udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. február 17.

Az 1999-2000-es iskolai évben a gyulakuti tanítók módszertani köre vállalta a II. osztályosok körzeti mesemondó-versenyének megszervezését. Jan. 15-én a Szováta-Balavásár körzetben 35 kisiskolás vett részt a vetélkedőn Szovátáról, Sóváradról, Makfalváról, Hármasfaluból, Nyárádremetéről, Erdőszentgyörgyről és Gyulakutáról. /Ozsváth Éva tanár, Gyulakuta: Mesemondó-verseny Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. május 6.

A székely Sóvidéken végzett két évtizedes gyűjtő-, feldolgozó és rendszerező munka befejező kötetéhez érkeztem. Az előző négy kötetben a Sóvidék élővilágát (etnobiológiáját) mutattam be, míg itt az élettelen természet ismeretét, néphagyományát tárom az olvasó elé." - írta Gub Jenő ötödik kötetének /Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003./ bevezetésében. A szovátai tanár, a Sóvidék szerelmese, fáradhatatlan kutatója Alsósófalva, Atyha, Békástanya, Felsősófalva, Fenyőkút, Illyésmező, Kopactanya, Korond, Pálpataka, Parajd, Sóvárad, Szakadát, Szováta és Vadasmező településekről összesen 607 adatközlőt sorolt fel név szerint. /(bölöni): Ha álmunkban gyermeket csókolunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2003. október 22.

Pert nyert a Krónika és munkatársa, Szucher Ervin a saját kollégáit és az egyházat támadó sóváradi tanárral szemben. Lakatos István sóváradi tanár rágalmazásért indított pert a lap és újságírója ellen, jelentős anyagi kártérítést követelve. Natalia Roman törvénybíró elvetette Lakatos vádjait, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a sóváradi pedagógust.A marosvásárhelyi bíróság alaptalannak találta Lakatos István vádjait. A sóváradi tanár a Krónika 2002. okt. 5-6-ai számában megjelent, Elmérgesedett a sóváradi iskola helyzete - Lakatos István éhségsztrájkol című cikk nyomán indított bűnügyi pert. A Krónika beszámolt Lakatos tavalyi éhségsztrájkjáról, megszólaltatva az érintettet, aki a küküllőmenti település iskolájában uralkodó állapotok ellen tiltakozott. Tatár Tibor lelkész visszautasította Lakatos vádjait - a tanár tálibnak nevezte a sóváradi református egyházat a magyarellenességéről ismert Cuvantul Liber című napilap hasábjain. Románellenességgel vádolta az iskola vezetőit és tanárait, de bizonyos kábítószer-kereskedelemről is említést tett. Lakatos több ízben is feljelentette kollégáit, azonban a kivizsgálások során kiderült, vádjai alaptalanok. . Lakatos mindenkit valamivel megvádol - nyilatkozta a per lezárta után Dénes Sándor, az intézet igazgatója. Dénes Sándor egész dossziéval rendelkezik, amely a gyerekek és a szülők írásos panaszait tartalmazza. /A bíróság elutasította Lakatos István vádjait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2002. január 28.

Sóvárad közelében van a hajdani Csombod vára, a hozzá kapcsolódó gazdag mondaanyag egy részét Ráduly János közölte (Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely. 1997). Ráduly 1998 nyarán járt arra, amikor néhány olyan kőtömbre (sztélére) figyelte föl, amelyek "emberfejesek", azaz emberfő alakúak. Ezek között egy "írott" kő is előbukkant, amelyen két vésett jel látható, mind a kettő besorolható a székely (magyar) rovásírás ábécérendszerébe. A két jel Ráduly szerint monogramot takar, család- és keresztnév rövidítései lehetnek. Kéréses a jelek kőbe vésésének az ideje. Ráduly János szerint nem kizárt, hogy a két jelet a XV-XVII. században "írták". Ezzel Sóvárad is felsorakozott a rovásírást megőrző Kis-Küküllő menti falvak közé. Ezek a következők: Kibéd, Makfalva, Szolokma, Erdőszentgyörgy és Bonyha. /Ráduly János: Rovásjeles kő Sóváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2004. március 22.

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2004. április 15.

Sóvárad önálló közigazgatási egységgé vált. 1968-ig önálló község volt, akkor csatolták Szovátához. Lakói székely magyarok, 1992-ben 1673 lelket számláltak. /(mózes): Sóvárad önálló közigazgatási egységgé vált. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. augusztus 5.

