udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5677 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5671-5677
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 13.

A székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és székelykeresztúri erőszakos cselekményekkel kapcsolatban nyilatkozta Domokos Géza, az RMDSZ elnöke: "a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják." Ezek a híresztelések a román és magyar nép közti igaz közeledést akarják elgáncsolni. /Adevarul (Bukarest), jan. 13., ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1990. január 19.

Székelyudvarhelyen művelődési lap indult Hídfő címmel, céljuk: "közlési lehetőséget szeretnénk biztosítani az elsősorban székelyudvarhelyi és környékbeli értelmiségiek művelődési tárgyú írásainak". /Hídfő (Székelyudvarhely), jan. 19. 1. sz. Felelős szerkesztő: Fábián Lajos/ Székelyudvarhely múzeumának munkaközössége felhívásban jelentette be, hogy önálló múzeummá kell válnia az intézménynek. Szeretnék visszakapni azokat a dokumentációs értékű anyagokat, amelyeket más helyre vittek. Jan. 3-án gyűlést tartottak Székelyudvarhelyen a helyi Népszínház tagjai. Megválasztották vezetőségüket, elnök: Csiszár Antal. Jan. 5-én gyűlést tartottak Székelyudvarhely hivatásos és nem hivatásos képzőművészek. Tervezik alkotótábor létesítését, kérik kiállítóterem létrehozását. /Művelődési híradó. = Hídfő (Székelyudvarhely), jan. 19./

1990. január 21.

Bodor Pál készített interjút Iliescu elnökkel, aki elmondta: "december 22-én és 23-án voltak föllobbanások bizonyos övezetekben, így a Székelyföldön is, például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Úgy tetszik azonban, hogy a nyugalom helyreállt." "... az a tény, hogy román káderek jelentek meg a magyarok lakta vidékeken, a milícián már nem akadt egy fia magyar sem, s a magyaroknak csak a román milicistákkal volt dolguk - kiváltója is volt a mostani fellobbanásoknak. Udvarhelyen egy román szekuritátést, Székelykeresztúron egy román milicistát öltek meg - ámbár Udvarhelyen egy magyar milicista is halálát lelte a forró napokban." Bodor Pál megjegyezte, hogy Hargita megyében a lakosság 80 százaléka magyar, a megye első harminchét tisztségviselőjének 80 százaléka román volt, mégpedig "többségükben más vidékről hozott románok, akik sem a nyelvet, sem a szokásokat, az észjárást és a hagyományokat sem ismerték." Iliescu kifejtette: "Nagyon örvendtünk a magyar kormány, a magyar közvélemény, a magyar sajtó rokonszenvező magatartásának. Kiegyensúlyozott, bölcs tartása volt a magyarságnak." /Magyar Nemzet, jan. 15., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. február 1.

Székelyudvarhelyen febr. 1-jén mintegy húszezer ember tüntetett a magyar iskolákért és a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4., Hídfő (Székelyudvarhely), febr. 4. - 2. sz./

1990. február 18.

Febr. 18-án Sepsiszentgyörgyön találkoztak a csángómagyarok. Kallós Zoltán és Erőss Péter után Duma Ioanel is elmondta elképzeléseit, többen hozzászóltak, így Nagy Emma, Csicsó Péter, Bernárd Antal, Farkas János és Nistor Tinca is. Megállapodtak abban, hogy a csángók a Sepsiszentgyörgyön székelő RMDSZ védnöksége alatt kívánják folytatni tevékenységüket. Harcolni kell a magyar nyelvű oktatás újraindításáért. Kétnyelvű újságot szeretnének indítani. A mostani találkozóra Pusztinából, Klézséről, Diószínből is érkeztek csángók. /Simó Erzsébet: A moldvai magyarok sepsiszentgyörgyi találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./ A találkozóra több mint 200 csángó jött el, jelen volt Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője és Erőss Péter, a Szórvány Bizottság elnöke is. Többen hangsúlyozták az anyanyelv szabad használatának jogát, az anyanyelvi oktatás visszaállításának szükségességét. /Mátyás Árpád: "Mű nem csak csángók, többek vagyunk: magyarok." Moldvai csángó magyarok tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ A kisebbségellenes erők a Sepsiszentgyörgyre érkező csángók egy csoportját eltérítették, a stadionban hívták őket, ahol Duma Ion hamis jelszavakkal akart hatni: "Se román csángó, se magyar csángó ne, hanem csángók legyünk!" "Román iskolába tanuljunk, de ne legyen románosítás!" Azonban a stadionban gyülekezők is észrevették, itt valami nincs rendben, ezért a többiek után mentek, Erőss Péter csoportjához csatlakoztak. Itt az igazságot keresők hangja dominált. Több felszólaló hitet tett hovatartozása mellett: "...csángó-magyarok vagyunk. Õsi nyelvünk a magyar." - mondta az egyik. "Hozzunk létre egy társulatot az RMDSZ mellett" /Csicsó A., Lujzikalagor/. - "Aki úgy érzi, hogy a helye mellettünk van, csatlakozzék." - szólított fel Erőss Péter. "A központ ne Bákóban, hanem Sepsiszentgyörgyön legyen. Itt van több elszármazott értelmiségi" - javasolta Farkas József Klézséről. Elhatározták, hogy márc. 11-én újra találkoznak. /Szabó M. Barna: A csángókról szórul-szóra. = Hídfő (Székelyudvarhely), márc. 12. - 4. sz./ A román tévében egy fiatalember románul és magyarul is megszólalva kérte, hogy a csángók jöjjenek el Sepsiszentgyörgyre. Több településről érkeztek a megbeszélésre. Sylvester Lajos írta, hogy az RMDSZ szórványügyi bizottsága felkarolta a találkozót. Többn kérték nyelvtanfolyamok szervezését. A pusztinai Erős Ferenc mondta: "Amíg eljő a magyar nyelv, legyen tévéiskola." /Sylvester Lajos: Csángó magyarok Háromszéken. = A Hét (Bukarest), márc. 1./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 25.

