udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

1996. június 5.

Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helytörténeti pályázatot hirdetett Településeink kialakulása és története címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nagyváradi Varadinum Napokon történt. Két kategóriában érkeztek a pályaművek, tizennégy felnőtt és tíz diákdolgozatot kellett elbírálni a zsűrinek. A felnőttek csoportjában az első díjat a nagyváradi Borbély Gábor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad című dolgozatával. Borbély Gábor húsz éve foglalkozik néprajzzal. Második díjat Major Miklós /Szilágynagyfalu/ kapott Egy szilágysági nagyközség történeti múltjából című munkájáért, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei Árpád-kori településekhez fűződő történelmi mondák címen összeállított dolgozatáért. Diákkategóriában György Irén /Szalacs/ kapta az első díjat Szalacs, egy érmelléki település helytörténete című tanulmányáért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1999. augusztus 20.

Nyolcadik alkalommal szervezett honismereti tábort augusztus 9?16. között a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztály, ezúttal Ottományban. A résztvevők, akárcsak az előző években, takarítottak, állagmegőrzést végeztek, helytörténeti, honismereti előadásokat hallgattak. Ottományon augusztus 15-én emlékművet avattak az első és második világháború halottainak emlékére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság létrehozója és elnöke 1992 óta szervez ilyen táborokat. Fő célkitűzése az ifjúság nevelése, az identitástudat kialakítása, a műemlékek védelme és a környezetvédelem tudatosítása. A táborozók között levő három budapesti műegyetemi hallgató kutatásokat végzett Ottományban. A húszas évekkel kezdődően jelentek meg az itteni régészeti feltárásokról beszámoló publikációk. Az itteni bronzkori leletek ottományi kultúra néven vonultak be a régészeti szakirodalomba. A községről az első írásos feljegyzés 1263-tól maradt fent. A község református temploma magában foglalja a 13. századi román kori építmény egy részét. A közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottományban 790 ember él, közülük 742 magyar, 38 roma, 10 román, felekezeti megoszlás szerint 710 református és 59 római katolikus. - Az emlékműavatón a helybeliek mellett a környékről érkezettek sokasága is rész vett. Az avatásnál felolvasták a hősi halottak névsorát. Minden név elhangzását egy-egy harangkondulás kísérte, és az emlékműre egy-egy virágszálat helyeztek. /Péter I. Zoltán: Láthatták, hogy emlékezik a falu közössége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./

2000. december 12.

Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

2000. február 5.

Magyarországon már régóta hatékonyan működik a világszerte elterjedt Teleház mozgalom. Ehhez szeretne csatlakozni két Bihar megyei település, Szalacs és Bihar is. A két falu küldöttsége néhány hete Hajdúbagosra látogatott tapasztalatokat gyűjteni, február 4-én pedig ők fogadtak magyarországi vendégeket. Múlt pénteken Biharra és Szalacsra látogatott a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Győző. A szilágysági Tasnádról érkezett, ahol febr. 3-án felavatták Románia második civil információs központját (az első Székelyudvarhelyen működik). A Kárpátok Eurorégió Alapítvány anyagiakkal segíti a romániai Teleházak megalakulását. - A Teleház pályázatokon nyert pénzekből fejleszti a közösségi, a gazdasági, a művelődési életet, a szabadidős tevékenységeket. Az Amerikai Egyesült Államoké a vezető hely e téren, Nagy-Britannia a második, Magyarország pedig a harmadik, ezért támogathatja Teleházak alakulását a régió országaiban. A romániai szövetséget március 17-én hozzák létre. /Balla Tünde: Teleházakat Biharban is! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

2000. május 23.

Érmihályfalván május 25-én kezdődnek a Nyíló Akác Napok. A négynapos fesztivál két alapmotívuma a millennium és a helyi jelleg. A millennium jegyében szervezik a História 2000 vetélkedőt. Népi tánc, népdal, balladamondás a hagyományőrzés jegyében kap helyet, a legfontosabb természetesen az Érmellék, magyarázta Nyakó József főszervező. A környező falvak - Szalacs, Bogyoszló, Tarcsa, Körtvélyes, Keserű - is bekapcsolódnak a programokba. Lesz régiók találkozója, aláírják a Ligetalja-Érmellék együttműködési szerződést. A megnyitón 270 gyermek és fiatal vonul majd fel. /Sajtótájékoztató a Nyíló Akácról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2001. május 15.

Az érmelléki mocsárvilágot, az azt tápláló Ér folyó vizének rendbetételével szinte teljesen eltüntették az 1970-es évek elejére, s ezzel nem csak ökológiai katasztrófát okoztak, de a régió lakóinak önazonosságtudatának is ártottak. Az értelmiségi elvándorolt, elszegényedési folyamat indult be. Ennek megállításáért Érszalacson egész napos rendezvénysorozatot szerveztek Érmelléki tavasz címmel. A program első felében a szalacsi születésű világhíres szobrász, Balaskó Nándor nevét ünnepélyesen is felvette a helyi általános iskola. Kolozsvár után a házaspár Szalacson rendezett kiállítást Balaskó grafikáiból és akvarelljeiből. A művészről 1970-es spanyolországi disszidálása után nem lehetett hallani, de munkái a Vatikánba is megtalálhatók. - Budapestről az eseményre hazaérkezett dr. Kováts E. Lajos akadémikus 204 madárfajt azonosított az Érmelléken, amikor évtizedekkel ezelőtt kutatta a láp sajátos állatvilágát. Az Érmellék másik avatott ismerője dr. Wilhelm Sándor halbiológus az Ér jelenlegi folyására épített lápfűzér tervét vázolta. /(Balla Tünde): Értékmentés a huszonnegyedik órában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. december 7.

