udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. július 29.

Tasnád város RMDSZ-szervezete a szatmárnémeti Kölcsey Körrel közösen zarándoklatot hirdet Kölcsey Ferenc szülőfalujába, Sződemeterre a költő születésnapja alkalmából. Aug. 7-én Sződemeteren kezdődik az emlékezés, aug. 8-án Szatmárnémetiben a Láncos templomban lesz az ünnepség. /(Muzsnay Árpád): Kölcsey-megemlékezések Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1993. augusztus 7.

Sződemeteren idén aug. 7-én tartották meg a Kölcsey Ferenc emlékünnepséget, melyet a költő születésének 200. évfordulója, 1990. aug. 8-a óta minden évben megünnepelnek. Az idei emlékezésen Muzsnay Árpád mondott beszédet, bejelentette a Kölcsey Kör szoborállítási szándékát Sződemeteren. /(Fejér László): Sződemeteri megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1996. augusztus 10.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

1996. augusztus 23.

Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1996. augusztus 10.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

1996. augusztus 23.

Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1999. november 15.

Nov. 12-én megáldották Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a felújított református templomot. Az ünnepi istentisztelet előtt pártok, szervezetek, intézmények képviselői, valamint magánszemélyek megkoszorúzták Kölcsey templom elé felállított szobrát. Taxner Tóth Ernő, a Kölcsey Társaság elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a tíz éve alakult Kölcsey Társaság határon innen és túl nem csupán rendezvényeket szervezett a magyarlakta területeken, hanem anyagi feltételeket teremtett szobrok, emléktáblák és múzeumok rendbetételére, valamint olyan épületek felújítására, melyek őrzik a magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ilyen a sződemeteri református templom, melyben Kölcseyt megkeresztelték. A helyi gyülekezetnek már csupán 36 tagja van ebben a rohamosan románosodó faluban. - Egy nappal a sződemeteri ünnepi istentisztelet előtt a román kormány megtiltotta, hogy nyilvános helyeken más országok himnuszait énekeljék. /A felújítási munkálatok befejezését követően megáldották a sződemeteri református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

1999. november 15.

Nov. 12-én megáldották Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a felújított református templomot. Az ünnepi istentisztelet előtt pártok, szervezetek, intézmények képviselői, valamint magánszemélyek megkoszorúzták Kölcsey templom elé felállított szobrát. Taxner Tóth Ernő, a Kölcsey Társaság elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a tíz éve alakult Kölcsey Társaság határon innen és túl nem csupán rendezvényeket szervezett a magyarlakta területeken, hanem anyagi feltételeket teremtett szobrok, emléktáblák és múzeumok rendbetételére, valamint olyan épületek felújítására, melyek őrzik a magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ilyen a sződemeteri református templom, melyben Kölcseyt megkeresztelték. A helyi gyülekezetnek már csupán 36 tagja van ebben a rohamosan románosodó faluban. - Egy nappal a sződemeteri ünnepi istentisztelet előtt a román kormány megtiltotta, hogy nyilvános helyeken más országok himnuszait énekeljék. /A felújítási munkálatok befejezését követően megáldották a sződemeteri református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

1995. június 7.

Az erdődi Petőfi-emlékoszlop és a sződemeteri Kölcsey-emléktábla tönkretétele után ismeretlenek a Szatmárnémetiben levő Szilágyi Domokos-mellszobrot is súlyosan megrongálták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

1995. augusztus 5.

Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./

1995. augusztus 5.

Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./

2000. augusztus 8.

Sződemeter negyven lelket számláló református magyarsága 1990 óta minden évben megünnepli Kölcsey Ferenc születésének évfordulóját. Idén a templomudvaron megtartott ünnepségre többnyire partiumi helységekből érkezettek vettek részt: jöttek Erdélyből, Nagybányáról, Szinéváraljáról, Álmosdról, Szatmárcsekéről, de a Kölcsey nevével összefűződő Debrecenből is. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület általános igazgatója kiemelte: Kölcsey a gyökér, szellemiség; a szülőföld, a hely ihlete, a genius loci, az onnan kisugárzó szellemi áramlat. Tanúság erre, hogy alig néhány kilométerre innen született Budai Ézsaiás debreceni püspök, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja, illetve Ady Endre, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Páskándi Géza. - A közéleti erkölcsiséget óhajtók zarándokolnak minden esztendőben Sződemeterre, ahol olyan tanulságot lehet felmutatni, mely - Kelemen Hunor államtitkár szavait idézve: "kortársa lesz eljövendő nemzedékeknek is″. - Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalata mellett Marcel Mirea szatmárnémeti kollégája is elmondta a Himnuszt, román nyelven. /Fejér László: Tisztelgés Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2001. július 28.

