udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. február 4.

Dec. 4-én az újjászületett Erdélyi Szépmíves Céh megtartotta első rendezvényét Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében. Kántor Lajos bevezetőjében vázolta a bemutatott Vándor idő balladája. Krónika 89-90 című kötet születésének körülményeit. A könyvet a Stockholmban 1991-ben megalakult Erdélyi Könyv Egylet adta ki, Budapesten nyomták, és egy sorozat első darabja. A sorozat kezdeményezői elsősorban a Svédországban élő Veress Zoltán és Veressné Telegdi Magda, illetve Ausztráliától Amerikáig még sokan. Az ő kérésükre állt össze 35 erdélyi magyar szerző műveiből ez az antológia. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1994. augusztus 6.

Tóth Károly Antal a hetvenes-nyolcvanas években meghatározó egyénisége volt az Ady Körnek, de Nagyvárad akkori magyar kulturális életének is. Az erdélyi magyarság egyik legbátrabb szószólója volt, az Ellenpontok szamizdat folyóirat szerkesztője. Tóth Károly Antal 1984-ben Nagyváradról Budapestre települt, bekapcsolódott az ellenzék tevékenységébe. Meghívták 1987-ben a lakitelki sátorba, ahol felszólalt. Svédországban él, a stockholmi Magyar Ökumenikus Kör és a szombathelyi Savaria University Press jóvoltából megjelent könyve Hova tovább? címen, alcíme: az Ellenpontok dokumentációja. /Szombathely, 1994./ Könyve esszéket, tanulmányokat is tartalmaz. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 6-7./

1996. október folyamán

A hajdani erdélyi szamizdat, az Ellenpontok egyik, jelenleg Svédországban élő szerkesztője, Tóth Károly Antal fogalmazta meg gondolatait az alapszerződéssel kapcsolatban. "A magyar vezetés úgy fogadta el a románok által javasolt szövegmódosítást, hogy ki sem kérte az erdélyi magyarok vezetőinek véleményét. Ez azt bizonyítja, hogy a kisebbségben élő magyarok nem igazán tényezők a mai magyar politika számára." "Napjaink egyik magyar kormányhivatalnoka magyarokkal találkozott Erdélyben, akik a magyarországi politikai élet részletes ismeretében tették fel kérdéseiket, és fejtették ki nézeteiket. Budapestre visszatérve kifakadt: az erdélyi magyarok úgy viselkednek, mintha magyar állampolgárok lennének! Magam úgy hiszem, hogy úgy viselkedtek, mintha a magyar nemzet tagjai lennének. Mintha közük lenne hozzá, s ahhoz, ami Magyarországon történik. Aki idegenként nézi őket, annak ez valóban nagyon sérelmes lehet." Tóth Károly Antal megírta, hogy a honalapítás ezeregyszáz éves évfordulójára vándorkiállítást bocsátott útjára, ez eljutott Göteborgba is, ahol ő él. Csak a mai Magyarország térképét tüntették fel, a kalandozások útvonalát jelölő egyik nyíl például Bácskába indult a mai országterületről és a Duna elérése előtt visszafordult. Egy korhű térkép sem volt Magyarországról, melynek folytonosságát ezer éven át elismerte Európa. /Tóth Károly Antal: Mintha közünk lenne hozzá. = Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október. Felelős kiadó: Veress Zoltán/

1996. október folyamán

A finn-erdélyi kapcsolattörténet kutatójának, Benedekné Szőke Amáliának tanulmányai megjelentek Erdély és Fennoskandia 1576-1945 címmel, az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ kiadásában. A könyvet Budapesten szept. 3-án mutatták be a Litea Könyvesboltban. /Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október/

1998. január 14.

A kolozsvári Puck Bábszínház fénykora a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján volt. Azután sorozatos támadások indultak az intézmény ellen, Kovács Ildikó igazgatót nyugdíjazták. Az akkori tagság fokozatosan szétszóródott, van, aki Melbourne-be, van aki Stockholmba ment, vagy a Házsongárdi temetőben nyugszik. Jelenleg a pályakezdő fiatalok nehezen illeszkednek be, elsősorban az alacsony fizetés miatt. Csortán Márton kolozsvári bábszínész elmondta: Erdélyben csaknem 5000 olyan kultúrház van, amelyhez a magyarságnak van valami köze. Ezek közül 1000 van romos állapotban. Be kell látni, hangsúlyozta, ha szükség van magyar kultúrára, akkor tenni is kell érte. Nagyrészt a mai magyar közösségtől függ, hogy mikor ér véget Erdély története. /Kisebbségi kultúránk sorsáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

1998. augusztus 10.