Napvilágot látott a Művelődés legfrissebb kiadványa: Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent a művész 50 válogatott grafikája. Kolozsváron volt már két összeállítás az öt éve elhunyt művész műveiből, köszönhetően a hagyatékot gondozó Orbán Istvánnak. Balaskó Nándor szobrászművész munkáinak ez egy része. Az előszó felvázolta a művész életútját szülőfalujától, az érmelléki Szalacstól Zilahon, Bukaresten, Budapesten át Kolozsvárig, ahol élete egyik leghosszabb periódusát töltötte szorgos alkotó- és gazdag kutatómunkával. /Csomafáy Ferenc: Lélekmadarak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2002. augusztus 8.

Szalacs falut Zoloch néven már 1067-ben említik. A szalacsi falubejáratnál 1997. aug. 1-jén felállított lármafa évről évre minden augusztus elején lángra lobban, hogy jelezze: megfogyatkozott a magyar, de helyén marad és élni akar. A szalacsiak lármafájának szava a Székelyföldön is párra talált. Esztendők óta megszervezik a lármafa-találkozókat, amelyekre a szalacsiak is eljárnak. Június végén találkoztak a Kárpát-medencéből mindazok, akiknél kimutatható Szent László tudata, élő legendája, és esetleg freskója is megtalálható a településen. Idén Szalacs első díszpolgárait köszöntötték. Balaskó Nándor szobrászművészt posztumusz fogadta díszpolgárává a falu. A Szalacsi Falunapoknak elmaradhatatlan része a hagyományos római katolikus templombúcsú. /Balla Tünde: Szalacs község lármafája óva inti egész Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2002. szeptember 11.

Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2003. augusztus 5.

Az ezeréves érmelléki Szalacs színmagyar lakossága a református egyházközség kezdeményezésére júl. 27-én Istennek adott hálát az utóbbi esztendők eredményeiért (épületek javítása, orgona felújítása, harangok megjavítása). A hálaadó ünnepély után a helybéli Pro Civitate Alapítvány szervezésében lakossági fórumra került sor a kultúrházban. Ez nyitányát jelentette annak a helyi és kistérségi fórumsorozatnak, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete indít útjára az erdélyi magyar önkormányzat megvalósítása és a polgári önszerveződés céljából. A fórumot Botos András református lelkipásztor, alapítványi elnök nyitotta meg. Tőkés László püspök beszédét követően Sárközi Zoltán, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület alapító elnöke szólt a polgári mozgalom célkitűzéseiről és a jövő évi helyhatósági választásokról. Kovács Zoltán parlamenti képviselő beszédében különösképpen a helyi és érmelléki gondokra tért ki. Széles körű egyetértés alakult ki az érmelléki regionális önszerveződés, valamint egy kistérségi gazdasági stratégia kidolgozásának szükségessége tárgyában. /Fórum Szalacson. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 14.

Az érmelléki Ottományban másodjára szervezték meg a falu napjait aug. 9-10- én. Emléktáblát avattak néhai nagyhírű lelkipásztoruk, a gyülekezetet 38 évig szolgáló Cs. Nagy Dániel tiszteletére. A templomban a lelkész leánya leplezte le a falu állíttatta emléktáblát, majd megkoszorúzták a templom előtti első és második világháborús emlékművet a székelyhídi református férfikar és a szalacsi asszonykórus egymásnak felelgető dalainak kíséretében. /Balla Tünde: Békét és szeretetet hirdető ottományi harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2004. május 10.

Újabb hiánypótló kiadvány jelent a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Partiumi Füzetek sorozatában. Szalacs kismonográfiáját a helyi születésű György Irénke történelemtanár dolgozta fel. /Balla Tünde: Szalacs kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2008. október 6.

Szobrot avattak és post mortem a város díszpolgárává avatták Andrássy Ernőt, az 1956-os magyar forradalom támogatása miatt bebörtönzött úgynevezett érmihályfalvi csoport tagját Érmihályfalván, a hét végén zajlott Októberi Szíp Napok keretében. „Andrássy Ernő nőgyógyász volt az Érmellék utolsó polihisztora”, mondta laudációjában Kovács Zoltán polgármester. Az 1894-ben Szalacson született Andrássy orvosként, régészként, a mihályfalvi magánmúzeum alapítójaként, ornitológusként is fontos munkát végzett. Budapestről tért haza 1919-ben, majd városi tanácsossá és a római katolikus egyház gondnokává választották. Orvosi pályája során több mint kétezer gyermeket segített a világra, majd 1945 után gyűjtőszenvedélyének élt. Fáradhatatlanul kutatta az Érmelléken fészkelő madarakat, több mint 12 ezer darabos madártojás-gyűjteménye volt, és egy új fajt is felfedezett, a fészkelő filemile sitkét. Andrássyt 1958-ben ítélték el az ’56-os forradalom kapcsán folytatott koncepciós perben, hat év börtön után 35 kilósan tért haza, 1964-ben elhunyt. – Nánási Zoltánnak Andrássyról szóló könyve 2003-ban jelent meg. Leplezték Andrássy Ernő mellszobrát, Mihály Gábor magyarországi szobrászművész alkotását. /Fried Noémi Lujza: Szobor az Érmellék polihisztorának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998