Kerekes Károly parlamenti képviselő naponta interpellál a szovátai út ügyében, Miron Mitreához, a Közlekedési és Építkezési Minisztérium tárcavezetőjéhez fordult, követelve a Marosvásárhelyt Szovátával összekötő 13-as országút Erdőszentgyörgy és Sóvárad közötti szakaszának felújítását. Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő Ovidiu Natea prefektus társaságában szintén felkereste a minisztert. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke az újságíróknak bejelentette, ha ezen a héten sem kezdik el a szovátai útszakasz javítását, látványosabb formáját választja a tiltakozásnak. Nem tudják, hova tűnt az a pénzösszeg, amit kiutaltak az út javítására. A bekötőutak is rosszak. A környéken a szeméttakarítást és -elhordást sem szervezték meg kellőképpen. /Szucher Ervin: Vendégijesztő utak és riasztó időjárás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2004. november 10.

Sóváradon a református gyülekezetet önerőből rendbe tette a templomot és a lelkészi lakást. Tatár Tibor lelkipásztor elmondta, hogy közel ezer református él a Szováta közelében levő településen. A lélekszám az elmúlt években, évtizedekben nem apadt nagy mértékben. A lelkészi lakással szemben díszes székely kapu védi a templom viszonylag kis udvarát. /Simon Virág: Templomjavítás önerőből. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2005. május 12.

Sóvárad egy éve levált Szovátáról és önálló közigazgatási egység lett. Madaras Árpád polgármester munkatársaival bővítették, javították hivatalukat. Emellett kifestették a kultúrotthont, megjavították az iskola tetőzetét, javításokat végeztek az óvodában, kiköveztek 200 méter utcát. Tavaly június óta működik a faluban orvosi rendelő, idén április elsejétől gyógyszertárat nyitottak. Sóvárad testvértelepülési kapcsolatot épített ki Sátoraljaújhellyel. /Kilyén Attila: Egy év után. Sóvárad elégedett az önállósodással. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2005. július 8.

A Szent József Gyermekotthon működése 2003 szeptemberében indult Szovátán. 2004 nagyhetére beköltözhetővé vált az új otthon, azonban leégett az épület. A munkálatok újból elkezdődtek, az új gyermekotthon most már majdnem teljesen elkészült. Gyermekvédelmi tevékenységük többféle. Egyes családok gondjai ruhaadománnyal, élelmiszercsomaggal megoldhatóak. Napközi otthonos foglalkoztatás célja a hátrányos helyzetű, de jó képességű gyerekek segítése, naponta délután. A napközik öt helységben működtek az elmúlt tanévben: Nyárádszeredában, Vármezőn, Sóváradon, Kibéden és Illyésmezőn. Ezt a hálózatot szeretnék tovább bővíteni a jövőben Szovátán és környékén, a Nyárád és Küküllő menti falvakban, a Gyergyói- és a Csíki-medencében. /Pál Marika és Szilágyi Réka: Önkénteseket munkatársakat várnak a szovátai gyermekotthonba. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

2006. szeptember 6.

„Dévai gyerekmentőként” Erdélyben és külföldön egyaránt ismert Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke immár több mint tíz éve az erdélyi magyar árva és szegény gyerekek mentőangyala, hiszen Erdély-szerte több mint 40 intézményben 1300 gyereknek nyújtanak „testi és lelki táplálékot, magyar identitást és jövőt”. Csaba testvér 1992-ben tette az első lépéseket az árvák és szegények felkarolására, amikor a maga köré gyűjtött, utcán tengődő gyerekekkel beköltözött a dévai ferences kolostorba és azt gyermekotthonná alakította. Azóta Erdély-szerte kiépült a védőháló, s ma gyermekotthont működtetnek Déván, Szászvárosban, Szovátán, Petrozsényban, Torockón, Zsombolyán, Szárhegyen, Nagyszalontán, Kolozsváron, Kőrisbányán, Sóváradon és Illyésmezőn is. Két típusú otthon létezik, az egyik a gyermekotthon, ahol az árva gyerekek laknak, akiknek teljes ellátást, taníttatást biztosítanak. E központokban a csoportok nagycsalád modellre épülnek, 8-10 gyerekkel foglalkozik egy nevelő. A másik típus a napközi otthon, ahol ebédet, tanszereket, ruhát és délutáni oktatást biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik otthon rossz körülmények között élnek, azonban „ha a család már nem tudja ellátni a gyerekeket, akkor befogadjuk őket az otthonba. Összesen 600 bentlakó gyerekünk van és további 700-nak biztosítunk napközi otthonokban ellátást” – tájékoztatott Böjte Csaba. „Nevelőink munkakönyves alkalmazottak, mellettük azonban nagyon sok önkéntes tevékenykedik, akik jóindulatból jönnek és gondoskodnak az apróságokról. Úgy érzem, ha Isten megengedte, hogy gyerek legyen valahol a világon, aki azért sír, hogy valaki ölbe vegye, akkor kell lennie olyan személynek is, aki azt szeretné, hogy ölbe vehessen valakit” – vélekedik a szerzetes. A gyerekek a legkülönbözőbb utakon kerülnek az alapítványhoz. Mindenképpen megpróbálják a családokat összetartani. Az általuk gondozott gyerekeknek 20%-a roma nemzetiségű. Az alapítvány 2002-től Magyarországon is be van jegyezve, onnan is jönnek adományok. /Menyhárt Borbála: Árvák és szegények gondviselője. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2007. augusztus 21.

