udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 272 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-272
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. november 8.

Az Európai Unió Phare-programjának támogatásával több mint egy millió euró kerül szétosztásra a Központi Fejlesztési Ügynökség által. Hargita megye 22 beadott pályázatából 16 kap támogatást. Ezek a következők: a csíkszeredai polgármesteri hivatal vártér-rendezési terve, a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Központ turizmusfejlesztési terve, egy máréfalvi turisztikai pályázat, a tusnádfürdői kezelőközpont rehabilitálási terve, valamint a Szárhegyi Kulturális Központ, a junior Business Club, a keresztúri magánvállalkozók alapítványa, a Regionális Oktatási Központ, a székelyudvarhelyi Colas kft, Novorg Alapítvány és a Matplast Rt egy-egy pályázata. A projektek 50%-át a Phare, másik felét pedig a helyi szervezetek, közösségek állják majd. /(Daczó Dénes): Hargita megyének is jutott a Phare pénzekből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2001. március 13.

Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2001. július 11.

Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2001. október 15.

Okt. 14-én az agyagfalvi rét emlékművénél megemlékeztek az 1848. okt. 16-án Agyagfalván tartott Székely Nemzetgyűlés 153. évfordulójáról. Az emlékünnepély alkalmából rendezték meg a harmadik Agyagfalvi Fúvós Találkozót, ahol a székelyudvarhelyi, keresztúri és fehéregyházi fúvósok vettek részt. Eljöttek a rendezvényre a baróti Gál Mózes Cserkészcsapat iskolásai is. A megemlékezésen jelen voltak Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, az udvarhelyszéki és udvarhelyi RMDSZ, valamint a községi önkormányzat képviselői. /Bágyi Bencze Jakab: Megemlékezés Agyagfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2003. november 7.

Felső-Háromszék képes krónikája, Váradi Péter Pál és Löwey Lilla erdélyi fotóalbum-sorozatának 17. (!) könyve is napvilágot látott. Kalotaszeg három albuma után Korond és vidéke, a Gyimesek, Alcsík meg Felcsík, Gyergyó és vidéke, a Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke, a Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke, a Homoródi-dombság és Erdővidék után most Felső-Háromszék következett. Ezek mellé illeszkednek az évszakalbumok, a Tél a havason, az Ősz a havason, az Erdély. Az egyenként 200-240 színes képpel illusztrált honismereti fotóalbumokban a képi megjelenítés a költészettel, a tájleíró prózával ölelkezik. A könyv a veszprémi Prospektus Nyomda munkája. /Perkői kilátó (Újabb honismereti fotóalbum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2002. január 10.

Egyhetes kézimunka tanfolyamot szervezett az Unitárius Nők Országos Szövetsége Kolozsváron. A résztvevőket munkájukban Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet segíti. A kézimunka tanfolyamokat 1993-tól rendszeresen tartják Kolozsváron és különböző vidékeken. A torockói varrottastól kezdve, kalotaszegi, udvarhelyszéki, keresztúri, széki mintákig mindenfélével foglalkoztak és foglakoznak. /Máté Erzsébet: A népművészet bűvöletében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2002. június 24.

Idén hatodszorra rendezték meg a Szejke Szépteremtő Kaláka népművészeti alkotótábort, amely a Szejke, illetve a II. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat része. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség az idén majd egy héten keresztül 68 gyereket tanít varrásra, szövésre, fafaragásra, bútorfestésre, gyöngyfűzésre, viseletkészítésre, csomózásra, szalmafonásra és egyébre. Jún. 20-án nyitotta meg kapuit a népművészeti alkotótábor. A táborozók meglátogatták a szentléleki tájházat, láthatták a malomfalvi kapukat, Siménfalván a vesszőfonás fortélyait leshették el, aztán a keresztúri múzeumot és a kőrispataki szalmakalap-múzeumot is megtekinthették. /(nagyálmos): Népművészeti tábor a Szejkén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

2002. június 24.

