udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

2001. február 27.

Csak akkor alakít ki hivatalos álláspontot a római katolikus egyház a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekről, ha a jelenések sorozata véget ért, és az egyház azt alaposan megvizsgálta. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tavaly kifejtett álláspontját erősítette meg az a megbeszélés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek nem rég a vatikáni hittudományi kongregáción Ratzinger bíborossal folytatott. Az egyházi megfigyelésnek része, hogy a helyi plébános és a kerületi esperes minden jelenés alkalmával jelentést küld az eseményről. A látnoknővel egyébként dr. Jakubinyi György érsek személyesen is elbeszélgetett. A Krónika 1999. november 22-én és 2000. március 10-én közölt riportot a szőkefalvi Marián Rozáliáról, aki azt állítja, 1995 óta évente többször is megjelenik számára a Szent Szűzanya, és román nyelven beszél hozzá. A tíz évvel ezelőtt megvakult súlyos cukorbeteg asszonnyal látogatója mindig közli, hogy mikor lesz a következő jelenés. /Kivár a katolikus egyház. Rómában is megvitatták a szőkefalvi Mária-jelenéseket. A szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban Rómában is megerősítették a gyulafehérvári érsekség tartózkodó álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2001. március 11.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek febr. 9-15-e között Rómába látogatott. Felkereste a római kongregációkat. A Hittudományi Kongregációnál Ratzinger bíborossal tárgyalt a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenések ügyében. Az érsek további kongregációkkal tárgyalt az erdélyi katolikus örmény kormányzóságról, a klérus helyzetéről, a májusban Csíksomlyón tartandó szimpóziumról, a gyulafehérvári székesegyház restaurálásáról, több püspökkel együtt a Szentatyát is köszönthette. /(A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája). = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

2001. április 18.