Ötvenedik kiállítását nyitotta meg aug. 9-én Stockholmban, a Magyar Házban az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület - Stockholm. Az eseményt a következőképpen méltatta Banner Zoltán művészettörténész: "Majdnem évszázados beidegződést szeretne oldani, immár ötvenedszer, a stockholmi bejegyzésű egyesület jubileumai tárlata. Azt a beidegződést, amelyet Trianon oltott a művészeti irodalomba és köztudatba, hogy tudniillik annyiféle magyar művészet van, ahány országban magyar művészek alkotnak." Amint egyetlen magyar irodalmi nyelv létezik, ugyanúgy egységes maradt a magyar művészet is, hangsúlyozta Banner. "Egységes, s egységében végtelenül gazdag, rugalmas, sokárnyalatú. /EMKES - 50. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1999. március 6.

Erdély több városában közönség elé lép a stockholmi Erdélyi Könyv Egyesület. A vállalkozást bemutatja Veress T. Magda kiadóvezető. A kiadó kilencedik könyvéről, Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) című pályadíj-nyertes regényéről Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. A bemutatók időpontja: március 8. - Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház (17 óra); március 9. - Csíkszereda, Kriterion Ház (17 óra); március 10. - Marosvásárhely, Bernády Ház (18 óra). /Erdélyben az EKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 11.

A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. szeptember 30.

A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1995. augusztus 26.

Kántor Lajos kritizálta Szőcs Gézának a Sokszemközt (Stockholm) című írását, amelyben Hajdu Győzőt védelmébe vette. Hajdu Győző a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjeként kiszolgálta a Ceausescu-rendszert, jelenleg pedig évek óta a szélsőséges magyarellenes román lapokba ír, emellett az Együtt-Impreuna főszerkesztője. Szőcs Géza megkérdezte: "Vajon miért kellett szegény H. Gy-nek elvinnie a romániai magyar balhét? Vajon miért ő lett a bűnbak? Vajon miért az ő sorsa lett a sarokba szoríttatás, ahonnan már csak egy reménytelen helyzetbe menekülve vélt kiutat találni? Rosszabb volt-e másoknál, esetleg mai RMDSZ-csúcspolitikusoknál?" Kántor ezután megjegyezte: "most már - sajnos - nem szólhatok úgy H. Gy-ről, hogy hallgassak Szőcs Géza mai értékeléséről. Évtizedes információk keverednek maiakkal." /Magyar Nemzet, aug. 26./

1995. augusztus 26.

Kántor Lajos kritizálta Szőcs Gézának a Sokszemközt (Stockholm) című írását, amelyben Hajdu Győzőt védelmébe vette. Hajdu Győző a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjeként kiszolgálta a Ceausescu-rendszert, jelenleg pedig évek óta a szélsőséges magyarellenes román lapokba ír, emellett az Együtt-Impreuna főszerkesztője. Szőcs Géza megkérdezte: "Vajon miért kellett szegény H. Gy-nek elvinnie a romániai magyar balhét? Vajon miért ő lett a bűnbak? Vajon miért az ő sorsa lett a sarokba szoríttatás, ahonnan már csak egy reménytelen helyzetbe menekülve vélt kiutat találni? Rosszabb volt-e másoknál, esetleg mai RMDSZ-csúcspolitikusoknál?" Kántor ezután megjegyezte: "most már - sajnos - nem szólhatok úgy H. Gy-ről, hogy hallgassak Szőcs Géza mai értékeléséről. Évtizedes információk keverednek maiakkal." /Magyar Nemzet, aug. 26./

1997. január 13.

A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /EMKES/ jan. 19-én rendezi meg a kolozsvári magyar képzőművészek műveinek kiállítását. Stockholmban, a Magyar Házban tekinthetik meg 38 művész munkáit, köztük már elhunyt művészek is vannak, például Szervátiusz Jenő. A kiállítást, melyet Tamás György szervezett, Tamás Mária és Banner Zoltán nyitják meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1997. január 25.

Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a stockholmi székhelyű International Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű rangos nemzetközi politikai intézet küldöttségét. a demokratikus választások előmozdítása terén végez kutatásokat és ad konzultációs segítséget, vezetőségének tagja többek között Thornvald Stoltenberg volt norvég külügyminiszter és Sir David Steel brit képviselő, a Liberális Internacionálé volt elnöke. A találkozón az RMDSZ koalíciós kormányzati szerepéről, kisebbségvédelmi elképzeléseiről, önkormányzati és aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./

1997. január 29.

