udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 77 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. január 15.

A Szovátán működő Bernády György Közművelődési Egyesület elnöke, Mester Zoltán elmondta, hogy egyesületük a környék, Sóvidék művelődési életének egyik szervezője. Idei tervükben szerepel Bánffy Miklósról való emlékezés /januárban/, Ady Endréről, Werner Hugó tanár tartja, tisztújító közgyűlésük februárban lesz, márciusban Egyed Ákos történész jön előadást tartani, közös kiadványt terveznek a szászhalombattaiakkal. Jún. 19-26-a között nemzetközi kórusfesztivál színhelye lesz Szováta. Az egyesületnek még mindig nincs épülete, már régóta kérik a volt Bernády-villát, remélik, hogy azt megkapják. /Bölöni Domokos: Bernády György Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

1996. június 4.

A korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatának újabb kötete Gub Jenő Erdő-mező növényei a Sóvidéken című könyve, amely a vidék 355 növényfaját és alfaját, a növényekkel kapcsolatos sóvidéki közmondásokat, szólásokat foglalta össze. A szerző a népi gyógyászat adatai mellett összegyűjtötte a néprajzi szempontból értékes babonákat is. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

1996. augusztus 15.

A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./

1996. augusztus 16.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1996. augusztus 26.

Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1996. augusztus 15.

A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./

1996. augusztus 16.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1996. augusztus 26.

Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1998. április 27.

Idei tizenegyedik és tizenkettedik kötetével jelentkezett a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/. Kiadói vélemények szerint ezek az év legfontosabb könyvei. Az egyik a Szigetek a Holttengeren - mezőségi antológia. Nagy Pál válogatása, a szerzők között van Orbán Balázs, Berde Mária, Nyírő József, Makkai Sándor, Szabédi László, Wass Albert és Sütő András. A másik könyv /Barabás László: Forog az esztendő kereke/ Sóvidékről szóló néprajzi munka. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1999. március 4.

Március 4-én erdélyi írókat látott vendégül Budapesten a Műcsarnok folyóiratokat, kiadókat bemutató sorozata. Az est házigazdája a Sóvidék lapja, a korondi Hazanéző főszerkesztője és kiadója, Ambrus Lajos volt, aki a folyóirat tíz esztendejéről beszélt. A fellépett szerzőket és munkatársakat, Bölöni Domokost, Deák Sárosi Lászlót és Tófalvi Zoltánt Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész mutatta be. /Erdélyi írók sikere Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. április 3.

Tízéves a Korondon megjelenő Hazanéző folyóirat. Ambrus Lajos főszerkesztő írta: "a Sóvidék hungarológiai folyóirataként jelezzük: kik vagyunk és milyen kincset rejtegetünk." "Elkerülhető-e a csapda, hogy törekvéseink ne csupán öncélú múltidézgetőkké sekélyesedjenek", tette fel a kérdést. A lap tíz évfolyama igennel válaszol. Az 1990-től megjelenő Hazanéző egyéni hangjával könnyen felismerhető a többi folyóirat között. Az egyes számok megszületésében közel másfél száz munkatárs működik közre önzetlenül, akik legfeljebb egy tiszteletpéldányt kapnak. /Tízéves a Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3. Múzsák mell./

1999. július 7.

A Sóvidék és a Csomád-Bálványos kistérségi társulások után Gyimes-völgye és Csík peremközségei kezdeményezték a kistérségi társulás alakítását. Július 5-én Csíkpálfalván az érintett községek polgármesterei megvitatták a szervezeti alapszabályt, elhatározták, hogy a társulás székhelye Csíksomlyón lesz és neve Pogány-havas Kistérségi Társulás. A kisrégiók megalakulása egyfelől a regionális európai fejlesztési terv, az ISPA, másfelől a vidékfejlesztést támogató SAPARD, EU-s program támogatási feltételei közé tartozik. /Kistérségi kezdeményezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

1999. augusztus 14.

