udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. augusztus 14.

A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2006. augusztus 28.

Székelycsóka többnyire magyarok által lakott nyárádmenti falu, mégis, elhagyva Ákosfalvát, a községközpontot, mintha szórványtelepülés lenne. A református egyház nyilvántartásában 11 lélek szerepel, ezenkívül mintegy 40 roma él az elszórt házakban. A hétvégén tartottak falunapot, amikor 10 év után ismét zsúfolásig telt a templom. A székelycsókai református templomban az ünnepi istentiszteletet Kiss Cserei Zoltán kisgörgényi lelkész tartott. Szigeti Mihály volt tanár a tíz évvel ezelőtti falutalálkozó alkalmára írott monográfiájából idézte fel a múltat. A falut három család hozta létre. Az 1567-es összeírás szerint Marosszék falvai között 3 kapuval szerepelt. Az 1941-es népszámlálás szerint 581-en laktak itt. A második világháború után megindult a hanyatlás. A legnagyobb elvándorlást a kollektivizálás váltotta ki. A református egyház anyakönyve szerint 33 év alatt szinte mindenki elköltözött a faluból. A kultúrotthont lebontották, építőanyagát széthordták, a faluba vezető út járhatatlanná vált, nem volt villany, földgáz. A monográfia is „elveszett, árván hagyott bölcsőnek állított emléket” tíz évvel ezelőtt. Osváth Csaba polgármester elmondta, tevékenységével a székelycsókai megmaradt értékeket szeretné konzerválni. Korábban bevezették az áramot, járhatóvá tették az utat, kijavították az iskolát, ahova ma már roma gyerekek járnak tanulni. Megkoszorúzták a templom bejáratánál levő kopjafát. A falunapokat Kiss Cserei Zoltán kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Ifjak szervezték. Jó ötletnek bizonyult e kezdeményezés, hiszen a legfiatalabb csókai lakos 59, míg a legidősebb 86 éves. Sok gondot okoz a nehezen kezelhető roma közösség. Van, aki városról is visszaköltözne, de nem érzik biztonságban javaikat. /Vajda György: Pusztuló végeken. Falutalálkozó Székelycsókában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2006. szeptember 15.

Maros megyében a tanintézmények 50 százalékának az ellenőrzése nyomán nyolc épületben (óvoda, iskola, bentlakás, étkezde) nem fogadhatják ma a gyerekeket. A Nyárádtőhöz tartozó Kisteremiben az iskolát és az óvodát, Székelycsókában az iskolát, a Mezőpagocsához tartozó Copacelben az óvodát, a Nyárádtőhöz tartozó Malomfalván az iskolát és az óvodát, Sáromberkén pedig a mezőgépészeti iskola bentlakását és étkezdéjét zárták be a közegészségügyi hatóság ellenőrei. Ezenkívül 42 tanintézménynek érvénytelenítették a működési engedélyét, 21-től vonták meg a közegészségügyi engedélyt, 61-nek utasították vissza az engedély évi láttamozását. Hogy mi lesz a bezárt egységekkel? Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ideiglenesen máshol helyezik el a gyerekeket, addig, amíg a hiányosságokat pótolni tudják a helyhatóságok. /(b.): Bezárt óvodák és iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2007. augusztus 31.

Az Erdélyi Magyar Ifjak idén is megszervezi hagyományos székelycsókai nyári táborát. A sátorverés augusztus 30-án volt, levetítették az István, a király rockoperát. A táborlakók megismerkednek a település múltjával, jelenével, majd a Kopasz kutya című magyar filmet láthatják. /EMI-tábor Székelycsókán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998