Hatvanöt egyetemi tanár állásfoglalása. A Professzorok Batthyány Köre nyílt levele Lionel Jospin úrnak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének Tisztelt Miniszterelnök Úr! Cigány (roma) honfitársaink egy csoportja nemrég tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke negyvenedmagával nyílt levelet írt Önhöz, amelyben megköszönte a francia hatóságok eme intézkedését, alig burkoltan rasszizmussal, cigányüldözéssel vádolva meg a magyar társadalmat, a hatóságokat és a kormányt. A jelen nyilatkozat aláírói a honi politikai erkölcsök kemény bírálóiként és az európai értékek elkötelezett híveiként felelősségük teljes tudatában a következőket kívánják leszögezni ezzel kapcsolatban. A magyar nép számos etnikum keverékéből alakult ki. Ezeréves államisága során jó néhány népcsoportot fogadott be, majd a versailles-i békeszerződések következtében egyharmada kisebbségi sorba került, s így maga is megtapasztalta a kisebbségi lét keserveit. Nem véletlen, hogy a második világháború alatt befogadtuk többek között a franciák és lengyelek ezreit, napjainkban pedig a délszláv polgárháborúk menekültjeit. Tudatában vagyunk annak, hogy az 1956-os forradalom leverését követő kommunista terror elől menekülő honfitársainknak a nyugati világ számos országa, köztük Franciaország nyújtott menedéket. A magyarság együttérzést és segítőkészséget tanúsít az országban élő etnikai kisebbségekkel szemben is. Különösen vonatkozik ez a cigányságra, amely sajátos hagyományaival együtt a magyar nemzethez tartozik. Kultúrája a nemzeti kultúra része, nyomorúsága a nemzet nyomorúsága. A mai Magyarországon politikai, vallási, kulturális, de különösen etnikai különbözőség okán senkinek nem kell hátrányos megkülönböztetéstől, még kevésbé üldöztetéstől tartania. A cigány kisebbség a modern társadalomba való bekapcsolódás szükségét érzi, de annak óriási nehézségeivel nehezen boldogul, akárcsak Európa más országaiban. A jelenlegi magyar kormány a cigányság társadalmi beilleszkedéséért államilag finanszírozott felzárkóztatási programot indított el. Jelentős támogatást nyújt a cigányságnak oktatási és nevelési programok, tartósan munkanélküli cigányok részére nyújtott képzés keretében. Ugyancsak tetemes öszszeggel segítik a romák részvételét a közmunkaprogramokban. Államilag támogatják mind az országos, mind a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok költségvetését stb. Mindezt természetesen az állampolgári jogon nekik juttatott segélyen kívül kapják. Magyarországon törvények garantálják a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű hírközlési eszközeinek működtetését is. A Magyar Televízió mind a tizenhárom hazai nemzetiségnek készít anyanyelvi műsort. A jelenlegi magyar kormány a cigány kisebbség számára több sajtótermék mellett egy önálló civil sajtóirodát is támogat. Korántsem állítjuk azonban, hogy ezzel a roma kisebbség problémái meg lennének oldva, mint ahogy Európa-szerte sincsenek. Bajaik gyökere a hatékonyságra épülő dehumanizált modern társadalom és az emberi kapcsolatokban gazdag hagyományos viszonyok összeegyeztethetetlensége. A megoldáshoz a többség és a kisebbség kölcsönös jóindulata, megértése, türelme, sok munka, hosszú idő és természetesen még több pénz kell. Noha a türelem és a pénz időnként fogytán van, a jelenlegi magyar kormány és cigány partnerei sokat tesznek az ügy előmozdításáért. Árt azonban ennek a munkának az az ellenséges propagandakampány, amelynek sok megnyilvánulása tapasztalható napjainkban. A Professzorok Batthyány Köre a magyar tudós professzorok civil szervezete, és nem óhajtja sem kutatni, sem találgatni, hogy kiknek és miért érdeke az ország, a demokratikusan választott kormány, a magyar nép lejáratása, az Európai Unióba való felvétel akadályozása. Meggyőződésünk, hogy a zámolyi roma csoport ennek a háttérből irányított kampánynak eszköze és egyben áldozata. A cigányság leszakadása nem mai keletű, nem csupán magyar, hanem általános európai gond. Megoldása csak összefogással, türelemmel, a nevelési és képzési rendszerek hatékonyabb működtetésével képzelhető el. Kártékonynak tartjuk a nemzetünket rágalmazó nyilatkozatokat; ezek akadályozzák e gondok megoldását is. A Professzorok Batthyány Köre az eredményes munka mellett tesz hitet, és ahhoz kész minden lehetséges formában hozzájárulni. Ádám Antal, Berényi Dénes, Bitskey István, Borhidi Attila, Czvikovszky Tibor, Dubrovay László, Dux László, Falkay György, Fazekas András, Freund Tamás, Gáspár Zsolt, Gönczöl Éva, Görömbei András, Guczi László, Hámori József, Hernádi Ferenc, Hollósi Miklós, Imre László, Janszky József, Kalaus György, Keszthelyi Lajos, Kilár Ferenc, Király Zoltán, Klement Zoltán, Kóczy T. László, Kollár István, Kollár Lajos, Kopp Mária, Kovács László, Kőrös Endre, Kurutzné Kovács Márta, Lázár György, Lipták András, Lovas István, Lovas Rezső, Nagy Zoltán, Nemes Attila, Ormos Pál, Párducz Árpád, Pethes György, Prékopa András, Sajgó Mihály, Sándor Péter, Schneider Gyula, Sík Tibor, Sohár Pál, Solymosi Frigyes, Sonkodi Sándor, Sótonyi Péter, Szakoczai György, Szathmáry Örs, Szendrő Péter, Szentirmai Attila, Szilágyi László, Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Sztaricskai Ferenc, Tamás Attila, Taxner Ernő, Tringer László, Tyihák Ernő, Vajna Zoltán, Varga János, Veress László, Verő József, Zimányi József. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

2002. október 9.

Több mint 10 ezer zarándokot várnak okt. 12-re a Dicsőszentmárton melletti Szőkefalvára, ahol a katolikus hívek Mária- jelenésre számítanak. A szertartás, illetve az imádság és az engesztelés román és magyar nyelven zajlik majd. /Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2002. október 27.

