jorga Ferenc alkotását, valamint a helyi egyházközösség támogatásával az elmúlt tíz évben létesített szociális intézményeket. Az elmúlt ezer év a magyar nyelv győzelme, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szép anyanyelvünk megmaradt, ″ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazt gondoljuk Szászrégentől Dunántúlig, Soprontól Őrségig″ - hangoztatta. A rendezvényt helyi fiatalok által, az István a király rockoperából előadott részletek tették emelkedetté. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

2000. augusztus 14.

Aug. 7-én nemzetközi kórustalálkozót tartottak Gyergyóditrón, a Jézus szíve templomban. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Millenniumi Kórusának vándorhangversenyén törökbálinti, soproni, karcagi, simontornyai, tengelici, marosvásárhelyi, nyárádszeredai és ditrói kórusok vettek részt. A budapesti székhelyű kórusszövetség szándéka létrehozni egy összmagyar térséget átfogó 1000 tagú millenniumi kórust, ezzel az elképzeléssel nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, ám az árvízsújtotta ország kevesebb támogatást tudott nyújtani a szükségesnél. Ennek ellenére a Reformátusok Világtalálkozóján már 700 taggal lépett fel a kórus, és Nagy Ferenc, a kórusszövetség budapesti elnöke reméli, hogy augusztus 18-án Törökbálinton a millenniumi hangversenyen a Millenniumi Kórus már 1000 tagú lesz. A ditrói koncert alkalmából bemutatták Csiky Boldizsár - Batsányi Neved új díszére című, erre az alkalomra írt kórusművét. /Millenniumi kórushangverseny Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2000. szeptember 28.

Kolozsváron szept. 26-án Dávid Gyula mutatta be Nagy Sándor A regáti magyarság (eredetileg A regáti kérdés) című könyvét, mely a soproni Bethlen Gábor Könyvek és a kolozsvári Diaszpóra Könyvek kiadásában Vetési László és Albert Tibor közreműködésével az idei budapesti ünnepi könyvhétre jelent meg. A két világháború között tizenöt évet Bukarestben szolgált református lelkipásztor a Regátban élő magyarság beolvadásáról szerzett tapasztalatait vetette papírra, melyet most Svájcban élő fia, Nagy Csaba készített elő a kiadásra. A könyv olyan kérdéssel foglalkozik, amely a romániai magyarság ötven százalékára nézve, sajnos, ma is aktuális. Dávid Gyula kifejezte reményét, hogy a kiadvány mai gondolkodásunk egyik alapkövévé válik. Vetési László tiszteletes hangsúlyozta, hogy a könyv tartalma napjainkban teljesen aktuális. A regáti szórványmagyarok helyzetének egyik legsúlyosabb oka a tömbmagyarság részéről megnyilvánuló közöny. A teológiai hallgatókkal végzett mentő szándékú kutatómunka során gyakran fogadják őket ezzel a tragikus tőmondattal: "Későn jöttetek". A bemutatón jelen levő Nagy Csaba méltatta édesapja odaadó missziós munkáját, melynek során híveinek nőszövetséget, cserkészszövetséget, dalkört, szakiskolát, Kós Ferenc közművelődési kört és egyebeket szervezett, három templomot épített, egyházi szórványújságot szerkesztett. Nagy Sándor Erdélyben született, 1925 és 1941 között szolgált Bukarestben, ahonnan a vasgárdisták vérengzése elől Budapestre menekült. A háború befejeztével menekülőkkel együtt került Nyugat-Európába, majd Amerikába, ahol 1954-ben hunyt el. Életútja példaértékű lehetne sok mai közösségi hivatást vállaló erdélyi magyar számára. /Ördög I. Béla: Regáti magyar útjelző. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2001. január 18.

A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány két újabb első évet indít a 2001-2002-es tanévben. Dr. György Antal, az alapítvány elnöke tájékoztatása szerint a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen vadgazdamérnöki szakon, illetve a Gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakon indít újabb első évet. A vadgazdamérnöki szakon maximum negyven főt képeznek. Az agrárközgadász szakon 5 éves képzés után a hallgatók gazdasági agrármérnöki (agrárközgazdász) oklevelet kapnak. Az első négy évben agrárközgazdasági és agrármarketing gazdálkodási szakirányú képzésben részesülnek a hallgatók. Ötödéven szakosodni lehet, vállalkozás, számvitel és pénzügyek, gazdasági informatika, mezőgazdasági szaktanácsadás, agrármarketing, humánmenedzsment, vidék- és térségfejlesztés, környezet- és tájgazdálkodás, mérnök-tanár, szakfordító képesítést lehet szerezni. - Jelenleg a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által magyarországi egyetemekkel közösen szervezett távoktatási formákban közel 350 hallgató vesz részt, eleddig 674-en szereztek diplomát. /Sarány István: Újabb két első év levelezési szakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2001. május 4.

Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2001. július 3.

Júl. 2-án Budapesten megnyílt a magyar gyermekek világtalálkozója, melyet kilencedszer rendeztek meg. Ez a találkozó a kárpát-medencei magyarság egységét és összefogását jelképezi - értékelte C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) munkatársa, amikor megnyitotta az összejövetelt. A nemzet számára is fontos, hogy - a nagy családokhoz hasonlóan - időnként közösen ünnepeljünk. A Forráshely Alapítvány és a Forráshely Egyesület idén a Belügyminisztérium fővédnökségével és az Illyés Közalapítvány támogatásával rendezi meg világtalálkozót a Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. Az összejövetel célja, hogy a Kárpát-medence valamennyi régiójából és a nyugati szórványközösségekből érkező mintegy félezer fiatal, a Répce folyó szigetén tartott közös táborozás során, szorosabbra fűzze kötődéseit a magyar kultúrkörhöz. /Magyar gyermekek világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2001. július 11.

Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2001. augusztus 15.

A Magyar Gyermekek Világtalálkozóját tartják - immár 9. alkalommal - a magyarországi Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. A táborba nemcsak a környező országokból, hanem még a tengerentúlról is érkeznek fiatalok, akik szeretnék jobban megismerni Magyarországot, a magyar történelem nevezetes emlékeit. A táborhelyet Kator Lajosné adta a Forráshely Alapítványnak és az ugyanezt a nevet viselő egyesületnek a kezelésébe. Egy-egy turnusban mintegy 100 gyerek vendégeskedik Csáfordjánosfán, innét járják autóbusszal a környező nevezetes településeket. Kirándulnak Sopronba, Kőszegre, Pannonhalmára, a táborhelyi foglalkozásokon pedig történelemmel, irodalommal, zenével, népszokásokkal ismerkednek. /Magyar Gyerekek Világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. november 6.

Az Erdélyi Gyopár (az EKE lapja) idei 4-es száma az Erdélyi Szigethegységgel foglalkozott. A lap felelevenítette a Székelyjó faluban zajlott X. Országos EKE-Vándortábor eseményeit. A folyóirat mostani száma Sopronnal, a Hűség Városával ismertetett meg. /László Ferenc: Az Erdélyi Szigethegységtől Sopronig Az Erdélyi Gyopár 4-es száma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. július 22.

Marosvásárhelyen júl. 20-án szervezték meg a magyar óvónők szakmai konferenciáját. A neves anyaországi és felvidéki szakemberek részvételével szervezett tanácskozás kezdeményezője a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete volt. A rendezvényen Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő nyújtotta át Varga Erzsébet nyugalmazott óvónőnek Románia tisztikeresztjét, amelynek adományozásáról még Emil Constantinescu volt államfő döntött. A neves marosvásárhelyi pedagógus bábáskodott a tanító- és óvónőképző megszületésénél, és hosszú ideig az intézmény aligazgatója volt, s részt vett a kántor-tanítóképző főiskola megalakításánál is. A tanácskozáson Zilahy Kata, a játékkal, mesével történő óvodai nevelés programjának megalkotója az anyanyelv fontosságáról beszélt. Beszámolt arról is, hogy a Soproni Óvónőképző Főiskolán tanítják Sütő András művét, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat. - Devalválódott az erkölcs, s ma az emberek nem az elkárhozástól, hanem a pénztelenségtől félnek, miközben az egész felnőtt társadalom, s benne az iskola tekintélye is megcsappant, hangzott el a konferencián. Szlovákiában a magyar óvónőknek meg kell vívniuk mindennapi harcukat az önálló óvodák fennmaradásáért. /(bodolai): Játékkal, mesével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

2002. július folyamán

Elhunyt Kondrák Károly /Komlós, 1930. ápr. 6. - Nagybánya, 2002. jún. 22./ szobrász és festőművész. Főiskolai tanulmányait Bukarestben végezte, a szobrász szakon. Tíz évi bukaresti munkálkodás után Nagybányán telepedett meg. Részt vett a megyei tárlatokon, több kiállítása volt Kolozsváron, Budapesten, Szolnokon, Sopronban is. Márványszobrai mindig helyet kaptak a kiállításokon. Sokat és jól festett. /Marosi Zoltán: Kondrák Károly. = Erdélyi Féniks - szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat (Nagybánya), júl./

2002. október 18.

Okt. 16-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban bemutatták be a városban működő Mentor Kiadó Erdély emlékezete sorozatában megjelent újabb köteteit, Pál-Antal Sándor Székely önkormányzattörténet és Kádár Zsombor - Pál-Antal Sándor Az erdélyi erdészet és faipar című könyveit. Pál-Antal Sándor levéltáros a rendszerváltás után egymás után teszi le a nagyszabású, nagyrészt a székelység intézményeinek múltját bemutató könyveit. Kádár Zsombor összegyűjtötte a faiparban használatos szavakat. A rendszerváltás után a budapesti és soproni egyetemi körök kiadták munkáit, végül itt van a székelyföldi erdészet és faipar kronológiája. Kádár Zsombor rengeteg dokumentumot gyűjtött össze, Pál-Antal Sándor pedig a levéltári forrásokat vette számba. - Pál-Antal Sándor a Székely önkormányzat című könyvét a fő művének tekinti. Több mint három évtizedes munkával sikerült megírnia összefoglalóját, gyakorlatilag a székely intézmények történetét. /Lokodi Imre: A Mentor Kiadó újdonságai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2002. október 19.

A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora okt. 18-án megbeszélést folytatott az EMTE Csíkszeredai Karai dékánjával, dr. Lányi Szabolcs professzorral, feltérképezve az együttműködési lehetőségeket. A két felsőoktatási intézmény a környezetmérnök-képzésben, illetve az élelmiszertudomány, ezen belül a minőségbiztosítás terén szeretne együttműködni. A soproni intézmény 1993-tól távoktatási tagozatot működtet Csíkszeredában környezetmérnöki és vadgazdamérnöki szakkal, de idén kezdő évfolyamot nem indított egyik szakon sem, lévén, hogy ilyen irányú képzés indult be az EMTÉ-n is. /Letelepednek a szakok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998