udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 18.

Az Oroszhegy községhez tartozó Ülkén, ezen a kis településen június 13-án Bálint Lajos nyugalmazott érsek megszentelt három új harangot és egy emlékművet, amit a három falu (Ülke, Tibód, Szenttamás) hősi halottjainak tiszteletére állítottak. Három évvel ezelőtt, Oláh József plébános vezetésével, szinte teljesen önerőből templomot épített a falu magának. A faluból elszármazott ülkeiek csatlakozni akartak az otthon maradt templomépítő falus társaikhoz, és elhatározták, hogy a templomnak harangokat öntetnek. A tehetősebbek többet, a szegényebbek kevesebbet, de mindenki szívből adta adományát, amiből összegyűlt az a nem kis összeg, ami fedezni tudta a harangöntés. A hősi halottakról való megemlékezést jelképező, Tamás István kőfaragó mester által készített emlékmű is az ülkeiek áldozatkészségének eredménye. /Derzsy András: Harang- és emlékműszentelés Ülkében. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 18./

1997. június 10.

Jún. 13-án fogja felszentelni dr. Jakubinyi György Ülke templomát. Két éve fogott hozzá a templom építéséhez a 300 lelkes falu közössége. Mohács és Kárász lakossága is segítséget nyújtott, így teljesült az ülkeiek évszázados vágya, hogy ne kelljen a három kilométerre levő Szenttamásra menni misét hallgatni. /Templomszentelés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

2001. május 14.

Április 28-tól május 6-ig tartott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes erdélyi evangelizációs körútja, melyet a Háló szervezett. Az evangelizáció állomásai: Oroszhegy, Székelyudvarhely, Székelyszenttamás, Szováta, Kolozsvár, Nagyszalonta, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkszereda, Marosvásárhely és Nagyszalonta. A Háló, teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg, a katolikus közösségek közötti kapcsolat elősegítésére. Szabó Ferenc /sz. 1931/ 1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorát szerkesztette, számos filozófiai, teológiai könyv szerzője, 1982 óta a Távlatok című folyóirat szerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: "Szeress és tégy, amit akarsz!" Beszámoló Szabó Ferenc atya erdélyi evangelizációs körútjáról, rövid ismertető a Háló-mozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2003. augusztus 1.

Székelyszenttamás közigazgatásilag Oroszhegy községhez tartozik, lakóinak száma a múlt évi hivatalos népszámlálás szerint 129 volt. Vallását tekintve római katolikus falu, sokáig anyaegyháza volt a környező településeknek. A falu az 1333-34-es pápai tizedjegyzékben már szerepel, 1567-ben Zent Thomas, 1576-ban Szent Tamás alakban jegyezték fel nevét. A falu lakói magyarok, többségében római katolikusok. Mesterember kevés van a faluban, a fiatalok Udvarhelyre mennek. A farsang is kimaradt - elhúzódnak Ülkébe. Pünkösdkor a somlyói búcsúra mennek, régebben gyalog, most autóval. /P. Buzogány Árpád (HMKK - Udvarhelyszéki Iroda): "A fejlődés ahogy jő, minden marad el". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2005. augusztus 24.

A múlt hetinél sokkal nagyobb árvíz zúdult augusztus 23-án Székelyudvarhelyre és környékére: legkevesebb három ember vesztette életét az ítéletidőt követő árhullámban. A décsfalvi hidat elvitte az ár, amely nemcsak a városban, hanem Hodgyában, Bikafalván, Galambfalván, illetve a Nyikó mentén is rombolt. A városon kívül Malomfalva, a Nyikó mente, az Oroszhegy felőli részen a Bosnyák-patak mentén volt óriási a pusztítás. Farkaslakán egy idős asszonyt elsodort az ár, Korondon a Miklós-pataka öntött ki, nyolcvan házat öntött el a víz, ugyanakkor három hidat vitt el, továbbá 40 méter aszfaltutat és 800 méter községi utat tett tönkre. A Nyikó óriási pusztítást vitt véghez a Székelykeresztúr irányában levő falvakban, Kobátfalván, Siménfalván, Székelyszentmihályon felmérhetetlen károkat okozott az ár. A falvakban állatokat, pajtákat és más gazdasági épületeket vitt el a víz. Bikafalván elpusztult állatok tetemei hevertek az úton. Farcádban óriási rombolás volt, Hodgyában két ember meghalt. Nagygalambfalván a főútnak a hídját betörte a víz, Kisgalambfalván ki kellett telepíteni néhány családot, a házakat annyira elöntötte a víz. Székelykeresztúrra este tizenegy körül ért az áradás. Fancsal, Ülke és Székelyszenttamás után a Bosnyák-pataka Kadicsfalvára érve okozott óriási pusztítást. Szombatfalva után Kadicsfalván volt a legsúlyosabb helyzet. Székelyudvarhelyen elszakadt a gázvezeték. /Emberáldozatokat is követelt a tegnapi árvíz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./

2006. augusztus 30.

Székelyszenttamás Székelyudvarhelytől öt kilométerre fekszik. Székelyszenttamást felfedezték az udvarhelyiek. A népszámlálási adatok szerint 1910-ben 251, 1992-ben 116 magyar lakosa volt, jelenleg 53 házszám van a faluban, a lakosok száma pedig 132. Sok udvarhelyi épít házat a faluban. Nincs iskola, napközi, polgármesteri hivatal, rendőrség, de nincs is ezekre szükség, hiszen Ülke pár száz méterre van Szenttamástól, ott pedig van minden. /Kozán István: Céltelepüléssé vált Székelyszenttamás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998