udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. január 19.

A múlt héten, öt Beszterce-Naszód megyei község polgármesteri hivatala felháborító hangnemű, levelet kapott a Suceava megyei, Poiana Stampei község polgármesteri hivatalától. Alsóborgó, Borgóprund, Monor, Kissajó és Nemegye községek önkormányzata több éve pereskedik ugyanis a suceavai községgel, erdeik visszaszolgáltatása ügyében. A levélben Elisei Todasca polgármester azt állította, hogy a monarchia alatt a beszterceiek meggyalázták, kirabolták és legyilkolták a moldvaiakat, most pedig el kell kerülni az újabb vérontást. /!//Kresz Béla: Tovább tart az erdőháború. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2004. augusztus 23.

Tomboló vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyékben aug. 21-én, az ítéletidő a legnagyobb kárt Tordán, illetve a besztercei falvakban okozta. Ilyen erejű vihar emberemlékezet óta nem pusztított a városban. A szélvihar nagy kárt tett a villamoshálózatban. Hasonló hírek érkeztek Maros, Arad, Neamt és Suceava megyékből is. /Árvizek és kánikulák között. Vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2004. augusztus 28.

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. november 13.

Megjelent Gagyi József A krízis éve a Székelyföldön – 1949 /Múltunk Könyvek sorozat, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2004/ című munkája. Ebben a székelyföldi falusi társadalomnak a hatalom kiterjesztésére adott válaszreakcióiról írt. A feldolgozott anyag legnagyobb része a korabeli sajtóból származik. 1949-ben, a kollektivizálás első évében az ország több részén is összecsapott a lázadó parasztság és a hatalom. Ezeknek az eseteknek a feltárása az utóbbi években kezdődött el. Gagyi megemlít néhány nagyobb megmozdulást 1949-ből. Július 29: a Bihar megyei parasztok lázadása Feketetót (Taut) községben és környékén. A parasztok villákkal, fejszékkel, ásókkal felfegyverkezve felgyújtották az Ideiglenes Tanácsok irattárait, a beszolgáltatási jegyzőkönyveket és a párt vörös zászlóit. A milícia és Szekuritáté csapatai elfoglalták a falvakat, 16 embert helyben kivégeztek, összesen 245 embert deportáltak. Augusztus 1-2.: az Arad megyei lázadás. A belügyi csapatok 12 embert végeztek ki helyben, 101-et letartóztattak. Augusztus 6.: a Szucsáva megyei lázadás. Számos halott, sebesült, 13 bebörtönzött. Székelyföldön csak 1950-51-ben került sor hasonló esetekre. /B. D.: A fuldokló a habhoz is hozzákap. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2005. április 29.

Megmozdultak a hatóságok: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye árkárosultjainak a megsegítésére sietnek, e négy megyébe 13 ezer adag oltóanyagot szállítanak. Az utóbbi napon további harminc település került víz alá, ezzel 175-re emelkedett az eláradt helységek száma. Április 14. és 27. között az árvíz sújtotta hét megyében 3350 embert kellett kitelepíteni, a természeti katasztrófának egy halálos áldozata van, 3785 ház dőlt össze vagy rongálódott meg, több mint 43 ezer hektár termőföld került víz alá, rengeteg háziállat pusztult el. Az árvíz 339 hidat tett tönkre, két és fél kilométernyi országos utat és 342 kilométer helyi érdekű közutat, 79 utcát tett járhatatlanná. Temes megyében 62, Krassó-Szörényben 58, Hunyadban 25, Arad megyében 18, Biharban hét, Mehedinti-ben három, Suceavában pedig két település vált az ár martalékává. További áradások várhatók. /Riasztották az erdélyi megyéket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2006. január 9.