22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1997. január 9.

Az utóbbi időben egymás után jelentek meg a Székelyudvarhely környékéről szóló helyismereti munkák. Egy év alatt csak Székelyudvarhelyről kettő, de Lövéte, Oroszhegy, Farkaslaka, az iskolai évfordulók kapcsán pedig Nagygalambfalva, Korond, Máréfalva leírása is megjelent. Régebben készült Nagygalambfalva Évkönyve, az Udvarhelyi Híradó Kalendárium, az Ivói Kalendárium másodszor kapható. Megjelenés előtt állnak a bögözi műemlék templomról /Jékely Zsombor/, a sóvidéki népszokásokról /Barabás László/ és a székely rovásírásról /Ferenczi Géza/ készült munkák. Balázs Irén Kápolnásfalu /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 1996/ című monográfiája most jelent meg. A munkát P. Buzogány Árpád ismertette, egyben felhívta a figyelmet a monográfia egyes hiányosságaira. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

1997. január 29.

A szovátai Bernády György Közművelődési Egyesület 1997-es terveit ismertette Mester Zoltán, az egyesület elnöke. Febr. 1-jén a Márton Levente vezette néptáncegyüttes lép fel. Meghívják Ráduly János néprajzkutatót, márc. 15-re emlékműsort készítenek elő, de lesz Káli Dénes emléknap is. Káli Dénes lelkész 1961-ig volt Szováta református papja, művészember volt, faragott, prózát írt, festett. Áprilisban kiállítják Mester Zoltán gyökérszobrait. Hazanéző-estet is terveznek a Sóvidéken élő szerzőkkel. Két jeles személyiséget köszöntenek, mindketten idén töltik be hatvanadik életévüket: Márton Béla tanár, nyelvjáráskutató, néprajzi író, nyelvművelő 1937. márc. 25-én született, Ráduly János kibédi néprajztudós, gyűjtő és kutató pedig 1937. okt. 27-én. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ A Hazanéző Korondon jelenik meg 1990 óta, a Firtos Közművelődési Egyesület kiadványa.

2000. október 11.

Hargita megyében eddig 13 kistérségi társulást jegyeztek be.Ezek a következők: Csomád-Bálványos, Kászon, Alcsík, Felcsík, Pogányhavas, Délhegy-Bucsin-Libán, Északkelet-Hargita, Hegyalja, Felsőhomoród-mente, Rika, Keresztúr és környéke, Sóvidék, Régió Vest Szent László. Valamennyi közül a legerősebb - Csíkszereda is közéjük tartozik - az alcsíki régió. Elnöke, Gergely András arról tájékoztatott, hogy januárban volt a bírósági bejegyezésük. Az állami költségvetésre alapozni nem elégséges., élni kell a pályázati lehetőségekkel. Az európai uniós programokban való részvételhez tudni kell pályázni is. A PHARE keretében a civil szervezetek összefogását célzó ház létesítésére nyújtottak be pályázatot. /Kristó Tibor: Pályázni tudni kell, avagy a kistérségek szerepéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. október 16.

Négyévi szünet után, már második éve október első szombatján Kibéden megrendezték Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó címmel a Sóvidék és a Küküllő-melléki falvak, települések népi táncosainak találkozóját. A tavalyi 8 csoporttal szemben az idén már 18 csoport vett részt a találkozón. Jelen voltak Erdőszentgyörgy, Gernyeszeg, Hármasfalu, Kibéd, Magyaró, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Nyárádselye, Nyárádszereda, Vajdaszentiván népi táncosai, egyes helységekből több csoport is jelentkezett. Kibéd 4 csoporttal volt jelen. /Csomafáy Ferenc: Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. március 8.

