udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. július 16.

Kriza János Néprajzi Társaság jún. 4-5-én Homoródfürdőn tartotta idei második vándorgyűlését. Az előadások témái: a halál és a temetkezési szokások. Az előadók között volt Zakariás Erzsébet /Kolozsvár/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Zsók Béla /Bukarest/, Tankó Gyula /Gyimesközéplok/, Bárány Mihály János /Marosvásárhely/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Vasas Samu /Bánffyhunyad/, Tánczos Vilmos /Csíkszereda/, Csergő Bálint /Csíkszereda/, Asztalos Enikő /Marosvásárhely/, Balázsi Dénes /Székelyszentlélek/, Gazda József /Kovászna/ és Virág Magdolna /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1996. június 9.

Nagy tömeg gyűlt össze idén is jún. 9-én Székelyudvarhelyen, az Úrnapi búcsúra. Hatodik éve Lengyelfalva, Szentlélek, Farkaslaka, Korond, Szentegyháza és még számos falu hívői érkeznek ezen a napon gyalogosan Székelyudvarhelyre, amelyet a csíksomlyói búcsú kicsinyített másának lehet mondani. A szentmise végén végigvonulnak a központban a világ négy égtája irányában felállított oltároknál, hitet téve Jézus mellett. Idén dr. Jakubinyi György celebrálta az ünnepi szentmisét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./

1997. január 20.

1996. december derekán Székelyszentléleken volt a díjkiosztó ünnepsége annak a színműpályázatnak, amelyet a Jádzó Társaság, az EMKE és a helyi Vadrózsák Művelődési Egyesület közösen hirdetett meg. Balázsi Dénes Székelyszentléleken tanít, rendbehozta a művelődési otthont, létrehozta a helyi művelődési egyesületet, majd látta azt, hogy a színjátszó csoportok híján vannak megfelelő színpadi alkotásoknak, azért fordult az EMKÉ-hez, így született meg a pályázat színművek írására. A pályázat eredményhirdetése előtt felavatták a felújított művelődési ház homlokzatán elhelyezett millecentenáriumi emléktáblát, iskolások elszavalták Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát, majd a megjelentek megtekinthették a Honfoglalási leletek díszítő művészete című kiállítást, amelyet a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból kölcsönöztek. Ezután kezdődött a székelyszentléleki I. Falusi Színjátszó Fesztivál, ennek keretében volt a színműpályázat eredményhirdetése. Első díjat nem adtak ki. Második díjat Lakatos Mihály, a harmadikat megosztva Jancsó Miklós színésznek és Lászlóffy Csabának ítélték oda. Lakatos Mihály jelenleg Szegeden tanul, magyar-francia szakon, de utána hazatér. Most novelláskötetén dolgozik, az első 1995-ben jelent meg, a Mentor Kiadónál. Jancsó Miklós harminc éves színész, írásait a Romániai Magyar Szó szokta közölni, megjelenés előtt áll Játék az élettel című, regényét, humoreszkjeit tartalmazó kötete. Lászlóffy Csaba örül annak, hogy itt bemutatják színművét. - Forrai Tibor Homoródszentpálról érkezett színjátszó csoportjával. Elmondta, hogy falujukban ifjúsági és gyermekcsoport van, de időszakosan fellép a cigányok és a házasemberek színjátszó csoportja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1997. június 10.

Székelyszentlélek Múzeumházát 1977. máj. 9-én nyitották meg a Nyitó Menti Folklórfesztivál idején. Balázsi Dénes, a Múzeumház létesítője és gondozója beszámolt arról, hogy idén máj. 18-án ünnepelték a Múzeumház fennállásának huszadik évfordulóját. Az ünnepi műsort a falu Vadrózsák Művelődési Egyesülete rendezte. Balázs Rózsa egyesület elnök mondta a megnyitó beszédet. Eljött az éppen Székelyudvarhelyen vendégeskedő Budai Ilona /Budapest/, népdalokat és Mária-énekeket énekelt. Fellépett a helyi Páter Benedek Fidél Általános Iskola együttese is. A múlt évben felújították a Múzeumházat, az Illyés Alapítvány segítségével bevezették a villanyt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

2000. június 1.

