udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. június 18.

A nemzetnek meg kell emlékeznie történelme nagy napjairól -írta Gerendás Lajos. "A magyar nemzetnek ilyen jeles napja volt 1988. június 27-e, az Erdélyi Tüntetés a Hősök terén. A szerző a tüntetés szervezője volt, így a krónikás a szemtanú hitelességével próbálja meg az eseményeket felidézni." A tervezett falurombolás óriási felzúdulást váltott ki Magyarországon. A tüntetés gondolatát 1988. május 15-én Buda Géza vetette fel az MDF egyik ülésén. Máj. 23-án Dragon Pál szentendrei lakásán összejövetelt tartott az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, ahol - Bereczky Vilmos javaslatára - megállapodtak abban, hogy a tüntetés Szent László napján, jún. 27-én legyen, a Hősök terén. A bizottság ezt felhívásában a máj. 27-i bős-nagymarosi vízierőmű elleni demonstráción jelentette be, közölve, hogy a tüntetés az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt magyar, sváb, ukrán, szerb és román falvak fennmaradása érdekében történik. A tüntetést jún. 6-án hivatalosan bejelentették, Csurka István elvállalta, hogy beszédet mond a tüntetésen.Elkészült a felhívás sokszorosítása, amely tartalmazta a felhívást aláíró szervezetek névsorát: Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, Magyar Demokrata Fórum /MDF/, Klubtanács, Szabad Kezdeményezések Hálózata, Széchenyi Casino Hagyományőrző- és Művelődési Társaskör, Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Bibó István Szakkollégium, Veres Péter Társaság, Szabó Dezső Emléktársaság, Forrás Kör, Erdély Művészetéért Alapítvány. Jún. 13-án dr. Gehér József, dr. Zétényi Zsolt és dr. Nagy László megfogalmazták a román nagykövetségnek átadandó memorandumot.Egy hétre rá Csurka István, Bíró Zoltán másokkal együtt járt az MSZMP titkáránál, bejelenteni a tüntetést, kiderült, hogy a hatalom nem támogatja, de nem is tiltja a demonstrációt. A két fő szervező Dragon Pál és Szekeres László volt. Jún. 27-én Nagy László, Fónay Jenő és Töttösy Istvánné bevitték a nemzeti lobogót a Bazilikába, s meghajtották a Szent Jobb előtt, így tisztelegve Szent István király előtt. Négy órakor feltűzték a nemzeti zászlót a hangszórókkal felszerelt autóra, amely elindult a Hősök tere felé, útközben felcsendült a székely himnusz. Este hét órára a tömeg elborította a hatalmas teret, lehettek százötvenezernél is többen. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak nevei szerepeltek és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Õk lépték át a határt, hanem a határ lépte át Õket!", "Éljen a román-magyar barátság!". A tömeg elénekelte a Himnuszt, majd Csurka István beszédét Bubik István színművész olvasta fel. Néhány gondolat a beszédből: "Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" A sokaság újra elénekelte a Himnuszt, majd fáklyákkal, gyertyákkal a kézben elindult a Thököly úti román nagykövetség felé. A memorandumot dr. Nagy László, dr. Zétényi Zsolt és Töttössy Istvánné dr. próbálták átadni, mindhiába. Az ajtó zárva maradt. Dr. Nagy László ismertette ezt a tényt a tömeggel, a válasz füttykoncert volt. Lassan oszlott el a tömeg. Este tízkor a Hősök terén felolvasták az amerikai magyarok, Lech Walesa és az ausztráliai magyar egyesületek táviratait. Fiatalok még sokáig a téren maradtak, népdalokat énekeltek, a tér tele volt letűzött égő gyertyákkal. /Gerendás Lajos: Az Erdélyi Tüntetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6, 11, 18./

1996. június 29.

Csíkszeredán jún. 26-án kezdődött a Régizene Fesztivál. Elsőként a Csíkszeredai Régizene Együttes lépett színre, őket követte a bukaresti Lyceum Consort, akik magyar zsolozsma-részleteket énekeltek, a budapesti Musica Historica után a szentendrei Kecskés Együttes zárta az első napot. Jún. 27-én többek között a bögözi Schola Cantorum lép fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./ Jún. 28-án reneszánsz táncház zárta a napot. Jún. 29-én a fellépők között van a brassói Cantus Serenus, a baróti Kájoni Consort, a kolozsvári Corvineum és Amaryllis, valamint a nagykárolyi Collegium együttes. Jún. 30-án a gyergyószárhegyi kastélyban lép fel több együttes, ezzel zárul a fesztivál. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 23.

Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1997. február 21.

A kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület második alkalommal rendezte meg a testvérvárosok versmondó vetélkedőjének helyi döntőjét. Kézdivásárhely anyaországi testvérvárosaiban - Hatvanban, Gyöngyösön, Szentendrén és Mezőhegyesen - szintén e napokban tartották meg az elődöntőket. A döntő ápr. 1-6-a között lesz, Hatvanban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

2000. február 26.

Erdőhegyen 1998. február 26-án megalakult a Bokréta táncegyüttes. Akkor nem gondolták, hogy megéri kétéves évfordulóját. A két év alatt Arad megye szinte minden magyarlakta településén felléptek, még Bihar megyébe is sikerült eljutniuk. Szentendrei Etelka koreográfus elmondta, hogy népe iránti tisztelet és az erdőhegyi fiatalok iránti szeretet vitt rá arra, hogy foglalkozzon velük. - A fiatalok legnagyobb álma az, hogy Erdőhegyen legyen saját kultúrotthonuk. /Születésnap Erdőhegyen. Kétéves a Bokréta táncegyüttes. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 26./

2000. március 8.

A Kraszna folyóirat legutóbbi száma az 1990-ben Krasznán megalakult Bokréta együttesről adott képet. Az együttes hetven fiatallal alakult, amelyben lelkes pedagógusok is részt vettek, így Takács Felicia, a helység néprajzi gyűjtője, Ozsváth Ilona, Madaras Katalin, Madaras József és mások. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi szilágysági településen léptek fel műsorral, szerepeltek Tokajon, Szentendrén, Kisvárdán a Nemzetiségi Táncfesztiválon is. A Krasznai Napokon a népviseleti felvonulásokon színpompás csoport a Bokréta. /Tízéves a Bokréta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. január 6.

A Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ decemberi száma természetesen a karácsonyi ünnepeket köszönti Dsida Jenő Itt van a szép karácsony című versével és Szabó S. Magda A karácsony angyala című írásával. A lapban helyet kapott Szentendrei Judit iparművész, néprajzkutató vallomása gyermekkori Sztánájáról, Szép Gyula Tárkányi Jánosról, a táncház-mozgalom kiemelkedő alakjáról, a 80-as évek Venyige együttesének tagjáról írt. /Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. március 5.

Márc. 3-án tartották meg Mákófalva iskolájában a népművészeti tárgyak vásárral egybekötött kiállítását. Az eseményre sokan érkeztek Székelyföldről, sőt Magyarországról is. A Kalotaszegi csillagok nevet viselő rendezvény sikeres volt. Kovács Pali Ferenc, a rendezvény szervezője elmondta: öt évvel ezelőtt a székelyföldi Csernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége. Ez összefogja a fafaragókat, a szövő-, varróasszonyokat, a kerámiával és a bútorfestéssel foglalkozó népművészeket. A vásárra érkezők néprajzi előadásokat hallgathattak. Az előadók Mérából, Inaktelkéről, Tordaszentlászlóról, Kolozsvárról, Szentendréről és Budapestről érkeztek. /Barazsuly Emil: Kalotaszegi csillagok Mákófalván. Amatőr képzőművészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. március 28.

Paulovics László szatmári képzőművész 1985-ben áttelepült Németországba, majd félig-meddig vissza Szentendrére. Most festményeivel, grafikáival jelentkezett Kolozsváron, a Korunk Galériában. Utolsó, 1981-es kiállításához viszonyítva merőben új alkotásokkal. Szemléletmódjában az állandó az örök változás, a mindenkori új, a modernség iránti igény. A művész nevéhez fűződik a Korunk katalógusok kiadása is. /N. J.: Korunk Galéria. Paulovics László visszatért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2001. április 13.

