udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 26.

Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1999. szeptember 17.

A Seprődi János Kórusszövetség Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére nemzetközi kórustalálkozót szerveznek szeptember 18-án, Marosvásárhelyen. Fellép a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Cantuela énekegyüttes, a szentesi (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kar, a székelyudvarhelyi Alla Breve ifjúsági vegyes kar. Délután: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a szászrégeni római katolikus ifjúsági kamarakórus, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus, Pápa város (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, a soproni (Magyarország) Liszt Ferenc pedagógus vegyes kar. Az egyesített kórus befejezésként Bárdos Lajos Csillagvirág c. népdalfeldolgozását énekli. /Csillagvirág Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2000. március 15.

Márc. 15-én a Duna Televízió közvetítette versmondó vetélkedőt, résztvevői a Kárpát-medence magyar iskoláinak legjobb diákjaiból kerülnek ki. Ez része volt része a Haza a magasban elnevezésű versenysorozatnak. Sepsiszentgyörgy Mikes Kelemen Líceumának diákjai lettek az elsők. Rajtuk kívül a vetélkedőn Somorja, Szentes, Zenta és Budapest. /(fekete): Diáksiker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2000. július 19.

Hazaérkezett anyaországi turnéjáról Réty ismert zenekara, a Kovács András Fúvószenekar. A szentesi fúvósok meghívására léptek fel ott és a Balaton menti Szigligeten. Júl. 23-án pedig kezdődik a hagyományos rétyi fúvóstalálkozó. A helybeli iskolában júl. 17-e óta tart a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezésében a fúvószenekari és kóruskarmester-képző tanfolyam. /Mi újság Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2000. szeptember 26.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Megyei Kulturális Központ néprajzi konferenciát rendezett Homoródszentmártonban a népi gyógyászat témakörben szept. 22-24. között. Dr. Pozsony Ferenc és dr. Keszeg Vilmos vázolta a tervezett megbeszélések rendjét. Komáromi Tünde a Kolozsvár környéki (1583-1584) beteg eretnekekről értekezett, Bálint Emese a kora újkori népi gyógyászatról tartott előadást, Mód László a szentesi veszett orvosok 19. századi működéséről beszélt, Grynaeus Tamás a gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmekről, mondákról, narratívumokról szólt. Olosz Katalin a 17-19. századi kéziratos magyar orvoslókönyvek kolozsvári gyűjteményét ismertette, Keszeg Vilmos a szinkronizáció és egymásutániság jelenségét vizsgálta az igézés gyógyításában, Soós Tímea a rontásvád aktivizálódását elemezte válsághelyzetekben, Bloss Jáni Melinda egy eresztvényi asszony gyógyító tehetségéről számolt be. Szabó Judit a különböző növényeknek és virágoknak a test- és szépségápolásban betöltött szerepéről, Antal Mária a Gyimes-völgyi népi gyógyászatról tartott előadást, Bernádi Ilona a bábáskodásról, Virt István a mágikus eljárásokról értekezett. További előadások hangzottak el: Tamás Irén a magyarszováti, Pataki Tünde a homoródszentmártoni, Czégényi Dóra a szilágysági népi gyógyászatról tartott előadást. /Népi gyógyászati konferencia Homoródszentmártonon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2001. június 9.

Dénes Ildikó, az Újszentesi Általános Iskola tanítónője két évvel ezelőtt létrehozta a Tulipán hagyományőrző csoportot. Népdalcsoportként indultak, egy évvel ezelőtt pedig táncolni is elkezdtek. A Tulipán Szentesen, Kolozsváron, a Csepűrágó ünnepeken is fellépett. A tanítónő Kolozsváron a Kallós Alapítvány szervezésében részt vett tanfolyamon, ahol gyermekjátékokat, olyan népi mesterségeket tanítanak, mint az agyagozás, a fonás, a gyöngyfűzés és egyebek. Dénes Ildikó játszóházat szeretne nyitni. Havonta, kéthavonta felkeresnék a magyarlakta falvakat, ahol a gyerekeket megtanítanánk ezekre a mesterségekre. - Újszentesen a helyi népitánccsoport, a Vadrózsa öt évvel ezelőtt alakultból. /Néphagyományaink újraélesztése. Példa értékű összefogás Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2003. szeptember 23.

