udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. január 17.

Határ Menti Kapcsolatok Népfõiskolája címmel a fehérgyarmati Hármas-határ Irodalmi Társaság, a beregszászi Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a szatmárnémeti Kölcsey Kör rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ találkozó, az Együttgondolkodás'96 jan. 20-án lesz Fehérgyarmaton, ahol megjelenik és vitaindító elõadást tart Tabajdi Csaba államtitkár. Szatmár megyét többek között Szabó István közgazdász, a megyei tanács alelnöke, Viorel Pintea agrármérnök, a Demokratikus Agrárpárt elnöke és Pécsi Ferenc parlamenti képviselõ, a Vállalkozók Fóruma elnöke képviseli. A Magyar Kultúra Napja alkalmából másnap, jan. 21-én Szatmárcsekén folytatódik az együttgondolkodás. A következõ találkozó Szatmárnémetiben lesz márc. 29-én és 30-án Korszerû és hagyományos technológiák Szatmár és Bereg térségének mezõgazdaságában címmel, majd Beregszász lesz a házigazda jún. 29-én, a téma: a gazdasági kapcsolatok mindennapjai.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14., jan. 17./

1996. január 21.

Jan. 21-én Kölcsey Ferencre emlékeztek Szatmárcsekén, ahol a költő utolsó éveit töltötte, ahol 1823-ban a himnuszt írta. A költőről Szokolay Sándor zeneszerző mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1999. július 7.

A Kárpát-medence számos magyar irodalmi társaságát magába tömörítő ITÁSZ idei nyári vándorgyűlését Fehérgyarmaton tartották. A városháza dísztermében N. Pál József irodalomtörténész és Pálffy G. István Czine Mihályra emlékezett, majd Bíró Zoltán (szegedi JGYTF) Harmadik út című előadása következett. Varga Domokos író Móricz Zsigmond, a Kelet Népe és a népi írók című előadása és közgyűlés zárta a napot. Júl. 3-án a szatmárcsekei református templomban Kulin Ferenc irodalomtörténész Kölcsey időszerűségéről tartott előadást, Bertha Zoltán irodalomtörténész a transzilvanizmusról, Medvigy Endre irodalomkutató, az ITÁSZ elnöke Nyírő Józsefről értekezett. Júl. 4-én vasárnap Beregszászon Vári Fábián László a kárpátaljai irodalmat ismertette, utána Zubánics László, a Beregi Hírlap /Beregszász/ főszerkesztője kalauzolta a városba és Munkács várába a vendégeket. /Irodalmi társaságok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. augusztus 8.

Sződemeter negyven lelket számláló református magyarsága 1990 óta minden évben megünnepli Kölcsey Ferenc születésének évfordulóját. Idén a templomudvaron megtartott ünnepségre többnyire partiumi helységekből érkezettek vettek részt: jöttek Erdélyből, Nagybányáról, Szinéváraljáról, Álmosdról, Szatmárcsekéről, de a Kölcsey nevével összefűződő Debrecenből is. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület általános igazgatója kiemelte: Kölcsey a gyökér, szellemiség; a szülőföld, a hely ihlete, a genius loci, az onnan kisugárzó szellemi áramlat. Tanúság erre, hogy alig néhány kilométerre innen született Budai Ézsaiás debreceni püspök, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja, illetve Ady Endre, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Páskándi Géza. - A közéleti erkölcsiséget óhajtók zarándokolnak minden esztendőben Sződemeterre, ahol olyan tanulságot lehet felmutatni, mely - Kelemen Hunor államtitkár szavait idézve: "kortársa lesz eljövendő nemzedékeknek is″. - Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalata mellett Marcel Mirea szatmárnémeti kollégája is elmondta a Himnuszt, román nyelven. /Fejér László: Tisztelgés Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2000. augusztus 10.

Szatmári Zenei Napok alatt több hangverseny is lesz: augusztus 16-án Szatmárnémetiben, a Németi templomban; augusztus 17-én Szatmárcsekén, augusztus 18-án Sonkádon, augusztus 19-én Porcsalmán, augusztus 19-én záróhangverseny Csengerben. /Szatmári Zenei Napok hangversenyei. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./

2001. február 4.