Veszélyeztetett román hagyományok cím alatt Ioan Selejan, az 1994-ben létrehozott Hargita-Kovászna ortodox egyházkerület püspöke az Adevarul január 4-i számában ismertette, milyen gondokkal küszködik az új év kezdetén. A legsúlyosabb: a pásztor nélkül maradt román közösségeket beolvasztották. Ott azonban, ahol a pap ellenállt az állam és az együtt élő etnikumok nyomásának, sikerült megőrizni a hitet és a román nyelvet. A román identitás megőrzése érdekében e tájakon az államnak aktívabb szerepet kellene vállalnia. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetőül idézett néhány régebbi cikket. Adevarul, 2003. november 3.: Iskolák összevonása nyomán, országszerte 3000 gyermek naponta több kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. A Suceava megyei Arini község 17 gyermekének a 7 kilométerre eső iskoláig veszélyes vadállatokkal tele erdőn kell áthaladnia. Adevarul, 2003. október 16.: A Kovászna megyei Lécfalva elemi iskolájának román tagozatán egyetlen gyermek tanul: a IV. osztályos Marin Gavrila, számára a minisztérium engedélyével külön tanítónőt szerződtettek. Jurnalul National, 1997. május 17.: Ioan Selejan interjújának címe: Hargita és Kovászna megyében nincsenek román papok és román nyelvű iskolák. A püspök elpanaszolja, hogy a románok elmagyarosodnak, mert nincs papjuk, tanítójuk. Egyes helységeknek a 20. század elején másfél ezer román lakosuk volt, ma pedig tíznél is kevesebben vannak. Az interjút záró kinyilatkoztatás: „A román nép a dákoktól örökölte erkölcsi tisztaságát.” Erdélyi Napló, 2003. május 7.: Missziót vállaltunk ezen a vidéken cím alatt Ioan Selejan püspök interjúban számolt be kilencévi munkasikereiről. Több mint tíz templomot építtetett, és minden parókiára sikerült papot hoznia. Maroshévízen a meglevő mellé még két parókiát hozott létre, hogy 50-100 családra jusson egy lelkipásztor. (Közben a Gyergyói-medencében 2000 római katolikusra jut egy plébános.) Örvendetesen nőtt a kolostorok száma is: míg jövetele előtt csak Maroshévízen volt ilyen hajlék, addig 2000-ben a két megye területén hét kolostor építése kezdődött el, miután a marosfőit már 1996-ban felszentelték. Selejan püspök panaszkodott, hogy milyen szegény az egyházkerülete, mert az állam nem támogatja: „Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.” Hargita Népe, 2003. november 21.: A Postabank árverésre bocsátott, Virág utcai üzletsorát az ortodox püspökség vásárolta meg 3,4 milliárd lejért. A püspökség a csíki ingatlanpiac egyik legaktívabb ügyfele. Adevarul, 2000. november 18.: A marosfői kolostor kőfalára ismeretlen tettesek fölírták: „Székely, ébredj!” Az esettel kapcsolatban Selejan püspök így nyilatkozott: „Provokáció és kísérlet arra, hogy tüzet lobbantson fel Erdély peremén, majd lángra lobbantsa a Kárpátokat. A felirat biztatás Erdély különválására.” Romania Literara, 2000. július 5.: „A Román Ortodox Egyház a jövendő lehetséges szélsőséges nacionalista-fundamentalista mozgalmainak melegágya lett.” /Barabás István: Hagyományos rögeszmék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2006. április 1.

Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul közölte, Hargita, Kovászna, Maros valamint Suceava, Neamt, Bákó és Botosani megyék tartoznak területileg hozzájuk. A helybeliek elsősorban munkavállalási vízumot kérnek, egy részük idényjellegű munkákra, mások tartósan, akár egy évet szeretnének Magyarországon dolgozni. A nemzeti vízumot a csíkszeredai főkonzulátuson is lehet kérelmezni, ez ingyenes. Marosvásárhely közelebb van Kolozsvárhoz, a kolozsvári konzulátushoz már nem fordulhatnak a megye lakói? – kérdezte az újságíró. A marosvásárhelyi lakosokat nem fogják elküldeni Kolozsvárról, de a főkonzul arra biztat mindenkit, hogy Csíkszeredába jöjjön. Szabó úgy látja, hogy körülbelül 8-10 ezer ember fogja a csíkszeredai konzulátust választani. Tavaly 24 ezer romániai munkavállaló dolgozott Magyarországon. A munkavállalói vízum Budapest engedélyéhez kötött. A konzulátus csak beveszi a kéréseket és kiadja az útlevelet. /(bodolai): Munkavállalás, nemzeti vízum. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2006. július 3.