Antal István Hargita megyei képviselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28-a között látogatást tett a két skandináviai országban. Az RMDSZ-képviselő Stockholmban a Magyar Házban és más városokban, így Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a választások után kialakult romániai politikai helyzetről, az RMDSZ kormányzati szerepéről. Antal István látogatása során magánbeszélgetésen találkozott Gunnar Janssonnal, a finn parlament svéd képviselőjével, az ET romániai jelentéstevőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségekre is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./

2000. november 10.

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. április 22.

Nagy sikerrel vendégszerepeltek a stockholmi Magyar Házban a Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház művészei. Az együttes tagjai a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége meghívására kilenc alkalommal léptek fel Svédországban. /Tamás György: Kolozsvári művészek Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. április 28.

A Korunk legutóbbi száma arra kereste a választ, hogy a magyar kutatók - szép számmal Erdélyből elszármazottak is - miként járultak hozzá a természet- és élettudományi kutatásokhoz, e tudományok fejlődéséhez? A Magyar Tudományos Akadémia több tagja segített a válaszadásban: Benkő Samu (Kolozsvár), Berényi Dénes (Debrecen), Bodor Miklós (Egyesült Államok), Klein György (Stockholm), Uray Zoltán (Kolozsvár). Azok az erdélyi fiatalok, akik a rendszerváltás után indultak kutatói pályájukon, szintén szerepeltek a folyóiratban, egy részük nyugatról jelentkezett (ifj. Buchwald Péter, Péntek Áron, Toroczkai Zoltán), mások Kolozsvárról (Fodorpataki László, Kósa Ferenc, Macalik Kunigunda, Markó Bálint, Újvárosi Lujza), Marosvásárhelyről (Simon Emese). A jelenleg Stockholmban élő Imreh Sz. István egykori kolozsvári és mostani stockholmi laboratóriumát mutatta be, felesége, Imreh Piroska a Karolinska Egyetem Tumorbiológiai Intézetének kutatója. /A Korunk természettudományi számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2000. április 29.

A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése.

2000. május 13.

Kolozsváron máj. 12-én Lászlóffy Aladár mutatta be Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című kötetét. "Mi két, megmaradást tudó náció keveredéséből vagyunk" - mondotta. A szerző köszönetet mondott a stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek (elnöke Tamás György), annak az 58 svédországi, amerikai, magyarországi, svájci és romániai magyarörménynek, akiknek az anyagi támogatása segítette a Szamosújvár megalapításának 300. évfordulója tiszteletére kiadott könyv megjelentetését. /Magyarörmények múltidézője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Gazdovics Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét a Duna TV-ben május 27-én bemutatják be. /Örmény história a Duna TV-ben. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

2000. augusztus 16.

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. szeptember 13.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására szept. 11-25. között svédországi turnén vesz részt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Sík Sándor István király című színművével. Előadásokat tartanak Jönköping, Göteborg, Stockholm, Ljungby, Kristianstad és Malmö városokban. /(Kiss Éva irodalmi titkár): Marosvásárhelyi színészek Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2001. január 4.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tavaly dec. 8- 17-e között az ott élő magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színművész. Hazaérkezése után élményeiről beszélt. A Svédországban élő erdélyi magyarok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetőleg ne szakadjanak el gyökereiktől. Kilyén Ilka fellépett Stockholmban, Göteborgban és más városokban, településeken. /Járay Fekete Katalin: Kilyén Ilka külföldi vendégszerepléséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 18.

Mircea Geoana külügyminiszter fogadta a bukaresti nagyköveteket, s kifejtette, hogy minisztériuma, de ő személyesen is ″dinamikus, nyitott, pragmatikus″ kapcsolatot szeretne fenntartani a bukaresti nagykövetekkel. Az új kormány külpolitikájáról szólva Mircea Geoana elmondta, hogy első számú célkitűzésnek Románia EU- és NATO- integrációja számít. Szükséges az euroatlanti csatlakozási folyamat felgyorsítása, hogy ″Románia elfoglalhassa azt a helyet Európában és a világban, amely megilleti″ - mondta a külügyminiszter. A román külügyminiszter kifejtette, hogy Románia elsődlegesnek tartja az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatrendszer fejlesztését. Geoana jelezte, hogy hamarosan Stockholmba fog látogatni, hiszen az EU elnöki tisztségét Svédország veszi át. A román külügyminiszter tervei között szerepel egyes európai fővárosok felkeresése, olyan országokba fog ellátogatni, amelyek hagyományosan Románia partnereinek számítanak. Többek között a szomszédos országokba is ellátogat. A román külügyminiszter elmondta, hogy Moldva Köztársasággal, Bulgáriával, Magyarországgal, Ukrajnával és Oroszországgal szeretnének jobb kapcsolatrendszert kiépíteni. /Külpolitikai prioritások. Legfőbb cél az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2001. február 21.