Az Újszentesi Napok alkalmából szept. 21-én, vasárnap sikeres néptáncbemutató volt. Szilágyi Géza polgármester köszöntötte a megjelenteket. Két magyarországi testvértelepülés is képviseltette magát Újszentesen: Sándorfalva és Szentes. A záró rendezvényen az újszentesi Tulipán és Vadrózsa népi tánccsoportok is felléptek. /P. L. ZS.: Néptáncbemutatóval ért véget a község ünnepsége. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. november 4.

Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2002. április 19.

A Cseres Tibor Közművelődési Egyesület szervezésében az idén ápr. 26-27-én tartják a hagyományos Cseres Tibor Emléknapokat Gyergyóremetén. Lesz szavalóverseny, amelyen Remete és Csutakfalva kis előadói mellett részt vesznek a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola, valamint a ditrói Syklódy Lőrincz Általános Iskola szavalói is, és testvériskolák versmondói a magyarországi Szentesről és Budapestről. A szavalóversennyel egyidőben Anyanyelvi Vetélkedőt tartanak, és népi gyermekjátékokkal ismerkednek. /Cseres Tibor emléknapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2002. június 6.

Június elsején indult el három újszentesi csoport: a Tulipán hagyományőrző csoport, a Vadrózsa tánccsoport és a Napsugár-Újezredév kórus Szentesre, a Testvérvárosok III. Kulturális Fesztiváljára. Újszentes második alkalommal vett részt e fesztiválon, mivel Szentessel testvértelepülés. Szentes polgármestere meghívására, a többi testvérváros képviselőivel (Bácskatopolya, Moravica, Markgröningen) állófogadáson vettek részt, ahol az ajándékok átadására is sor került. Jún. 2-án a hagyományőrző csoportok felvonulását csodálhatták a szentesiek. Következett a hagyományőrző csoportok műsora. A hét végén a Tulipán hagyományőrző csoport újabb fellépésre készül Szentesen, a Kíséri Napokon és Sándorfalván, a falunapokon. /Dénes Ildikó: Élményekben gazdag két nap Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2002. június 13.

Szabó Gabriella zenetanárnő néhány évvel ezelőtt alapította az újszentesi iskolában a Napsugár nevű kamarakórust. Az Új Ezredév /Temesvár/ református gyülekezet őt hívta meg a 2000-ben alakult kórusának vezénylésére. A zenetanárnő egyesítette a két énekkart, és közösen léptek fel a magyarországi Szentesen a testvérvárosok harmadik kulturális fesztiválján. Jugoszláviából Bácskatopolya asszonykórusa, a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kaláris érkezett erre a fesztiválra. /Szekernyés Irén: Két énekkar dirigense. Az egyesített énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2004. január 22.

A Temesvártól néhány kilométerre fekvő Újmosnica települést 1903-ban alapították, 1904-ben sorsolták ki a telkeket és a házak számát, s népesítették be a falut a többségükben Békés megyéből és Szentesről érkező jómódú, szorgalmas gazdák. Az újmosnicai dalárdát 1927-ben Muszták Imre tanító alapította. Az énekkar 1939-ig folyamatosan működött. A centenáriumi ünnepségre készülő újmosnicaiak úgy döntöttek, hogy újraindítják a dalárdát. Első fellépésüket április végére, a település jubileumi ünnepsége idejére tervezik. /Szekernyés Irén: Újraindul az újmosnicai Dalárda. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

2004. április 5.

Ápr. 4-én virágvasárnapi istentiszteletet tartottak Újszentes felújított református templomában. A százéves gyülekezetnek a templomépítés centenáriumára kopjafát küldött a testvértelepülés, a magyarországi Szentes, ahonnan az egykori telepesek, papjukkal az élen, kirajzottak. Az ünnepségen az újszentesi egyházközséghez tartozó Csávos egykori szórvány-gyülekezetére is emlékeztek. Haranglábat állítottak a kopjafa mellé faragott tölgyfából, hogy a csávosi kis harang figyelmeztessen, nagy a gyülekezet felelőssége. Dr. Higyed István lelkipásztor, Heinrich József tb. főesperes, az újszentesi római katolikus templom plébánosa mondott beszédet és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki immár második alkalommal vett részt újszentesi ünnepi rendezvényen. Ebből az alkalomból a vendéget és családját a református gyülekezet tagjai közé fogadta, amit díszoklevéllel erősített meg. A parókia kertjében dr. Higyed István és Heinrich József felavatták a kopjafát és haranglábat. /(Sipos): A múlt üzenete jelennek, jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. október 4.