Szőkefalva filiájában, Vámosgálfalván az ott élő 30 hívő részére dr. Jakubinyi György érsek október 13-án délután kápolnát áldott meg, melynek új harangját is megszentelte. A keresztutat Vida Zoltán festő, szobrász, egyházművész készítette, érdekessége, hogy az V. stációnál Cirenei Szent Simon helyett Mindszenty bíborost ábrázolja rabruhában, a VI. stációnál Kalkuttai Teréz anya nyújtja át a kendőt Jézusnak, Nikodémus és Arimateai Szent József helyett Márton Áron püspök és dr. Molnár Gyula állandó diakónus helyezi a sírba Jézust. A 92 éves szerpap a szőkefalvi Mária-jelenések során került kapcsolatba a vámosgálfalvi közösséggel. /Kápolna Vámosgálfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

2003. március 5.

Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2002. március 16.

Márc. 15-én Szőkefalván a római katolikus templomkertben Mária-jelenésen vett részt több ezer hívő keresztény. Egy helybéli, látását veszített 39 éves nőnek, Marián Rózsikának - miként állítja - időről időre megjelenik a Szűzanya. A szőkefalvi Mária-kultusznak jó ideje híre ment a világba, Moldovából, Moldvából, Havasalföldről, Magyarországról, Erdélyből jöttek megszámlálhatatlan autószámra római katolikus, görög katolikus, ortodox és protestáns zarándokok, valamint nagyszámú papság, apácák és rendi nővérek. A keresztúton, stációról stációra mondtak engesztelő imádságot románok és magyarok ezrei. Voltak, akik látni vélték a Szűzanyát egy átvonuló felhő képében. Marián Rózsika román és magyar nyelvű rózsafüzér-imádsága után bejelentette, hogy megjelent előtte a Szűzanya, akivel román nyelvű beszélgetést folytatott. A hívőknek szánt üzeneteit a látnok asszony tolmácsolta. Mindenekelőtt békére és szeretetre intette a világot. /(lokodi): Újabb Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2004. június 19.

Több száz hívő – köztük magyarországiak és dániaiak – gyűlt össze Szőkefalván, hogy részt vegyenek az évi egy- két alkalommal "bekövetkező" Mária-jelenésen. Szőkefalván egy vak cigányasszony hosszabb ideje állítja magáról: megjelenik neki a Szűzanya. A jelenés következő időpontját mindig előre közli. Jún. 17-én volt a legutóbbi látomás. A katolikus egyház egyelőre nem ismeri el hivatalosan a szőkefalvi Mária-jelenéseket, minden alkalommal rengeteg ember elmegy a faluba. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek korábban egy körlevelében úgy vélekedett: üdvös dolog nagy számban összegyűlni, és Mária segítségét kérni, még akkor is, ha a jelenés valós volta nem bizonyított. /Újabb Mária-jelenés. Több százan gyűltek össze Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

2004. július 12.

A Szőkefalván élő Marián Rózsikának többször megjelent Szűz Mára. A legutóbbi jelenés júl. 17-én volt. Marián Rózsika cukorbaj folytán 1991-ben, 29 éves korában megvakult, elmondása szerint azóta hallja az égi hangokat. 2002-ben, majd 2004-ben volt újabb látomása. Most több mint ötezren gyűltek egybe. /Barabás István: Középkori visszhangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. júl. 12./

2005. április 20.

„Ratzinger bíborost mindig eszményképemnek éreztem. Könyvei nagy hatással voltak rám” – jelentette ki a Krónikának Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke. Elmondta, a bíborossal többször találkozott, valamennyi alkalommal hivatalos ügyben. „Nála voltam négyszemközti kihallgatáson a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban, hiszen ez a kérdés a Hittudományi Kongregációhoz tartozott, melynek ő volt a vezetője. Valamennyi alkalommal nagyon kedves volt” – idézte fel emlékeit az érsek. Jakubinyi elmondta, hogy Ratzinger a hetvenes évek elején professzorkorában szenzációs felnőttkatekizmust írt Bevezetés a kereszténységbe címen. Ez a könyv annyira tetszett Márton Áron püspöknek, hogy gyulafehérvári kényszerlakhelyén lefordította magyarra. Sajnos, nem lehetett kiadni a fordítást, mert a német kiadó korábban már másnak ítélte a magyar nyelvű kiadás jogát. /G. Á.: Jakubinyi: eszményképem volt Ratzinger. = Krónika (Kolozsvár), 2005. ápr. 20./ Ápr. 3-án meghalt II. János Pál pápa. Április 19-én megválasztották az új pápát: a 78 éves Joseph Ratzinger bíborost, aki a XVI. Benedek nevet választotta.