Jún. 2-án kezdődik - az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében - az Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. Fellépnek zetelaki, lövétei, kápolnásfalui színjátszó csoportok, a Tamási Áron Gimnázium, a székelyszentléleki Vadrózsák Művelődési Egylet és az UFF színjátszói. /Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2001. augusztus 21.

Júniusban a parajdi római katolikus templomba törtek be ismeretlen tettesek, Korondon aug. 13-án éjszaka valószínűleg megzavarták őket, mert semmit nem vittek el az istenházából, 14-én éjjel viszont Székelyszentléleken és Malomfalván lopták el a fából készült szobrokat. Benedek Sándor szentléleki plébános és Kiss Margit sekrestyés aug. 15-én reggel vették észre azt, hogy betörtek a templomba, elvitték a feszületről a Jézus-szobrot (a corpust) és a Szent Antalt, Szent Lászlót, és Szent Istvánt ábrázoló szobrokat, a feltámadást jelképező, illetve egy karácsonykor használatos angyalszobrot, az oltárszentséget és két ezüstözött kelyhet. A tolvajok hátulról, a sekrestye ajtaját felfeszítve hatoltak be, és gyertyafény mellett pakolták össze a szobrokat, amiket egy szőnyegbe csomagoltak. A padlót sok helyütt viaszpecsétek borítják, szerencsére a szétszórt gyufaszálak nem okoztak tüzet. A sekrestyében lévő szekrény fiókjait kiforgatták a tettesek, a gipszből készült szobrokat viszont nem vitték el. A plébános szerint előre kitervelt lopás történt, hiszen Parajdon és Malomfalván is a fából készült régi szobrokat lopták el, amelyeket valószínűleg régiségkereskedőknek adtak el. A malomfavi templomba ugyancsak aug. 14-én éjszaka törtek be. Simon József plébános elmondta, hogy a falról hiányzik a kereszt, a Jézus-szíve szobor és Szűz Mária, a feltámadási szobor is eltűnt, valamint a keresztről Jézus teste. Egy négy négyzetméteres szőnyeget is elvitték. /F. D. D.: Kirabolták a szentléleki és a malomfalvi templomot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. október 17.

Székelyudvarhelyen okt. 16-18. között Szejkefürdő és borvíz címmel konferenciát rendeztek. Hazai és magyarországi szakemberek tanácskoztak a Haáz Rezső Múzeumban. A tanácskozás előadói a Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Szejkefürdő és Székelyudvarhely vonalon található térség műemlékeiről, fürdő- és borvíztörténetéről, néprajzáról és turisztikai lehetőségeiről értekeztek. Központi helyen szerepelt a Szejkefürdőn létrehozandó székelyföldi fürdő- és borvízmúzeum. /Bágyi Bencze Jakab: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2001. november 16.

Hargita megye katolikus templomai ellen indítottak valakik sorozattámadást, a rendőrségnek nem sikerült azonosítani a tetteseket. Úgy tűnik, hogy szervezett rablótámadások sorozatáról van szó. Szeptemberben Gyergyóalfalu templomából emeltek el kisszobrokat, előtte a székelyszentléleki és a parajdi templomokat vették célba a rablók, ahonnan nagyobb méretű kegyszobrokkal távoztak. Próbálkoztak a korondi templomban is, ezúttal sikertelenül. A legnagyobb méretű templomfosztogatás a közép- és felcsíki katolikus templomokat érte. Egyetlen éjszaka, október 26-án több község templomába törtek be a rablók. Feltörték a csíkpálfalvi templom kórusának bejárati ajtaját. Csíkdelnén felfeszítették az Úr kápolnájának ajtaját, s elemeltek egy gipszből készült, 1,70 magas Mária-szobrot és egy, a feltámadt Krisztust jelképező értékes faszobrocskát, s elvittek egy hangszórót is. A csíkszentmiklósi plébános tájékoztatása szerint, ugyanazon éjszaka felfeszítették a borzsovai templom vaskos, vasazott tölgyfaajtaját, s magukkal vittek két szőnyeget meg egy régi gyertyatartót. A csíkszépvízi Havas Boldogasszony kápolna sekrestye ablakát betörték, azonban nem vittek semmit magukkal. Csíkmadaras templomában a legnagyobb a kár: 6 értékes faszobrot emeltek el, egy másik, gipszből készült szobor festékrétegét megkaparva, nem tartották érdemesnek elvinni. Ugyanakkor két olajfestményt is leszereltek a falakról. Október 31-re virradólag Csíkcsicsó templomának ajtaját felfeszítve, elvittek egy 160 éve készült Krisztus-faszobrot. Csíktaplocán is betörtek a templomba. /Kristó Tibor: Templomrablás sorozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2003. április 19.