A Temesvár határában elterülő Újszentest a Szentesről áttelepült református közösség alapította. A római katolikus templom építése 1976-ban a Sztancsafalváról ide települt magyar családok kezdeményezésére indult. A kommunista hatalom ugyanis templom emelését csak akkor engedélyezte, ha azt egy másiknak a lerombolása, pusztulása előzte meg. Így a sztancsafalviak – úgymond – magukkal hozhatták a templomukat. Okt. 3-án ünnepelték a templom felszentelésének 25. évfordulóját. Heinrich József, a közösség papja köszöntötte az egybegyűlteket. A búcsús szentmisén részt vett Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Párt országos alelnöke és Jecza Péter képzőművész, a templom belső díszítésének tervezője és kivitelezője is. Végül a Csíkszeredából érkezett Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai léptek fel. /Sipos Enikő: Negyedszázados jubileum Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2005. szeptember 10.

Szeptember 9-én kezdődött meg Zsombolyán a magyar polgármesterek és alpolgármesterek idei találkozója, amelyre a Partiumból, Erdélyből, a Bánságból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek elöljárók. A kétnapos rendezvénnyel párhuzamosan zajlik Zsombolyán a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság XI. Honismereti Konferenciája is. Perjési Klára gyulai és Szirbik Imre szentesi polgármester osztotta meg a kollégákkal a településvezetésben szerzett másfél éves európai uniós tapasztalatokat. A házigazda Kaba Gábor szerint “A rendezvény célja, hogy a magyar elöljárók tapasztalatokat cseréljenek, bemutassák és megismerjék egymás települését. Ismertessék a megvalósításokat, beszéljenek a legnagyobb problémákról, tanácsot adjanak és kapjanak, egyfajta ötletbörzévé váljon a találkozó”. /P. L. Zs.: Magyar elöljárók egymás közt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2005. szeptember 23.

Szeptember 23-án nyílik Budapesten, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában a Formavilág – 20 temesvári alkotóművész című csoportos kiállítás, amelynek keretében szobraikat, festményeiket, tárgyaikat és grafikáikat mutatja be a képzőművészek. A rangos esemény a két alkotói közösség, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete között kiépült együttműködése eredménye. Két esztendővel ezelőtt Temesvár 26 képzőművésze mutatkozott be Magyarország fővárosában. Budapest után a temesvári művészek kiállítását Nyíregyházán, Kisvárdán, Szegeden és Szentesen is bemutatták. Viszonzásként a magyarországi művészek kiállítását a temesvári Helios Galériában tekinthették meg a művészetkedvelők. A mostani tárlaton a román művészek mellett Jakabházi Sándor, Jecza Péter, Szakáts Béla és Tasi József István mutatja be 3-3 munkáját. Megnyitó beszédet Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke mond, aki a katalógus előszavát is írta. A tárlat főrendezője Jakabházi Sándor, a Temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti karának előadótanára. /Szekernyés János: A formák varázslatos világa. 20 temesvári képzőművész csoportos tárlata Budapesten. = Heti Új Szó (Temesvár), szept. 23./

2005. december 3.

A legutóbbi tanácsülésen Lugos önkormányzati képviselőtestülete megszavazta, hogy testvértelepülési kapcsolatba lépjenek a vajdasági Verseccel – tájékoztatott Pozsár József alpolgármester. A két polgármesteri hivatal idén ősszel már megtette a szükséges lépéseket. A testvérvárosi együttműködést december 3-án írják alá a lugosi városházán. Lugosnak Szekszárd is testvértelepülése. Újszentes községnek már két testvértelepülése van. Az első Szentes volt, ahonnan már az 1989. decembere után megindultak ez első segélyszállítmányok a községbe, a második a szintén Csongrád megyei, az idén városi rangra emelt Sándorfalva. /P. L. Zs.: Új vajdasági és magyarországi testvértelepülések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2005. december 30.

