udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 93 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. február 9.

Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

1996. február 28.

A közelmúltban felgyorsultak azok a politikai folyamatok, amelyek a szlovákiai magyarság helyzetét az elviselhetetlenség felé sodorják - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés elnöke febr. 28-án Székesfehérváron azon a sajtótájékoztatón, amelyet Orbán Viktorral, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökével közösen tartott. Orbán Viktor megállapította, hogy az Antall-kormány idején a határainkon kívüli magyarság helyzete nem volt annyira rossz, mint jelenleg. Az Együttélés és a Fidesz elhatározta: kezdeményezik, hogy a hat magyarországi parlamenti párt folytasson szakmai konzultációt a határon túli magyarság képviselőivel. /Duray: Romlik a helyzet. = Népszabadság, febr. 29./

1996. február 28.

A Vers és Zene Társulat /VZT/ szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki, burgenlandi és magyarországi művészek egyesülete, Dinnyés József daltulajdonos kezdeményezésére alakult meg 1995 júniusában Székesfehérvárott. A társulat célja: bemutatni a magyar nyelvterület verseit, részt venni az oktatásban, művelődési intézmények programjaiban, az egyházközségek életében. A társulat valamennyi régióban önálló egyesületként tagságot toboroz. Az első regionális csoport megalakult Kolozsváron, egyelőre Dinnyés-klubnak nevezik. Febr. 23-án léptek fel először a közönség előtt, megjelent Dinnyés Lajos is, aki megénekeltette a társaságot. Febr. 24-én Marosvásárhelyen lépett fel a VZT. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 28./

1996. május 26.

Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/

1996. július 31.

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatta be Borbély Imre parlamenti lépviselő, az Interconfessio Társaság elnöke a Magyar jövőkép című kötetet, amely a társaság által szervezett székesfehérvári, budapesti és zentai konferencián elhangzott anyagok egy részét tartalmazza. Sógor Csaba református lelkész, a kötet egyik tanulmányának szerzője elmondta, hogy a magyarság múltját siratja jövőbetekintés helyett. A konferencia-sorozat e holtpontról való kimozdulást szorgalmazza, továbbá a nemzet számára pozitív jövőkép megfogalmazásának szükségességét. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, ki kell mozdítani a magyar politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. Tudásközpontú nemzetfejlesztést szorgalmaznak a konferenciák résztvevői. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./ Magyar jövőkép. Egy minőségi magyar paradigma. Az Interconfessio Társaság, a SMIKK é a Vörösmarty Társaság tanácskozásai 1994-1995. /Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság kiadása, Székesfehérvár, 1996/

1998. január 20.

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1998. február 26.

A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/

1998. február 28.

Az erdélyi magyarság archaikus népi kultúráját őrző Mezőség gazdag textilművészetéből ad ízelítőt, változatos, sokszínű motívumait mutatja be a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban megnyílt kiállítás. A tárlat anyagát az Erdélyben élő Kallós Zoltán több ezres gyűjteményéből válogatták. A mezőségi varróassszonyok szépet teremtő kedvéről, ügyességéről, fantáziájáról száznál több díszes szövésű hímzés és szőttes vall. /MTI/

1998. június 6.

Jún. 6-án alapító lelkésze, Németh Géza tiszteletére emlékkonferenciát rendezett az Erdélyi Gyülekezet Budapesten, a Reménység Szigete elnevezésű karitatív és kulturális központban. A tanácskozás címe: Csángók múlt és jövő mezsgyéjén. A konferencián Gergely István csíksomlyói római katolikus lelkész és Gagyi József Csíkszeredából érkező kultúrantropológus tartott előadást. Ökumenikus istentisztelettel és előadással emlékeztek Németh Géza csángók között végzett szolgálatára. Azt követően csángó népviseletekből nyílt kiállítás. Az emléknapot este moldvai magyar népzene és táncház zárta. /Az Erdélyi Gyülekezet emlékkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ Németh Géza 1933-ban született Székesfehérvárott. 1956-ban végezte el a Református Teológiai Akadémiát. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, 1957-ben internálták. 1958-tól lelkészként dolgozott, de 1971-ben megfosztották állásától. 1989-ben rehabilitálták. Azt követően a Megbékélés Közössége ökumenikus Mozgalom vezetőjeként, illetve választmányi tagként a Magyarországi Református Egyházi Mozgalomban és a Református Egyházi Megújulási Mozgalomban tevékenykedett. Az Erdélyi Gyülekezet alapítója 1995. február 21-én hunyt el. /MTI/