Templomot emel magának Bogárfalva katolikus közössége. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentkirályra jártak misére. 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdett. Május 13-án a Fatimai Szűz tiszteletére szentelik fel az új hajlékot. Keller István magyarországi festőművész az utolsó ecsetvonásokat teszi az oltárkép jobbján készülő Szent László-képen. A művész tizenkét templom belső díszítését készítette el, de ez az első munkája Erdélyben. Magyarország határain túl eddig csak a Felvidéken dolgozott. A fatimai jelenést bemutató oltárképet ábrázoló freskó két oldalán Szent István és Szent László királyt örökítette meg a művész. Az egész falu támogatta az építkezést - mondta Benedek Sándor plébános. A székelyszentléleki születésű, Brassóban élő Szente László műépítész ingyen készítette el a terveket. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szülőfaluja épülő templomának egy harangot adományozott. /Sarány István: Templom épül Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2003. szeptember 7.

Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./

2003. december 8.

Dec. 6-án juttatta vissza Nagytétény a székely város tulajdonát. Gyergyószentmiklós határában vették át a nagytétényiektől a székely város elöljárói azt a nagyharangot, amelyet ágyúöntés céljából hurcoltak el 1944-ben. A tervek szerint a harang húsvétkor kondul meg újra a gyergyói templom tornyában. A néhány éve véletlenszerűen azonosított harang tért haza. 1943-ban minisztériumi határozat rendelte el, hogy az egyházak egy-egy harangot adjanak háborús célokra, így került a gyergyószentmiklósi is a Nagytétény határában levő öntödébe. A legenda szerint egy éjszaka a tétényiek - azt hívén, az ő harangjuk - rejtekhelyre vonszolták, és szeméttel födték le. Csak a háború után derült ki, hogy tévedésből a gyergyói harangot mentették meg maguknak. A harangot nov. 30-án szerelték le Nagytétényben. Az ekkor tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros-érsek, Magyarország prímása áldotta meg a gyergyószentmiklósi és a tétényi új harangot. A Lengyelországban készített új harang felirata: "Öntetett Isten dicsőségére, Nagyboldogasszony tiszteletére, a pest-nagytétényi templom ékességére, a gyergyószentmiklósi harang helyére." Gyergyó felé vezető útján a harangot Cegléden, Nagyváradon, Kolozsváron, Korondon, Székelyszentlélek-Bogárfalván köszöntötték. A harang útja a Hargitán át előbb Csíksomlyóra vezetett, majd onnan hozták Gyergyószentmiklósra. Fonott kalács, virág, nemzetiszín szalag díszítette a Szent Miklós-szobrot és a harangot szállító ökrösfogatokat. A két szekeret székely ruhás ifjak és a gyulafehérvári teológia tizennyolc diakónusa kísérte. /Gergely Edit: Hazatért a gyergyószentmiklósi nagyharang. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 12.

Dec. 13-án mutatják be Balázsi Dénes Székelyszentlélek 670 éve /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2003/ című falumonográfiáját a székelyszentléleki kultúrotthonban, melyre a Dr. P. Benedek Fidél Általános Iskola közössége és a Vadrózsák Művelődési Egylet vezetősége hívja az érdeklődőket. /(bb): Székelyszentlélek 670. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./ P. Benedek Fidél mintegy 80 oldalban foglalta össze mindazt, amit össze tudott gyűjteni Szentlélekről. Balázsi Dénes közismert hely- és tájtörténész alapos munkával kiegészítette ezt a vázlatot. /Róth András Lajos: Amíg egy monográfiáig eljutunk... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

1997. október 23.

