udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. november 18.

Megjelent a Ion Creanga Könyvkiadó és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó által újraindított Nagyapó mesefája sorozat második kötete: Ion Creanga meséi Sütő András fordításában. Elsőként a székelymuzsnai Bán Péter mesefordításai láttak napvilágot. /Ion Creanga meséi magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./

1997. május 20.

Kányád és Székelyderzs falumonográfiáját készíti Gerendás Lajos, megállapítva, hogy a dokumentumok többsége az egyházközségek irattárában található. Ezeknek értéke felbecsülhetetlen. Ennek az iratanyagnak a feldolgozását sürgeti Gerendás, ha ez nem történik meg, múltunk dokumentumai megsemmisülhetnek. Szükséges lenne az egységes szemléletmód kialakítására is. A legtartalmasabb monográfia-kérdőívet dr. Vofkori László állította össze. Készül az említett kettőn kívül Jásfalva, Ége, Dálya, Miklósfalva, Homoródszentlászló, Ábránfalva, Petek és Muzsna falumonográfiája is. Az említett falvakról mindenfajta írott, képes vagy tárgyi anyagot szívesen vennének. A faluleírásokat az Apsis Alapítvány /Székelyudvarhely/ finanszírozza. /Gerendás Lajos: Készülő falumonográfiák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

2001. június 4.

A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2003. augusztus 26.

Muzsnay György 1668-ban "hun-szkíta írmodorban" rögzítette az énlaki templom kazettás mennyezetére a híressé vált mondást: Egy az Isten. A néhai iskolamester leszármazottai a Magyarok Világszövetsége Kossuth-emlékzászlóját adományozták Énlakának és Székelymuzsnának. Aug. 20-án, Szent István napján Énlakán az unitárius templomkertben összegyűlt ünneplők vették át a jelképet, délután Székelymuzsna apraja-nagyja a zsúfolásig telt felújított református templomban fogadta a Kossuth-emlékzászlót. Pár nappal korábban, aug. 17-én Kibéden a Seprődi János Művelődési Egyesületnek adományozott Kossuth-emlékzászlót az MVSZ. /Ünneplő székely közösségek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

2004. február 9.

Az utóbbi években hagyománnyá vált a Székelyudvarhelyre egyazon településről beköltözöttek időszakos találkozója. Ilyen összejöveteleket szerveznek a varságiak, a muzsnaiak, de még az Egyesült Államokban egy ideig élt személyeknek is van találkozójuk. Február 7-én a varságiak rendeztek farsangi bállal egybekötött találkozót "Székelyvarságról származol, és Udvarhelyen élsz" néven, immáron másodszor. Székelyvarság jelenleg 1.620 fős kis hegyi település, ahonnan az évek során 4-500 személy költözött be Udvarhelyre. Közülük szombaton közel kétszázan gyűltek össze. A betlenfalvi kultúrotthonban Tamás Ernő varsági polgármester beszámolt a település tavalyi tevékenységéről. Szintén február 7-én a Székelymuzsnáról elszármazottak is rendeztek találkozót Udvarhelyen. /Máthé László Ferenc: Bárhonnan származol is, Udvarhelyen élsz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

2005. január 26.

Január 24-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör Bán Péter műfordítót látta vendégül, több mint 1500 műfordítás, és 20 kötet szerzőjét, aki nyugdíjazása óta szülőfalujában, Székelymuzsnán él. Bán Péter a litván, illetve lett irodalommal is kapcsolatba került. Litván kapcsolatait megelőzően, Szergej Jeszenyin költészetének szerelmeseként ellátogatott a Jeszenyin szülőfalujába. A Jeszenyinhez kötődő élményeit a Találkozásaim a költővel című kötetében rögzítette, amely a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2002-ben. Az esten Bán Péter népmese-fordításaiból is felolvasott: az elmúlt esztendőben öt mesefordítás-kötete jelent meg. /Irodalmi Kör Bán Péterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2005. február 10.

Február 10-án nyílik a sepsiszentgyörgyi Míves Házban Erdély Bálint Előd fotóművész Székely falvak jelene című kiállítása, képein hat székely falu élete elevenedik meg. A Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíjával a fényképész egy évig rendszeresen járta Székelyderzs, Székelymuzsna, Székelydálya, Béta, Dobó és Vágás utcáit, házait, és fotózta a hagyományokat, szokásokat, a falvak hétköznapjait. Az egy év alatt készült több mint háromezer felvételből ötvenet állít ki a művész a Míves Házban. Sepsiszentgyörgy a vándorkiállítás második állomása, a székelyudvarhelyi fotós először saját városában mutatta be munkáit. /Bíró Blanka: Fotótárlat Szentgyörgyön: Székely falvak jelene. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2005. február 18.

