udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 12.

Szamosdara faluban csak magyar iskola van, 163 tanulóval, 12 pedagógussal. A hetvenes években még mindegyikük szakképzett volt, jelenleg csak öten szakképzettek. Pelle Ágnes iskolaigazgató elmondta, hogy 13 elsősük van. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./

2000. március 7.

Szatmár megyében a művelődési otthonok közül tavaly Börvely Petőfi Sándorról elnevezett intézménye volt a legaktívabb. Bántó Zoltán, az intézmény igazgatója felvázolta tevékenységüket. Februárban kezdett próbálni a tánc- és színjátszó csoport. Tagjai hetente kétszer találkoznak, próbálnak. Március 15-én minden évben adnak műsort. Tavaly június-júliusban Adorjánban, Darán, Pusztadarócon vendégszerepeltek. Augusztusban a Nagykárolyi Napok, szeptemberben a Pálfalvi Napok keretében léptek színpadra. Ugyancsak szeptemberben Magyarországon is bemutatkoztak. Decemberben Börvelyben karácsonyi műsorral léptek fel. Idén is aktívak, jelenleg természetesen március 15-ére készülnek, aztán Börvely napja következik. /Boros Ernő: Művelődési élet Börvelyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

2001. április 30.

Ápr. 28-án felavatták a teleházat Szamosdarán. Néhány éve a falut még az egyik legelszigeteltebb településként tartották számon a megyében. Minikönyvtár, néptánc- és modern tánc kör, természetbarát- és környezetvédő-kör, informatika-kör, illetve fakultatív román nyelv-oktatás várja a fiatalokat az új intézményben. A tervek között szerepel egy helyi havi képesmagazin kiadása. Egyelőre még nincs internet-elérhetőségük, de a telefonhálózat bővítésével ez is megoldódik. Öt számítógépből, két nyomtatóból, egy színes tévéből, képmagnóból, rádiómagnóból áll a felszerelés. /Teleházat avattak Szamosdarán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2001. június 18.

A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2002. július 29.

Júl. 28-án volt Pusztadaróc Napja. Különféle versenyek, sportvetélkedők zajlottak, felléptek a kaplonyi fúvósok. A színpadon nyolcvan gyermek mutatta be, hogyan tud szavalni, táncolni, énekelni. Fellépett a helyi általános iskola, a szamosdarai teleház, a mezőfényi általános iskola, a mikolai teleház csoportja, valamint a pusztadaróci citerazenekar. /Fodor István: Pusztadaróc Napján: Nyolcvan helybeli gyerek lépett színpadra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

2002. szeptember 10.

Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2002. október 30.

Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2003. június 10.

A Pusztadaróc községhez tartozó Atyában több éve, hogy megszüntették az óvodát, a szülők az elmúlt években sikertelenül próbáltak közbenjárni az intézmény újbóli beindítása érdekében. Gaman Mihai polgármester tájékoztatása szerint sikerült a tanfelügyelőségnél kieszközölni azt, hogy szeptembertől ismét legyen óvodája az elszigetelt falunak, ahol 19 gyereket vettek nyilvántartásba. Ezenkívül esély van arra is, hogy Szamosdarán a meglévő mellé még egy óvónői posztot létesítsenek. /(fodor): Ősztől ismét lesz óvoda Atyában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

2003. július 28.

Sikeres volt Pusztadaróc Napja júl. 26-án, volt tésztasütő verseny a sportrendezvények mellett. szombati falunapon. A rajzversenyt két korosztályban bonyolították le. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a település összes utcáján, majd az iskolaudvaron került sor a kulturális műsorra. Felléptek: a szamosdarai mazsorettek, a helyi RMDSZ kultúrcsoportja, a pusztadaróci citerazenekar, a szamosdarai, mikolai és pusztadaróci teleház. A falunap alkalmából bemutatták a település kismonográfiáját, amelyet Sike Lajos készített. /Fodor István: Pusztadaróc. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./

2004. július 12.

Hatodik alkalommal rendezték meg júl. 11-én Szamosdara Napját. Az 1200 lakosú Szamosdaráról naponta mintegy 500 személy lépi át a határt, megy a pár kilométerre lévő Magyarországra dolgozni, sokszor 2500–3000 forintos napszámért. A legfiatalabb korosztályt számos verseny várta, a Teleház szervezésében. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a falu utcáin. /Szamosdara. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

2005. július 13.