2005. június 1.

A képviselőházban jóváhagyták Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely a Maros megyei Vámosgálfalva községhez tartozó Szőkefalva újraalakítására vonatkozik. 1968-ban a település lakóinak akarata ellenére szüntették meg a település önállóságát. /Önállósul Szőkefalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2005. június 18.

Június 17-én több ezren gyűltek össze a szőkefalvi római katolikus templom udvarán, hogy Rózsikával, a világtalan látnokkal együtt újra a csodát lássák, hallják. Az ország minden tájáról magyarok és románok, római katolikusok, görög katolikusok, ortodoxok és reformátusok is elzarándokoltak Szőkefalvára. A szentmisén 75 pap vett részt. A celebrálás magyarul és románul folyt. Szűz Mária az egyszerű világi asszonynak 10 év alatt 27-szer jelent meg. Akik korábban jártak itt elmondták, más alkalmakkor napcsodát is láttak. Az imádság alatt Rózsika fényt látott, s jelezte, ismét kapcsolatba került Szűz Máriával, aki ezúttal szép magyar beszéddel szólt hozzá. A dialógusban a látnok arra kérte a Szűzanyát, hogy óvja meg népét, s fájdalmában, bánatában ne hagyja el őket. – Ez a hely zarándokhely marad s minden év júniusában kegyelem árad majd azokra, akik velünk lehetnek – mondta Rozália, aki ezzel jelezte, hogy többet nem lesz jelenés. Az események emlékére várhatóan Szőkefalva is a Mária-jelenések kegyhelyei közé kerülhet. Csató Béla római katolikus esperes elmondta: a jelenésekről a megyéspüspök jelentést tesz a Vatikánnak, ahol évtizedekig is eltarthat a csodatevés kivizsgálása. Ezzel az üggyel a jelenlegi XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger bíborosként is foglalkozott, aki még akkor megígérte, Szőkefalvára látogat. A 2005-ös utolsó jelenés, – amelynek üzenetét az esperes úgy fogalmazta meg, ahol Isten van, ott a béke és a szeretet, s mindenki saját anyanyelvén gyakorolhatja vallását – a közös Miatyánk elhangzásával zárult. /Vajda György: Az utolsó Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

2005. július 3.

Az ország minden tájáról magyarok és románok, római és görög katolikusok, ortodoxok és protestánsok jöttek Szőkefalvára, Mária–jelenésre, jöttek külföldről is. Szűz Mária a vak asszonynak, Marián Rózsikának – állítása szerint – 10 év alatt 27-szer jelent meg, szavait 153 sorban nyomtatták ki. Az első jelenés 1995. június 17-én volt. Az utolsó jelenés idén június 17-én, a látnokasszony előre jelezte, többé nem lesz jelenés. György István szőkefalvi plébános úgy érzi, ami itt történik, mélyen él a szívében. A gyulafehérvári érsekség tartózkodó állásponton van, nem tiltják és nem is szorgalmazzák, megengedték, jöjjön, aki úgy érzi szívében, hogy hívja a Szűzanya. Az egyház egyelőre megfigyeli a jelenséget. Jakubinyi György érsek a plébános jelentését már korábban felterjesztette Rómába. A Szentszék arra a megállapításra jutott, hogy ahol annyi imádság, vezeklés és szeretet van, az nem jöhet a gonosz lélektől. Csató Béla főesperes úgy tudja, az üggyel Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa bíborosként is foglalkozott, még akkor megígérte, hogy Szőkefalvára látogat. A 2005-ös utolsó jelenés üzenetét a főesperes úgy fogalmazta meg: ahol Isten van, ott a béke és a szeretet, s mindenki saját anyanyelvén gyakorolhatja vallását. /Lokodi Imre: Utolsó Szőkefalvi Mária-jelenés? = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./

2005. augusztus 16.