A Kölcsey Társaság és Szatmárcseke önkormányzata meghívásának eleget téve dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek részt vett a magyar kultúra napjának alkalmából jan. 21-én tartott megemlékezésen. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szatmárcsekei református templomban, az igét Nagy László református püspök-helyettes és Jakubinyi érsek hirdette. /Kölcsey-emlékünnepségek. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./

2001. február 16.

Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2001. február 17.

Gazda Árpád beszélgetett a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. A költő elmondta, hogy kapott már Kölcsey-emlékplakettet, amelyet évente adnak ki Szatmárcsekén a Himnusz születésének évfordulóján. Kányádi Kossuth-díjas, Herder-díjas, és más elismeréseket is kapott. Kányádi évente száznál is több találkozót tart, a Kárpát-medencében, Magyarországon és Felvidéken is sok helyen megfordult. - Az elmúlt rendszerben, amikor vendégei érkeztek, Kányádi figyelmeztetett a lehallgatóra. "Lehetséges, hogy most is lehallgatnak, de ez nem érdekel. Akkor sem érdekelt, csak annyiban, hogy mások ne kerüljenek bajba miattam". A költő megállapította: "mi, nemzetiségi magyarok, akár kormányon vagyunk, akár ellenzékben, mindig ellenzékiek leszünk a többség tudatában." Azelőtt a magyar írók, költők az élő lelkiismeret szerepét is betöltötték a nemzet történetében. Mára azonban ennek vége: profánul is el lehet mondani, ha rossz a világ. Az irodalom megszabadult a "közteherviseléstől". /Gazda Árpád: Közteherviseléstől szabadult irodalom. Beszélgetés a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2001. július 28.

1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2003. január 21.

Jan. 19-én a Himnusz költőjére, Kölcsey Ferencre emlékeztek Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából. A kézirat tanúsága szerint - 1823. január 22-én - itt fejezte be Hymnus c. költeményét a költő, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg. A helybeli református templomban tartott ünnepség ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós mondott beszédet, akit munkássága elismeréséül Kölcsey Ferenc-díjjal tüntetett ki a rendezvényen a Kölcsey Ferenc Társaság. Végül a résztvevők megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. (Az MTI nyomán) /Ünnepség Szatmárcsekén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2005. január 17.

A Himnusz születésének 182. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést január 16-án, vasárnap Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc költő 1823. január 22-én írta a költeményt. A helyi református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző mondott ünnepi beszédet. Az ünnepséget követően a helyi temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. /A Himnusz születésére emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2005. január 27.

Második alkalommal rendezték meg Szatmárcsekén a Kölcsey Ferenc diák vers- és prózamondó versenyt. Meghívást kapott négy romániai Szatmár megyei szavaló is. A szatmárnémeti Nagy Noémi harmadik helyezése dicséretes eredmény. Szatmár megyében is rendeztek vers-és prózamondó versenyt, a két első helyezett, Márkus Éva és Muntán Emese, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója koszorúzhatta meg Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírját. /Csirák Csaba: Szatmárnémeti szavalók koszorúzták meg Kölcsey sírját szervezeteket. /Falun terjeszkedik a MIK. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2005. augusztus 8.

A Himnusz költőjének szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak hétvégén, a költő születésének 215. évfordulóján. A himnuszt Meleg Vilmos, majd román nyelven Marcel Mitrea színművész előadásában hallgathatták meg az ide zarándokolók. Muzsnay Árpád szervező mondta a bevezető beszédet. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta Kölcsey szilárd politikai gondolkodását. Tempfli József római katolikus püspök beszéde után a szilágypéri és a tasnádi kórus, szatmárcsekei és tasnádi szavalók léptek fel. /Konglovits Éva: Kölcsey Ferenc: a költő és politikus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2008. január 22.

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Kölcsey Ferenc halálának 170., a Himnusz születésének 185. évfordulója alkalmából január 20-án, vasárnap Szatmárcsekén, a református templomban tartottak megemlékezést. Január 21-én Budapesten átadták a második alkalommal odaítélt Magyar Kultúra Követe címet. Az elismerésben Eötvös Péter zeneszerző-karmester, Esterházy Péter író, Kányádi Sándor költő, Julia Marton-Lefevre magyar származású környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata, Palya Bea énekes és Schiff András zongoraművész-karmester részesült. /Ma ünneplik a magyar kultúra napját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2009. január 20.

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998