udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 502 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-502
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. szeptember 28.

Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./

1990. október 1.

Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése okt. 1-jén megkezdte a vitát Románia különleges meghívotti státusának kéréséről. A határozattervezet szerint a közgyűlés aggódik a Romániát jellemző erőszak légköre miatt, amely leginkább a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti eseményekben nyilvánult meg. A két eseménnyel kapcsolatos vizsgálat jelentését kérik Romániától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1990. október 5.

Kolozsvárott az RMDSZ országos választmánya ülésezett. Megszavazták a beterjesztett Az RMDSZ a demokratikus Romániáért - Elvek és elvárások című program-csomagtervet. Meghallgatták a strasbourgi Európa Tanács ülésén részt vett dr. Bárány Ferenc képviselő beszámolóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1990. december 21.

Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./

1991. január 16.

Jan. 16-án Necula Radu vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak az 1990. márciusi marosvásárhelyi és az 1990. június 13-15-i bukaresti események kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság által készített jelentéseket. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1991. január 28.

Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1991. február 1.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére. Petre Roman miniszterelnök felszólalt az ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ Petre Roman részt vesz Svájcban, Davosban a világgazdasági fórumon, amelyet febr. 1-3-a között rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1991. július 9.

Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1991. november 12.

Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

1991. február 21.

Az Európa Tanács székházában, Strasbourgban Románia ünnepélyes külsőségek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz. Adrian Nastase külügyminiszter mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./

1992. február 6.

Jogügyi és emberjogi témakörben, tulajdonképpen a kisebbségi jogokról folytat vitát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban. A felszólalók között volt Szőcs Géza RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy az utóbbi időszakban számos esetben megsértették nemzetiségi jogokat, drasztikusan csökkentették a magyar nyelvű tv-műsort, letartóztatások történtek a magyar kisebbség körében. A febr. 9-i helyhatósági választásokon induló egyes RMDSZ-jelölteket önkényesen töröltek a listáról. Felszólalása után több román képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Ezután a febr. 5-ére tervezett ülés főként Romániával fog foglalkozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1992. február 20.

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

1992. március 17.

Szőcs Géza az RMDSZ külpolitikájáról nyilatkozott: az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság nem képviseltetheti érdekeit a modern társadalmakban megszokott módon, a román külügyi apparátusban például nincsenek magyar diplomaták. A közelmúltban az EDU, a konzervatív pártok uniója pozitívan reagált az RMDSZ felvételi kérelmére, a FUEV-hez pedig már csatlakozott az RMDSZ. Szőcs Géza Strasbourgban több alkalommal felszólalt az Európa Tanács ülésein. Legutóbbi, februári felszólalása után a román parlament külügyi bizottsága felvetette, hogy vonják meg tőle a strasbourgi küldöttségben való részvételi jogát, sőt szenátori mandátumát is. Az RMDSZ el akarja érni, hogy mielőtt Románia elnyeri az Európa Tanácsban a teljes jogú tagságot, adja meg a garanciákat, amelyek lehetővé teszik a romániai magyarság számára identitásának megőrzést. /Ring, márc. 17./

1992. május 6.

Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia - bizonytalan belpolitikai helyzete miatt - nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1992. május 27.

Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1992. augusztus 14.

Szilágyi Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője az RMDSZ-ben egyúttal a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ is a képviselője. Szilágyi Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberjogi Intézet nyári egyetemén. Véleménye szerint a jövőben az RMDSZ-nek be kell tartani a frakció-szabályzatot. Szükség van a képviselők munkáját segítő adatbank létrehozására.- Az eddiginél támadóbb stratégiát kell kidolgozni, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1993. január 16.

