udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 303 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-303
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. június 13.

Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1992. július 27.

Esterházy Péter kifejtette álláspontját a Magyar Nemzetben Magyarság az ezredfordulón című sorozatban: "Magyar vagyok. Mit érdekel engem a magyarság maga? - Mi a magyar? Nem érdekel, fütyülök rá. Ha valami nem érdekel, az az, hogy mi a magyar." - "Előbb van az én, azután a mi, s nem nárcizmusból, hanem mert én nélkül nincsen mi." - "Az elmúlt két évben szinte használhatatlanra zsolozmáztuk a magyar szavunkat." Esterházy sietett nevetségessé tenni Csoóri Sándor gondolatait. Dűlt betűkkel, kiemelten tette fel a kérdést: "Miként kell értenem, hogy magyarságtudatom tekintse példaként a görög városállamokat? /Minthogy mi is annyifelé vagyunk, Torontáltól Szabadkáig./ Görögországra tényleg érdemes gondolni. Süt a nap, és ott ring kultúránk bölcsője. De hát a görögök nem nagyon foglalkoztak görögségükkel..." - Esterházy szerint: "Szembe kell nézni néhány dologgal." "Például avval, hogy nincs népi irodalom, nem létezik, megszűnt, mert megszűntek a szociális föltételei, nincs parasztság, legföljebb mezőgazdasággal foglalkozók..." - /Esterházy Péter: A semmiről, a mindenről. = Magyar Nemzet, júl. 27./

1993. június 12.

Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./

1993. november 17.

Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./

1994. március 16.

Tőkés László kísérte a vajdasági magyarságnak gyűjtött erdélyi segélyszállítmányt februárban, ekkor készült vele az interjú. A kisebbségek magukra maradtak, "Európa számára is egy partikularitást jelent az ügyük, és Európának kényelmetlen ez a kérdés." Elengedhetetlen a nemzetpolitikai koncepcióban való gondolkodás. - Szomorú az, hogy Romániából a legjobb módúak vándorolnak ki, mintegy 3000 orvos távozott. A kommunista rendszer szétrombolta az etikai normákat, ezért nem működik az etikai normarendszer. /Napló (Szabadka), márc. 16./

1994. augusztus 18.

Tőkés László nyilatkozott a szabadkai hetilapban: "Nem csupán Mátyás király szobrát akarják tönkretenni, hanem Mátyás király maradék népét." "...Mátyás szobra egyfelől Kolozsvár jelképe, másfelől viszont az egyetemes magyarság egyik legfőbb szimbóluma. Ezért bátran mondhatjuk, hogy az egész határon túlra szakadt magyarság szellemi, kulturális és történelmi egységét veszik célba ezek a barbár cselekedetek, a kisantanti politika szellemében fogant akciók." Fontos, hogyan reagál az anyaország, jegyezte meg Dudás Károly. Tőkés László válasza: Az új kormány "idejében szólt, elítélte az esetet. Aggódva figyelünk viszont arra, hogy az új kormánykoalíció milyen békülékeny húrokat penget, mert ezt az utódállamok ugrásra kész nacionalistái könnyen kihasználhatják." /Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 18./

1996. június 22.

Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./

1996. augusztus 15.

Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./

1996. augusztus 28.

A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./

1996. augusztus 15.

Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./

1996. augusztus 28.

A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./

1996. szeptember 5.

Az alapszerződések semmit sem oldanak meg. És amit az "alapszerződést mindenáron megkötni kívánó magyar kormány" nem akar megérteni. "Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a magyar kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté." /Dudás Károly: Alapszerződés. = Szabad Hét Nap (Szabadka), szept. 5./

1996. október 10.

A Határon Túli Magyarok V. Fesztiváljára hét országból csaknem kétszáz résztvevőt várnak Baranya megyébe okt. 10-től 20-ig. A vajdasági Gombosról, Kolozsvárról, a burgenlandi Alsóőrről, a felvidéki Martosról, a muravidéki Petesházáról, a horvátországi Eszékről érkező népi együttesek mellett zombori és kalotaszentkirályi festőművészek, szabadkai képzőművészek és erdélyi diaporámások érkeznek. A megnyitó után fórumot tartanak a határon túli magyarságot foglalkoztató kérdésekről. Az üzletemberek fórumára több mint félszáz vállalkozó jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1996. december 8.

Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1998. február 27.

Idén hatodik alkalommal szervezték meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Matematikaversenyt, egyben a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny erdélyi válogatóját. Tavasszal rendezik meg a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny döntőjét, amely ebben az éveb Szabadkán lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1998. március 4.

Márc. 4-én Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere megállapodást írt alá Tatabányán arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. A sajtótájékoztatón elmondták: a kapcsolat a tatabányai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közreműködésével jött létre. Mintegy ötven hallgató kezdheti meg ősszel a négyéves nappali tagozaton tanulmányait. Tanáraik erdélyiek lesznek, akiket azonban előzetesen Tatabányán készítenek fel, s akiknek magyarországi kollégáik rendszeresen segítik munkájukat. A féléves vizsgákon jelen lesznek a tatabányai tanintézet képviselői. A végzősök közgazdász-kereskedői diplomát kapnak. A későbbiekben bevezetik a levelező tagozatot, s másoddiplomás képzés is lesz. Mindegyik képzési formáért a résztvevőknek tandíjat kell fizetni. - A sajtótájékoztatón bejelentették továbbá: a tagozat beindítását anyagilag is segíti a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány. A tatabányai önkormányzat polgári frakciója pedig a tehetséges, valamint a rászoruló hallgatóknak az ötödik félévben - amikor a diákok Tatabányán tanulnak - ösztöndíjat ad. - A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a tervek szerint ugyancsak szeptemberben nyitja meg másik kihelyezett tagozatát Szabadkán.A szlovákiai Dunaszerdahelyen és az ausztriai Burgenlandban pedig ennek előkészítéséről kezdődtek meg tárgyalások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1998. március 15.

A szabadkai Történelmi Levéltár kitűnő levéltárosa Magyar László, akinek alapfeladata, a városi tanács 1860-tól 1918-ig összegyűlt iratainak rendezése mellett magánszorgalomból kutat belföldön és külföldön. Többek között dolgozik a szabadkai középkori oklevelek kötetbe gyűjtésén /Iványi István, Szabadka monográfusa kilencet ismert, Magyar László 67-ről tud/, gyűjti a régi helyneveket, a régi magyar szavakat. írja Szabadka kismonográfiáját, leadott egy dokumentumkötetet az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban, nemsokára megjelenik kétnyelvű Palics-kötete, budapesti turkológusokkal együtt összegyűjtötte a török kor szabadkai vonatkozásait, gyűjti az 1600-as évekből való nyelvemlékeket. A vajdasági levéltárakban nagyon kevés magyar szakember dolgozik. Nincs megfelelő szakember-utánpótlás, állapította meg Magyari László. Hibáztatja az egyetemet, mert favorizálja a szépirodalmat, "a hallgatók hely- és honismereti érdeklődésének fölkeltését viszont teljesen elhanyagolja." /Magyar Szó (Újvidék), márc. 15./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1998. április 12.

A szekszárdi székelyű Babits Kiadó gondozásában készül a XX. századi magyarság 16 kötetesre tervezett lexikona, főszerkesztője Kollega Tarsoly István, szerepel benne az összes magyarlakta település, a kivádoroltak települései is helyet kapnak. A délvidéki anyag szerkesztője Balázs-Art Valéria, aki Szabadkáról települt Budapestre és húsz éve minden vajdasági magyar kiadványt gyűjt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 12./

1998. április 28.

Hetedik alkalommal szervezik meg Nagyváradon a Varadinum rendezvénysorozatot, idén máj. 3-10-e között tartják meg, melyre Tőkés László püspök, Tempfli József püspök és Varga Gábor RMDSZ-elnök hívott meg mindenkit. /Meghívó. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./ A lap közli a Varadinum részletes programját, melyből látható, mennyire színes, sokrétű a tervezet. Lesz több kiállítás, egyházzenei koncert, könyvbemutató, tudományos történeti szimpózium, történelmi vetélkedő, előadóest, hangverseny, végül máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László-ünnepi szentmise és körmenet, melyen Pénzes János szabadkai római katolikus püspök celebrálja a szentmisét. /Varadinum. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

1998. augusztus 6.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.

