udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. június 9.

Nagy tömeg gyűlt össze idén is jún. 9-én Székelyudvarhelyen, az Úrnapi búcsúra. Hatodik éve Lengyelfalva, Szentlélek, Farkaslaka, Korond, Szentegyháza és még számos falu hívői érkeznek ezen a napon gyalogosan Székelyudvarhelyre, amelyet a csíksomlyói búcsú kicsinyített másának lehet mondani. A szentmise végén végigvonulnak a központban a világ négy égtája irányában felállított oltároknál, hitet téve Jézus mellett. Idén dr. Jakubinyi György celebrálta az ünnepi szentmisét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./

2001. június 4.

Jún. 3-án felavatták Orbán Balázs mellszobrát Lengyelfalván, szülőfalujában, a művelődési ház előtti téren. A szobrot a lengyelfalvi Zawaczki Walter, a nagyváradi képzőművészeti főiskola végzős hallgatója formázta és Sántha Csaba szovátai képzőművész öntötte. A szobor elkészítését a budapesti V. kerületi önkormányzat támogatta. Az ünnepélyt megnyitó szentmisén millenniumi zászlóátadásra került sor, melyet a budapesti vendégek ajándékoztak Lengyelfalvának. /Szoboravatás Lengyelfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2002. november 19.

Nov. 17-én Tamás József segédpüspök mutatott be szentmiseáldozatot a 200 éves évfordulót ünneplő székelylengyelfalvi templomban. Az ünnepségre Székelylengyelfalva egyháztanácsa fényképes ünnepi kiadványt is készíttetett. Ugyanakkor a falu, Orbán Balázs szülőfalujának értékeit tartalmazó képeslapokat is forgalomba hoztak. /(Bajna György): 200 éves templom ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2002. november 19.

Nov. 17-én Tamás József segédpüspök mutatott be szentmiseáldozatot a 200 éves évfordulót ünneplő székelylengyelfalvi templomban. Az ünnepségre Székelylengyelfalva egyháztanácsa fényképes ünnepi kiadványt is készíttetett. Ugyanakkor a falu, Orbán Balázs szülőfalujának értékeit tartalmazó képeslapokat is forgalomba hoztak. /(Bajna György): 200 éves templom ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

1998. november 30.

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2003. február 28.

Felsőboldogfalva községhez tíz falu tartozik: Sándorfalva, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva és Patakfalva. A községet 3028-an lakják /2002-es népszámlálási adat/, magyar nemzetiségű 3007, román pedig 21. Felekezeti megoszlás szerint 2013 református, 848 római katolikus, 108 unitárius, 23 ortodox és 7 augusztiniánus van. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Egy részük székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgozik. A lakosság főleg őszi és tavaszbúzát, őszi és tavaszárpát, rozst, zabot, burgonyát, gyümölcsöt és takarmányt termeszt, illetve szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést és baromfit tenyészt. A települések elektromos, telefon-, és ivóvízhálózattal vannak ellátva. Boldogfalván és Ócfalván bevezették a földgázt, további négy faluban lefektették a vezetékeket. Boldogfalván, Bikafalván és Lengyelfalván nézhető az udvarhelyi kábeltelevízió műsora. A községben van háziorvosi, illetve állatorvosi rendelő, két általános és 11 elemi iskola, 8 óvoda, 9 kultúrotthon, adóhivatal, könyvtár, tűzoltószín, 7 református lelkészi hivatal, 4 postahivatal. Felsőboldogfalva statútumát 2002/18-as számú határozatával fogadta el a helyi önkormányzat. /Dávid László: Felsőboldogfalva alapszabályzata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./

2003. február 28.

Felsőboldogfalva községhez tíz falu tartozik: Sándorfalva, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva és Patakfalva. A községet 3028-an lakják /2002-es népszámlálási adat/, magyar nemzetiségű 3007, román pedig 21. Felekezeti megoszlás szerint 2013 református, 848 római katolikus, 108 unitárius, 23 ortodox és 7 augusztiniánus van. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Egy részük székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgozik. A lakosság főleg őszi és tavaszbúzát, őszi és tavaszárpát, rozst, zabot, burgonyát, gyümölcsöt és takarmányt termeszt, illetve szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést és baromfit tenyészt. A települések elektromos, telefon-, és ivóvízhálózattal vannak ellátva. Boldogfalván és Ócfalván bevezették a földgázt, további négy faluban lefektették a vezetékeket. Boldogfalván, Bikafalván és Lengyelfalván nézhető az udvarhelyi kábeltelevízió műsora. A községben van háziorvosi, illetve állatorvosi rendelő, két általános és 11 elemi iskola, 8 óvoda, 9 kultúrotthon, adóhivatal, könyvtár, tűzoltószín, 7 református lelkészi hivatal, 4 postahivatal. Felsőboldogfalva statútumát 2002/18-as számú határozatával fogadta el a helyi önkormányzat. /Dávid László: Felsőboldogfalva alapszabályzata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./

2002. február 4.