1999. május 11.

Marosvásárhelyen sok éve létezik a Dimitrie Cantemir ökológiai magánegyetem. Négy év alatt a városban, a Tudor lakónegyedben elkészül egy magánegyetemi campus. A Cantemir egyetem szeretné szélesre tárni kapuját a nemzetközi kooperáció számára. A jelen levő Bert Billie, belga professzor irányítja azt a programot, melynek keretében a flamand kormány anyagilag támogatja a romániai magánoktatást. Éspedig egy év leforgása alatt 5 millió belga frankkal kíván beszállni ebbe a programba. - Remélhetőleg a közeljövőben igen szoros kapcsolat alakulhat majd ki a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola között. Ezt az igényt mind Murgu prorektor, mind Darai Lajos Mihály, az intézmény főigazgató-helyettese megfogalmazta. A Kodolányi János Főiskola magánintézmény, az ott tanuló diákok állami támogatásban is részesülnek, és az ott szerzett diplomák az államiakkal egyenértékűek. Mintegy négyezer diák tanul évente a Kodolányi Főiskola különböző fakultásain: a közgazdasági, turisztikai, újságírói szakon. Darai Lajos Mihály reméli, hogy a lehető leghamarabb diákcserék, tananyagcserék mehetnek végbe a marosvásárhelyi és székesfehérvári főiskolák között. /Máthé Éva: Magánegyetemek kézfogása. Székesfehérvár jó példa lehet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1999. szeptember 11.

Boér Lenk Ilona képzõmûvész elsõ egyéni tárlata szülõvárosában, Csíkszeredában volt 1973-ban, ezt követõen több kiállítása nyílt Bukarestben, Brassóban, Kovásznán, Budapesten, Gyulán, Székesfehérváron, Sopronban. 1987-88-ban Belgiumban és Hollandiában állították ki a munkáit, 1995-ben pedig Svájcban. A '80-as években szívesen készített versillusztrációkat, tusrajzokat, késõbb zenei témákat dolgozott föl absztrakt kompozíciókban. 1998-ban három festõtáborban is dolgozhatott: Zsobokon, Nagyszalontán és Ménfõcsanakon (Magyarország). /A képzõmûvészetnek jobbakká, lélekben gazdagabbakká, emberségesebbekké kellene tennie az embereket. Kötetlen beszélgetés BOÉR LENK ILONA képzõmûvésznõvel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1999. október 7.

Csíkszeredában a napokban szerelik fel a Szent Ágoston plébánia épülő katolikus temploma tetőszerkezetének tartóelemeit. Az elemeket Székesfehérváron egy erre szakosodott belga érdekeltségű cég gyártotta. /Jövőre tető alatt a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia temploma. = Hargita Népre (Csíkszereda), okt. 7./

1999. október 8.

Székelyudvarhelyen a hagyományos Õszi Napok rendezvénysorozat keretében immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a nemzetközi általános kiállítást és vásárt. Az okt. 7-i ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus; Antal István és Asztalos Ferenc képviselők; Argyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja; Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Székelyudvarhely testvérvárosainak (Szabadka, Barcs, Vác, Békéscsaba, Cegléd és Székesfehérvár), valamint Tatabánya képviselői.- 52 cég állít ki, közülük 33 magyarországi. /Udvarhelyi Õszi Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

1995. július 31.

Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./

1995. augusztus 16.

Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1995. augusztus 16.

Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy tovább működtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1997. március 9.

Márc. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Victor Ciorbea miniszterelnök, eleget téve Horn Gyula kormányfő meghívásának. Victor Ciorbeát több miniszter /köztük Tokay György/ és államtitkár elkísérte útjára. Ciorbea Horn Gyulával tartott megbeszélést, majd a két miniszterelnök által vezetett delegációk tárgyaltak egymással. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési és aktív partnerségi vegyes bizottság, valamint a kormányközi gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, a szakminiszterek további egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben lényegesen csökkenjen a várakozási idő a román-magyar vasúti átkelőnél. Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta a román kormányfőt. Ciorbea elmondta, hogy ápr. 30-ig jóvá akarják hagyni a törvényhozásban a magyar nyelvű oktatást korlátozó cikkelyek eltörlését és a kétnyelvű oktatás elfogadását. A román kormány szerint nincs elvi akadálya a magyar egyetem újranyitásának sem, ennek első lépéseként a Babes-Bolyai Egyetemen ősztől két magyar szak indul. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta Ciorbeát. A tárgyaláson a két ország törvényhozásának kapcsolatáról volt szó. A román kormányfő találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel is. Victor Ciorbea miniszterelnök este kormánypárti, majd ellenzéki képviselőkkel találkozott. A román kormányfő másnap üzletemberekkel találkozott, megbeszélést folytatott a magyarországi román önkormányzat képviselőivel, majd ellátogatott Székesfehérvárra, a Videoton Gyárba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2000. december 23.

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2000. február 12.

Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2000. március 21.

Márc. 16-17-én Székesfehérváron rendezték meg a magyarországi és határokon túli szakképzési szakemberek találkozóját "Határainkon innen és túl "címmel. A rendezvényen tájékoztató hangzott el a magyarországi szakképzés átszervezéséről, fejlődéséről, továbbá a határon túli magyarok lehetőségeinek reális felméréséről a szakképzés terén és az együttműködési lehetőségekről. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1684. sz./

2000. április 27.

Emil Constantinescu elnök ápr. 28-án Székesfehérváron részt vesz a közép-európai országok államfőinek tanácskozásán. Az összejövetel alkalmat nyújt arra, hogy a közép-európai térség sajátos kérdései mellett Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna államfői megvitassák a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás vetületeit is. Az idei, sorrendben immár hetedik közép-európai államfői találkozó végén a résztvevők előreláthatóan elfogadják az Együttélésünk alapjai a III. évezredben című politikai nyilatkozatot, amelyet Göncz Árpád kezdeményezett és javasolt. /Emil Constantinescu Székesfehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2000. május 30.

Megválasztása után az MVSZ új Kárpát-medencei régióelnöke, Borbély Imre nyilatkozott a = Romániai Magyar Szónak. Felméri az adott helyzetet, és alapszabályzatnak megfelelő szervezetet akar csinálni a Kárpát-medencei MVSZ-ből. Az a gondolta, hogy határmódosítás nélkül egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot az általa alapított Interfonfessio Társaságon belül érlelődött meg, ő dolgozta ki a szociális nemzetstruktúra gondolatát. Kolozsváron nemzetközi fórumot szervezett az Interconfessió, amelyen részt vett Duray Miklós, Pozsgay Imre, Vass Csaba, Markó Béla, Tőkés László. Ekkor fejtette ki azt, hogy új dinamikus magyar paradigma. Sikeres konferenciát szerveztek Székesfehérváron, a svájci magyarok szervezetével közösen, Zentán is volt ilyen konferencia. Ezek anyagát megküldték az országházi képviselőknek Borbély Imre kifejtette, hogy föl kell mérni a világ magyarságát. fel kell állítani egy globális magyar anyakönyvet. Mihelyt az anyakönyv megvan, hasonló lesz ahhoz, amit a Zsidó Világkongresszus már régóta megtett. Ők tudnak minden zsidóról, aki a világon él. És bármelyiknek a hajaszála görbül berezeg a zsidó világháló és reagálnak rája. Ugyanezt akarja elérni a globális magyarsággal. Egy globális magyar idegrendszert kell létrehozni. /(Csomafáy Ferenc): A Világszövetségen belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2000. szeptember 11.

Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

2000. szeptember 14.

Szept. 14-16. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) - Conference Tours Kft. közös szervezésében barokk-konferenciát tartanak Kolozsváron. A régió barokk emlékeiről, hagyományairól lesz szó. A barokk-konferenciára része Az európai kulturális utak elnevezésű, az Európa Tanács meghirdette programnak, közölte Gaál Tünde programszervező. A program legfontosabb célja, hogy az egyes tematikus útvonalakat országhatárokon átnyúlóan, nemzetközi összefogásban feldolgozza, és ezáltal az európai kultúra egységét hangsúlyozza. Különféle kezdeményezések alapján máig 18 út valósult meg. A barokk az ezeréves magyar állam történetében címmel rendezvénysorozat indult, amely nyolc városban (Vácott, Székesfehérvárott, Kolozsvárott, Győrben, Kecskeméten, Keszthelyen, Egerben és Budapesten) február és 2001. augusztus között zajlik. Az események programja mindenhol hasonló szerkezetű, de természetesen az adott régió barokk emlékeit, hagyományait állítja előtérbe. Szept. 15-én, a konferencián beszédet mond Visy Zsolt helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium részéről, Kelemen Hunor művelődési államtitkár, illetve Boros János alpolgármester. Pusztai László művészettörténész megnyitja a vándorkiállítást, amely az erdélyi és magyarországi városok barokk épületeit, írásos emlékeit ábrázolja. Többek között előadást tart Murádin Katalin építész, Csetri Elek történész, Tonk István nyomdaigazgató, Egyed Emese irodalomtörténész, Gerhard Sperl, a leobeni Akadémiai Intézet professzora, illetve László Ferenc zenetörténész. /Az EMT szervezésében. Barokk-konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2001. március 10.

Szóbeszéd tárgyát képezte Gyergyószentmiklóson, hogy a főiskolán felhígult az oktatás. Dombay István egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalom-földrajz karának igazgatóhelyettesét kérdezte az újságíró. Dombay elmondta, hogy az idei tanévben a főiskola hallgatóinak összlétszáma 299, ebből 186-an vannak idegenforgalom- földrajz szakon, 125 magyar és 61 román tagozatos, és 113-an kartográfia-földmérés szakon, amelyből 77 magyar és 36 román tagozatos. A 2001-2002-es tanévben is indulni fog mindkét szak. Kolozsvárról az egyetemi tanárok rendszeresen eljönnek megtartani az órákat. Általában kéthetente jönnek, amikor 3-4 napot tömbösítve, intenzíven tanítanak. Dombay arról is tájékoztatott, hogy áprilisban meglátogatják a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát, és aláírják az együttműködési szerződést a két főiskola között. A szerződés diák- és tanárcserét jelent. Egyelőre próbaképpen a 2001-2002-es tanév első félévében 10 diák fog menni innen Székesfehérvárra tanulni, és 10 diák jön onnan ide. Tavaly 45-en végeztek, és valamennyien államvizsgáztak. Visszajelzéseink alapján valamennyien kaptak otthon állást, a gyergyóiak is. Többen továbbtanulnak. /Gál Éva Emese: "Már sokan ismernek bennünket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2001. április 18.