Négy Maros megyei település küzd régi nevéért. Három alsó-nyárádmenti és egy Dicsőszentmárton mellőli magyar falu harcol eredeti nevének visszaszerzéséért. Az 1968-ban Nyárádkarácsonba beolvasztott Káposztásszentmiklós, Csiba és Folyfalva lakosai, valamint a Vámosgálfalva egyik utcájává visszaminősített Szőkefalva lakossága reméli, hogy hosszas küzdelmének már ősszel meglesz az eredménye. Vámosgálfalván nem ellenezte senki a nevüktől szintén 1968-ban megfosztott szőkefalviak óhaját, azonban a leghevesebb ellenző a Nagy-Románia párti Gheorghe Funar volt. /Szucher Ervin: Parlamenti jóváhagyásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

2005. szeptember 4.

Szőkefalva egyformán vonz magyar és román Mária-tisztelőt, hogy két nyelven imádják Istent. Június 17-én volt az utolsónak hirdetett Mária-jelenés. Sokféle közösséghez tartozóak az emberek gyűltek össze. Csató Béla főesperes kifejtette, Szőkefalva igazi üzenete: ahol szeretet, egyetértés és rend van, ott van Isten, ahol meg szítás és ellenségeskedés folyik, akár az utcán, akár a parlamentben történjen, ott Isten nincs ott. A rózsafüzérnél egy tized magyarul, egy tized románul hangzott el. Románok és magyarok, görög katolikusok, római katolikusok, reformátusok és ortodoxok (apácák és szerzetesek is) együtt voltak Szőkefalván. Az utolsó jelenés magyarul volt, az eddigiek románul. A látnok egy elmagyarosodott, évekkel ezelőtt a cukorbetegség miatt megvakult cigányasszony. /Keul Mária: Két hónapja voltam Szőkefalván. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 4./

2005. október 8.

Szőkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményezte az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet. Szőkefalvához hasonlóan önálló akart lenni a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós is. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendő szavazatszámot csütörtökön a szenátusban. Az 1356 lakost számláló Szőkefalva falu önállóságát 1968-ban felszámolták, jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája. Van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelője és négy különböző temploma. Jelenleg tábla jelzi Szőkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szőkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívő érkezett, akik nem tudtak eligazodni. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Ezután a szőkefalvi ortodox egyház képviselője levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívő él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyar falvak számának gyarapítására irányul. A végső szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügyből. Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerűen hamisítványnak titulálta a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. /Antalfi Imola: Szőkefalva – egy 1356 lakosú utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

2005. október 13.

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2005. december 12.

Közösségkovácsoló erővel bírt az a szavalóverseny, melynek a mikefalvi református templom adott otthont december 10-én és melynek központi témája az adventi ünnepkör. Harmincöt szavaló gyűlt össze a Dicsőszentmárton környéki Kis-Küküllő menti településekről a Takács lelkészházaspár meghívására. A szavalóversenyt évente meg szeretnék rendezni, úgy, hogy mindig egy-egy jeles naphoz kötődne. A versenyre benevezett általános iskolás diákoknak Reményik Sándor Kegyelem című verse mellett egy szabadon választott költeményt is magukkal kellett hozniuk. A küküllőszéplaki, gógáni, gógán-váraljai, bonyhai, mikefalvi, szászcsávási, désfalvi, haranglábi, szőkefalvi, dicsőszentmártoni, királyfalvi szavalók ünnepi hangulatot varázsoltak. /Mészely Réka: Karácsonyról, csillagokról…Adventi szavalóverseny Mikefalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2006. május 9.