Idén ünnepli Székelyudvarhely múzeuma fennállásának 200. évfordulóját, erről nyilatkozott a lapnak Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 1797-ben írta össze az akkori gyűjteményt, a szertár, az éremtár és a könyvtár állományát Zilahi Sebes János professzor. Azóta a gyűjtemény állandóan növekedett. 1897-ben a gyűjteményt a városháza akkor felavatott dísztermében helyezték el. Haáz Rezső lett a múzeum igazgatója, aki szenvedélyesen gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A múzeumot 1949-ben államosították. 1994 óta a múzeumhoz tartozik a városban lévő Tompa László és a Tomcsa Sándor emlékszoba, továbbá ők patronálják a Székelyszentléleken levő tájházat. A múzeum levéltári anyagának egy részét, a privilégiumi leveleket Bukarestbe szállították, a legértékesebb részt, a "székely láda" anyagát Kolozsvárra vitték. A múzeum dokumentációs könyvtárának felelőse Róth András, helytörténettel Zepeczáner Jenő és Hermann Gusztáv foglalkozik. 1990 júniusában megalakították a Haáz Rezső Kulturális Egyesületet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

1998. szeptember 30.

Szept. 25-27-e között hatodszor rendezte meg Gyergyószentmiklóson Műkedvelő Színjátszók Találkozóját a művelődési ház. A helyi Fábián Ferenc Színjátszó-csoport fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte, egyúttal megkoszorúzta a névadó színész sírját. A találkozón bemutatkozott a Pávai Gyula magyartanár vezette aradi csoport, Érmihályfalva, Székelyszentlélek műkedvelő csoportja, továbbá a Hahota /Marosvásárhely/, Árnyéktársulat /Gyergyószárhegy/ és a Figura Stúdiószínház /Csíkszereda/. /Gál Éva Emese: A VL. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2002. április 6.

Ezelőtt 25 évvel létesült Székelyszentléleken a falumúzeum. Alapítója, Balázsi Dénes tanár, néprajzos. Több mint 700 értékes, napjainkban már fel nem lelhető néprajzi tárgy látható a tájházban. Balázsi Dénes tájékoztató füzetet állított össze a tájházról, s reméli, hogy a megyei tanács támogatásával május 27-ig, az évfordulós ünnepség napjáig meg is jelenik e kiadvány. /Kristó Tibor: Negyedszázados a székelyszentléleki tájház. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

2002. június 14.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben avatták a tájházat Székelyszentléleken. Balázsi Dénes tanár a kezdettől jelen volt, azóta a gyűjtemény gyarapodott. Balázsi Dénes megírta a Homoród menti szövetkezeti mozgalom két világháború közötti történetének monográfiáját. A hajdani népélet eltűnt, de tárgyi leltára még megvan ott, ahol összegyűjtötték, és vigyáznak rá. A múzeumokban, a csernátoni tájházban és – Székelyszentléleken. Jelenleg a Haáz Rezső Múzeum /Székelyudvarhely/ a felettesük a tudományosságban. A gondozói díjat is onnan kapják, havonta ötszázezer lejt. A helyi Vadrózsák Művelődési Egylet a műkedvelő színjátszás fölpártolására jött létre. /Oláh István: Huszonöt évvel ezelőtt avatták fel. Ház a tájban Szentléleken. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 14./

2004. február 10.

Örömmel újságolja Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere, hogy a Székelyszentlélek – Héjjasfalva közötti megyei útszakaszt átminősítették országúttá. Emiatt az állami költségvetésből 6,5 millió eurót hagytak jóvá felújításához. Ezzel a megye egyik legjárhatatlanabb útszakaszát felújítják. A falusi turizmusra is kedvezően hathat az útépítés. A Sapard-program keretében, szintén útjavításra benyújtott pályázatukat jóváhagyták. Azonban pénzbeli támogatást még nem kaptak, arra hivatkozott a központ, hogy kimerültek a keretek. /Kristó Tibor: Országút Székelyszentlélektől Héjjasfalváig. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2004. szeptember 23.

Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2005. augusztus 25.

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2005. augusztus 26.