Febr. 25-én Sepsiszentgyörgyön a Kisstadionban több tízezer ember gyűlt össze Tőkés László szabadtéri istentiszteletére, majd délután Székelyudvarhelyen, a zsúfolásig megtelt Sportcsarnokban mondott beszédet a lelkipásztor. "Csak akkor döbbenünk rá a veszély nagyságára, miután elmúlt." - kezdte beszédét. Most hálát kell adnunk az Úrnak. Az országos méretű pusztítás kihívó jelképe volt a falurombolás terve. "...anyanyelvünk, kultúránk, önazonosságunk, emberségünk megsemmisítését tűzte ki célul a hatalom." Támadás folyt a "testvér román nemzet ellen úgyszintén". "Európa veszít azzal, hogyha egyik vagy másik nép gyűlöli egymást." Tartsd meg, ami nálad van, idézte a Bibliából. Tartsd meg a hitet. "Belőlünk a hit hiányzott. A kicsinyhitűségünkre és a gyengeségünkre épült a bennünket elnyomó, elnyomorító erőszak." /Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. - 8. sz./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1990. március 5.

Katona Ádám számára a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-küldöttértekezlet pozitív eredménye volt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ képviselőinek őszinte szókimondása, a fiatalok következetes újat-akarása, akik a bukott kommunista társadalom minden maradványát elutasítják. A küldöttértekezletre eljutott sok dokumentum, anyag között a legmaradandóbb a sepsiszentgyörgyi fiatalok /MADISZ/ negyvenoldalas politikatudományi-történeti összeállítása: Adattár kisebbségpolitikai vonatkozásban. Gazdag volt az újságkiállítás is, az új magyar, német, szerb, szlovák nyelven. A kolozsvári Puntea a román olvasóknak tolmácsolja a magyarság szándékait. Egy kétnyelvű füzet a február 10-i nagygyűlésen elhangzott fontosabb felszólalásokat tartalmazta /Gyanakvás helyett dialógust/. Katona Ádámnak a legjobban Ion Aluas beszéde tetszett, akiben a magyar-román közeledés "régi harcosát tiszteljük: helye szívünkben Gelu Pateanu és Smaranda Enache mellett van" hangsúlyozta Katona. Végül ismertette az udvarhelyiek javaslatait, ezek csoportosítása: általános szabadságjogok, önrendelkezés, pozitív diszkrimináció és sajátos feladatok. Az RMDSZ legyen humanista, elsősorban antikommunista és antifasiszta elkötelezettségű. A Vatra Romaneasca, a Vasgárda jelentkezése, a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a nagyenyedi durva, fasisztoid provokációk idején az ne csak elhatárolja magát, hanem képjen föl az antihumanista ideológiák valamennyi fajtája ellen. Az RMDSZ-nek követelnie kell továbbra is a kollektív önrendelkezés biztosítását. A pozitív diszkrimináció eddig nem szerepelt az RMDSZ-dokumentumokban. A nemzeti kisebbségeknek a többséggel való egyenlősége érdekében többletjogokat kell biztosítani. A magyar nyelvet második hivatalos nyelvként kell elismerni Romániában. A földművesek számára biztosítani kell a föld tulajdonjogát. /Katona Ádám: Sepsiszentgyörgy urán. = Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. ? 8. sz./

1990. március 10.

Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1990. március 11.

Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./

1990. március 20.

Márc. 20-án Székelyudvarhelyen 20 ezer ember részvételével nagygyűlést tartottak, elutasítva a marosvásárhelyi Vatra Romaneasca provokációját. Elfogadtak egy felhívást, amelyet a román kormányszervekhez és az ENSZ-hez intéztek. A Romániában élő mintegy kétmilliónyi magyar elemi jogai és létbiztonsága került veszélybe az elmúlt napokban, olvasható a felhívásban. Követelték az uszító megnyilatkozások azonnali beszüntetését. Kérték, hogy az ENSZ küldjön ellenőrző csoportot Romániába. /Székelyudvarhelyiek felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

1990. április 14.

Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, tiszteletbeli elnökévé Sütő Andrást választották, ügyvezető elnöknek pedig Katona Ádámot.

1990. április 15.

Ápr. 15-én, húsvétvasárnapon Csíkszeredában a tizenegy órai szentmise alatt négy helikopter érkezett a város fölé és a tömeg fölött körözött. A hívek nagyobb része ugyanis a szabad ég alatt volt, mert nem fértek be a templomba. Nagy zajt csaptak a gépek. "Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották" - olvasható dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspöknek a kultuszminiszterhez írt tiltakozó levelében. /Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./

1990. április 26.

Ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1990. május 8.

1989. dec. 22-én az oroszhegyi rendőrparancsnok, Cheuchisan Liviu a népharag áldozata lett. Burus Endre, aki márc. 15-ig Oroszhegy tanácselnöke volt, elmondta, hogy őt is többször beidézték tanúkihallgatásra. Előzőleg egy alkalommal megjelentek a rendőrségi autók és több mint húsz embert akartak karhatalommal beszállítani kihallgatásra. Burus Endre kérte a letartóztatási parancsokat, de azzal nem rendelkeztek, így sikerült megakadályoznia ez emberek elhurcolását. Tudomása nélkül négy embert mégis elvittek. Burus kifogásolta, miért csak a négy embert vádolják, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Nagy Imrét és Vass Kiss Elődöt. Románlakta területeken is voltak hasonló lincselések de ott nem volt felelősségre vonás. /Erdélyi István: Miért? = Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./

1990. május 9.

Újabb színnel gazdagodott az erdélyi magyar sajtó: napvilágot látott az Udvarhelyi Sport 7 első száma: Udvarhelyi Sport 7 (Székelyudvarhely), máj. 9. ? 1. sz./ A hetilap szeptember 25-ig jelent meg.

1990. május 11.

Megjelent a Székely Útkereső (Székelyudvarhely) a székelyudvarhelyi Szabad Szakszervezeti Szövetség közéleti-művelődési irodalmi havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Beke Sándor. /B. E.: Székely Útkereső. = Valóság (Bukarest), máj. 11./ A Székely Útkereső első száma áprilisban látott napvilágot.

1990. május 27.

Máj. 26-27-én Farkaslakán huszonnégy éves késéssel adtak igazi tisztességet a székelyek legnagyobb írójának, Tamási Áronnak. A tisztelet koszorúit egyaránt elhozták Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról és Budapestről a két cserefa árnyékában nyugvó íróhoz és a két Szervátiusz nagyszerű emlékművéhez. A farkaslakiak egyben újraalakították a Tamási Áron Művelődési Egyesületet. Jún. 27-én Székelyudvarhelyen a négyszáz esztendős római katolikus főgimnázium Tamási Áron - egykori diákja - nevét vette fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

1990. május folyamán

Megjelent a Fókusz folyóirat első száma, alcíme: Székelyudvarhelyi műszaki lap. /Fókusz (Székelyudvarhely, máj./

1990. június 14.