Kalotaszegen még élnek a hagyományok, a népszokások, az ünnepeken a fiatalok szívesen öltik fel a népviseletet. Magyarkapuson karácsonykor a falu mindig együtt ünnepel. Szentestén a falubeliek templomba mennek, az ünnepi istentiszteleten a gyerekek és fiatalok műsort mutatnak be. Az istentisztelet után mindenki otthon a családjával ünnepelt. Helyi szokás szerint a kisfiúk és a legények kisebb csoportokba verődve házról házra járnak karácsonyt köszönteni. A házigazdák friss süteménnyel, különféle ínyencségekkel vendégelik meg a beköszöntőket. Karácsony első napjának reggelén a templomban úrvacsorát osztanak. Sebestyén Ferenc helybeli református lelkipásztor egyetlen nagy családként tartja össze a gyülekezetet. Kalotaszegen kizárólag Magyarkapuson énekelik az Úr Istennek Szent fia című egyházi éneket, mely ismeretlen szerzőtől származik. Délután a templomban az óvodások bemutatták műsorukat, majd kis ajándékot is kaptak. Az estét mindenki nagyon várja, ugyanis kezdődik a bál, melyet a falubeliek táncnak emlegetnek. Általában az első két napon más faluból fogadnak zenészeket (az idén a bogártelkieket hívták meg), a harmadik napon pedig a falu együttese, a Flash szórakoztatta a közönséget. Szokás szerint a bál éjfélig tart, azután a zenészek vacsorázni mennek a fényes fiúkkal, a fényes lányokhoz. Fényes lány csak az lehet, aki az idén konfirmált, a fényes fiúknak pedig pontosan két évvel kell nagyobbnak lenniük a fényes lányoknál. A fényes legények feladata „megfogadni” a karácsony első, másod- és harmadnapján szervezett bál zenészeit. A vacsora után folytatódik a bál. Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor, Magyarkapuson megkondulnak a harangok, és mindenki a templomhoz megy, attól függetlenül, hogy ki hol mulat a faluban. Nincs hagyományos istentisztelet. A presbiterek egyházi dalokat énekelnek, és köszöntőt mondanak a népnek a templom tornyából, majd kezdődhet is a tűzijáték. Reggel a fiúk ostorpattogtatással köszöntik az új esztendőt. /Török Á. Rebeka: Fényes legények, fényes leányok. Közös karácsony Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2006. szeptember 25.

Száztizenöt évvel ezelőtt érkeztek a Bánságba az első újszentesi telepesek, a mai Csongrád megye területéről, Szentesről és más településekről – erről az eseményről emlékeztek meg a hétvégi Újszentesi Falunapokon. A háromnapos rendezvénysorozatot a helyi iskola tanulóinak rajzkiállítása nyitotta meg. A sportvetélkedők után megtartották a bánsági zenekarok seregszemléjének gálaestjét. Szentes és a Csongrád megyei Sándorfalva testvértelepülések képviselői jelenlétében emlékeztek meg Újszentes telepítésének 115. évfordulójáról. /Pataki Zoltán: Újszentesi évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. január 6.

Immár hivatalos formát kapott a Temes megyei Újszentes község és a Csongrád megyei Szentes város közötti eddig is szoros, gyümölcsöző viszony. A romániai rendszerváltás után elsőként Szentes karolta fel Újszentest. 115 éve szentesi református családok betelepítésével alapították meg a Temesvár melletti nagyközséget. Az azóta eltelt 17 esztendőben a kapcsolat barátivá érett. Több közös projektben vettek részt, közösen pályáztak, a testvértelepülési szerződést azonban csak most kötötték meg. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megjegyezte: a közigazgatási törvény még korántsem európai, a testvérkapcsolatra lépéshez román részről a külügyminisztériumi jóváhagyás szükséges. /Pataky Lehel Zsolt: Szentesítették Újszentes és Szentes kapcsolatát. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. augusztus 14.

Két napot töltött Újszentesen Mód László szentesi muzeológus, a szegedi egyetem néprajz tanszékének tanára. Néprajzi anyag gyűjtését kezdte meg Újszentes nagyközség tervezett monográfiájához. Éppen a 24. órában, hiszen a többségükben Szentesről érkezett egykori telepesek unokái is idős emberek már, sürgető, hogy begyűjtsék a helyiek emlékezetében élő család- és falutörténetet, hiteles adatokat kapjanak az azóta feledésbe merült szokásokról, a hagyományról. Temesvár tőszomszédságában dinamikusan fejlődik, városiasodik az 1891-ben alapított nagyközség, Újszentes, de múltját, eredetét számon tartja. Az 1989-es fordulat óta a két Szentes, a magyarországi és a Temes megyei önkormányzata és civilszervezetei gazdagítják kapcsolatrendszerüket. /Szekernyés Irén: Készül Újszentes monográfiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2008. október 25.

Wass Albert-szobrot avattak október 24-én Szentesen, a Csongrád megyei település Szent Anna-templomának kertjében. A világosszürke márványtalapzaton álló bronz mellszobor Máté István és Lantos Györgyi csongrádi művészek alkotása. /Wass Albert-szobor Szentesen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998