A kormány minden lehetséges eszközt igénybe vesz az udvarhelyszéki településeken bekövetkezett árvízkárok enyhítésére, a kabinet már a következő napokban több milliárd értékben nyújt gyorssegélyt az árvízkárosultaknak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes augusztus 25-én azt követően, hogy Vasile Blaga belügyminiszterrel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ számos kormányzati tisztségviselőjével és parlamenti képviselőjével az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tartott helyszíni szemlét. A kormányzati politikusok Farkaslakán, Székelyudvarhelyen, Malomfalván, Kobátfalván, Szentléleken és Galambfalván tekintették meg a bekövetkezett károk mértékét. A kormány képviselői jelentős támogatást, gyors és összehangolt kormányzati segítséget helyeztek kilátásba. Markó bejelentette, a kormány több milliárd értékű gyorssegélyt, építőanyagokat és kárelhárítási berendezéseket küld az érintett településekre. Elégtétellel állapította meg, hogy a székelyföldi közösségekben változatlanul erős az összefogás, a szolidaritás, hiszen az említett falvakban az emberek mindenhol azonnal nekiláttak a károk helyreállításához. Vasile Blaga belügyminiszter bejelentette, az állami alapból a következő napokban jelentős mennyiségű élelmiszert küldenek a térségbe, a házukat elvesztett családok pedig kezdetben mintegy 10 millió lejes szociális gyorssegélyben részesülnek. /Miniszterek az árvíz sújtotta székely településeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2005. október 3.

A Nyikó mente az árvíz utáni újjáépülés képét mutatja. A legtöbb árvízkárosult ideiglenesen már visszaköltözött házába, azonban Siménfalván a romák még mindig sátorban laknak. Szentléleken a Ladó család új házán már gyakorlatilag az utolsó simításokat végzik. Az árvízkárosultaknak továbbra is szükségük van a segítségre. /Katona Zoltán: Árvíz után – hogyan tovább? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

2006. május 14.

A gyulafehérvári Caritas folytatja az Udvarhely környéki árvízkárosultak megsegítését. Folyamatban van egy mezőgazdasági program, amely keretében veteménymaggal, krumpli vetőmaggal, kerti szerszámokkal, baromfival, baromfitáppal, műtrágyával támogatják az érintett lakosságot. A támogatás a spanyol Caritas valamint a Caritas Hungarica segítségével történik. A Caritas összesen 400 családot támogat. A krumpli vetőmagot Székelyszentléleken 230 árvízkárosult családnak osztottak ki. A veteménymagcsomagból 400 család részesült a Nyikó mentén. /(Bányász József): Újabb támogatás az udvarhelyszéki árvízkárosultaknak. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 14./

2006. július 11.

Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes-plébánost megromlott egészségi állapotára és szívműtétére való tekintettel – saját kérésére – dr. Jakubinyi György érsek felmentette főesperesi tisztségből. Helyébe az újonnan kinevezett plébános, a korábban Székelykeresztúron szolgálatot teljesítő Portik Hegyi Kelemen lép. Megbízása csak a mostani mandátumi időre terjed ki, amely 2007 tavaszán lejár. Hajdó Istvánt Gyergyószentmiklósról a szülőfalujától, Bogárfalvától nem messze eső Székelylengyelfalvára helyezte elöljárója. Lengyelfalvát eddig Székelyszentlélekről látták el. /Új főesperes. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2006. augusztus 24.

Augusztus 23-án Hargita megyében a tavalyi augusztus 23-i áradás 16 halálos áldozatáról emlékeztek meg. Az árvíz több udvarhelyszéki települést, köztük Malomfalvát, Farkaslakát, Székelyszentléleket, Siménfalvát és Hodgyát is elérte. Az áradás több tucat házat teljesen lerombolt, további 1.400-ban okozott jelentős károkat. Járhatatlanná vált több megyei és községi út, több mint ezer hektár mezőgazdasági területet is elöntött a víz. Több mint száz helybélit az utolsó percben sikerült megmenteni a vadvizek elől. A legtöbb áldozat, szám szerint kilenc, Farkaslakán volt. A nyolc hargitai településen gyászmisét tartottak a templomokban, az áldozatokra emlékezve. Szeptember 3-án, a tavalyi katasztrófa emlékére, egy emlékművet fognak felavatni Székelyszentlélek bejáratánál. A három méter magas emlékművet kőből faragták ki és egy családot ábrázol, az apát, anyát és a gyereket, amint szorosan összeölelkeznek. /A tavalyi áradás áldozataira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2006. szeptember 3.