A kongresszus második napján a küldöttek elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot. Az RMDSZ program-tervezetét 240 igennel, 5 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásképpen a "romániai magyar nemzeti kisebbség" kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, az elfogadott meghatározás: "a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra." Tőkés László bejelentette, nem kíván indulni az elnöki tisztért. Visszalépését azzal indokolta, hogy vele jelölői nem konzultáltak, ő pedig nem látja értelmét az elnökség megszerzésének. Az RMDSZ elnökének Markó Bélát választották /252 küldöttből 226-an szavaztak rá/, tiszteletbeli elnöknek pedig - közfelkiáltással -Tőkés Lászlót. Felszólalt Emil Constantinescu, a Demokrata Konvenció elnöke, megköszönte a romániai magyarságnak az elnökválasztáson kapott támogatást. Tőkés László nyolc javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely azokat egyöntetűen megszavazta. Ezek között szerepelt: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkoztat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását, az utódállamokban élő magyarság szervezetei Strasbourgban hívjanak össze magyar fórumot, ahol ismertetnék helyzetüket és kérnék az európai demokratikus szervezetektől országaik támogatását, a kisebbségi kérdés rendezését, végül kéri a román kormányt, írja alá a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A kongresszuson felvetették, hogy az RMDSZ csatlakozzon-e a Magyarok Világszövetségéhez. A javaslatot végül nem szavazták meg, a kifogások egyike az volt, hogy az RMDSZ ez esetben köteles lenne minden alkalommal alávetni magát a testület határozatainak. Az RMDSZ új programjának meghatározása szerint az RMDSZ a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezetinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a magyar nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Pesti Hírlap, Új Magyarország, jan. 18./ A személyi viták élessé váltak. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című jegyzetét, melyben Tokay György képviselőnek a Ceausescu-rendszerben megjelent írásait idézte. /Akadozott a brassói kongresszus gépezete. = Pesti Hírlap, jan. 18./ Tokay azonnal reagált, végül a vita nem hozta meg Tokay elvetését, Tokay továbbra is az RMDSZ egyik vezető tagja maradt. /Szőcs Géza kontra Tokay György. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSZ kongresszusának határozatait 13 pontban. Ezek között szerepel: elfogadták az RMDSZ módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSZ tisztségviselőt és a Képviselők Tanácsát, Gazdasági Tanácsot hoznak létre, indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban magyar kisebbségi fórumot rendezzenek, román-magyar kerekasztal összehívását, az RMDSZ részt kíván venni a román-magyar államközi szerződés előkészítésében, javasolják, hogy Románia írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. /Az RMDSZ Kongresszus határozatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. február 1.

Az Európa Tanács közgyűlésének ülésszakára Strasbourgba utazott Románia tíztagú küldöttsége, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor is. /Népszabadság, febr. 2./

1993. február 1.

Frunda György febr. 1-jén Strasbourgban fölszólalt az Európa Tanács ülésén, hangsúlyozva, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség nevében beszél, számukra nagyon fontos a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezete, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása. Egyetért Románia felvételével az Európa Tanácsba. "Románia alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását." /Az Európa Tanács elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyvét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 7.

Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1993. február 8.

A román parlament Strasbourgból hazatérő tíztagú küldöttsége febr. 8-án sajtótájékoztatón számolt be az Európa Tanács üléséről. Florea Dudita szenátor, a küldöttség vezetője durva hibának ítélte meg Doina Cornea asszony ügyészség elé idézését, ugyanígy a televízió azon döntését, hogy a kisebbségi adásokból száműzik a politikát. Adrian Paunescu azzal vádolta Frunda György RMDSZ-szenátort, hogy Strasbourgban nem Románia érdekeit védte, hanem "másvalakiét", továbbá megengedhetetlennek nevezte, hogy Frunda György feltételeket szabott az ET-tagsághoz. Frunda György válaszában leszögezte, hogy a feltételeket nem ő szabja meg, hanem Európa. Az ülésszakon elfogadott kisebbségi jegyzőkönyv Románia általi elismerése a román törvények részévé avatják az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. /Cseke Gábor: Bukarest ragaszkodik az Európa tanácsi tagság megszerzéséhez. = Magyar Nemzet, febr. 9./

1993. február 17.

A román képviselőház és szenátus febr. 17-i együttes ülésén számolt be a delegáció az Európa Tanács ülésén való részvételről. Adrian Motiu szenátor Frunda Györgyöt támadta, amiért dokumentumot ismertetett, ezzel nem Románia érdekeit képviselte. Frunda György visszautasította a vádaskodást. Ezután Adrian Paunescu szenátor kért szót. Beszélt a Budapest érdekeit követő hazaárulókról, a szeparatista iskolákról, arról, milyen szeretettel fogadták delegációjukat Strasbourgban és akkor egyesek, akik "csak most tanultak meg tagoltan beszélni..." Erre az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, közben a szélsőséges pártok és az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokratikus Front képviselői megtapsolták Paunescut. /Demeter Ildikó: Parlamenti rapszódia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), febr. 19., Magyar Hírlap, febr. 18./

1993. május 18.