Idén hatodszorra rendezték meg a Szejke Szépteremtő Kaláka népművészeti alkotótábort, amely a Szejke, illetve a II. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat része. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség az idén majd egy héten keresztül 68 gyereket tanít varrásra, szövésre, fafaragásra, bútorfestésre, gyöngyfűzésre, viseletkészítésre, csomózásra, szalmafonásra és egyébre. Jún. 20-án nyitotta meg kapuit a népművészeti alkotótábor. A táborozók meglátogatták a szentléleki tájházat, láthatták a malomfalvi kapukat, Siménfalván a vesszőfonás fortélyait leshették el, aztán a keresztúri múzeumot és a kőrispataki szalmakalap-múzeumot is megtekinthették. /(nagyálmos): Népművészeti tábor a Szejkén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

2004. január 16.

K. Kovács András népművész /sz. Korond, 1947/ Székelyudvarhelyen él, tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek. Három verseskötete, egy regénye, egy monográfiája, valamint egy sporttörténeti kiadványa jelent meg. Kiállításai voltak Székelykeresztúron, Csíkszeredában, Parajdon stb. 1980-tól kezdődően foglalkozik szalmamegmunkálással. Székelyudvarhelyen egyéni tárlattal először most jelentkezett, január 13-án nyitották meg kiállítását. Tematikája a népművészeti és egyéb közismert, más népek képzeletvilágából vett motívumok – kapuk, kopjafák, udvarok, házak, virágok. /Fekete B. Zoltán: Szalmavilág képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./

2004. február 2.

Január 31-én hetedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet országos szavaló- és népdalversenyét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, most ismét ez a város, ezúttal a Márton Áron Gimnázium adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. A közel ötven versenyző Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed, Vajdahunyad, Marosvásárhely, Segesvár, Székelykeresztúr és környéke, Szentábrahám, Fiatfalva, Homoródalmás, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Árkos, Bölön, Vargyas, Középajta, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, valamint Nyíregyháza fiatalságát képviselte. A verseny gálaműsorral és díjkiosztó ünnepséggel ért véget. /Takács Éva: Szavaló- és népdalverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2004. február 4.

Az autonómia fogalmáról, annak lehetséges megvalósítási módozatairól alakult ki élénk vita február 3-án Agyagfalván, a Krónika-karaván újabb állomásán. Farkas Márton agyagfalvi polgármester, Verestói Károly helyi RMDSZ-elnök és László Emma, a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőjének jelenlétében foglalta össze a 11 faluból álló község gondjait. A polgármester kitért azokra a közigazgatási nehézségekre, amelyeket a települések szétszórtsága okoz. A jelenlevők az autonómia egyik formájaként jelölték meg, hogy Kis- és Nagygalambfalva a tavalyi népszavazásnak köszönhetően várhatóan önállósodni fog. A két udvarhelyszéki település az 1968-as megyésítést megelőzően rendelkezett ezzel a státussal. te Székelykeresztúrra indult a csapat. A karaván másik csoportja Gernyeszegre látogatott, ahol Incze Jenő polgármester a lap független vonalát méltányolta. A helyi iskola épületében Lukács László vezérigazgató, Gazda Árpád vezető szerkesztő és Szucher Ervin marosvásárhelyi tudósító bemutatta a Krónikát. Balogh József körzeti RMDSZ-elnök a polgári mozgalmak tevékenységét értékelve a magyarság szétverésének veszélyére hívta fel a figyelmet. /Autonóm régiók és független sajtó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2004. február 5.

Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./

2004. március 4.

Tűrhetetlen az a mód, ahogyan a román állam által a magyar nemzetközösségnek szánt adólejeket a Communitas Alapítvány elköltötte. Az alapítványt irányító RMDSZ pártkasszaként kezelte az állami támogatást – nyilatkozta márc. 3-án székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Szász szerint új testületet kell megalakítani a romániai magyaroknak szánt állami pénzek adminisztrálására, amelynek a történelmi magyar egyházak, valamint a civil szféra képviselői volnának tagjai. „A politikusoknak ki kellene maradniuk az új testületből, ha azonban az RMDSZ mindenáron ragaszkodik, hogy képviseltesse magát, úgy a Magyar Polgári Szövetség is részt kér ebből a munkából” – mondta az MPSZ elnöke. Bejelentették, hogy az elmúlt napokban több MPSZ-szervezet is megalakult. Székelykeresztúron Farkas Csabát, Felsőhomoródmentén Lázár Lászlót választották a helyi szervezetek elnökévé, a március 2-án megalakult udvarhelyszéki területi szervezet elnöke pedig Szakács István Péter író lett. A helyhatósági választásokra készülő MPSZ országos vezető tanácsa március 6-án Székelyudvarhelyen ülésezik, ahol többek között az SZNT által előkészített, és hat RMDSZ-es parlamenti képviselő által iktatott autonómiatervezetről is szó esik majd. Bukarestben. /Z. I.: Részt kérnek a pénzosztásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2004. március 10.