Az udvarhelyszéki árvíz első évfordulóján emlékezve az érintett katolikus közösségek fogadalmi napot tartottak, amellyel a következő évekre is közösségi hagyományt teremtenek. Megfogadták: minden év augusztus 23-án dologtiltó, munkaszüneti nappal és egyházi szertartásokkal emlékeznek a 2005-ös árvízre. Engesztelő, felajánló és hálaadó szentmisét tartottak az árvíz-járta helységek templomaiban, Malomfalván, Székelyszentléleken, Farkaslakán és Szombatfalván. Minden településen zsúfolásig megtelt a templom. Sztojka Ernő megfogadta: az egyéves évfordulóra szobrot állíttat a székelyek védasszonyának. Néhány farkaslaki család adományából ifj. Jakab Antal helybeli fafaragó elkészítette a koronás Mária-szobrot. Egy nagy, mohás terméskő talapzaton immár a magyarok Nagyasszonya vigyázza a vidéket. /Molnár Melinda (a székelyudvarhelyi főesperesi kerület sajtószolgálata): Fogadalmi nap: az udvarhelyszéki árvíz évfordulója. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 3./

2006. szeptember 4.

A 2005. augusztus 23-i udvarhelyszéki árvíz tizenhat halálos áldozata emlékére szeptember 2-án emlékművet avattak Székelyszentlélek határában. Az impozáns szobor Zavaczky Walter szobrászművész alkotása, leleplezésére, valamint az áldozatok előtti tisztelgésre a hatodik alkalommal megrendezett Farkaslaki Szenes Napok égisze alatt került sor. A rendezvény ünnepi szentmisével kezdődött, majd a Tamási Áron Emlékparkban a nagy íróról, a falu szülöttéről emlékeztek meg a jelenlévők. Bunta Levente megyei tanácselnök kezdeményezésére, a jelenlévők egy perces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. /Szász Emese: Szenes Napok Farkaslakán. Emlékművet emeltek az árvíz áldozatainak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2006. december 12.

December 10-én, vasárnap Székelyudvarhelyen bemutatták Balázsi Dénes nyugalmazott tanár negyedik, Nyikómenti hármaskönyv /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ című kötetét. A Székelyszentléleken letelepedett hetvenéves Balázsi Dénes nyugalmazott tanár egy kétszáz oldalas, korabeli fényképekkel, térképpel ellátott dokumentum-értékű könyvet tett az olvasó asztalára. /Fekete B. Zoltán: Firtos lován felébredt a gondviselés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

2007. augusztus 18.

Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2007. augusztus 24.

A 2005. augusztus 23-án bekövetkezett udvarhelyszéki árvíz áldozataira emlékeztek augusztus 23-án Székelyszentléleken. A tizenhat emberéletet követelő tragikus események második évfordulóján istentiszteletre, megemlékező beszédekre, kulturális műsorra egyaránt sor került a Nyikó-menti településen. Székelyszentlélek és Malomfalva határában egy évvel ezelőtt emelt emlékművet az áldozatok, valamint a páratlan összefogás emlékének Hargita Megye Tanácsa. Zavaczky Walter szobrászművész impozáns alkotása előtt ismét lerótták kegyeletüket a jelenlévők. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket, majd részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak. Augusztus 23-án valamennyi udvarhelyszéki árvíz sújtotta településen templomi szertartással, valamint harangszóval emlékeztek a két évvel ezelőtti tragikus eseményekre. /Szász Emese: Az árvíz áldozataira emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

2008. augusztus 25.

Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 2005. augusztus 23-ai árvíz áldozataira való ünnepélyes megemlékezés a székelyszentléleki emlékműnél. A mementóra több százan összegyűltek. A tizenhat áldozat hozzátartozóin kívül a megyei tanács és a helyi önkormányzatok is képviseltették magukat. Beszédet mondott Albert Mátyás farkaslaki polgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Antal István parlamenti képviselő, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke és Demény Gábor megyei tanácsos, volt farkaslaki polgármester. – Mártírok és hősök születtek azon a napon – emlékeztetett Szász Jenő beszédében. A beszédek között elhangzott Farkas Árpád Özönvíz és Fáy Ferenc Imádság székely templomokért című verse, majd a farkaslaki és székelyszentléleki egyesített egyházi kórus következett. /Lázár Emese: Az árvíz áldozataira emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998