Az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm rövidítése. Az egyesület vezetősége: Tamás György elnök, Dőry Hugó titkár, Kisfaludy Lajos pénztáros. Póttagok (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács György művészettörténész (Szentendre). Az egyesületnek 169 képzőművész a tagja, Svédországból, Magyarországról, Ukrajnából, Szlovákiából, Németországból és Romániából, vannak támogató tagok is. Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállításuk volt: Svédországban, Észtországban, Magyarországon. /Gergely Tamás: Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2001. május 21.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. május 25.

A hét végén az erdélyi és partiumi református kollégiumok igazgatói, vallástanárai és osztályfőnökei tanácskoztak a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban. A tanácskozáson a jelenlévők megvitatták a kollégiumok közös problémáit, kidolgozták az egyházi érettségi programot, meghatározták a református iskolákban zajló nevelő-oktató tevékenység feladatait. A rendezvényen részt vettek magyarországi vendégek is, továbbá a szentendrei Református Gimnázium tanárai, akik azért látogattak Kézdivásárhelyre, hogy testvériskolai kapcsolatot hozzanak létre a két tanintézmény között. /R. M.: Református kollégiumok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./

2001. május 26.

Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2001. július 9.

A 18. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál negyedik napján, júl. 7-én a csíkszeredai új református templomban a Nagy István művészeti középiskola régizene-együttese mutatkozott be, fellépett a szentendrei Kecskés Régizene Együttes és a budapesti Ars Renatais. Júl. 8-án, a fesztivál utolsó napján, a csíksomlyói kegytemplomban, illetve a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban koncerteztek a meghívottak. /Szatmári László: Régizene fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2001. augusztus 10.

A Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ küldöttsége, Bajcsi Ildikó igazgatónő vezetésével részt vett a csernátoni falunapokon, megkoszorúzták az újonnan avatott Bod Péter-szobrot. Aug. 14-én indul Szentendrére egy autóbusznyi diák két tanár vezetésével, hétnapos honismereti táborba. A Bod Péter diákjai évek óta meghívást kapnak a szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettől. - A látogatásnélküli tanító-óvodapedagógus szakon az őszi felvételire van még 22 hely. /Iskolai hírek. Bod Péter Tanítóképző". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. augusztus 14.

Mintegy ezer résztvevőt vártak a szervezők aug. 13-tól Csobánkára, a Közép- és Kelet-Európai Cserkészek VI. Nemzetközi Nagytáborába - közölte a Magyar Cserkészszövetség. A tíznapos eseményt Carpathia 2001: Közelebb egymáshoz! mottóval hirdették meg, fővédnöke Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A tábor elsősorban a Visegrádi Nemzetközi Alap támogatásának köszönheti létrejöttét. Ebből adódóan a külföldi résztvevők többségét lengyel, cseh és szlovák cserkészek alkotják, de lesznek szlovén, szerb, román, orosz és határon túli magyar vendégek, illetve érkeznek jóval távolabbról, például Argentínából is. A program keretében lehetőség nyílik kirándulásra Budapestre, a Dunakanyarba és Szentendrére, de lesz mód evezésre, sziklamászásra és lovaglásra is. A szervezők tájékoztatása szerint a Carpathia 2001 nemcsak a magyarság értékeit kívánja bemutatni, hanem alkalmat nyújt a térség fiatalságának a kölcsönös megismerkedésre. /Közép- és kelet-európai cserkészek nagytábora Csobánkán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2001. augusztus 21.

A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. augusztus 24.

Aug. 14-én egy autóbusznyi tanítóképzős indult Szentendrére, Kézdivásárhely egyik anyaországi testvérvárosába, ahol a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Társaság meghívására egyhetes honismereti táborban vettek részt. Aug. 17-21. között a tanulók klubjának fúvószenekara és mazsorettcsoportja Mezőhegyesen, a másik testvérvárosban tartózkodott. Ez idő alatt Békéscsabán egy nemzetközi fúvósfesztiválon a házigazdákkal együtt léptek színpadra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2001. szeptember 5.