András Mihály, a Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója a Múltunk, jelenünk, jövőnk című előadás márc. 6-i főpróbája utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világhírű táncmester, Tímár Sándor koreográfiájával készült a műsor. Tímár Sándor útiköltség árán dolgozott a csíki táncosokkal, még a ruhatár egy részét is biztosították néhány lelkes magyarországi támogató segítségével. Tímár Sándor megjegyezte: a magyarságnak nagyon fontos az értékek, hagyományok megőrzésén alapuló jövő. A 13 koreográfiát - rábaközi, szlavóniai, szatmári, mezőségi, sóvidéki és csíki táncokat tartalmazó előadás ízelítőt kíván adni a közönségnek a magyar nyelvterületen előforduló táncok sokszínűségéből. - Az együttes több országot érintő előadássorozatra készül ez évben, amely alkalmas lesz a magyar népi kultúra bemutatására, ugyanakkor meghívást kaptak a Hannoveri Világkiállításra is. Október 2-án a budapesti Vígszínházban sóvidéki, székely és szatmári táncokkal fogják köszönteni Tímár Sándort a születésnapján. A múltunk, jelenünk, jövőnk című előadást márc. 7-én mutatják be. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hagyományaink megőrzése mindannyiunk feladata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. március 13.

A református egyházon belül megjelenő különböző irányzatokról tájékoztatott Juhász Tamás teológiai tanár. Különböző, Nyugatról jövő hittérítők, buzgalmi csoportok jelentek meg a kommunizmus alól felszabadult Erdélyben, illetve egész Közép-Kelet-Európában. Az vezette őket, hogy ebben a térségben a kommunizmus szétverte a vallást, az egyházat, és nekik újból meg kell alapítaniuk az egyházat, a keresztyénséget. Ezeknek a mozgalmaknak egyik ága a Magyarországon jól ismert, de Erdélyben is elterjedt Hit Gyülekezete, amely főleg reformátusok között hódított. A református egyházon belül megjelent a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, az utóbbi két évben pedig a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett irányvonal, egy evangelizációs mozgalom. Ugyanakkor felélénkült az Erdélyben sokkal régebben működő CE-szövetség is. A miskolci csoport működése különösen 1992-1997 között volt nagyon erőteljes, de úgy néz ki, hogy most már lecsengőben van. Náluk túlbuzgóság és az idegen pénz érvényesítette befolyását. Itt-ott működnek kisebb csoportok: Brassóban, Széken és a Sóvidéken. A CE betűszó jelentése: Keresztyén Törekvés, angolul Christian Endeavour. Tagjai a református egyházon belül maradtak, de az egyházon belül fokozni kívánják a kegyességi hitgyakorlatot, bibliaórákat, imaköröket tartanak. A hittérítő és kegyességi körökön túl egész sor diakóniai feladatot is vállalnak. 1989 után a CE-szövetség jogi személyként is bejegyeztette magát, nyugati és magyarországi támogatással anyagi hatalomra tett szert. Kiépült struktúrája szerint a CE-szövetség már-már "egyház az egyházon belül". Vele szemben a hivatalos református egyház legnagyobb kifogása az, hogy olyan feladatokat is végeznek, amelyek kizárólag a hivatalos egyházra tartoznak. Templomban, gyülekezetben csak az egyház hivatalos lelkészei, tagjai prédikálhatnak, illetve oszthatnak úrvacsorát, keresztelhetnek. A CE-szövetség azonban ilyen irányba is önállósulni próbál. - Másfél-két éve megjelent Zimányi-féle mozgalom. Zimányi József valahol a Nyírségben lelkész. Szerinte a református egyházban ezelőtt ötszáz évvel nem történt meg végbe teljes mértékben a reformáció., ezért az egyház minden tagjának állandóan megújított vállalással kell megerősítenie azt, hogy ő az egyházhoz tartozik. Ezt az önkéntes vállalás a "megtérés". A mozgalom tagjai azt vallják, hogy a "megtért", köteles állandóan beszámolni tévedéseiről, ballépéseiről, kisebb-nagyobb