1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. november 8.

A Kárpát-medence magyar művelődési ernyőszervezeteinek májusban Szatmárnémetiben megtartott első tanácskozása határozatának megfelelően nov. 8-án a szlovéniai Lendván beszélik meg a jövő évi együttműködés lehetőségeit, az összmagyarságot érintő legfontosabb művelődési rendezvények szervezési kérdéseit. A tanácskozáson az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József elnök és Muzsnay Árpád alelnök képviseli. A Partiumban szervezendő programok közül a hagyományossá vált augusztusi Kölcsey-megemlékezésekhez kapcsolódóan a sződemeteri templomkert és környékének azon rendezési elképzeléseit vitatják meg, melyeket Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, illetve Portik Renáta kertészmérnök vetett papírra. A küldöttek részt vesznek a Bánffy Napok 2001 keretében A nemzettudat állapota a határon túli magyar közösségekben az ezredfordulón címmel november 9-én megtartandó tanácskozáson is. /Közművelődési tanácskozás Lendván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./

2002. augusztus 12.

Kölcsey Ferenc Sződemeteren született, 1790. aug. 8-án. E jeles dátum alkalmából aug. 9-én immár 13. alkalommal tartottak Kölcsey-ünnepséget a református templom kertjében. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke emlékeztetett: "Tizenkét esztendeje minden év augusztusának elején nemzeti imánk írójára emlékezünk ezen a helyen, amely az 1994-es szoboravatást követően a környék és a Kárpát-medence magyarságának kimondatlanul is nemzeti emlékhelyévé vált." Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője szerint mintha figyelmeztetne: állj meg erdélyi és partiumi magyar ember, gondold meg, hova mész, miért imádkozol, miért dolgozol. Mielőtt elmennél, gondold meg, mi lesz veled, sorsoddal, családoddal, népeddel, nemzetednek azzal a részével, amely itt marad, itt reked. Beszédet mondott többek között a Beregszászról érkezett Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke, képviselő, Erdei D. István, az RMDSZ parlamenti képviselője és Kötő József, az EMKE elnöke. /Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./

2002. augusztus 27.

Aug. 25-én Taktaszada 9 tagú küldöttsége érkezett Kaplonyba. A magyarországi vendégeket Kaplonyban svédasztallal fogadták, illetve Nagykárolyba, Adyfalvára, Sződemeterre és Erdődre, másnap délelőtt pedig a majtényi kuruc emlékműhöz is elkalauzolták őket. Két évvel ezelőtt a taktaszadaiak számítógépet ajándékoztak a kaplonyiaknak. Tavaly Kaplony küldöttsége ellátogatott Taktaszadára és ajándékba vittek egy szép bútort, amit a házigazdák a tanács esketőtermében helyeztek el. /boros: Taktaszadaiak Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

2002. szeptember 3.

Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a református templom 1998-ban rendkívül leromlott állapotban volt - erre figyelt fel a fehérgyarmati Kölcsey Társaság, és úgy döntöttek, hogy vállalják a templom felújításának összes költségét. Simonfy Irén festőművészt, az EMKE Szilágy megyei elnökét felkérték ennek lebonyolítására. A Zilahon élő Balajti Károly építész elkészítette a tervet, Csiszár Aladár építkezési vállalkozó végezte a kivitelezést. 1999. szept. 30-ára a felújítási munkálatok befejeződtek, s hivatalosan átvette a Kölcsey Társaság vezetősége, magyarországi szakemberek jelenlétében, nagy megelégedéssel. A templom rendbetételének összes költségét ez a magyarországi Kölcsey Társaság fizette ki. Erdélyből egyetlenegy civil szervezet, állami intézmény vagy magánszemély nem járult hozzá! Egyesek megpróbálják kisajátítani maguk részére az eredményt. /Simonfy Irén festőművész, Zilah: Bajok vannak az emberi fejekben, jellemekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./ Simonfy Irén arra célzott, hogy az Erdélyi Naplóban közölt beszámoló /Bikfalvy György: Kölcsey-zarándoklat Sződemeteren. Meg kell állítani a romlást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./ szerint a Kölcsey-emlékünnepségen Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke elmondta: igyekeznek azon lenni, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön a politikus költő szülőfaluját zarándokhellyé változtatni. Civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogásával az elmúlt 12 évben a sződemeteri templomon kétszer is javítási munkálatokat lehetett végezni.

