udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. augusztus 5.

Örömmel értesült a sepsiszentgyörgyi csángó összejövetelekről, írta Bartis Árpád, aki 1957-ben az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Vezérigazgatóságának tanfelügyelőjeként foglalkozott a moldvai csángók magyar iskoláival. 1957-ben Kardos János volt Bákó tartományi tanfelügyelővel 22 falut látogattak meg, azt vizsgálták, miért szűnt meg 1953-ban sok csángó faluban a magyar iskola. Sok helyen rémhírt terjesztettek, de közrejátszott a Magyar Népi Szövetség akkori felszámolása is. Gheorghiu Dej emberei egyszerűen felszámolták a moldvai csángó falvakban a magyar nyelvű oktatást. 1957-ben még működött a lészpedi, bahánai, újfalusi és egy gyimesbükki VII. osztály, továbbá négy környékbeli négyosztályos elemi iskola. Ekkor végzett Bákóban a magyar tanítóképző második évjárata 25 tanulóval, Albu Zsigmond volt az osztályfőnökük. Új elemi iskolákat nyitottak meg Magyarfaluban /Gaiceana-Unguri/, a bákói tanítóképzőben egy V. osztály, Külső-Rekecsinben, a magyar nyelvet, mint tantárgyat bevezették Dioszínben /Gioseni/, Szőlőhegyen /Pirgaresti/ és Ploscuteni falvakban. Ezután 1958 és 1960 között rendre felszámolták a magyar nyelvű moldvai iskolákat, még a gyimesbükkieket is. A Nemzetiségi Vezérigazgatóság - amelyben képviselve voltak Románia összes nemzetiségei: magyarok, németek, szerbek, ukránok, zsidók, szlovákok, tatárok - 1958-ban megszűnt. /Bartis Árpád: A csángómagyar iskolálról. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug. 5./

2004. november 13.

Pusztinán november 21-én lesz a Szent István-emlékmű ünnepélyes felavatása – tájékoztatott Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Az emlékmű azt jelképezi, hogy a falu római katolikus csángómagyar népe első magyar királyunknak, a magyar nemzet mennyei patrónusának oltalmában áll – olvasható a meghívóban. Moldvában a történelem során öt templom ismeretes, amelynek patrónusa Szent István magyar király volt: Herló, Kickófalva, Magyarfalu, Pusztina és Szőlőhegy, de ma már csak a pusztinai templom és egyházközség áll Szent István oltalma alatt. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön – a Szent Istvánt ábrázoló mellszobron – a következő szöveg olvasható: SZENT ISTVÁN REX HUNGARORUM 975-1038; az alatta lévő oszlop elülső részén: SFINTE STEFANE ROAGA-TE PENTRU NOI – SZENT ISTVÁN KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK; az oszlop egyik oldalán: SEGÍTETT BARTOS MARCEL – PUSZTINAI SZENT ISTVÁN EGYESÜLET – BÁCSI ZOLI; az oszlop másik oldalán: EZEN FÁT FARAGTA GERGELY A PÓZÁS – ÁLLÍTOTTA LAKATOS DEMETER EGYESÜLET – MAGYAR KOLLÉGIUM ÉS ERŐSS JÓZSEF GAZDA CSALÁDJÁVAL – 2004. A meghívóban olvasható településismertető szerint Pusztinát az 1764. évi madéfalvi vérengzés elől, Erdélyből menekült székelyek alapították az 1770-es években. A bujdosók kezdetben a Pojána nevű félreeső határrészen laktak, csak fokozatosan, az 1800-as évek második felében költöztek a falu mai helyére. Első temploma 1780-ban épült Szent István magyar király tiszteletére, ezt 1830-ban megújították, 1848-ban leégett, de hamarosan újjáépítették. Ez a fából készült templomocska a mai orvosi rendelő helyén állt. Jelenlegi templomának 1937-ben szentelték az alapkövét és 1957-ben fejezték be az építését. Oltárképén látható, amint Szent István király felajánlja Szűz Máriának az országot jelképező magyar koronát. /(Guther M. Ilona): Szent István-emlékmű Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998