Doina Jela könyvében /Lexiconul negru. Unelte ale represiunii comuniste (Fekete lexikon. A kommunista elnyomás eszközei), Humanitas, Bukarest/ több mint ezerhétszáz kihallgatótiszt, börtönőr, foglár, "professzionista" tömeggyilkos és az emberek, a foglyok kínzásában élvezetét lelő hóhér és vadállat portréját tartalmazza ábécérendben. - A börtön szaga címmel közöl a februári Jelenkor egy terjedelmes életinterjút Bodor Ádámmal, aki szintén megtapasztalhatta a kommunista börtönöket. Részletesen feleleveníti, hogy milyen szervezkedésbe fogtak diákkorában, az ötvenes évek elején a néhai Palocsay Zsigmonddal és a jelenleg Stockholmban élő Veress Zoltánnal, s hogyan kapták el őket és börtönözték be. /Bogdán László: Szélrózsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2001. április 9.

Ápr. 9-én Svédországba utazik Adrian Nastase miniszterelnök, hogy a két állam közötti nézeteltérésekről tárgyaljon. "Konkrétan látni akarom, hogyan gondolkodnak Stockholmban arról az adósságról, amelyet Románia még nem törlesztett, és milyen megoldásokat találhatunk" - fejtette ki a kormányfő. A román adósság 1922-1934-ből datálódik, egyes értékpapírokkal kapcsolatos nézeteltéréseken alapszik, ugyanakkor az 1948-50-es romániai államosítás nyomán is kárt szenvedett Stockholm. /Svédországban tárgyal Nastase. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

2001. április 11.

Románia EU-csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete - jelentette ápr. 10-én a Svédországban tárgyaló Adrian Nastase. A kétnapos svédországi látogatáson levő kormányfő Svédország - amely az EU soros elnöki tisztét tölti be - támogatását kérte mind az unióval, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal soron következő tárgyalásokban. /Nastase Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ A stockholmi látogatáson tartózkodó Adrian Nastase miniszterelnököt ápr. 10-én fogadta Goran Persson svéd kormányfő. A megbeszélésen kitértek Románia svéd cégekkel szembeni adósságának rendezésére is. A két világháború közötti időszakból származó, mai értéken több mint 4 milliárd dollárt kitevő adósság rendezését előbb politikai szinten szeretnék megoldani. Persson figyelmeztette vendégét, amennyiben nem találnak a svéd fél számára kedvező megoldást, nemzetközi bírósághoz fordulnak. /Bírósággal fenyegetőznek a svédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2001. április 13.

Az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm rövidítése. Az egyesület vezetősége: Tamás György elnök, Dőry Hugó titkár, Kisfaludy Lajos pénztáros. Póttagok (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács György művészettörténész (Szentendre). Az egyesületnek 169 képzőművész a tagja, Svédországból, Magyarországról, Ukrajnából, Szlovákiából, Németországból és Romániából, vannak támogató tagok is. Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállításuk volt: Svédországban, Észtországban, Magyarországon. /Gergely Tamás: Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2001. május 23.

A közép szélsősége - az új fasizmus (Mittfältsextremismen - den nya fascismen) címmel közölte a legnagyobb svéd országos napilap, a független Dagens Nyheter Tamás Gáspár Miklós cikkét május 22-i számában. Ebben TGM Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Berlusconival és Haiderrel rokonította, azt állítva róla, hogy jobboldali értelmiségiek egy csoportjával új állami politika kialakításán dolgozik. A cikkíró szerint mindhárom említett politikus egy újfajta "kizárásos" politika képviselője. Tamás Gáspár Miklós Orbánék politikáját "posztfasizmus"-nak nevezte. Amelynek nincs szüksége Führerre, egypártrendszerre és SS-re, amelyik a "politikai középre" alapoz, a tehetősekre, vagyis az "önzők"-re és a rasszistákra. Ennek a politikának, melynek - Tamás szerint - bűntársai a mai globális kapitalizmus, eszközei, melyek irányítanak és amelyekkel sakkban tartják azokat, akik magasabb bérért és jobb munkakörülményekért harcolnak, a tőkeáramlás meg a Nemzetközi Monetáris Alap. /(Gergely Tamás, Stockholm): Mit ír TGM a legnagyobb svéd napilapban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2001. május 26.

Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998