Orbán Balázs születésének 173. születésnapján, febr. 3-án megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen és Lengyelfalván. Lengyelfalván ünnepi műsor kíséretében megkoszorúzta a falu legnagyobb szülötte szobrát. Székelyudvarhelyen Finta Béla, a nyugdíjasok klubjának elnöke tartott ünnepi beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázs-emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./

2004. február 2.

- Egy nemzet túlélésének hídfői mindig is szellemi nagyjai voltak – mondta Bálint Domokos helyi tanácsos a Lengyelfalván február 1-jén rendezett ünnepségen, melyen a legnagyobb székely, Orbán Balázs születésének 175. évfordulójára emlékeztek. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója méltató beszédében a legnagyobb székely életútjáról beszélt, majd megkoszorúzták Orbán Balázs – szülőfaluja művelődési háza előtt álló – szobrát. /Bágyi: Orbán Balázsra emlékeztek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

2005. december 5.

Két és fél millió forintot adományozott Felsőboldogfalva község árvízkárosultjainak a magyarországi Nagykőrös önkormányzata. Az adomány kiosztására Boldogfalvára érkezett Nagykőrös képviselete. Az összeg rendeltetéséről Bíró Levente alpolgármester elmondta, a községben – Farcád, Lengyelfa, Bikafalva, Hodgya és Patakfalva településeken – negyvenhét család kapott támogatást, továbbá kétszázezer forintot juttattak az újjáépített bikafalvi általános iskola és óvoda épületének befejezésére. /Bágyi Bencze Jakab: Két és fél millió forintos támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./

2005. december 19.

December 19-én felavatták Székelykeresztúr főterén József Attila szobrát, a lengyelfalvi származású, Székelyudvarhelyen élő fiatal alkotó, Zawaczki Walter Levente egész alakos, trachitból készült alkotását. Benyovszki Lajos polgármester a város nevében háláját tolmácsolta mindazoknak, akik hozzájárultak e jeles műalkotás megszületéséhez. A „nyersanyagot” Szentegyháza Közbirtokossága biztosította, s a kisváros legújabb büszkesége az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sikeres pályázata nyomán született meg, Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Székelykeresztúr Város Önkormányzatának hathatós támogatásával. A szobor leleplezése után az Orbán Balázs Gimnázium tanulói verseket adtak elő, majd Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke ismertette a szobor elkészítésének történetét. Végezetül a történelmi egyházak lelkészei áldották meg a szobrot. /Fülöp Lajos: József Attila-szobor Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2006. április 24.

Április 23-án szülőfalujában, Lengyelfalván ünnepelték a legnagyobb székelynek nevezett író, tudós, polihisztor születésének 177. évfordulóját. A művelődési ház előtti Orbán Balázs-szobornál Bálint Domokos községi tanácsos mondott ünnepi, megemlékező beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: 177 éve született a „legnagyobb székely”, Orbán Balázs. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

2006. július 11.

Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes-plébánost megromlott egészségi állapotára és szívműtétére való tekintettel – saját kérésére – dr. Jakubinyi György érsek felmentette főesperesi tisztségből. Helyébe az újonnan kinevezett plébános, a korábban Székelykeresztúron szolgálatot teljesítő Portik Hegyi Kelemen lép. Megbízása csak a mostani mandátumi időre terjed ki, amely 2007 tavaszán lejár. Hajdó Istvánt Gyergyószentmiklósról a szülőfalujától, Bogárfalvától nem messze eső Székelylengyelfalvára helyezte elöljárója. Lengyelfalvát eddig Székelyszentlélekről látták el. /Új főesperes. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2006. augusztus 8.

Gyergyószentmiklós római katolikusai szerencsések, hiszen olyan plébánosok szolgálták csak az elmúlt száz esztendőben is, mint Szabó György apát, László Ignác főesperes, az utóbbi 21 esztendőben pedig Hajdó István főesperes, aki messze földön is megbecsültté tette szolgálati helyét. Augusztus 6-án, a vasárnapi szentmisén, hogy meghatottságán könnyítsen, a távozó főesperes szigorú számadást készített szolgálatáról, s inkább abbéli fájdalmát emelte ki, hogy sok szív fordult el Istentől, bármennyire próbált orvosa is lenni a rábízott lelkeknek. Nem beszélt közösségépítő fáradhatatlan munkájáról, a csaknem romosan kapott plébánia rendbetételéről, a kispapok lakásainak felépítéséről, a régi plébániaépület felújításáról, az egyháznak visszajuttatott Korona újjáépítéséről, a gyilkostói Szent Kristóf-kápolna felépítéséről, a Bucsin negyedi Szent István-templom építésének megkezdéséről, s arról sem, hogy kapcsolatteremtései segítettek számos szociális kezdeményezést. (A szeretetkonyha létrejötte a főesperes érdeme, működtetése a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylettel egyenlően dicséri a plébániahivatalt is.) Hajdó Istvánt az érsek Székelylengyelfalvára helyezte. /Bajna György: Jó pásztorunk volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

2006. október 11.