A hétvégi ítéletidőnek Suceava megyében eddig 8 halottja volt, 4 eltűnt személyt keresnek. A megye 26 települése került víz alá, a mentőalakulatoknak 442 embert sikerült kimenteniük. Egy Hargita megyei településen 35 házat öntött el a víz és fél kilométeren tette járhatatlanná a községi utat. /Ítéletidő – több halott. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 19.

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. szeptember 7.

Romániában a jobb, nyugati pénzkereseti lehetőség reményében munkát vállaló szülők több tízezer gyereket hagynak itthon maradt családtagjaikra, rokonaikra, vagy akár hetes óvodába küldik őket. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság (ANPDC) 2006 első harmadára vonatkozó adatai szerint Romániában 18 754 gyermeket hagytak itthon külföldön munkát vállaló szüleik. Az itthon hagyott gyerekeknek egy része a folyamatosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, 2353 esetében védelmi intézkedéseket léptettek életbe, 1009-nél pedig ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala folyamatban van. A statisztikák szerint az itthon felejtett gyermekek száma Neamt, Vrancea és Suceava megyékben a legnagyobb. Beszterce-Naszód megyében is nagy a kereslet az úgynevezett hetes óvodák iránt. Gyakorlatilag hetekre, hónapokra, de esetenként évekre az óvoda válik a gyermek családjává és otthonává. A külföldre távozó szülők sokszor kint maradnak, a gyerekek pedig csak várják, hogy szüleik hazajöjjenek. /Mayla Júlia, Gujdár Gabriella: Romániai árvákat fial az Európai Álom. Gyermekek tízezreit hagyták sorsukra a külföldön munkát vállaló szüleik.= Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2007. november 29.

A Tőkés Lászlóra leadott 175 769 szavazatból több mint 12 300 a Kárpátokon kívüli megyékből származik. A független jelölt tehát számos román szavazatot kapott. Iasi megyében, ahol a 2002-es népszámlálási adatok szerint összesen 310 magyar él, Tőkés püspök 1475 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig 334-et. Ugyanez a helyzet Neamt megyében is: bár itt is csak 307 magát magyarnak valló személyt tartanak nyilván, a püspökre leadott szavazatok száma 1048, az RMDSZ lista viszont csak 195-öt kapott. Ezer szavazat fölött tarolt Tőkés László Bákó megyében is, itt azonban a helyzet más: ebben a megyében ugyanis a magyarok száma 4317, ebből 1430-an a püspökre, 968-an pedig az RMDSZ-re szavaztak. Ezerhez közeli, pontosan 969 szavazatot kapott a független jelölt Suceava megyében, ahol szintén alacsony a magyarok aránya, alig 368 fő. Galati megyében, ahol az RMDSZ-nek szintén van szervezete, mi több Székely Csaba Levente személyében képviselője is, Tőkés 655 szavazatot, az RMDSZ pedig 524-et kapott, a magyarok száma 259./Románok is szavaztak Tőkésre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2008. április 29.

Megjelent Xántus László, Xántus Juliánna: Besztercei-havasok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Erdély hegyei-sorozat/ című munka. A Besztercei-havasok a Keleti-Kárpátokban, Hargita, Neamt és Suceava megyék területén, a moldvai Beszterce és a Kis-Beszterce szögében terülnek el. Impozáns hegység, azonban kevésbé ismert, mert mind ez idáig turisztikai jellegű leírás nem létezett a régióról. A könyv hiánypótló turistakalauz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2008. június 9.