Bálint Lajos gyulafehérvári püspök felemelte szavát az oroszhegyiek perbefogása ellen. Oroszhegyen 1989 decemberében a népharag végzett Cheuchisan Liviu rendőrparancsnokkal. Feltételezhető, hogy a rendőrparancsnok is követett el igazságtalanságokat. Azokban a napokban máshol is történt hasonló népítélet, de másokat nem vonnak felelősségre. Az látható, hogy igazságtalan igazságszolgáltatás készül. A marosvásárhelyi ítéletek is azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás nem tud szabadulni a diktatúra módszereitől. "Nem vagyunk az egyéni igazságszolgáltatás hívei, azt a törvényes hatóságok ügykörébe utaljuk. Az ilyen eseteket, ha megtörténtek, mindenhol egyforma mértékkel kell mérni, és főleg nem szabad a kisebbség terhére írni, és mint speciális eseteket tárgyalni, amikor a városokban az államvédelmi szervek ártatlan emberek életét oltotta ki. Ezeknek a felelősségrevonása még késik. Csak éppen egy Hargita megyei félreeső község ügyéből kell országos eseményt csinálni?!" - írta Bálint Lajos gyulafehérvári püspök állásfoglalásában. "Kívánjuk és tisztelettel kérjük a teljes igazság érvényesítését és feltárását; a vádlottak felmentését, az ellenük indított eljárás beszüntetését..." /Bálint Lajos gyulafehérvári püspök állásfoglalása. = Hídfő (Székelyudvarhely), jún. 14./

1990. június 15.

Carolina Ilica a Tineretul Liber hasábjain valótlan rágalmak, hazugságok sorát szerepeltette cikkében. Az 1989 decemberi eseményekről, az akkoriban több helységben történt népítéletekről írt valótlanságokat, például azt, hogy Székelyudvarhelyen "felakasztották és lábbal tiporták Coman Dumitru holttestét." Dumitru városi Securitate-parancsnok valóban a népharag áldozatául esett, de nem úgy, amint azt Ilica leírta, hanem a kórházban halt meg. Hihetetlen, mit írt Ilica az oroszhegyi esetről: Cheuchisan Liviu oroszhegyi milíciaparancsnok fejét levágták, testét háza előtt elégették, s gyilkosai a tűz körül táncoltak." Ez természetesen nem igaz, de arra jó, hogy a magyarellenes uszítást fokozza. Arról nem írt Ilica, hogy a meggyilkolt milicista román tiszttársának semmi baja sem esett. Azt sem említette a cikkíró, hogy egy magyar milicista, Székely Gavril Attila is az erőszak áldozata lett. A székelyudvarhelyi viszonyokhoz hozzátartozik, hogy az 1989-es változás előtti években a Securitate erőszakos bánásmódjának áldozata lett 1983-ban Pálfi Géza katolikus pap. Tamás Géza történelemtanárt 1985-ben az udvarhelyi kórház idegosztályán kezelték a Securitate zaklatása miatt, Fábián Árpádot 1988. novemberében kezelték a kórházban az erőszakos bánásmód miatt. Bodor Árpádot Ionel Nois milicista nyomorékká verte, Ungvári Ferenc pedig belehalt ugyanezen milicista kínzásába. /Inczefi Tibor: Illie-e Ilica? = Valóság (Bukarest), jún. 15./

1990. június 23.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Incze Béla /Sepsiszentgyörgy. 1941. nov. 24./ képviselő mérnök, Székelyudvarhelyen él, a helyi Bútorgyár igazgatója. Új oktatási törvényre van szükség és új alkotmányra. Az anyanyelvű oktatásnak az óvodától az egyetemig kell terjednie. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1990. június folyamán

Újabb folyóirat látott napvilágot, az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja. Szerkeszti: Majla Sándor. /Ablak (Székelyudvarhely). 1. sz./

1990. július 3.

A Hargita megyei Törvényszék júl. 3-án ítéletet mondott az oroszhegyiek ügyében, Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte, minősített emberölésért. A védők fellebbeztek. A következő tárgyalás Bukaresten lesz. /Oroszhegy. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18. - 9. sz./

1990. július 6.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Verestóy Attila /sz. Székelyudvarhely, 1954. márc. 1./ szenátor Bukarestben él, vegyészmérnök, kutatóintézetben dolgozott 1989. decemberéig. A parlamentben feladat a nemzetiségi és a tanügyi törvény kidolgozása. Meggyőződése, hogy az alkotmány tartalmazni fogja a kollektív nemzetiségi jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1990. július 18.

Tőkés László püspök az oroszhegyiek ügyében júl. 2-án kelt állásfoglalásában kifejtette, hogy visszarendeződés folyik. "Ezt szemléltetik és igazolják az egyre húzott-halasztott, szemmel láthatóan elsekélyesedő, az operett műfajába illő különböző perek, másfelől pedig a célzatos, politikailag determinált marosvásárhelyi magyar- és cigányellenes kirakat- eljárások. Szinte már szó sem esik a Ceausescu-rezsim rémtetteiről, társadalmi méretű bűncselekményeiről, annál többet hallunk viszont a magyarság már-már kollektív jellegűként tételeződő, politikai formát öltő bűnösségéről." /Tőkés László püspök állásfoglalása. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18./

1990. július 27.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5671-5677




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998