Korabeli dokumentumok, kiadványok, fényképek őrzik a legnagyobb székely, báró Orbán Balázs emlékét szülőfalujában, Székelylengyelfalván. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója régóta dédelgetett álma vált valóra a múlt hét végén: a székelylengyelfalvi Orbán-kúriában – amelyben óvoda és iskola működik jelenleg – rendeztek be egy szobát Orbán Balázs emlékére. /Orbán Balázs- emlékszoba. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2007. március 28.

Március 21-én szervezte a székelyudvarhelyi Eszterlánc napközi otthon és az azonos nevű egyesület a már hagyományosnak mondható Tavaszi szél vizet áraszt nevet viselő népdaltalálkozóját. A rendezvényen a város összes óvodája képviseltette magát, továbbá Lengyelfalváról, Farcádról, Felsőboldogfalváról jöttek el. Összesen harminc, népviseletben pompázó kisgyerek énekelt. A rendezvény „karmestere” Kovács Katalin óvónő volt, az Eszterlánc gyermekkórusának vezetője. /Népdaltalálkozó az Eszterláncban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2007. október 25.

Szent Erzsébet-ereklyét, valamint a nyírbátori hívek által a templom javítására összegyűjtött adományt adott át a nyírbátori plébános Székelylengyelfalva plébánosának, Hajdó István ny. főesperesnek. /Bajna György: Ajándék a székelylengyelfalvi templomnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2008. április 19.

Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertető, erőt adó, gyökérerősítésre ösztönző, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv – így jellemezhető Hajdó István főesperes Uram, jó nekünk itt lenni /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete. Hajdó Istvánt /sz. Bogárfalva, 1942. dec. 18./ Márton Áron püspök szentelte pappá 1968-ban. Gyergyószentmiklóson volt plébános 1985-től 2006-ig, azóta a székelylengyelfalvi plébánián végzi lelkipásztori feladatait. Hajdó István a Gyilkostónál Szent Kristóf kápolnát álmodott, a gyergyószentmiklósi öregotthon alapkövét áldotta meg, a Pricske tetején keresztet szentelt. 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett. /Balázs Katalin: Uram, jó nekünk itt lenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2008. november 15.

A jövő évet, a 2009. esztendőt a legnagyobb székely, Orbán Balázs emlékének szentelik, aki 1829. február 3-án született Székelyudvarhely mellett, Székelylengyelfalván. Váradi Péter Pálnak és Lőwey Lillának köszönhetően a születési évforduló és A Székelyföld leírása megjelenésének 140. évfordulója előbb köszöntött ránk, már 2008 novemberében kezünkben tarthatjuk a jeles szerzőpáros újabb monumentális alkotását, a Székelyföld sorozat A legnagyobb székely címmel megjelent fotóalbumát, írta Sylvester Lajos. Az album a kelet-európai fotózás úttörőjének egykori felvételeit tartalmazza, összevetve a mai Székelyföld képeivel. A korabeli várak, várromok, kúriák, falvak és a székelyföldi táj képi megjelenítése már a maga korában is szenzációnak számított. Váradi Péter Pál a fotózásban egyenes ágú leszármazottja Orbán Balázsnak, honismereti fotóalbum-sorozatuknak összesét tekintve több évtized több tízezer felvételével Székelyföld képi megjelenítésében. /Sylvester Lajos: A Legnagyobb Székely feltámadása (Új Orbán Balázs-album). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

2009. február 3.

Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a „legnagyobb székelyként” tart számon. Székelyföld nagy utazójáról szülőfalujában február 7-én emlékeznek meg. Az ünnepély Székelylengyelfalván ünnepi szentmisével kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és koszorúzással folytatódik az Orbán Balázs-szobornál. Szőcsné Gazda Enikő Orbán Balázs munkásságának néprajzi jelentőségéről értekezik. A megemlékezés a székelylengyelfalvi általános iskola ünnepi műsorával zárul. Székelyudvarhelyen – ahol a református gimnáziumban tanult egykor az Utazás Keleten, A Székelyföld leírása, Torda város és környéke és A székelyek származásáról és intézményeiről című könyvek szerzője – február 8-án a főtéri Orbán Balázs-szobor előtti téren gyülekeznek az ünneplők. Orbán Balázs Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázsra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2009. február 7.

Orbán Balázsra emlékeznek több helyen, szülőfalujában, Székelylengyelfalván február 7-én, Székelyudvarhely főterén pedig, ahol 1995-től áll a Hunyadi László megmintázta egész alakos Orbán Balázs-szobor, február 8-án. Szerte a Kárpát-medencében felidézik „a legnagyobb székely” helytállását, értékes életművét. A veszprémi PéterPál Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett szép kötete, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Erdély – Székelyföld felcímű honismereti album sorozatának 24. darabja Orbán Balázsnak állít méltó emléket. /N. M. K. : Orbán Balázsra emlékezünk. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998