Székelymuzsna Hargita, Maros és Brassó megyék határán található település. Itt él a székelyudvarhelyi Farkas doktor fia és élettársa, Farkas Wellmann Endre költő és Nemes Anna Borbála. Budapesten Endre és Borbála elhatározták, hogy Székelymuzsnán házat vásárolnak, amit korszerűsítettek, otthonossá tettek. Decemberben múlt egy éve, hogy a fiatalok, harmincas életévükhöz közeledvén, kiköltöztek Muzsnára. Ezt megelőzően a faluban létrehozták a Viharsarok Egyesületet, amelynek célkitűzése a mikroregionális fejlesztés, a falu és a térség felzárkóztatása a modern élet követelményeihez és a hagyományok ápolása. Mindezt megfogalmazták a Viharsarok.Erdély.Org honlapjukon. Az eltelt egy év alatt mintegy tíz programot és rendezvényt tudnak maguk mögött, és az elkövetkező időben a faluturizmust szeretnék meghonosítani, ehhez a Székelyderzsen lévő, és a világörökség részét képező unitárius templom ehhez igazi vonzerőt nyújtanak. A számítógép lehetővé teszi, hogy valaki Muzsnán éljen és Budapesten dolgozzon, mert Endre és Borbála könyvet, folyóiratot szerkesztenek az éteren keresztül. /Ferencz Imre: A falu vonzásában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

2005. április 12.

Farkas Welmann Endrének és Nemes Anna Borbálának köszönhetően Székelymuzsnán éledni kezdett a kulturális élet. Az általuk alapított Viharsarok Egyesület már számos rendezvényt tud maga mögött, most a József Attila év tiszteletére toborozták össze a muzsnaiakat. Iskolások szavalták a költő verseit. A Viharsarok szavalókört működtet és ifjúsági klubot. /(bb): Költészet Napja Székelymuzsnán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2005. június 25.

Székelymuzsnán a helyi Viharsarok Egyesület intenzív német nyelvtábort szervez augusztus 8–15-e között. /Német nyelvtábor Székelymuzsnán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2005. augusztus 5.

Végvár névvel megjelent Székelyderzs és Székelymuzsna ingyenes havilapjának első száma. A lapot az önkormányzat és a Viharsarok Egyesület /Székelymuzsna/ közösen adja ki, a helyi unitárius lelkészi hivatal, Demeter Sándor Loránd lelkész és Újvárosi Katalin tiszteletes asszony hatékony közreműködésével. Farkas Wellmann Endre a főszerkesztő. A Végvár politikai irányzatoktól függetlenül a civil szféra, az önkormányzat és a két település kulturális, ünnepi és hétköznapi eseményeiről, valamint egyházi életéről tájékoztat. /bágyi: Két falu havilapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

2005. november 22.

Székelymuzsnán, a Viharsarok Egyesület háza táján újra fellendültek a különböző foglalkozások, gyermektevékenységek. Színjátszó kör is alakult, melynek első bemutatkozása a hagyományos októberi kulturális napra esett. A muzsnai gyermekszínjátszó kör nemrég elkezdte a második rövid darab betanulását. A Viharsarok Egyesület vers- és rajzpályázat mellett idén népdalversenyt is szervezett. Olyannyira sikeres volt a rendezvény, hogy mintegy hatvanan, többnyire gyermekek neveztek be a versenyre Muzsnáról és Székelyderzsből. November elejétől bútorfestést és bogozást tanítanak. /Barabás Blanka: A kultúráért és a néphagyományokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./

2006. április 26.

A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./

2006. július 14.

Bán Péter július 14-én tölti be 60. életévét. Nyugdíjas tanárként székelymuzsnai magányában dolgozik. Eddig 23 kötete jelent meg, jobbára műfordítások litván, orosz, román költők verseiből, finnugor népek meséiből. Ládában őriz még 25–30 kötetre való kéziratot, karácsonyra várja az általa szerkesztett Tamási-album (130 fénykép, kiadatlan Tamási-levelek, naplójegyzetek, visszaemlékezések) megjelenését. /Bán Péter műfordító hatvanéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2006. július 28.

Elhunyt Bán Péter /Székelymuzsna, 1946. júl. 14. – Székelymuzsna, 2006. júl./ ismert műfordító. Július 14-én 60. születésnapján köszöntötték barátai. Immár mindörökre 60 esztendős marad. A Baltikum és Európa észak-keleti népei, a szláv nyelvcsalád tagjai barátjukat veszítették el. /Bajna György: Bán Péter a csillagútra lépett. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

2006. augusztus 26.