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2008. november 27.

Politikai indíttatású támadásnak tartja Olosz Gergely RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene vagyonnyilatkozatával kapcsolatban hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség gyanújával. Ezzel szerinte az RMDSZ-t, a magyarság parlamenti képviseletét próbálják gyengíteni. „A sajtóból értesültem a kivizsgálásról, bár a törvény szerint először engem kellett volna hivatalosan értesítsen az ügynökség” – nyilatkozta Olosz. Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére Olosz-ügyben tegnap úgy nyilatkozott: nem ismeri a vizsgálat pontos részleteit, de reméli, hogy az ANI-feljelentés nem függ össze a választási kampánnyal. Az ANI vagyonvizsgálatot indított, és 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját amiatt, hogy az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé a megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra az RMDSZ színeiben a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: „Megfeddték” Oloszt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2008. november 28.

A Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/ 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját, mert az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra, az RMDSZ színeiben. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2008. december 19.

A mandátum igazoló bizottság jóváhagyta mind a 334 megválasztott képviselő mandátumát. Az igazoló bizottsághoz egy panaszt és egy óvást nyújtottak be Kötő József RMDSZ-es és Ioan Balan PDL-s képviselő mandátuma kapcsán. A panaszt Benedek Imre Sándor RMDSZ képviselő-jelölt nyújtotta be Kötő József mandátuma ellen, az óvást pedig egy Suceava megyei független jelölt, Ionel Budnariu, Balan mandátumának semmisnek nyilvánítását követelve. Benedek Imre az ítélőtáblához is benyújtott egy óvást, amelyben képviselői mandátumot követel magának, továbbá azt kéri, hogy Kötőtől vegyék el a mandátumot. A bizottság úgy döntött, igazolja Kötő József mandátumát. /Igazolták Kötő József mandátumát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2009. augusztus 31.

Az erdészeti hivatalok (Romsilva) vagy minimalizálják, vagy nem is mondanak konkrétumokat a szemmel láthatóan ipari méretekben történő falopásokról. S ha a Romsilva-rendőrség közös ellenőrzései során el is csípnek néhány tolvajt, azok megússzák pénzbírsággal. * Arad megye: A Romsilva Rt. aradi erdészeti hivatala semmit nem akart mondani a falopásokról. Szerintük a lopások 300 köbmétert tettek ki. Ez nevetséges, ha csupán az aradi nagypiac környékén strázsáló, fával megpakolt kisteherautókat vesszük figyelembe. Arad megyében körülbelül 207 ezer hektárnyi erdő van, ennek a felét birtokolja a Romsilva, a másik fele magánkézben van. Teherautókkal, szereken hozzák a fát, számlát nem adnak, de alkudni lehet. A Romsilva aradi vezetői hangoztatták, hogy a Hargita, Kovászna vagy Suceava megyékben tapasztalható erdőirtás, falopás itt sokkal kisebb méretekben folyik. * Hunyad megye: Hunyad megyében az illegális fakivágás nem ölt akkora méretet, mint ahogy erdővel borított területe nagysága alapján elvárható lenne. 310 000 hektárnyi erdővel Hunyad megye az elsők között van Erdélyben, az illegális fakivágás mégis kevesebb, mint más, hasonló adottságú megyékben. A Hunyad megyei erdők körülbelül fele került vissza a jogos tulajdonosokhoz, a fele maradt állami kézben. A Romsilva csupán az állami erdők védelmét biztosítja, a magánerdőket csak szerződés alapján. * Temes megye: A megyében az erdőkerülőségektől lehet hivatalosan tűzifát vásárolni. Temes megyében nem annyira jellemzőek a törvénytelen erdőirtások, mint más megyékben. /Pataki Zoltán, Chrimiciu András, Irházi János: Falopás. Vágják a tőkét és eladják. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998