udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. január 22.

Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2003. október 25.

Új iskolabuszt kaptak a Szentmátéba ingázó cegőtelki gimnazisták. A Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén csak elemi iskola van, ha magyarul akarnak tanulni az V-VIII. osztályos diákok kénytelenek Besztercére vagy a közeli Szentmátéba ingázni. A 15 kilométerre lévő, többségében magyar lakosságú községbe reggelente iskolabusz szállította a mintegy 13 magyar iskolást, de ugyanez a jármű vitte a közeli Szentjakab román diákjait is a szászlekencei iskolákba. Mivel a régi iskolabusz gyakran elromlott, a diákok emiatt sokszor napokig nem mehettek iskolába. /P. M.: Új iskolabuszt kaptak az ingázó diákok. Cegőtelke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2005. szeptember 28.

Beszterce-Naszód megyében a magyarság, annak ellenére, hogy szórványban él, számos rendezvényt szervez. Ezeknek a rendezvényeknek szervezője és társszervezője a Megyei Kulturális Központ. Székely Dalma, kisebbségi kultúráért felelős szervező elmondta, hogy eleinte csak részidős munkaidőben dolgozott a központban, a tanári fizetését kiegészítve, de később a kisebbségi kulturális élet teljes munkaidős állást igényelt, és akkor elvállalta. Felelős a megyében működő kulturális központért, a különböző nemzetiségű lakosság érdekeiért, és a köztük kialakult együttműködésért kulturális téren. Több rendezvény zajlik, ilyen a Roma Mesteremberek Fesztiválja Cetate községben januárban, a cegőtelki hagyományos magyar farsangi karnevál februárban, a besztercei németek Ostermarkt húsvéti vására, a jádi De Pfingsten román–német fesztivál júniusban, a magyardécsei cseresznyemajális júliusban, augusztusban a Roma Fesztivál, a vicei Örökség népdal-, néptánc- és népviselet fesztivál októberben, a besztercei karácsonyi Örvendj ég, örvendj föld vásárral egybekötött ünnepség pedig decemberben. Emellett kiemelhető Árpástó, Kékes, Szentmáté, Szászlekence, Nemegye, Apanagyfalu és Felőr községek kulturális tevékenységei. A Beszterce-Naszód Megyei Kulturális Központnak van egy képes folyóirata is. Néphagyományokkal, népművészettel és irodalommal foglalkozó írások találhatók benne. /D. I.: Szórványban is lehet kisebbségi kulturális élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2005. december 19.

December 17-én tartott nagyszabású karácsonyi ünnepséget Besztercén a művelődési házban a megye magyarsága. A megye egész területéről érkeztek fellépők. A késő estig tartó rendezvényen tizenkilenc település képviselői színesítették a karácsonyi műsort. Bálint Emőke és Mayla Levente műsorvezetők után felléptek Magyardécse, Felőr, Dés, Magyarnemegyei, Szentmáté, Teke, Csicsókeresztúr, Beszterce, Retteg, Várkudu, Tacs, Óradna. Almásmálom, Naszód, Magyarborzás, Magyarberéte, Cegőtelke, Szászlekence tánccsoportjai, illetve kórusai. A szavalatok, karácsonyi énekek mellett betlehemes- és pásztorjátékot is láthattak a jelenlévők. A karácsonyi rendezvényen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szilágy János prefektus is. Markó Béla hangsúlyozta: Együtt lenni szeretetben – ez a karácsony üzenete mindenki számára. A karácsony egy nagy családi ünnep, és mi erdélyi magyarok egy nagy család vagyunk. Csak a szórványban élők érzik igazán, hogy mit is jelent ilyen nagy számban együtt lenni. Markó leszögezte, az elmúlt tizenhat évben „nagyot léptünk előre. Magyar prefektusa van a megyének, és ez nagyon nagy eredménynek számít.” /Dézsi Ildikó: Örvendj, Ég, Örvendj, Föld. Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2009. január 24.

Besztercén Székely Dávid tanfelügyelő elmondta, anyagi feltételeket, emberi erőforrásokat kell mozgósítani, küzdeni kell, hogy az állandóan apadó gyerekszám ellenére is fenntartsák az iskolákat. Az a cél, hogy becsületes, helytálló embereket neveljenek, akik felelőséggel viseltetnek mások iránt. Hiányolja az iskolákból a színjátszást, a műhelygyakorlatokat, a családi életre való nevelést. Székely Dávidnak tanfelügyelőként elégtétele, hogy jelenleg a megye minden olyan településén, ahol magyarok élnek, van valamilyen formában magyar nyelvoktatás. Ha nem sikerült úgynevezett rendes tanítást megvalósítani, legalább fakultatív magyar nyelvoktatás létezzen (ilyen hely például Szászlekence, Mezőkecsed, Örményes, Borberek, Óradna). Kétségbe ejti az apadó gyereklétszám. A háború után most először volt Besztercén kérdéses az első osztály indítása. Somkeréken jövőre nem lesz magyar elemi iskola, mert csak egy gyerek maradt. /Sipos Tímea: Apad a magyar gyermekek létszáma Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998