Székelykeresztúron 1984-ben a Csejthey Ház adott otthont a könyvtárnak. Most újból költöztetni kell az 53 ezer kötetnyi állományt. Ugyanis az épület örököse, Csejthey Ildikó visszaperelte az 1948-ban államosított épületet. Czerják Piroska könyvtáros közölte, hogy a hónap végén költöznek. Közismert nevén a Cigánybáróné házának (mai nevén Domus) emeleti termeit jelölték ki a könyvtárnak. Az új helyen nincs telefon. Nerm csak telefonra van szükségük, hanem a korszerű katalogizáláshoz szükséges számítógépes rendszerre is. /Kristó Tibor: Költözik a keresztúri Városi Könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2004. március 16.

Márc. 7-én nyitották meg a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola IX-XII. osztályos tanulóinak képzőművészeti kiállítását. /L. M.: Diákok tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

2004. március 26.

Ráduly János folklorista régóta foglalkozik rovásírással, az utóbbi években meglátásait rendszeresen közölte is. Ezekből állt össze Titkok a rovásírásban című kötete. A kötet alcíme: Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. A Romániai Magyar Szóban, a marosvásárhelyi Népújságban, a Művelődésben és a korondi Hazanézőben közölt cikkek több olyan felirattal foglalkoznak, amelyek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmébe. A szerző kiemelte, hogy 1990 előtt 14 rovásfeliratról tudtak Erdélyben, 14 év alatt számuk több mint negyvenre emelkedett. Több felirat (alsószentmihályi, vargyasi, székelydályai, berekeresztúri) olvasatát is megadja, illetve másokat ismertet: 1998-ban Székelykeresztúron egy kályhacsempén felfedezett vegyes (latin és rovásjeles) feliratot, a berekeresztúri torony jeleit, a vadasdi lőporszarun és egy istállóajtón felfedezettet, a szolokmai faedényre, a makfalvi fakulacsra, a kibédi rovásjeles lőporszarura és körzőre stb. vésetteket. /(pbá): Rovásírásos emlékeinkről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./

2004. április 6.

Ápr. 4-én, vasárnap ötödik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek-néptánccsoportok fesztiválját. Balánbányáról, Székelykeresztúrról, Zetelakáról, Sepsiszentgyörgyről, Szovátáról, Csíkszeredáról, Csíkmindszentről, Segesvárról, Marosvásárhelyről érkeztek a gyerekek az V. Gyermek-néptánccsoportok Fesztiváljára. A házigazda a Kékiringó Néptánccsoport volt. A csapat muzsikusa a Keleti Szél Szabad Csapat volt. /(barabás): Balánbányától a Csíki-medencéig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./

2004. április 14.

Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2004. április 30.

Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2004. május 13.

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2004. május 20.

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2004. május 26.

Máj. 23-án Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait, eljött a kuratórium elnöke, dr. Verrasztó Zoltán is Budapestről. A szolgálatot vállalók részesülnek elismerésben, idén makfalvi Fülöp Irén tanárnő, a székelykeresztúri ifj. Ipó László, Szepsiszentgyörgyről Kónya Ádám muzeológus /aki most nem volt jelen/ és a marosvásárhelyi Szász Margit Júlia. /Járay F. Katalin: Kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2004. június 3.

Jún. 2-án útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. Eddig 80 km-t kellett utazni a megyeszékhelyre. Hadd mondják egyesek kampányakciónak azt, hogy épp most kerül sor az útlevélosztály átadására, de akkor is olyan tettnek számít, ami a lakosság érdekében történik – hangsúlyozta Verestóy Attila szenátor. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke is jelen volt az ünnepségen. /Kristó Tibor: Útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2004. június 8.