Romániának sürgősen jelezni kell, milyen intézkedéseket hozott a jelentéstevők észrevételeire, az Európa Tanácsba való fölvétellel kapcsolatban, szögezte le a Strasbourgból máj. 17-én hazatért Florica Dudita, a román küldöttség vezetője. /Románlobbi Strasbourgban. = Magyar Hírlap, máj. 18./

1993. május 26.

A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./

1993. június 7.

Jún. 7-én a Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. Az ítélethirdetés titokban történt, az újságíróknak azt mondták, délután jöjjenek vissza, de akkorra már vége volt a tárgyalásnak. Cseresznyés Pál nem volt jelen ezen a tárgyaláson. Frunda György mindent megmozgatott, mégsem sikerült eredményt érni. Az ítélet indoklását 30 nap múlva kell rögzíteni. /(demeter): Megerősítették Cseresznyés büntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Frunda György kijelentette, az ügyet az Európa Tanácshoz továbbítja, az ET jogi bizottságához. /Botos László: Strasbourgba juthat a Cseresznyés-ügy. = Új Magyarország, jún. 9./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én tíz év börtönre ítélték.

1993. június 10.

Kincses Előd ápr. 29-én Budapesten kelt válaszában megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a román hatóság most írásban is elismerte, hogy 1991. óta büntető eljárás van folyamatba ellene /ezt eddig tagadták román részről/. Kincses Előd jelezte, hogy 30 napig vár a válaszra, de annak elteltével a nemzetközi szervekhez, genfi és strasbourgi nemzetközi ítélkező szervezetekhez fordul. /Kincses Előd ultimátuma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1993. június 25.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy Iliescu elnökkel való tárgyalásán felvetette az erdélyi magyarság jogsérelmeit, azokat, amik az Európa Tanács jelentéseiben is szerepelnek, az oktatásban, a közigazgatásban a nyelvhasználat kérdéseit, a kisebbségi gondokat, kiemelte a Cseresznyés-pert, a zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyében késik az elnöki kegyelem. Markó összes fölvetésére Iliescu halogató választ adott. Iliescu merev szemlélete nem változott, szerinte ugyanis a magyar kisebbség helyzete jogilag rendezett. Már a román ellenzék is elfogadta, hogy a kisebbségi kérdést tekintve sok még a megoldandó feladat. Ennek ellenére Iliescu megmaradt eddigi álláspontján. Az RMDSZ már több ízben feltárta, hogy nemcsak az alkotmány nem megfelelő, de a törvényhozás sem kielégítő. Hiányoznak a megfelelő törvények, másrészt bizonyos jogi normák számtalan kitétele diszkriminatív. A romániai magyarság érdekvédelmét az autonómia-elvek szellemében kívánják érvényesíteni, hangsúlyozta Markó Béla, ehhez alkotmánymódosítás és törvénymódosítás szükséges. A kormány az ET jelentéstevőnek ígéretet tett, hogy az ET 1201-es emberjogi dokumentuma alapelveit érvényesíteni fogja, mindeddig azonban ebből semmi sem valósult meg. Markó úgy látja, hogy emiatt át kell fogalmazni az ET fölvételéhez való viszonyulást. Strasbourgban ki kell mondani, hogy amennyiben a jogsérelmeket nem orvosolják, abban az esetben nem támogatják a felvételt. /Béres Katalin: Iliescu-Markó találkozó. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 25./

1993. szeptember 25.

Szept. 25-én Strasbourgba, az Európa Tanács ülésére utazott a román küldöttség, köztük van Frunda György szenátor, de ott van Paunescu szenátor is. /Magyar Hírlap, szept. 27./

1993. szeptember 28.

Az Európa Tanács /ET/ közgyűlése szept. 28-án felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott a szavazásnál. /A hivatalos felvételt a külügyminiszteri bizottság hagyja jóvá./ A döntés előtti vitában csak a holland és az osztrák képviselő foglalt állást a felvétel ellen. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a román részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A határozathoz kilenc módosító indítványt és három módosítást kiegészítő indítványt nyújtottak be, ezeket a közgyűlés megszavazta. Ennek értelmében az ET felszólította Romániát, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával, illetve a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot, ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi, illetve oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, továbbá lépjen fel az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, javítsa a börtönviszonyokat, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt fogva tartottakat. /Döntés Strasbourgban. Romániát felvették az Európa Tanácsba. = Új Magyarország, szept. 29., kiegészítő javaslatok teljes szövege: Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-502




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998