2003. június 13.

Az egyház az egyetlen összetartó erőnek számít azokban a falusi közösségekben, ahol a súlyosbodó megélhetési gondok elszigeteltséggel is párosulnak. A maroknyi gyülekezetek pár évtized múlva nem fogják tudni fenntartani az egyházat. Ilyen vidékre került a Kurta-Tőtös lelkész házaspár A feleség Érkőrösre, a férj pedig Tasnádszántóra kapott kinevezést. A lelkésznő azóta is az eredeti helyen szolgál, férje pedig Pelében és Kesziben hirdeti az igét. Egy átlagos vasárnapi istentiszteleten harmincan-negyvenen vesznek részt a 190 lelkes érkőrösi gyülekezetben. Érkőrösön a gyülekezetben évente átlagosan négy temetésre kerül sor, a tavaly két gyereket kereszteltek. Kurta-Tőtös Beáta Érkőrösön kívül Sződemeterre és a "Kandelbe" is beszolgál. Mindkét szórványgyülekezetben 40 körüli a lélekszám. Sződemeternek nemrég felújított temploma és parókiája van. Az egyházi élet újjáélesztése a családok végiglátogatásával kezdődött. /Fodor István: Maroknyi gyülekezetek sorsa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 13./

2003. augusztus 9.

Aug. 8-án kezdődött meg Sződemeteren a hagyományos Kölcsey-megemlékezés. Varga Attila parlamenti képviselő a Himnusz költőjének politikusi pályafutását mutatta be ünnepi beszédében. Kölcsey 1832-től 1834-ig a pozsonyi országgyűlés szatmári követe volt. Bár mindössze két évig viseli e tisztséget, tevékenysége maradandó és jelentős. Kiállt a vallásszabadság mellett, a magyar nyelv egyenjogúságának biztosítását kérte, aggódott az adózó nép sorsáért, de legkövetkezetesebben az örökváltságért, a jobbágyok felszabadításáért szállt síkra. Követtársai csakhamar az ellenzék egyik vezéralakjaként tisztelték. Kölcsey így búcsúzott az országos rendektől: "Távol vagyunk a büszkeségtől magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező véleményűektől sohasem kívántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűnnek ne tartsák, s engedjék nékünk a vigasztalást, lelkünk üdvösségét saját hitünk szerint kereshetni. ... Mint ember, nem bántottunk senkit, mint követ elveink mellett harcoltunk, s e harc, a haza színe előtt folytatva, céljaiban szentebb vala, minthogy vétséggé válhasson. Utolsó kérelmünk ez: tartsanak fenn a Tekintetes Rendek számunkra egy kis helyet szíveikben, de csak addig, míg a hazának, a nemzetnek s az emberiségnek hívei lenni meg nem szűnünk." /Kölcsey Ferenc, az elvszerű politikus. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

2003. augusztus 12.

Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. december 3.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron tartott közgyűlésén Muzsnay Árpád Kún Kocsárd-díjat kapott. Kötő József laudációjában kiemelte: Ha van ma valaki Erdélyben a közművelődési munkában, akiről elmondható, hogy annak a közösség iránt elkötelezett szellemiségnek a megtestesülése, amelyet Sándor József vagy Kún Kocsárd örökül ránk hagyott, akkor azt kell mondanunk: az Muzsnay Árpád. Muzsnay Árpád 1989 után talált igazán önmagára: fölesküdött a kisebbségi cselekvő önvédelem katonájává. Amerre járt, szobrok, emléktáblák nőttek ki a földből mögötte. Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Ady Endre, Jakabffy Elemér - Muzsnay mementót állított nekik. Elnyelte volna az asszimiláció Kölcsey Ferenc emlékét szülőfalujában, Sződemeteren, ha Muzsnay nem tevékenykedik. Muzsnay volt, aki megszervezte Ady és Petőfi emlékét idéző zarándoklatokat is. /EMKE-díjban részesült Muzsnay Árpád. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./

2002. január 22.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése alkalmából jan. 18-i ülésén határozatot fogadott el Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren kialakítandó kegyhely létrehozásáról. A tervek szerint a 2002. aug. 8-i sződemeteri, születésnapi megemlékezést már a felújított szoborkertben tartják meg. /Határozat a Kölcsey-kegyhely létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2002. január 23.

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. március 30.

Sződemeteren parkosították a Kölcsey–megemlékezések színhelyét, a református templomkertet Portik Renáta szatmári kertészmérnök terve alapján. A helybeli maroknyi református gyülekezet gondnoka, Bíró Ilonka öntözni is fogja a 40 elültetett tuját, valamint a mályvacserjéket. Szeretnék, hogy a költőnek e faluban emlékszobája is legyen végre. /Muzsnay Árpád: Húsvétköszöntés Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./

2002. április 9.

Az elmúlt napokban parkosították Sződemeter református templomának kertjét. Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke elmondta: erre eddig azért nem volt lehetőség, mert energiájukat a templom renoválása, a Himnusz költője szobrának felállítása és az emlékhely többi fontos munkálata kötötte le. Negyven életfát (azaz tujafát) ültettek ki, mely szám megegyezik a település megfogyatkozott magyar lakosságának számával. Az ünnepségek főszervezője, Muzsnay Árpád beszámolt arról: Kölcsey szülőházában, mely ma az itteni görög katolikus egyház parókiája, külön emlékszobát rendeznek majd be nemzeti imánk költőjének. /(Sike Lajos): Kölcsey falujában minden magyar lakosnak ültettek egy fát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2004. augusztus 9.

Aug. 6-án a református templomban tartották meg az ez évi sződemeteri Kölcsey–emlékünnepséget, a szemerkélő eső miatt. Gheorghe Marian polgármestere bejelentette: jövő ilyenkorra visszahelyezik a Himnusz költőjének szülőházára a templomban lévő, hányatott sorsú emléktáblát. Az első táblát, amelyet 1990–ben helyeztek el, rövid időn belül ellopták, a másodikat összetörve találták meg a mezőn, és ez azóta összeragasztva a református templomban őrzik. Katona Tamás történész, nyugalmazott államtitkár és Duray Miklós /Pozsony/, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke tartott előadást. Katona Tamásnak az emlékünnepség meghonosításában, a sződemeteri szobor felállításában nagy szerepe volt. Szabó Károly szenátor kijelentette: összeegyeztethetetlennek tartja, hogy mindig vannak olyanok, akik a Kölcseyre való emlékezést aktuális politikai példázatokra használják fel ürügyként. /Fodor István: Tizenötödik alkalommal emlékeztek Sződemeteren a Himnusz költőjére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

2005. augusztus 8.

A Himnusz költőjének szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak hétvégén, a költő születésének 215. évfordulóján. A himnuszt Meleg Vilmos, majd román nyelven Marcel Mitrea színművész előadásában hallgathatták meg az ide zarándokolók. Muzsnay Árpád szervező mondta a bevezető beszédet. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta Kölcsey szilárd politikai gondolkodását. Tempfli József római katolikus püspök beszéde után a szilágypéri és a tasnádi kórus, szatmárcsekei és tasnádi szavalók léptek fel. /Konglovits Éva: Kölcsey Ferenc: a költő és politikus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2006. június 28.