Augusztusban Kidén Kovács Andrásnak /filmrendező Budapesten/ - a falu szülöttének - régi terve vált valóra: falumúzeum lesz a házból és gabonásból. A szalmatetős házak építői rég kihaltak, szakmai útmutatást a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai szolgáltattak. Kide 180 lakost számláló, fele arányban 70 év fölötti emberek által lakott kis falu életében a falumúzeum a megújulás elindítója lehet. Tervezik, hogy októberben lesz a falumúzeum avatója. /(lukács): Kide, Kide, nemes Kide... Készül a szalmafedeles falumúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2002. július 31.

A zilahi városnapokon a testvérváros Szentendre és Paks képviselte Magyarországot. A szentendreiek szerint a kapcsolatokat a különféle intézményeknek, civil szervezeteknek kell kiépíteniük. Erre példa, hogy a sportiskolások már jártak ott, a két város zeneiskolája a kapcsolatfelvételt követően most készül együttműködni. Lehetőség van a partnerségre különösen a két város képzőművészei között. A paksiak visszajelzést várnak Zilahról konkrét támogatási igényt illetően. /Fejér László: Magyar-magyar találkozó Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. augusztus 31.

Budapesten, a Vármegye Galériában láthatók Paulovics László munkái Erdélyi íróportrék címmel. Paulovics László festő-grafikus Szatmárnémetiben élt, 1985-ben távozott Romániából. Németországba ment, Iserlohnban telepedett le, néhány év alatt ott is elismerést szerzett művészetének. Az utóbbi esztendőkben kétlakivá vált, ideje egy részét Szentendrén tölti. Erdély irodalmi életének vezéralakjai késztették portrézásra, régiek és maiak. A portrék közé derűs tájképeket iktatott a festő, az emeleti teremben Paulovics sokrétű művészetének egy másik vonulatából is ízelítőt nyújt: a D43 sorozattal a II. világháború, a Don-kanyar magyar áldozatainak állít felkavaró művészi emléket. /(nk): Erdélyi íróportrék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2002. december 13.

Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

1997. augusztus 20.

Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

1997. augusztus 20.

Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2003. június 7.

Megjelent a Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ Nagy Miklós Kund képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. A kötet 22 Erdélyből elszármazott alkotóval rögzített beszélgetést tartalmaz. Árkossy Istvántól Tóth Lászlóig, Balázs Imrétől Tamás Annáig, Borgó György Csabától Szervátiusz Tiborig, illetve Budapesttől Münchenig, Váctól New Yorkig, Százhalombattától Szentendréig, Barendorfig igen változatos a könyv szereplőinek, helyszíneinek listája. /Impress-könyv bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2003. június 30.

A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2003. július 5.

Nyolcadik alkalommal gyűlt össze Budapesten, jún. 29-júl. 8 között mintegy hatszáz határon túli magyar fiatal tucatnyinál több országból a Vendégségben Budapesten rendezvényre. A többszáz fiatalt a Kós Károly Kollégiumban szállásolták el, itt zajlott a programok egy része is. Az első nap a Rév-Komáromi Gimasz Diákszínpad lépett fel, másnap a Petőfi Csarnokban erdélyi, felvidéki, horvátországi, kárpátaljai, németországi és szlovéniai művészeti csoportok, szólisták mutatkoztak be. Erdélyből fellépett a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Együttes, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda Gyermek Néptánc Együttes, a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és Mihók Előd Gyimesközéplokról. A program ideje alatt az előcsarnokban a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató kiállítást lehetett megtekinteni. Július 1-én, a Nemzeti emlékezet napja c. program keretében a Rákóczi-szabadságharc 300., Deák Ferenc születésének 200. és Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára emlékeztek. Délután a budai várnegyed történelmi és építészeti emlékeivel ismerkedtek, este a Vidámparkban szórakoztak. Ellátogattak a Parlamentbe is. Idén Felvidék mutatkozott be. Minden évben más- más régió történelmével, néprajzával, jellegzetességeivel ismerkednek a résztvevők. A fiatalok megnézték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, az egyik napon hatszáz népviseltbe öltözött résztvevő menettáncban vonult a Vörösmarty térre, bemutatót tartva a budapestieknek, mintegy nyitányaként a találkozó keretében első alkalommal megrendezésre kerülő ÉGTÁJAK - Határon Túli Magyar Művészeti Fesztiválnak. /(Guther M. Ilona): Vendégségben Budapesten. Zajlik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998