1998. augusztus 7.

Aug. 7-én Sződemeteren Erdély és a világ minden magyar közösségéhez fordult a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ annak érdekében, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalokért. A felhívás hangsúlyozta: elfogadhatatlan akár egyetlen magyar fiatal vérének kiontása is egy olyan háborúban, amelyhez sem nekik, sem a magyar nemzetnek semmi köze sincs. A világméretű, aláírásgyűjtésre való felhívást Sződemeteren, Kölcsey szülőfalujában bocsátották ki, a Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében. A felhívást aláírta többek között Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az aláírók felhívnak egyben minden felelős politikai tényezőt és intézményt, fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése véget érjen. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 12., Magyar Nemzet, aug. 10./

1999. február 6.

Összhangot kell teremteni az euroatlanti integráció gazdasági hatásai, valamint az alapvető nemzetpolitikai célkitűzések között - jelentette ki sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki az elmúlt hetekben öt szomszédos országban tett látogatást. Németh Zsolt Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátországban és Szlovákiában folytatott megbeszéléseket a parlamenti képviselettel rendelkező magyar szervezetek vezetőivel, egyházi személyiségekkel, valamint a helyi közigazgatás képviselőivel. - További mérlegeléstől függ, melyik szervezet kap majd meghívót a magyar-magyar intézményes párbeszéd politikai fórumára, de a legitimitást, a parlamenti képviseletet figyelembe kell venni - közölte Németh Zsolt. Megbeszélései egyik tanulságaként említette Németh Zsolt, hogy Magyarországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyar közintézmények - templomok, iskolák, kultúrházak, árvaházak - felújításához. - Az Illyés Alapítvány költségvetési forrásainak jó részét ezeknek a meglehetősen rossz állapotban lévő épületeknek a rendbehozatalára fordítjuk - hangsúlyozta. A politikai államtitkár szerint magyar főkonzulátus nyílhat Kassán, a Székelyföld peremén, valamint Szabadkán. /Magyar főkonzulátus a Székelyföld peremén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1999. május 12.

Emlékköny jelent meg Nagybánya Festőtábor címmel, az 1996-ban útjára indított magyarláposi nyári képzőművészeti alkotótábor rövid múltjáról. "1996 nyarán, az adottságok szerencsés egybeesése folytán, a bányavidéki Magyarláposon művészeti alkotótábor született" - írta Tőkés László püspök az emlékkönyv előszavában. A tábor célja a nagybányai festészet plein air hagyományainak ápolása és fejlesztése, a nagybányai művésztelep modellként való elismerése, valamint a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartás. Az emlékkönyv tartalmazza a három eddigi tábor résztvevőinek, meghívott előadóinak névjegyzékét Budapesttől, Szabadkán át Sepsiszentgyörgyig, majd egy-egy oldalt szentelve mindegyik művésznek, bemutatja azok rövid életrajzi adatait, fényképeit és egy-egy, a táborban készült alkotását. A könyv Tiszakécskén jelent meg. /Díszkiadás a Nagybánya Festőtáborról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1999. június 14.

Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1999. október 8.

Székelyudvarhelyen a hagyományos Õszi Napok rendezvénysorozat keretében immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a nemzetközi általános kiállítást és vásárt. Az okt. 7-i ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus; Antal István és Asztalos Ferenc képviselők; Argyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja; Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Székelyudvarhely testvérvárosainak (Szabadka, Barcs, Vác, Békéscsaba, Cegléd és Székesfehérvár), valamint Tatabánya képviselői.- 52 cég állít ki, közülük 33 magyarországi. /Udvarhelyi Õszi Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1999. november 23.

Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

1999. november 25.

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

1999. november 25.

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-303




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998