A falusi művelődési házak többsége leromlott állapotban van. A Pusztadaróchoz tartozó Szamosdarán azonban az új modern iskola építése, a teleház létrehozása, az összes utak portalanítása, a vezetékes vízhálózat kiépítése után is találtak pénzt a kultúrház rendbetételére. Gáman Mihály polgármester elmondta, hogy a Darai Falunap alkalmával a múlt hét végén avatták fel a kultúrházat. /Felújított kultúrház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2006. október 18.

Október 15–én kétszeresen is kitüntették Gúzs Imre, Szatmárnémetiben élő írót, újságírót. Az Erdélyi Irodalomért Alapítvány által Székelyudvarhelyen szervezett rendezvényen az alapítvány kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó oklevele mellett a Magyar Írószövetségnek „az erdélyi magyar újságírás szolgálatában végzett sok évtizedes eredményes és áldozatos munkájáért” járó díját is átvehette. Gúzs Imre /sz. Köpec, 1936 febr. 9./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett, történelem–filozófia szakon. Eddig tíz kötete látott napvilágot. A kiadónál van a „Megszólítani a reményt” című, készülőfélben lévő kötet, nemrég készült el a 320 oldalas „Évek és érzelmek fogságában”, valamint a „Meglesett élet” című riportsorozat körömnovella–kötetté való átdolgozása. A Bányai Fáklyánál 7 évet, a Szatmári Hírlapnál 5 évet dolgozott — kétszer is eltanácsolták ezektől az újságoktól, rendszerellenesség vádjával. Húsz évig tanított Szamosdarán és Pusztadarócon, aztán 1990–ben a Szatmári Friss Újság munkatársa lett, nyugdíjba meneteléig. MÚRE–különdíjas újságíró, Ezüst Gyopár díjas tanár, Emil Constantinescu államelnök pedig Tisztikereszttel tüntette ki. Gúzs Imre kifejtette: „Ma az irodalom mélyponton van, a mai irodalmi életnek nincs egy olyan meghatározó személyisége, mint mondjuk a tizenkilencedik század végén–huszadik század elején volt. A székelyudvarhelyihez hasonló rendezvényeknek éppen az lenne a hivatása, hogy az irodalmi élet felé irányítsák a közfigyelmet, mert az írás olyan műfaj, amely nem csak lát, de láttat is, az igazság, az őszinte beszéd felé fordulva.” /Fodor István: Kitüntették Gúzs Imre írót, újságírót. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 18./

2009. január 7.

Az elmúlt évet a két nagyobb gyülekezetben jelentős apadással zárta a Szamosdán a római katolikus plébánia. Szamosdarán 13 temetést, 8 keresztelést, 3 házasságkötést jegyeztek be az anyakönyvbe, Pusztadarócon tizenöten hunytak el, nyolcan születtek, hárman kötöttek házasságot, Atyában pedig két temetésre egy keresztelés jutott. /(fi): Apadó lélekszám. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./

2009. november 6.

Kivezette az egész évfolyamot Kolozsvár főterére tiltakozni T. Szabó Csaba, Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete elnökeként, volt köztük csíkrákosi, gyergyóremetei, szamosdarai, magyargéresi és kolozsvári magyar is. Kolozsvár emberemlékezet óta Erdély kulturális – és egy ideig politikai – fővárosa, központja volt. Ide sereglett a környék java. Ennek a városnak az utcái, száz és száz költőt, írót inspiráltak, születtek újjá itt emberek, közösségek. Ma Kolozsvár egy multikulturális város, mégis rendelkezik egy sajátos identitással. Kolozsvárnak szelleme van. A város múltja eltörölhetetlen, része marad jelenlegi identitásának is. A szatmári diák is lehet kolozsvári polgár, ahogy a csíki is. Amíg lesz egy maréknyi magyar egyetemista és olyan kolozsvári magyar, aki szívében hordozza ennek a városnak a szellemét, addig lesz múlt, jelen és jövő! /T. Szabó Csaba: Ki a kolozsvári polgár? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998