Ápr. 17-22. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ rendezésében a X. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Idén 13 diákszínjátszó csoport vetélkedik, 2 csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az idei ODIF koncepciójának kidolgozásába fiatal szakembert, Csíky Csengele színművészt és drámapedagógust vontak be. Ezúttal nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé közeledésre helyezik a hangsúlyt. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente dékán vezetésével műhelymunkákon vesznek részt, és az itt elkészített előadást a fesztivál utolsó napján közönség elé viszi. Az ODIF héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrijének elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /X. Országos Diákszínjátszó Fesztivál - ODIF. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A fellépők között van a Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Krasznai Ipari Iskolacsoport, Szilágysomlyó gimnáziuma, Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely, Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Szilágycsehi Iskolacsoport, Kölcsey Ferenc Kollégium, Szatmárnémeti, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és az Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár színjátszó csoportja. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Egész napos színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Ápr. 17-én tartották Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A tavalyi fesztiválhoz képest idén kétszeres költségvetésből tudják lebonyolítani a diákszínjátszók találkozóját, s ezért is - a korábbi fesztiváloktól eltérően - a jelen rendezvény nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé való közeledésre helyezi a hangsúlyt. Megnyitóbeszédet mondott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve Béres András rektor. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Életképes színházi rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2001. április 21.

Az elmúlt évek talán legnagyobb közoktatási eszköztámogatását adták át ápr. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. A magyar Oktatási Minisztérum (OM) nem kevesebb, mint 79 millió forint értékű számítástechnikai felszerelés tulajdonjogával ruházta fel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a támogatás a Magyarországon több éve működő Sulinet-program része. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Ríz Ádám, az OM - Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke elmondta, hogy a felszerelést Temesvártól Gyimesközéplokig, összesen 18 tizennyolc erdélyi magyar iskola kapja meg. Ápr. 20-án Csíkszeredában tárgyalások folytak arról, hogy ősztől esetleg új, földmérési és kataszteri mérnöki távoktatási képzés indul a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál. A megbeszélésen jelen volt a Székesfehérvári Földmérési és Földrendezési Főiskola főigazgatója, dr. György Antal, a csíkszeredai alapítvány elnöke és Zsombori Vilmos megyei tanácselnök is. /Sulinet Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az elkövetkező két hétben befejezik a berendezések szétosztását az iskolák között. A támogatott iskoláknak a közeljövőben városukban, illetve az annak környékén lévő iskolákban kell biztosítaniuk az internet-szolgáltatást. /Számítógépek erdélyi magyar iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. június 24.

Napvilágot látott a Szikra, a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium /Gyulafehérvár/ diáklapjának legfrissebb, májusi száma. A Szikrát az iskola tanulói írják-szerkesztik-tördelik tanáraik segítségével. Baróti László iskolaigazgató ebben a számban a zene atyjának számító Arezzói Guidóról írt. Beszámoló található a diáklapban az iskola kórusának székesfehérvári látogatásáról. /(sch): Kisszeminaristák szócsöve. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./

2001. július 8.

A Szent Korona mellett magyarságunk legféltettebb ereklyéje a szent jobb, amelyet századokon át Bihar megye azonos nevű, előbb Berekis nevű településén őriztek. Ma Budapesten, a Bazilikában, külön erre a célra épült kápolnában őrzik. Szentjobbon bemutatták Csilik József monográfiáját /István király szent jobbja és Szentjobb község története, Partiumi Füzetek, Nagyvárad/, amely első szent királyunk, aki egyébként Európa első szentté avatott uralkodója, jobb kezének sorsát is végigköveti Székesfehérvártól Szentjobbon át Raguzáig, Bécsig, Czestochowáig, Pestig. Csilik József szólt a monográfia megírásának körülményeiről, ő is szentjobbi lévén, mennyit kellett küzdenie a bőség zavarával. Zatykó István polgármester bemutatta a kápolnát, amelynek falán tábla hirdeti: "E helyen őrizte Mercurius apát 1061-től a szent jobbot, családi monostorában, amelyet 1084-ben Szent László király megerősített, majd 1100 körül Álmos herceg kőből átépíttette, ahol évszázadokon át őrizték Szent István királyunk jobbját. Ennek emlékét őrzi máig Szentjobb község." /Tüzes Bálint: Monográfia a szent jobbról - Szentjobbról. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998