Évadzáró rendezvényét tartotta június 26-án Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre. Toldi Éva, a veszprémi Napló kulturális rovatának munkatársa tartott előadást Váci Mihály költészetének biblikus jellegéről. Toldi Éva romániai körútját a Partiumban kezdte: Érdmindszenten és Sződemeteren járt, ezt követően jött Kolozsvárra Váci Mihály költészetének bemutatására. Toldi Éva szerint Váci Mihály (1924–1970) félreállított költő volt, aki nem kellett se a szocialista rendszernek, se a változás utáni demokráciának. Váci szerint az élet a szeretet műve, adomány, ajándék. /Nagy-Hintós Diana: Váci Mihály: a szegénység lírikusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2006. augusztus 7.

Mint a rendszerváltás óta mindig augusztus első hetének végén, most is százak zarándokoltak el a Tasnád közelében lévő Sződemeterre Kölcseyre emlékezni. A helyi református templom kertjében tartott ünnepségen (ahol 1994 óta a költő egész alakos szobra áll) Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Szatmárnémeti polgármestere és Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Kötő József az EMKE (Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület) országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Az utóbbi esztendőkben meghonosodott szokás szerint András Gyula szatmári színművész magyarul, Marcel Mirela színművész pedig románul mondta el a Himnuszt. Fellépett a szilágypéri Budai Ézsaiás és a tasnádi Maestoso kórus, szavaltak a sződemeteri, tasnádi és szilágypéri fiatalok. /S. L.: Kölcseyre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2007. január 19.

Nagy Sándor /sz. Bogdánd, 1964/ lelei lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye esperese. Ahogyan a római katolikus egyház számára Túrterebes, úgy a református egyháznak Bogdánd számít különleges településnek, ahonnan sok lelkész került ki. Ma már nem beszélnek róla, hogy a diktatúra idején a magyar iskolák diákjait januártól kora tavaszig a Duna–csatornához vitték kényszermunkára a megyéből, emlékezett iskolás korára a lelkész. Fabarakkokban, katonákkal együtt szállásolták el őket. Kiadott norma szerint kellett sáncot ásniuk. A meghurcoltatás mellett ráadásul a nyári vakációban be kellett pótolniuk azt az anyagot, amiről lemaradtak, míg a többiek pihentek. Lele 524 lelkes gyülekezetét tavalyi mínusz két lélekkel zárták, enyhe létszámcsökkenés tapasztalható évek óta. A nagykárolyi református egyházmegye lélekszáma évente egy–egy kisgyülekezetnyivel csökken, tavaly például 286-tal lettek kevesebben. Jelenleg az egyházmegyében 18. 087 számon tartott hívük van, miközben 2005 végén 18. 373 volt a lélekszám. Három részre lehet osztani az egyházmegyét: Nagykároly és Börvely, Gencs, Tasnád nagy gyülekezetek, a Kraszna–mente – Dobra, Magyargéres, Ákos, Krasznamihályfalva, a Tövishát – Lele, Hadad, Bogdánd és Szér – nagyobbacskákból tevődik össze, az érmellékiek pedig kisebbek, itt óriási a szórványosodás. A legkisebb református közösségek az egyházmegyében: Adyfalván harmincnégy, Krasznaszentmiklóson negyvenegy, Szekerestanyán hatvannégy, Sződemeteren negyven, Érszodorón negyven, Érkáváson negyvenöt református él, de léteznek olyan szórványok is, ahol csak néhány hívük lakik. Például Krasznacégény, ahol hárman–négyen vannak, de áll a templomuk, és a krasznamihályfalvi lelkész jár ki hozzájuk. A hadadi Dégenfeld-kastélyt nemrég átvette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az egyházmegye, illetve a hamarosan létrehozandó alapítvány fogja kezelni. A Dégenfeld Egyházi, Oktatási, és Kulturális Központ elsősorban a felnőttoktatásra helyezné a hangsúlyt. Szeretnének átvenni egy erdészházat Rákosterebesen, nagyszerű lenne állandó táborhely kialakítására. Egyre több helyen igénylik az emberek, hogy elkezdődjön a diakónia, a szeretetszolgálat, amelynek szép példája az Oikodomos Alapítvány, amelyet Nagy Sándor lelkész vezet. Százhatvan fő részére meleg ételt biztosítanak. Decembertől indult be az otthoni gondozás. /Fodor István: Egy többarcú református egyházmegye, a huszonegyedik század elején. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998