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 22.

Az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei meghaladták a szövetség várakozásait és előrejelzéseit, nyilatkozta jún. 21-én Markó Béla. A szövetségi elnök szerint az etnikai szavazás nem szűnt meg, mégis történt valamiféle mentalitásváltás. Az RMDSZ legfeljebb húsz polgármesteri mandátumot remélt a második fordulótól, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a szövetség 38 jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből, így az RMDSZ-nek összesen 186 polgármestere van, ami 40-nel több mint 4 évvel ezelőtt. A szatmárnémeti polgármesteri tisztség elnyerése fontos győzelem, tekintettel arra, hogy a város magyar lakosságának számaránya 39-40 százalék. Hozzáfűzte: hasonlóan alakult a helyzet két kisebb városban is, a Bihar megyei Margittán és a Maros megyei Szászrégenben, valamint néhány községben, ahol a magyar lakosság nem alkot többséget, de a polgármesterválasztást RMDSZ-jelöltek nyerték meg. Markó elismerte, az RMDSZ kudarccal is szembesült az idei helyhatósági választásokon. "Nem sikerült megvalósítanunk célkitűzésünket Marosvásárhelyen", mondta. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvár nem a kudarcokhoz sorolandó, hiszen Gheorghe Funar leváltása sikert jelent. Az RMDSZ jelöltje lett a befutó Sepsiszentgyörgyön, Albert Álmos, aki eddig is betöltötte a polgármesteri tisztséget. Székelykeresztúron Benyovszki Lajos diadalával gyarapodott az RMDSZ polgármestereinek a száma, a román többségű Szatmárnémetiben is eldőlt Ilyés Gyula győzelme. RMDSZ-jelölt kerekedett felül Szászrégenben Nagy András, és Margittán Pocsaly Zoltán személyében. akárcsak Nagykárolyban, ahol Bekő Tamás hódította el a szavazatok többségét. /Markó: Az etnikai szavazás nem szűnt meg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2004. június 25.

Jún. 24-én megkezdődtek a Hargitai Megyei Napok. Kiállítás-megnyitókra, koncertekre, ünnepi műsorokra került sor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Borszéken, Gyergyóvárhegyen, Tölgyesen és Borszéken. Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt a megyében élő közel 60 képzőművész közös tárlata. /Hargita Megyei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2004. június 30.

Jún. 27-én tartották meg Székelykeresztúron a Nemzetközi Fúvóstalálkozót. A fesztiválra hét fúvószenekar érkezett. A találkozó a fúvószenekarok zenés felvonulásával kezdődött. A rendezvényt a megyei és helyi önkormányzatok mellett több keresztúri vállalat is támogatta. /László Miklós: Nemzetközi fúvóstalálkozó Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./

2004. július 9.

Gyergyószentmiklós képes története Vofkori György: Gyergyószentmiklós – Várostörténet képekben című munkája. A megszállottságig kitartó székelyudvarhelyi tanárember Székelyudvarhely és Székelykeresztúr után elkészítette Gyergyószentmiklósét. Előkészületben Csíkszereda hasonló (történelem)könyve is. /Bajna György: Két lélek egy könyvben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2004. július 28.

Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2004. augusztus 9.

Bözödújfalu elárasztásának 15. évfordulóján, aug. 7-én az egykori lakosok, a faluból elszármazottak, az újfalusiakkal együtt érzők tizennegyedik alkalommal találkoztak az emlékfalnál. A találkozó hagyománnyá vált. Az emlékező ökumenikus istentiszteletet Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi katolikus plébános tartotta, valamint Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, a falu szülötte. Sebestyén Péter kiemelte hogy ez az évenkénti találkozó a hűség jelképe is. Hűség a szülőföldhöz, a helyhez, a hazához, az otthonhoz, a múlthoz, emlékeinkhez, a közös gyökerekhez, a felszámolt közösséghez. Bözödújfalu évszázadok óta a lelkülete által híres. Megőrzött egy hitvilágot, amiről mindenki azt hitte, hogy kiirtották. Ezért jött ide és írt könyvet Kemény Zsigmond, Bözödi György és Móricz Zsigmond. /Kilyén Attila: Tizenöt éve árasztották el Bözödújfalut. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-272




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998