bűneiről. Ezzel láthatóan el is különülnek a gyülekezetnek azon részétől, amely "nem tért meg". Úgy látszik, komoly anyagi bázissal rendelkeznek, mert táborokat, összejöveteleket és utaztatásokat könnyen meg tudnak szervezni. Tíz, tizenkettőre tehető már azoknak a zömmel fiatalabb református lelkészeknek a száma, akik a Zimányi-féle módszert kedvelik, elsajátították és továbbviszik. - Juhász Tamás leszögezte: a reformátusoknál az evangelizáció vagy hittérítő beszéd szokatlan és ismeretlen. Ezek a beszédek stílusukban távol állnak a református egyház megszokott tanítási és prédikálási módszerétől. A Zimányi-féle evangelizációk lebecsüléssel néznek a hivatalos egyházra, és annak intézményeire. Nem tartják elégségesnek vagy jónak azt, hogy egyháztagság egyenlő a keresztséggel. Ők azt állítják, hogy azt csak attól kezdve lehet keresztyénnek számítani, ha azt az illető személy "megtéréssel" ki is nyilatkoztatja. Lebecsüléssel nézik az egyházban a templomjárást, az egyházi hagyományokat, szokásokat. Üres szokásoknak tekintik, amíg ezeket a hívek megtérési nyilatkozattal nem erősítik meg. Juhász Tamás kifejtette: a református egyház nem tartja szükségesnek, hogy a meggyőzés hatását ilyen szóbeli nyilatkozattal erősítsék meg. Zimányiék szerint a tánc, alkoholfogyasztás, cigarettázás helytelen, ez tipikus szektás megnyilvánulás. Ezen a téren a Zimányi-féle evangelizáció találkozik a CE-szövetséggel, valamint a miskolci irányzattal. Juhász Tamás szerint hamis, helytelen szemléletük van a bűnről és a "megtérésről". A Biblia nyilatkozattétellel egybekötött látványos megtérésre felhívást nem ír elő. Azt, hogy az egyházban lévőnek azt mondják, térjen meg, nem tudják elfogadni, szögezte le Juhász. Hozzátette: a legfájdalmasabb az, hogy a tömbmagyar gyülekezetekben mind kulturális, mind politikai szempontból megosztják a közösséget. Ezek a térítők figyelmen kívül hagyják a magyarság egységének szempontját. Úgy látja, hogy nem áll fenn a szakadás veszélye a református egyházon belül. Egy hónapja folyik az a beszélgetéssorozat, amit az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége kezdeményezett a Zimányi-féle mozgalommal és a CE-szövetséggel. Élesek a viták, mélyek az ellentétek. Nem akarnak külön egyházat létrehozni, mint ahogyan azt a miskolci csoport szerette volna. Juhász Tamás attól tart, hogy akiket megzavar egy ilyen evangelizációs mozgalom, azok fogékonyak lesznek valamelyik szekta, szabadegyház irányába. /Papp Annamária: Egyház az egyházban? Interjú Juhász Tamás teológiai professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2000. április 18.

Gub Jenő tanár harmadik könyve /Sóvidéki etnozoológia/ jelent meg a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatában, ez folytatása az előző kettőnek /Erdő-mező növényei a Sóvidéken és Erdő-mező állatai a Sóvidéken/. Az etnozoológia lényege: megismerni az emberekkel együtt élő állatokat, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket és a megtartásukért alkalmazott praktikákat. "A sóvidéki ember az állatait mindig különös gonddal nevelte, az állattartás, állatszeretet, gondosság sokszor jelentősebb, nagyobb érték volt, mint a családban agyermek" - írta a szerző a bevezetőben. Gub Jenő szovátai tanár három évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét adta közre. "A népi természetismeret sajnos a néprajz mostoha gyermeke, annak a perifériájára szorult, ami abból is adódhat, hogy az etnobiológia művelőjének legalább három tudományágban (növény- és állattan, etnológia, nyelvészet) jártasnak kell lennie" - vallja a szerző. /Megyeri Tamás Róbert: Sóvidéki etnozoológia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 18./

2000. május 3.

Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. június 21.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hannoveri világkiállításra a magyar kormány meghívására képviseli az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot. Az együttes tagjai elindultak, Magyarországon Bábolnán tartanak kétnapos megállót, ezután érkeznek Hannoverbe. A világkiállítás látogatói küküllőmenti táncokat láthatnak, dél-alföldi oláhost és csárdást, székelyderzsi táncokat, rábaközi, szatmári, sóvidéki, sárközi, kalotaszegi, kőrispataki, felcsíki táncokat és hajdútánc-emlékeket. /Hírünket viszik a hannoveri világkiállításra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2001. március 13.

Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2001. május 21.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. június 7.

Vannak helyi lokálpatrióta értelmiségiek, akik falvaikban múzeumot hoznak létre, mint ahogy tette ezt Pálfalván (Hargita megye) Balázsi Dénes, s dicséret illeti ezért a backamadarasi vagy a vajdaszentiványi tanárok közösségét is. Érdemes lenne skanzen berendezése valamelyik Marosvásárhelyhez közel eső területen. Elég csak a Nyárád mente, Küküllő mente, a Mezőség, a Sóvidék, a Maros mente sajátos magyar építészeti hagyatékaira gondolni: máris áttelepíthető öt ház, továbbá a román és szász vidékek folklórja szintén gazdagíthatna egy ilyen falumúzeumot. /Értékeink megőrzéséért. Elkelne egy skanzen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-én Marosszentgyörgyre látogatott a tatabányaiak Öreg Táncos Együttese. A kapcsolatok fáradhatatlan szervezője Baricz Lajos plébános. A táncosok bemutatták a szatmári, rábaközi táncokat, a somogyi kanásztáncot, a mezőségi, marosszéki és sóvidéki táncokra is könnyen rááll a lábuk. Trianon nem szakíthatta véglegesen szét a nemzetet. /(lokodi) Mintha Pusztakamarás környékén tanulták volna. A tatabányaiak Marosszentgyörgyön táncoltak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2001. november 29.

A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete a közelmúltban civil fórumot szervezett Szovátán, amelyen 37 nemkormányzati szervezet képviseltette magát, köztük a bukaresti székhelyű Román Közösségfejlesztők Egyesülete is. Felvezetőként Kolumbán Gábor: Önkéntesség és szakmaiság című előadása, Dáné Tibor eszmefuttatása a szórvány és tömbmagyarság viszonyáról, illetve Sánduly Edit a fejlesztés és fejlődés viszonyáról tartott előadása hangzott el. A fórumon Maros megyéből is számos szervezet jelen volt, többek közt az EMKE, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a nyárádszeredai Pro Familia, és Transylvania, valamint a művelődési otthon, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Sóvidéki és a Kisküküllő menti Kistérségi Társulások, a Bernády Közművelődési Egyesület stb. /Székelyföldi civil fórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2002. augusztus 1.

Budapesten, a Vigadó Galériában júliusban volt a Sóvidék festőjének, az 1972-ben, Marosvásárhelyen, mindössze 39 éves korában elhunyt Sükösd Ferencnek az emlékkiállítása. /(n): Sükösd Ferenc-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2002. augusztus 8.

Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2002. augusztus 28.

Korondon a XXV. Fazekasvásáron mutatták be a szovátai Józsa András Sóvidék és fürdői című könyvét. A szerző visszatekintett: első munkája, Szovátafürdő története még 1989 előtt megjelenhetett. 89 után Szovátaváros története következett, majd a tavaly jelent meg a Korond története, amely bekerült Korond helytörténeti olvasókönyvébe. Idén Parajdfürdővel foglalkozott, így jelenhetett meg egységesen Korond, Parajd és Szovátafürdő története. /Dávid László: Sóvidék és fürdői. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998