udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. április 25.

A Nagybányai Református Egyházmegye megtartotta közgyűlését, Tőkés László püspök hirdetett igét. A közgyűlésen megállapították, hogy az egyházmegyében csökkent a kivándorlók és nőtt a templomlátogatók száma. Sipos István esperes ismertette az adatokat: az egyházmegyében 1996-ban 23,5 ezer református lelket számláltak, ez a szám három éve alatt közel háromezerrel lett kevesebb. Mindössze négy gyülekezetben /Koltókatalin, Magyarlápos, Sülelmed, Vámfalu/ lehet szaporulatról beszélni. A legtöbb gyülekezet felekezeti szempontból is kisebbségben él, emelkedik a vegyes házasságok száma. Máramarosszigeten nemrég befejezték a műemléktemplom felújítását, a koltóiak kopjafát avattak a világháborús áldozatok emlékére. /Dávid Lajos: Egyre többen járnak templomba Máramarosban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2000. június 8.

A Nagybánya-központú Területi RMDSZ szervezet övezetében a választásokon a magyarság részvétele alacsony volt: 1996-hoz képest majdnem 3400-zal kevesebben éltek szavazati jogaikkal. Ennek ellenére jobbak az eredmények: 1996-ban 26 helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő jutott mandátumhoz, most 32-re nőtt e létszám. Nagybányán megmaradt az előző időszakban elért létszám, Szakállasfalván, Színérváralján, Sülelmeden úgyszintén. Felsőbányán a más pártok színeiben induló "magyar" ellenjelöltek miatt egy fővel csökkent a lakosság magyarságát megillető hely. Hasonló eset volt Kapnikbányán, Kővárremetén, Misztótfaluban. Máramarosszigeten az RMDSZ-nek öt magyar helyi tanácsosa van. A megyei tanácsba 4 RMDSZ-es tanácsos jutott be. /(Farkas E. Zoltán): Hattal többen lettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Nagykárolyban nagyon kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy az első fordulóban Bekő Tamást válasszák polgármesternek. A városban a választások eredményének a közzététele után az RMDSZ képviselői óvást nyújtottak be: Nagykároly lakosainak a száma 25 600, tehát nem lehet 23 563 a szavazásra jogosult személyek száma. Ez csak úgy lehetett, hogy egyes személyek neve mind az állandó, mind a kiegészítő listán helyet kapott. Utólag kiderítették, hogy valóban így történt: több száz nagykárolyi választópolgár neve szerepelt az állandó és a kiegészítő szavazólistán is! A választási eredmények Nagykárolyból: a 11 polgármester-jelöltre leadott szavazatokból a legtöbbet Bekő Tamás (RMDSZ) kapta: 5544, az utána következők közül jelentősebb szavazatot nyert Petcu Emil (Nemzeti Liberális Párt) 1137 és Oprea Dorel Petru (Szövetség Romániáért Párt) 914 szavazat. A városi tanácsosjelöltekre leadott szavazatokat tekintve az RMDSZ az első /5168 szavazat/, utána jön a Nemzeti Liberális Párt 1431 szavazattal. Haosnló a helyzet a megyei tanácsosjelölteket illetően: RMDSZ 5383, Nemzeti Liberális Párt 1145 voks. A valóságos pártként nem működő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt 65 szavazatot nyert el. /Boros Ernő: Nagykároly. 28 szavazaton múlott... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2002. szeptember 23.

A hét végén a Szamoson bekövetkezett szennyezés terjedését a hatóságok próbálják megállítani. A máramarosi környezetvédő szakemberek különleges hálót szereltek fel a folyó medrében, amellyel a szenyezett víz és a döglött halak tetemének továbbhaladását próbálják meggátolni Sülelmed községnél. /L. É.: Nagyméretű szennyezés a Szamoson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2002. november 29.

Nov. 24-én Monón tartották a II. Szamosháti Presbiteri Konferenciát szamosardói, sülelmedi, égerháti és természetesen monói presbiterek részvételével. Súlyos gond a fogyatkozás, például a Máramarosszigeti Református Egyházközség lélekszáma az 1992-es és 2002-es népszámlálás közötti időben a felére csökkent. /Szilágyi Adalbert-Béla: Presbiteri konferencia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 29./

2004. június 25.

A Glasul Maramuresului című újság jún. 17-i számában megjelent közlemény szerint „A PNL, PD, PRM és UDMR (RMDSZ) közt létrejött megegyezés szellemében, kérjük ezeknek a pártoknak a szimpatizánsait Sülelmedről és Magyarláposról, hogy a PD jelöltjeire szavazzanak." Ez hihetetlen, az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal kötött helyi megállapodást! – Az RMDSZ vezérei már nemcsak a Kempinskyben koccintgatnak, hanem itthon is, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla. V. C. Tudor pártjával szövetkezni, aki azt mondta, hogy „az a disznóól, amit Magyarországnak neveznek" – szégyenletes. /Dr. Sasi Nagy Béla: Végre nyílt kártyákkal. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./

2006. augusztus 7.

Gondtalan napokat biztosított a monói magánfestőtábor néhány művésznek egy vállalkozó házaspár jóvoltából. „Annyi sajátos szépsége van, és olyan gyönyörű ez a vidék, hogy alig tudtam letenni az ecsetet” – értékelte Talpos Erzsébet, a szatmárnémeti Alkotóház Képzőművészeti Egyesület tagja a meghívást. Monó Sülelmedhez van közel, s egyúttal a Szamos-völgy egyik legszebb szakaszához, a Cikói-szoroshoz, és a vidék legjelentősebb magyar településéhez, Szamosardóhoz, melynek református templomát Kós Károly tervezte. Monóban van a Wesselényi-kúria, melyet az „erdélyi bölény” egyik leszármazottja, Wesselényi Rozália 1925-ben adott el a rokon Péterfy családnak. Az egyik utódtól vette meg 1996-ban egy szatmári vállalkozó és felesége, Benedek Piroska. Elhatározták, hogy nyári tábort biztosítanak néhány művésznek. Az első tábor a múlt évben volt. Húsz személynek tudnak kényelmes szállást biztosítani. /S.L.: Festőparadicsom Monón. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2006. november 10.

Sülelmed csendes szamosháti város, ahol a románok mellett a két kisebbség, a magyarság és a cigányság majdnem egyenlő arányban élt. A napokban a római katolikus templom falára három helybeli ifjú felírta: Halál a magyarokra. /Farkas E. Zoltán: Halál a magyarokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998