Bán Péter /Székelymuzsna, 1946. júl. 14. – Székelymuzsna, 2006. júl./ elhatározta, hogy a szláv nyelvek ismerőjévé lesz, és megtanulja a balti nyelveket is. Kolozsváron elvégezte a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelv és irodalomot, ,,másodállásban” az Egyetemi Könyvtárban fellelhető nyelvtankönyveket és szótárakat böngészte, közben hihetetlenül szerteágazó levelezésbe kezdett, felvette a kapcsolatot a litván irodalom akkori költőfejedelmével, Eduardas Miezelaitisszal, akitől litván nyelvtankönyveket, szótárakat kért és kapott, s nagy erőbedobással, buzgalommal, aránylag rövid időn belül elsajátította a litván nyelvet. Utána következett a többi: román, orosz, lett, bolgár, cseh, szlovák. És elkezdte költők, írók munkáinak átültetését magyar nyelvre, és azok publikálását a hazai lapokban, antológiákban, majd könyvekben. Ő volt az első, aki olyan tekintélyes költőket, mint: Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Magyari Lajos, bemutatott a litván olvasóknak. Szorgalmasan dolgozott. Fordítások ezreit végezte fáradhatatlanul, kézirataival valósággal bombázta a szerkesztőségeket. Közben a levelezést, a nagyvilággal való kapcsolattartást, kapcsolatteremtést sem szüneteltette meg. Idén júniusban még tele volt újabb és újabb tervekkel. Barátjának, a most róla emlékező Simó Edmundnak beszámolt a kiadás előtt álló könyveiről. Összegezte, hogy eddig 23 egyéni fordításkötete látott napvilágot, 40 kötetre való anyaga van, ha ez mind megjelenik, akkor meg lesz elégedve. A sors másképpen döntött. Talán éppen a születésnapján, július 14-én ,,csillagösvényre” lépett. /Simó Edmund: Csillagösvényen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

2007. augusztus 15.

Segesvár magyar/református közössége emlék-istentisztelet keretében vett végső búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székelyudvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után. Dr. Dávid László /Árapatak, 1932. máj. 25. –Székelyudvarhely, 2007. júl. 30./ jeles értelmiségi családban született. Atyja püspök-helyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztő, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész. A kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után segédlelkészi minőségben a kolozsvári teológián egyháztörténeti és művészettörténeti szakképzésben részesült. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen ment Segesvárra, ahol lelkészként 38 éven át szolgálta egyházát, szórványsorba került hittestvéreit és a történettudományt. 1963-tól sorra jelentek meg történelem és művészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más folyóiratokban. 1969-ben elnyerte az egyháztörténet-tudomány doktora címet. Bejárta a Székelyföldet, különösképpen Udvarhelyszéket, fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat, készülve fő műve megírására. 1981-ben vaskos kötetben jelent meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. 1988-ban megszervezte a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. 1995-ben, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átvehette a Műemlékvédelemért emlékplakettet. 2000-ben a márványtáblát építtetett Segesváron a templom falába, I. Rákóczi György fejedelemmé választása (1630. nov. 26.). évfordulóján, /Máthé Attila, Fehéregyháza: Búcsú dr. Dávid Lászlótól. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2008. október 29.

Ettől a tanévtől összevont osztályba járnak Székelymuzsnán az elemi iskolások. Legalább még négy kisdiákra lett volna szükség ahhoz, hogy két osztályt indítsanak a Székelyderzs községhez tartozó település iskolájában, azonban csak tizennyolc gyerek iratkozott be. Az elnéptelenedő faluban ebben a tanévben ugyanannyi óvodást oktatnak, mint elemi iskolást. Az iskolások közül öt személy roma nemzetiségű. Mostohagyermeknek érzik magukat a székelymuzsnai értelmiségiek, ugyanis a községvezetés nem segített a tanintézmény infrastrukturális felújításában. Holland segítséggel sikerült központi fűtésrendszert szereltetni. A múlt héten, a kormánytól kapott költségvetési kiutalásból Székelyderzs sem részesült – akárcsak azon települések többsége megyénkben, ahol MPP-s a polgármester. /Kozán István: Székelymuzsna. Csökken az iskolások száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2009. augusztus 7.

Aradon a Jelen Ház kávézójában működő Jelen Galériában megnyílt Reketes Zelma aradi képzőművész Előtérben a virágok című festménytárlata. A művészt és alkotásait Kett Groza János képzőművész és Puskel Péter újságíró mutatta be. Reketes Zelma Székelymuzsnán született, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–mechanika Karán végzett 1973-ban történt nyugdíjba vonulásáig matematikatanár volt. 2006-ban elvégezte az Aradi Művészeti Népiskolán a festészet szakot. /Kiss Károly: Virágok a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998