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2008. január 9.

Szováta Parajd és Sóvárad felőli kijáratától eltávolította január 8-án az útügyi hatóság azokat a székely rovásírásos helységnévtáblákat, melyeket a helyi tanács álláspontja ellenére függesztett ki Tóth Ferenc helyi tanár. Ezzel szemben Gyergyószéken hivatalosan állítanak rovásírásos táblákat – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete szorgalmazására. „Tóth Ferenc tanár úr beteges feltűnési viszketegségben szenved” – mondta Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Gyergyószéken lehet rovásírásos feliratokkal találkozni. Árus Zsolt szerint a törvény nem tiltja meg a kétféle írásmódot„A szimbólum fontos egy nép életében, de önmagában nem bizonyít semmit. A székelység és magyarság több évszázados ittléte Erdélyben nem is szorul ilyen típusú bizonyításra” – véli Péntek János kolozsvári nyelvész professzor. Szerinte a rovásírás szimbolikus kifejezése a magyar és ezen belül a székely hagyatéknak, nem baj, ha vannak ilyen jellegű kezdeményezések, de a rovásírás körüli kultusznak nincs nagy jelentősége: ennél sokkal nagyobb szükség van az erdélyi magyarság írásának és kultúrájának megőrzésére. /Gergely Edit, Király K. László, Pásztor Krisztina: Partizán rovástáblák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2008. november 20.

Király László-kötetek bemutatására került sor november 19-én Erdőszentgyörgyön, a Szent György Iskolaközpont könyvtárában, abból az alkalomból, hogy a Sóváradon született és Kolozsváron élő József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Helikon című irodalmi folyóirat helyettes főszerkesztője november 19-én töltötte 65. életévét. /Király László 65 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2009. július 27.

Sóváradon a háromnapos faluünnep kezdetén Madaras Árpád polgármester köszöntötte a megjelenteket, beszámolt arról, hogy elkezdődött a falu közművesítése. A balatoni testvértelepülés polgármestere, Marczali Tamás a közel két évtizedes testvértelepülési kapcsolatot méltatva hívta meg szeptember ötödikére Kőröshegyre, a falunapra a sóváradiakat. A helybeli óvodások műsora után az iskolások táncokkal és fonójelenettel léptek fel. Eljött Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke, a térség választott szenátora is. Kiemelte: önálló községgé vált Sóvárad, ez fontos előrelépés volt a falu életében. Ugyanilyen fontos a magyar közösség számára az önállóság joga. Szerves része boldogulásunknak a szülőföldön. /Bölöni Domokos: Sóváradi faluünnep – ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2009. november 20.

Színésznek készült, mégis a gyógytornász hivatást választja Fekete Krisztina, akit a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tavaly végzett évfolyamának egyik legtehetségesebbikének tartanak. Az Egyesült Államokból nemrég hazatért fiatal lány a beteg gyerekeken szeretne segíteni. Az Egyesült Államokban a Keresztény Előadóművészek Közössége (Christian Performing Artists’ Fellowship) keretében dolgozott, szakmai gyakorlatra ment ki, ösztöndíjasként. A képzések, koncertek és előadások mellett a Szentírás tanulmányozása is fontos szerepet kapott. Az egyik fő cél, hogy a fesztiválon a fiataloknak Jézus Krisztusról beszéljenek. A művészek gyakran énközpontú élete helyett, az Isten-központú, szolgáló élet teljességét és szépségét tárják a diákok elé. Fekete Krisztina hazatérése után egy hónapig „remeteként” élt Sóváradon, a Mustármag Egyesület remeteházában. Most szeretné felfrissíteni a gyógytornászi ismereteit. Úgy gondolja, hogy valamikor majd társulatot létesít – színészekkel, táncosokkal, zenészekkel –, akik olyan előadásokat hoznak létre, amelyek az élő Istenről szólnak, emellett pedig a büszkeség elleni gyógyszerként konkrét szolgálatot is vállalnak. Most úgy látja, hogy gyógytornászként kell szolgálnia. /Máthé Éva: Az Egyesült Államok után a sóváradi remeteséget választotta Fekete Krisztina színművész. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998