Vámosgálfalva lakossága 2004-ben másodszorra is Végh Józsefet választotta polgármesternek. Végh József elmondta, hogy községszinten 70%-ban sikerült kiadni a birtokleveleket. Szőkefalván, szülőfalujában mindenkit jogtulajdonba helyeztek. Küküllőpócsfalván a megművelt területeket jogtulajdonba helyezték. Szőkefalván és Vámosgálfalván vezetékes vizet használ 724 család. Önerőből sikerült emésztőgödröket is kialakítani. Küküllőpócsfalván tervezik a víz bevezetését önerőből. Reméli, hogy a tervezett csatornahálózatot is megvalósítják a következő években. Vámosgálfalván hozzákezdtek a kultúrotthon felújításához. Erdőalját a kommunista rendszerben el akarták tüntetni a térképről. Érdekes módon az innen elszármazottak kezdenek visszatelepülni. Jelenleg 67-en laknak Erdőalján, és ami biztató: iskolát igényeltek. Mivel a régi iskolát széthordták, vásároltak egy háromszobás házat, átalakították, az ősszel már kilenc gyerek járt az I-IV. osztályba. Jövőben már 12 tanuló lesz. Tervezik az óvoda létrehozását is. A polgármester azon van, hogy Szőkefalva visszakapja a nevét. A település jelenleg úgy szerepel, mint Vámosgálfalva egyik utcája, megszámozva 1-től 425-ig. Négy temploma, négy lelkésze és 1300 lakosa van, de hivatalosan nincs neve. Kerekes Károly képviselő segítségével próbálkoztak visszanyerni a falu elnevezését. Fontosnak tartják a turizmust. Szőkefalván van a Kolping-épület, ahol 140 személyt tudnak elszállásolni. /Kilyén Attila: Vámosgálfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2006. szeptember 13.

Kerekes Károly képviselő örömmel számolt be arról, hogy bár a szenátusban durva támadások érték mind a tervezetet, mind az RMDSZ-t, mégis sikerült átvinni, hogy néhány Maros megyei település visszanyerje történelmi nevét. A képviselő által felsorolt falvak között szerepelt Szőkefalva neve is, ez azonban véletlenül kimaradt a tudósításból. Kerekes Károly Szőkefalváról, Káposztásszentmiklósról, Folyfalváról és Csibáról beszélt, amikor beszámolt Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor goromba támadásairól, aki egyebek között azzal vádolta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy magyar falvakat akar létrehozni Erdélyben. /(mózes): Szőkefalva is visszanyerte eredeti nevét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2007. július 19.

Léteznek Erdélyben olyan települések, ahol a helyiek harminc éve nem láttak színházi előadást. Erre gondolva született az ötlet, hogy vándorszínház révén kellene „házhoz vinni” a színdarabokat. A jövő héten az Erdélyi Vándorszínház nevet viselő társulat útnak indul, jelezte Csuja László, a társulat rendezője. Az előadások helyszínei is eltérnek a megszokottól, a szabadban: iskolaudvaron, vagy fogadó udvarán lépnek színre, és szekéren, traktoron jutnak el egyik településről a másikra. Július 23-án Dicsőszentmártonban lesz az első állomás, innen Szőkefalvára látogatnak. Két hét alatt 10-12 faluba szeretnének eljutni, többek között Magyarkirályfalvára, Magyarózdra, Küküllődombóra, Gógánba és Gógánváraljára. A tervek szerint minden településen egy napig időznének, az előadásokat díjmentesen tekinthetik meg a falubeliek, cserébe annyit kérnek a művészek, hogy ellátásukról gondoskodjanak ottlétük idején. A vállalkozó kedvű csapat nyolc tagot számlál, a színészek a marosvásárhelyi és a kolozsvári színművészeti egyetemek hallgatói. A társulat dramaturgja Gönczi Hunor. /Menyhárt Borbála: Vándorszínház a vidéki magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2007. szeptember 21.

