udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. október 9.

Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1995. augusztus 16.

Szent István királyra emlékezik aug. 20-án a Maros megyei Hármasfalu /Székelyszentistván, Csókfalva, Ákosfalva/ székely közössége. Bustya Dezső református lelkész hirdet igét, beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Szabó András, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke. Hasonló megemlékezés lesz Erdély más településein is, így Székelyszentkirályon, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 597. sz./

1995. augusztus 16.

Szent István királyra emlékezik aug. 20-án a Maros megyei Hármasfalu /Székelyszentistván, Csókfalva, Ákosfalva/ székely közössége. Bustya Dezső református lelkész hirdet igét, beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Szabó András, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke. Hasonló megemlékezés lesz Erdély más településein is, így Székelyszentkirályon, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 597. sz./

2000. augusztus 20.

Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2003. április 19.

Templomot emel magának Bogárfalva katolikus közössége. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentkirályra jártak misére. 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdett. Május 13-án a Fatimai Szűz tiszteletére szentelik fel az új hajlékot. Keller István magyarországi festőművész az utolsó ecsetvonásokat teszi az oltárkép jobbján készülő Szent László-képen. A művész tizenkét templom belső díszítését készítette el, de ez az első munkája Erdélyben. Magyarország határain túl eddig csak a Felvidéken dolgozott. A fatimai jelenést bemutató oltárképet ábrázoló freskó két oldalán Szent István és Szent László királyt örökítette meg a művész. Az egész falu támogatta az építkezést - mondta Benedek Sándor plébános. A székelyszentléleki születésű, Brassóban élő Szente László műépítész ingyen készítette el a terveket. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szülőfaluja épülő templomának egy harangot adományozott. /Sarány István: Templom épül Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2003. július 6.

Életének 93., szerzetességének 77. évében elhunyt dr. Bálint Albert Szálvátor /Székelyszentkirály, 1911. jan. 23. - Dés, 2003. jún. 25./ ferences lett, Vajdahunyadon elvégezte a teológiát, majd Rómában, az Antonianum Pápai Egyetemen folytatta tanulmányait. Pappá szentelése után megszerezte a doktorátust egyháztörténelemből.1949-ig a vajdahunyadi ferences rendi főiskolán tanított. Közben 1945-től 1947-ig házfőnök volt Nagyszebenben, a következő évben vajdahunyadi házfőnök lett. 1949. december 1-jén a vajdahunyadi kolostort megszállta a milícia, s a szerzetesek tíz percet kaptak a ház elhagyására. Szálvátor atyát Királybányára vitték lelkésznek. Amikor Erdélyben kommunista iranyítás alatt megalakult az úgynevezett "papi békemozgalom", a nevét szándékosan a békepapoké között tüntették fel az újságokban. Szálvátor páter a szószékről tiltakozott, ezért letartóztatták és Déván magánzárkával büntették. Miután kiengedték, megtiltották, hogy elhagyja a helységet. 1951. augusztus 20-án éjszaka rendtársaival együtt Máriaradnára hurcolták, majd 1952-1961 között kényszerlakhelyet jelöltek ki számára. Benedek Domokos OFM ex-rendtartományfőnök visszaemlékezése szerint: "P. Szálvátor rovásán mindenekelőtt tanári tevékenysége, majd boldog emlékű Márton püspök és a provincia vezetősége között összekötő kapocsként betöltött szerepe volt. Nem utolsósorban a püspöktől kapott megbízatása, azaz a békepapi mozgalomban részt vetteknek lelkigyakorlatok keretében való feloldozása fundamentális rendszerellenes cselekménynek minősült." 1961. szeptember 14-én tartóztatták le Körösbányán. A katonai törvényszék államellenes izgatás, idegen rádióadók hallgatása, hazaárulás, kémkedés, a görög katolikus hívek szentségekkel való kiszolgálása és titkos teológiai oktatás vádjával 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Megismerte a kolozsvári, máramarosszigeti, nagyenyedi és szamosújvári börtönök poklát. Általános amnesztiával szabadult 1964-ben. Restauráltatta mind a szászsebesi, mind a medgyesi templomot. Désen helyezték örök nyugalomra. A gyászmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. /Fodor György: Elhunyt az utolsó erdélyi ferences teológiai tanár. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./

2004. szeptember 23.

Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2005. március 25.

A Hargita Megyei Vöröskereszt közreműködésével a megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésén községfejlesztési programokat indítottak be. A rövidített nevén ARAK-projektbe eddig Pálpataka, Atyha (Korond község), Orotva, legutóbb pedig Tibód, Székelyszentkirály (Oroszhegy község) kapcsolódott be. Zsigmond Éva, a Megyei Vöröskereszt elnöke kifejtette, hogy aktív községfejlesztési programok működnek Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon. Ők a magyarországi tapasztalatokból indultak ki. A projekt lényege: rávezetni a kisközösségeket a saját gondjaik felmérésére, megfogalmazására, majd falugyűléseken eldöntik a pályázások elsődleges szempontjait, végül segítenek a pályázatírásban. Tavaly sikerült például Pálpatakán e módszerrel létrehozni az orvosi rendelőt. Az atyhaiak csatornázásra, az orotvaiak elsősegélynyújtási hálózat megszervezésére pályáztak, Tibódon és Székelyszentkirályon nőklub, valamint szakkönyvtár létesítését határozták el a falubeliek. /Kristó Tibor: Mi az ARAK? – avagy hátrányos helyzetű falvak támogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2005. április 23.

Sz. Kovács Géza negyven éve él Segesváron, a kolozsvári képzőművészeti főiskola elvégezése óta, azóta tanítja rajzra az újabb és újabb nemzedékeket, emellett készíti metszeteit, rajzait, pasztellképeit. Hű városához, 67 évesen hűséges szülőfalujához, Székelyszentkirályhoz, nevéhez is annak kezdőbetűjét kölcsönözte. Sz. Kovács Gézának a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítása. /N.M.K.: Lírai napló a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2005. július 2.

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2006. január 9.

Székelyföldet járták a napokban a dévai Szent Antal Házban tanuló gyermekek. – Negyvenen indultunk útnak, hogy néhány településen bemutassák a Pistike karácsonya című betlehemest – számolt be Kovács Antal dévai plébános. Először a tavaly árvíz sújtotta Malomfalván léptek fel nagy sikerrel, majd Székelyszentkirályon és Székelyudvarhelyen. A gyermekeket annál is inkább örömmel látták, mert sok közülük nyáron ott segédkezett a helyieknek az árvíz okozta károk helyrehozatalában. Előadást tartottak Gyergyószárhegyen is, útközben pedig lerótták kegyeletüket a madéfalvi veszedelem emlékére emelt obeliszknél. /(GBR): Pistike karácsonya Székelyföldön. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2007. március 21.

Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2007. május 23.

Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

2007. június 18.

A székelyudvarhelyi főesperesi kerület három templomában tartottak búcsút Jézus Szíve ünnepén. A búcsúalkalmak sora a Jézus-kápolna évenkénti ünnepével kezdődött. Szentkeresztbányán a búcsú napjára minden irányból megérkeztek a családtagok és sokan vendégek is. Nyírfaligetek, búcsúágasok napernyőztek a szabadtéri szentmise alatt. Incze Benjamin zetelaki plébános szentbeszédében a megfogyatkozott önbecsülés helyreállításában láttatta a kisközösségi boldogulás kútfejét. Kivételes élményt nyújtott a zarándokoknak az egyházi kórus éneke. Korond, a sóvidéki búcsújáró hagyományokat követően, június 17-án, vasárnap vendégül látta Szováta, Parajd, Pálpataka és Atyha keresztaljait, akik templomi zászlókkal, hagyományosan vonultak be a Jézus Szíve-templomba. Egymás búcsúünnepére szerre elzarándokolnak az említett településekről. Ülkében Szent Antal ünnepére jöttek össze. Csíkszenttamás leányegyházközségének templombúcsúja a Bosnyák-völgye nyári zarándokünnepe. Tíz évvel ezelőtt szentelték fel faburkolatos templomát. Idén a Székelyudvarhelyen élő ferences atyák szolgáltak az ünnepi szentmisén, amelynek főcelebránsa Vass Ince székelyszentkirályi plébános volt. /Molnár Melinda: Templombúcsúk – közösségépítő ünnepnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./

2007. október 16.