Maros megyében Nyárádkarácsonban is kiírták a település magyar nevét. Szőkefalva két bejáratánál a jövő hét végén faluünnep keretében avatják fel a település nevét jelző táblákat. Az első Szőkefalvi Napok alkalmával ünnepli, hogy közel negyven év után sikerült visszaszerezni a település nevét. Szőkefalvával együtt egy évvel ezelőtt – hosszas parlamenti viták árán – három másik Maros megyei magyar település is visszaszerezte eredeti nevét: a nyárádmenti Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós. Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”. Második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. Sokat számított, hogy Szőkefalva ortodox papja is támogatta azt. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly ősszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly képviselő viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. /Szucher Ervin: Hazatérő településnevek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2007. november 2.

Nagy László unitárius lelkész az 1990-es évek elejétől gyűjtötte az anyagot Szőkefalváról, hogy kiadja munkáját /Nagy László: Szőkefalva múltjából, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/, azonban hangsúlyozta: nem monográfia vagy falutörténet. Ízelítő Szőkefalva életéből, melyet indítja az önállóságát visszanyert Kis- Küküllő menti település első falunapján mutattak be. Reméli, hogy a bővített könyv is elkészül, mert az általa gyűjtött néprajzi anyag még kiadásra vár. A Dicsőszentmártonnal csaknem összenőtt falu 1314-ben jelent meg először a fellelt okiratokban, Terra Zeuke névvel. 2002-es adat szerint lakói magyarok (738), románok (445), cigányok (119) és szászok (2). Római katolikusok (182), reformátusok (521), unitáriusok (89), ortodoxok (461) és más hovatartozásúak (50). Nagy László munkájában az egyházak és iskolák történetét tekintette át röviden, és külön fejezetet szentel az 1848–49-es szabadságharc helyi emlékeinek. /b. d. : Szőkefalva falukönyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2009. július 9.

Egyre csökken a szőkefalvi lakosság esélye arra, hogy megmenthesse a közösség javára néhai Petrichevich Horváth Dániel kastélyát. Az aránylag jó állapotban lévő ingatlan hosszú ideje üresen áll. Végh József korábbi polgármester hiába kérlelte a Bécsben élő gróf Rottenthal Schneider Annát, hogy igényelje vissza a szőkefalvi kastélyt, a kommunisták által okozott traumái miatt az idős nő kijelentette: hallani sem akar Romániáról és Szőkefalváról. Egy időben nyílt titoknak számított, hogy a valamikori mintagazdaságra a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi bárói próbálják rátenni a kezüket. A település szeretné megszerezni a kastélyt. Végh József korábbi polgármester vaskos dossziéban őriz a kastéllyal kapcsolatos minden okiratot. Leginkább öregek otthonára lenne szükség, fejtette ki Végh József. Évekkel ezelőtt a szőkefalvi és környékbeli magyarság egy alkalommal a kastély udvarán, Wesselényi Margit sírjánál gyűlt össze megünnepelni a magyar forradalom évfordulóját. A román tulajdonos azóta március 15-én nem engedi be ide a helyi közösséget. Az év többi napján azonban szabadon lehet kószálni erre. /Szucher Ervin: Hiába kéri a szőkefalvi közösség Petrichevich Horváth Dániel egykori birtokát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2009. július 25.

Június 24-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit Házban mutatták be a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye kerületeinek története sorozat első kötetét: A maros-küküllői főesperesi kerület plébániáinak története 1900-tól 1989-ig /Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Kolozsvár/. A könyvet Barabás Kisanna és Tamási Zsolt szerkesztette. A kötet ábécérendben követi a marosi meg a küküllői kerület plébániáinak történetét, Ákosfalvától Szentháromságig, illetve Abosfalvától Szőkefalváig. Az egyes plébániák történetét részben a papok által vezetett helyi krónikák (ún. Domus Historia) segítségével lehet fölidézni, de ott, ahol a kommunista hatalom elkobozta e naplókat, ott csak a kollektív emlékezet segített az ismertetők összeállításában. Ezek az értesítők, összegző írások hirdetik az utókornak: itt voltunk, ezt és ezt tettük. Szükség van arra, hogy az erdélyi magyar köz-, egyházi, kulturális élet egyéb helyszínei se merüljenek feledésbe, részletes leltárt hagyjunk az utánunk következő nemzedékeknek. /Kuszálik Péter: Röviden a leltárak fontosságáról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998