Tucatnyi hímzőasszony ülte körül az asztalokat a gyergyószentmiklósi Delta Oktatási Központ egyik termében, a harmadik alkalommal megszervezett Gránátalma úrihímzés-tábor október 15-i megnyitóján. Kisné Portik Irén főszervező, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont néprajzi referense szerint az idei, illetve a jövő évi tábor különös fontosságot nyer, hiszen 2008 a magyar reneszánsz éve lesz. A Gránátalma kézművestábor fő célkitűzése a reneszánsz kori nagyasszonyok – Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna és Brandenburgi Katalin – hagyatékából származó, „páncélszekrényben őrzött” kézimunkák hasonmásainak elkészítése. Hosszú távon az itt készülő kézimunkákból egy reneszánsz szobát akarnak berendezni a Lázár-kastélyban, de amíg elkészül az összes hasonmás, addig vándortárlat keretében népszerűsítik a gyergyói, csíki és székelyszentkirályi asszonyok készítette kézimunkákat. /Jánossy Alíz: Nemes asszonyok nemes hagyatéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2008. augusztus 21.

Székelyudvarhelytől 9 kilométerre van az ezernél alig több lelket számláló falu, Székelyszentkirály. A zömében katolikusok lakta falu ma Oroszhegy községhez tartozik. Augusztus 22-én kezdődnek a falunapok, 24-én, vasárnap pedig a hagyományos Szent István napi búcsút tartják. Székelyszentkirályon a plébános, Vass Ince elmesélte, évről-évre próbálkozik, hogy a búcsút a napján, augusztus 20-án tartsák, de eddig ez nem sikerült: a falubeliek hét közben nem tudják kellőképpen fogadni a messziről jött vendégeket, ezért a következő vasárnapon tartják a búcsút. A Szentkirály Szövetség minden esztendőben valamely, a szent királynak szentelt egyházközségben összegyűl és azt megajándékozza. Idén Székelyszentkirály egyházközsége Szent István királyt ábrázoló mellszobrot kap ajándékba, amelyet augusztus 24-én, vasárnap avatnak fel. A templom előtt már elkészült a talapzat, a szobrot erre állítják majd. /Lázár Emese: Székelyszentkirály búcsúja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2008. november 1.

Október 19-én nyílt meg Sz. Kovács Géza festő grafikus jubileumi kiállítása a székelykeresztúri Dr. Molnár István Múzeumban. Képei derűt, optimizmust sugároztak. Eljöttek a barátok, érdeklődők, a szülőfalut képviselő székelyszentkirályi rokonok is. Egy most megjelent katalógussal visszatekintett közel fél évszázados művészi pályájára. /N. M. K. : Októberi fénysugárban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2009. január 8.

Sz. Kovács Géza Segesváron élő képzőművész közel ötven festményéből és grafikájából nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády-házban. A tárlatnyitón a művészt bemutató, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Műterem-sorozatában megjelent kiadványt is megismerhették az érdeklődők, melyet a Magyarországon élő, erdélyi származású Banner Zoltán művészettörténész írt, aki a művészt a székely festőiskola egyik késői nemzedékéhez sorolta. Sz. Kovács Géza nyolcgyermekes, szegény családból származik Székelyszentkirályról, szülőfalujára utal a nevéhez toldott Sz betű. Ötven évvel ezelőtt végzett a marosvásárhelyi művészeti iskola festészeti szakán, majd Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát grafika szakon. Segesváron több évtizede él, és tanít. Körülbelül 1990-ig a művész inkább grafikákat készített, majd festeni kezdett. Grafikáira az aprólékos megmunkáltság, a díszítő elemek sokasága jellemző. Sz. Kovács Géza a tárlatnyitón elmondta, hogy elsősorban az erdélyi falvak ezeréves múltját szeretné megörökíteni. „Minden paraszti porta olyan, mint egy műalkotás. Minden generáció valamit elvesz belőle, és valamit hozzáad. Ez a világ valóban el fog tűnni. Tehát jó, ha nyomuk marad a kultúrában, amikor a globalizáció végképp bedarálja e falvakat” – magyarázta. /Máthé Éva: Hagyománymentés a művész vásznán. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998